Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-04 / 214. szám

1992. augusztus 4., kedd aj Dunöntail napló 7 Csepegtető öntözés A csepegtető öntözés elter­jesztése megoldhatja hazánkban a mezőgazdaság jelenlegi öntö­zési gondjait - állítja Marcsinké István, a Polifer Kft. tulajdo­nosa. Ezt igazolandó egy izraeli és japán fejlesztésű, ám Hong­kongban készített berendezés­sel, amelyből eddig mindössze ötöt gyártottak, elkezdte a cse­pegtető öntözéshez szükséges speciális csövek készítését. A beruházáshoz a Magyar Nem­zeti Bank és a Leumi Bank nyújtott pénzügyi segítséget, azaz 100 millió forintos hitelt. A rendszer széles körben al­kalmazkodik: kukorica, cukor­répa, napraforgó, zöldségféle, gyümölcsfák és dísznövények öntözésére egyaránt kiváló. A Queen Gil technológiával ké­szülő csövek mindössze 4 liter vizet használnak fel óránként és méterenként, a meghibásodási lehetőségük olyan kicsi, hogy a gyártó három éves garanciát vállal a rendszerre. Az eljárás legnagyobb technikai újdon­sága, hogy a csepegtetőt a csőbe építették be, így nem eshet szét, nem károsodhat. A rendszer se­gítségével vízben oldható mű­trágyát és növényvédő szert is ki lehet juttatni a földekre. A korszerű öntözőcsövektől terv szerint évente mintegy 18- 20 millió métert gyártanak. E mennyiség fele várhatóan kül­földre kerül majd, főként Kö- zép-Kelet-Európába. Ha a ke­reslet indokolja a termelést to­vább lehet bővíteni. A kül- és belföldi értékesítés megszerve­zésére a Polifer Kft. és a Buda­pest Holding Rt. a napokban kö­tötte meg a szerződést. A cse­pegtető csövek méterenkénti belföldi ára - az eddigi számítá­sok szerint - 12-13 forint lesz. Barackbőség Sikeresnek ígérkező tárgya­lások után mégis meghiúsult a Csongrád megyei őszibarack lengyelországi exportja, ugyanis más megyéből olcsób­ban ajánlották megvételre a gyümölcsöt. A híres barack­termő vidéknek így - néhány eseti külföldi értékesítéstől el­tekintve - marad a belföldi piac, amelyen szintén nem könnyű eladni. A homokvidéken 1600 hektá­ros területen terem az ősziba­rack; az ültetvények hozama mintegy 8500-9000 tonna lesz az idén. Számos fajta egyszerre érik be, viszont egy-egy fajtából nem terem olyan mennyiség, amiből az egyöntetű árut vásá­rolni akaró külföldi kereskedő nagy tételben megvenne. Lesz ára a földnek? Hat szövetkezeti modellt ajánl a szaktárca Mivel sok szakember a 19. századi jobbágy­felszabadítás mé­reteivel hasonlítja össze az előttünk álló földvissza­adási folyamatot, mi sem természe­tesebb, minthogy a magántulajdo­non alapuló szö­vetkezetek for­máiról tanácsadó füzetecskét adott ki a Földművelé­sügyi Miniszté­rium. Dr. Lovászy Csabától, a tárca illetékes állam­titkár-helyettesétől a leendő szö­vetkezetek típusairól érdeklőd­tünk. Nem tiltható az Rt.-vé alakulás-Az már világos - mondja, hogy háromféle érdeket fontos összehangolni: a nyugdíjasokét, az aktív tagokét, valamint a kívü­lállókét. A kárpótlási törvények, s a két szövetkezeti törvény, va­lamint a még módosítandó föl­dtörvény alapján és következté­ben kialakul a földpiac, vagyis lesz újból ára is a földnek. Az új modellek megváltozott gazdál­kodást, abban is módosult veze­tői habitust föltételeznek. Ez utóbbiról csak annyit, hogy az eddigi munkajogit fölváltja a polgáijogi felelősség, tehát az elnök nem csak munkabérével, hanem vagyonával felel, ami a társasági jogban már bevett, ám a szövetkezetiben még új. Hoz­záteszem, hogy a világ szövetke­zeti mozgalmában sem új ez a felelősség. Folytatván e gondo­latsort, új alapra kell helyezni a felvásárlókkal, feldolgozókkal a szövetkezetek kapcsolatát, ami kiteijesztendő a külkereskede­lemre is.- Vegyük sorra a modelleket, miként e formákat nevezte .. .- Nos, megkülönböztettünk hat ilyen formát: a faluszövetke- zetet, a földbérlő szövetkezetét, a holding-szövetkezetet, a tej-, az­tán a pinceszövetkezetet, vala­mint az általános szolgáltató szövetkezetét. Segédletről van szó mindössze, olyan keretről, amit mással is meg lehet tölteni, ha jobbat találnak. A lényeg azon van, hogy nem adunk direk­tívát, az a korábban is sokat han­goztatott, csak éppen meg nem engedett önállóság végre csak­ugyan valósuljon meg.- Máris van egy bökkenő: a A földek idén is gazdagon teremnek... Fotó: Läufer L. számtalan törpe­tulajdonos nem fog belevágni az önálló gazdálko­dásba - így Lo­vászy Csaba. - Ehelyett föl­ajánlja földjét hasznosításra a településen mű­ködő szövetke­zetnek, állami gazdaságnak, egyéb társaság­nak. A haszon­bérbe adók nem lesznek tagjai a szóban forgó szövetkezetnek! Viszont illő bér­leti díjat kapnak majd tulajdonu­kért az ezt használóktól. Magam Verona környékén láttam föl­dbérlő szövetkezeteket.-Itt van egy angol szó: hol­ding. Mit értsünk az így irányí­tott szövetkezeti modellen?- Ahol a már korábban is mű­ködött önelszámoló egységek különféle társasági formákba szerveződtek, ott ezek egy va­gyonkezelő központtal - erre mondjuk: holding! - kötnek szerződést, s úgy dolgoznak to­vább. Kapcsolódhatnak hozzá kft-ék, bt-ék, közkereseti társa­ságok, az utóbbiak abban külön­böznek, hogy ide nem pénzt kell befektetni, hanem egész vagyo­nukkal felelnek a tagok. A köz­pont bérbe is adhat földet egyéni gazdálkodóknak, egyszóval vál­tozatos variációk lehetségesek. A minisztériumban úgy véljük, ez lesz a legelteijedtebb forma a tsz-ek átalakulása után. Nyugat-európai módi...-A tej-, illetve pinceszövet­kezetek viszont hagyománnyal bírnak hazánkban, hiszen már a 20-30-as években működtek.- Igen, s a modell sémája ha­sonlít egy mai szakszövetkeze­téhez: a tagok magángazdasága illeszkedik egy közös munka­végzést tartalmazó szövetkezeti tevékenységhez - magyarázza az államtitkár-helyettes. - Ugyanis fölösleges részletekbe bocsátkoznom a szolgáltató formáról, amelyben géphaszno­sítás, szállítás, könyvelés egy­aránt szerepet kap.- Ha tehát teheneim és sző- leim is vannak, akkor két szö­vetkezetnek lehetek tagja?- Akár háromnak, ötnek is - mondja Lovászy Csaba. Keresztényi Nándor Most már cipőfelsőrész készül az üzemben Fotó: Läufer L. Mese másfélmillió forintról Elutasították Ezt a történetet illik rövidre venni. A magyarázata: szinte hihetetlen. Pontosabban: elfo­gadhatóan aligha lehet megma­gyarázni. A tények. A dél-baranyai ré­gió - mint az közismert - csak fölöttébb nehezen lenne sorol­ható a munkahelyekkel jól ellá­tott térségek közé. Különösen mostanában. Vagyis: aki itt munkahelyet teremt, elismerést érdemel. Talán még köszönetét is. Sellyén működött éveken át a pécsi Villamosipari és Gépja­vító Szövetkezet üzeme, ahol riportermagnókat szereltek, szovjet piacra. A piac bedugult - a kérdés egyre hegyesebb lett: mi legyen az itt dolgozó 15 em­berrel? A VILLGEP döntött: beruházás révén felújítja, más munka végzésére úgy teszi al­kalmassá sellyei üzemét, hogy a létszámot is bővíti. Mégpedig - munkanélküliek közül - újabb 15 fővel. Volt itt egy lehetőség: a me­gyei munkaügyi központ által meghirdetett pályázat, munka­helyteremtő beruházások támo­gatására. A VILLGÉP élt a le­hetőséggel. Csakhogy a pályázat elnyeré­sének számos feltétele van. Ezt a bíráló testületek - a szakértői bizottság, majd a munkaügyi tanács - alaposan ellenőrzi. Tudták ezt természetesen a szö­vetkezetnél is, „élőiről és hátul­ról” tökéletesen lefedték a pá­lyázatot. Többek között egy szerződéssel, amelyet - öt éves időtartamra - a szigetvári cipő­gyárral kötöttek. Vagyis a VILLGÉP a mag- nószereldéjét átalakította, A szálak messzire vezetnek Jönnek az önsegélyező nyugdíj pénztárak A társadalombiztosítás reformkon­cepciójában és a Kupa-programban egy­aránt szerepelnek olyan non-profit jel­legű kiegészítő intézmények, amilyenek a nyugdíj-, az egészség-, illetve az önse­gélyező pénztárak. A kidolgozás előre­haladott stádiumban van, a törvény ter­vezetét a Pénzügyminisztérium, a Népjó­léti Minisztérium, valamint az Igazság­ügyi Minisztérium benyújtja az ország- gyűlésnek.- A legelső kérdés: milyen viszonyban állnak majd az önsegélyező pénztárak a társadalombiztosítással? Az új intéz­mény esetleg részben átveszi a tb felada­tait? - kérdeztük Bán Judittól, a Pénz­ügyminisztérium Társadalmi Közkiadá­sok Főosztályának vezetőjétől.- A megkezdett tb-reformot a nyug­díjpénztár megjelenése nem befolyá­solja. A pénztárak kizárólag kiegészítő tevékenységet látnak majd el, illetve azokat a feladatokat, amelyeket a társa­dalombiztosítás önként átad. Tehát a tb jogai és kötelességei a jövőben sem csorbulnak.- Ebből viszont az következik, hogy a munkavállalók mindkét intézménynek fi­zethetnek ...- De míg a tb-nek kötelezően, addig a nyugdíjpénztáraknak csak önkéntesen! Ha anyagilag bírják, beléphetnek vala­melyik pénztárba, ha nem akarnak, vagy nem tudnak - kívül maradnak. Kezdet­ben valószínűleg a gazdagabb vállala­toknál alakulnak pénztárak, amelyekbe a munkáltatók fizethetnek be alkalmazot­taik javára maximum a munkabér 25 százalékának megfelelő összeget. De akár falvak, önkormányzatok, magán­személyek csoportjai is létrehozhatnak külön pénztárakat.- Hogyan és mikor juthatnak nyugdíj­járadékukhoz a kedvezményezettek?-Tíz évig nem lehet hozzányúlni a megtakarításokhoz, hiszen ez nem bank, ahová egyszer beteszik, máskor kiveszik az emberek a pénzüket. Már csak azért sem, mert az összegyűlt pénzt forgatják a pénztár kezelői. Tehát mindig csak annyi szabad pénzeszköz lehet a pénz­tárban, amennyiről előre tudható hogy ki kell fizetni. Kezdeti engedményként 62 éves kor után bármikor kérhetik a ked­vezményezettek a nyugdíjcélú megtaka­rítás folyósítását. A tb-től eltérően a ki­egészítő nyugdíjpénztárak egyéni szám­lákon vezetik a megtakarításokat, így mindenki annyi pénzt kap vissza, amennyit az évek során befizetett vagy befizettek a nevére, amit kiegészít a be­fektetésből származó nyereség arányos része. A megtakarítás felvehető egyösz- szegben, vagy járadékra átváltva ha­vonta. De átruházható féijre, feleségre, gyerekre vagy más kedvezményezettre, akár még a tulajdonos életében, akár an­nak halála után. A nyugdíjcélú megtaka­rítás folyósításának számtalan variációja lehet, ezért úgy gondoltuk, kidolgozunk néhány modellt, s ezekből mindenki ki­választhatja a számára legmegfelelőbbet.-A non-profit szervezetekből az ál­lamnak nem sok anyagi haszna szárma­zik. Miért szorgalmazza mégis a nyug­díjpénztárak felállítását?-Közvetlen anyagi haszna valóban nincs az államnak, sőt rövid távon még adóbevétel-kiesést is eredményez. A személyi jövedelemadóból, illetve a tár­sasági adóalapból leírható ugyanis a pénztári befizetés összege, bár felvétel­kor már személyi jövedelemadóköteles a nyugdíjcélú megtakarítás. A kormány abban az óriási gazdasági erőnek a megte­remtésében érdekeit, amelyet a pénztárak működése, s a hatalmas pénzmennyiség forgatása, a befektetések számának növe­kedése magában hordoz. De a pénztárak mielőbbi felállítását követeli tőlünk az Európai Közösség is. Lehetővé kell ten­nünk, hogy az egyik országban befizetett pénzt egy másik országban is igénybe le­hessen venni. Ehhez persze, a forint kon­vertibilitása is szükséges, a szálak egé­szen messzire vezetnek. domi egészségügyi, szociális szem­pontból összkomfortossá tette, az időközben 30 főre emelt lét­számot pedig - természetesen saját költségén - átképezte. Ci­pőfelsőrész-varrónak. Amit mostanában oly sokan és sokszor szorgalmaznak. Mármint az átképzést. Pályázatában másfélmillió forintot kért. Érvei: a térségben rajtuk kívül senki sem „csinál” munkahelyet, nem kell elbocsá­tani régi dolgozóikat, megvan a termék biztos piaca, fedezetül jelzálogot jegyeztetett be az épületre, csatolta a helyi ön- kormányzat támogató nyilatko­zatát - és így tovább. Majd megkapta a munkaügyi tanács döntését: elutasítva. In­doklás nélkül. Tudni kell: a testület kon­szenzus alapján, három oldal - megyei önkormányzat, munka­adói, illetve munkavállalói ol­dal - véleménye alapján dönt. Ezt a pályázatot se a munkavál­lalói, se a munkaadói oldal nem támogatta. Vagyis se a szak- szervezet, se a szövetkezetek érdekképviselete. Indoklás nél­kül. Azt is tudni kell: a pályázatot meg lehet ismételni, természe­tesen bizonyos határidőn belül. A VILLGÉP most ezt teszi, de: miután hitelt vett fel a beruhá­zásra, mert teljes joggal bízha­tott ennek pályázati támogatá­sában, az idő közben nagy úrrá vált. Vissza kellene fizetnie a kölcsönt. A megmagyarázhatat­lan döntés ebbe zavart bele, mégpedig nagyon alaposan. Sőt: ha a megismételt pályázat sikerrel jár - és erre következ­tethetünk néhány előzetes vé­lemény alapján -, akkor is csor­bítva jut ki a kalamajkából a szövetkezet. Mert ha az első fordulóban megkapja a másfél milliót, semmit sem kell belőle visszafizetnie. Ha a nyár végi második fordulóban, akkor vi­szont 30 százalékot már igen! A munkaügyi központban azt mondják a VILLGÉP-pályá- zatra: nincs különösebb ok az aggodalomra, megkaphatják a pénzt szeptember 30-ig. S hoz­záteszik: csak átmeneti nyug­vópontról van szó. Már akinek - tesszük hozzá mi. A szövetkezet véleményét nem kérdeztük. A válasza alig­hanem könnyen megfogalmaz­ható. De hogy mikor kezdenek bele újabb munkahelyteremtő beruházásba, s hogy e példán okulva mások is mikor - ez nyi­tott kérdés marad. Mint ahogy e konkrét ügy kapcsán a munkaadói (szövet­kezeti „érdekképviselet”) és a munkavállalói (szakszervezet) oldal szerepvállalása is. Mészáros A. | l 1 törvény ugyebár megengedi, hogy részvénytársasággá alakul­jon át a tsz, ám akár a Sasad, akár a volt kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet példáján azt látjuk, hogy ilyen-olyan úton megakadá­lyozni igyekeznek e formát. . .-Jó szívvel én sem ajánla­nám, mert ily módon elszakad földtulajdonától a tagság, s ha anyagilag részvényekkel pótol­ják is azt, mégsincs szó azonos­ságról. Természetesen a törvényt nem akadályozni, hanem megva­lósítani kívánjuk, ezért ha vala­hol megfontoltan úgy döntenek, hogy Rt.-vé alakulnak át, ám te­gyék. Holdingból lesz a legtöbb?- Úgy tudom, a Rákosmezeje Tsz már okult az említettek ta­pasztalatán, s így alakult át Rt.-vé. De menjünk tovább: mi az, hogy faluszövetkezet?- Közismert, hogy a korábban hatalmi szóval egyesített szövet­kezetekben nagy a hajlam az új- raönállósodásra. "Egy falu - egy szövetkezet" vált újra módivá, Szabolcstól Vasig találhatni pél­dát bőséggel. Egyazon település különféle szövetkezései, tehát az áfész, a kisipari, a takarék- és a mezőgazdasági szövetkezet va­gyona egyesíthető ily módon. E koncentrációból sok előny szár­mazhat, nagyobb vállalkozáso­kat lehet e vagyonra alapítani. Belefér e formába az a nyu­gat-európai modell, miszerint a tagok egyénileg gazdálkodnak, de a beszerzést, az értékesítést már közösen oldják meg. Nem utolsó sorban a falvak közti kü­lönbségek kiegyenlítését is vár­juk e formától.- Földbérlő szövetkezet a má­sik modell, amelynek elnevezése már kevésbé homályos.- Máris nyilvánvaló, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents