Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-30 / 239. szám
Kaposvár után Pécs, az idegen szépség Németh Judit, Liza szerepében- Az még az igazi Csíky volt - mondja lendülettel. Finom gyors mozdulattal igazít lássan copffá növő kontyán. Németh Judit, akit többek között Tímár Péter Egészséges erotika című fdmjében vagy a Rejtő-kabaréban is láthattunk, egy évre a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött Kaposvárról.- Az „igazi Csíkyt” As- cher-Acs-Gothár-Babarci jelentette, sokat dolgoztam együtt Lázár Katival, Jordán Tamással is. Tíz év Kaposváron ... Váltani kellett.-A főiskola után mindjárt Kaposvár következett?- A főiskolára csak egy évig jártam, de ez sokunkkal megesett. Ugyanis akkor, a nyolcvanas évek elején én stúdiós voltam mielőtt a főiskolára kerültem volna. Abban a neves, Bodnár Sándor és Simon Zoltán által indított stúdióban! Sajnos már egyikük sem él. Egyszóval egy év után megelégeltük egymást - én és a főiskola, viszont a vizsgáim jól sikerültek, hívtak Kaposvárra. Hoffmann Diótörő- jében, Marika szerepében debütáltam. Szerencsém volt. A stúdióba is úgy kerültem, hogy előtte - ugyancsak egy évig - televíziónál voltam vágóasz- szisztens, de valahogy szegény Mándy Iván hangját is sikerült eltüntetnem. Úgy, hogy nagyon helyénvalónak találták, ha a nemzeti stúdióban próbálkozom ...- Szerep és színészi alkat is kezdettől találkozott?- Tulajdonképpen Székesfehérváron 1979-ben ének-zenei tagozaton érettségiztem, szívesen énekeltem. A Cigánybáróban Arzéna, egyik kedvencemben, a Leányvásárban Bessie voltam, és éppen Spanyolországban értünk el világsikert Lorca nagy művének, a Bernardo Alba házának az előadásával, amiben Adéla lehettem. Hívott is bennünket a spanyol Nemzeti Színház, és mentünk is volna, ha akkor itthonról engednek .. . Maradt ugyan még eljátszani való az alkatom szerinti „kislány” szerepében, de szeretnék ettől el is szakadni. Ezt jelentette például Cleopatra Maximova szerepe Erdman Öngyilkosában.-És eddig tizenegy beugrásom volt! Sáfár Mónika helyére a Csárdás című operettben, vagy a Hegedűs a háztetőnben, vagy a Rejtő-kabaréban három szerepben is; sőt a zárójelenetnél a szobalányként, majd az úriasszonyként is, akiknek ráadásul a végén találkozniuk kell!- És most következik Pécs.-Egy hete lakom itt négyéves kisfiámmal. Most még idegen ugyan, de nagyon szép. Ez a szépség káipótol egyelőre, és a kollégák, akik, ha tudná mennyi szeretettel fogadtak! A Marica grófnő Lizájaként mu- takozhatok be, de számomra nagyon hálás és fontos epizód- szerepet jelent majd Fluvia majd a Virágáruslány alakja is Az ember tragédiájában, amit Lengyel György rendez. B. R. Hétfőtől várja a gyerekeket a felújított óvoda Fotó: Szundi tJj óvoda Mohácson Utószezon a kempingekben Alig van vendég a Balaton partján Dália Szekszárdon Ezúttal nem a virágról, hanem a Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt. áruházáról van szó, amely szeptember 1-én nyílik Szekszárdon, az Arany János u. 17/21. szám alatt. Az 1200 négyzetméter alap- területű kereskedelmi egység a Dália áruházi lánc nyolcadik tagja. Az élelmiszer és vegyiáru mellett az alapvető ruházati termékeket, háztartási eszközöket is megtalálhatják itt a vásárlók, illetve külön kialakított zöldséges standja és kozmetikai része van. Az öt pénztárhelyes, bevásárlókocsis rendszerű áruház a rendszeres akcióival szeretne meghatározó szerepet betölteni a szekszárdi belvárosi kereskedelemben. Tovább apad a Duna Nem közlekedhet a Dunán a Mahart 4, közepes nagyságú, Vöcsök elnevezésű szárnyashajója sem. A két nagyobb szárnyashajó-járatot már korábban beszüntették a Duna hajózhatósági viszonyinak romlása miatt - mondta el az MTI kérdésére Vajas Jenő, a Mahart személyhajózási osztályának vezetője, szombaton. A korlátozást a Duna rendkívül alacsony, 117 centiméteres vízállása tette szükségessé. Amennyiben a vízszint tovább csökken, eléri a 110 centimétert - ami napokon belül megtörténhet várhatóan drasztikusan csökkenteni kell a belföldi hajóforgalmat is. A Budapest-Bécs közötti szárnyashajó-járat nem szünetel. A Rókus utcai a város legrégebbi óvodája, majd 100 évvel ezelőtt épült. A közbeeső javítgatások, modernizálás ellenére felújítása halaszthatatlanná vált, ám ahogy lenni szokott: kevés pénze volt az önkormányzatnak. Bensheim, a németországi testvérváros már eddig is sokat segített Mohácson, tavaly pedig rákérdeztek: szociális területen milyen támogatást adhatnának? Az óvodára esett a választás. A felújítás júniusban kezdődött, három hónap gyors munkáját követően pedig tegnap délelőtt felavatták a nagyon széppé varázsolt gyermekintézményt, Theodor Zens, Németország pécsi konzulja, Egon Straub, Bensheim alpogármestere, illetve Kuti István polgármester jelenlétében. 60 000 márkáról van szó: ez Bensheim segítsége. Részben egy, a mohácsi óvoda javára ott rendezett jótékonysági koncert bevétele, részben a város, részben a német településen működő mohácsi baráti kör adományaként. A felújítás teljes összege egyébként hatmillió forintba került, ez jól érzékelteti a segítség mértékét. Hétfőn már birtokukba is vehetik a szép óvodát a kisgyerekek - közel százan vannak -, s a pedagógusok, akik a felújítás révén végre megfelelő elhelyezéshez jutottak. A kivitelezés a helyi Cívis Kft. munkája volt, de együttműködött velük Günter Gundolf Bensheim főépítésze is. Ez már gyümölcsöző, szoros kapcsolat! Az átadási ünnepség hangulatából ítélve mindkét város így is érzi. Mészáros A. Ki nyer ma - Czigány Györggyel? Immár ki tudja mióta megy a népszerű rádiós műsor a „Ki nyer ma?” - mindig a Déli Krónika után, s majdnem mindig Czigány Györggyel. A népszerű tévés és rádiós szerkesztő pénteken Mohácson járt a „Ki nyer ma?” stábjával. Az aznapi nyeremény egy nyugalmazott állatorvosé, dr. Mézes Ödöné lett - mi a műsor előtt néhány perccel a műsor kitalálóját, Czigány Gör- gyöt kérdeztük meg. Elsőként arról, hogy mit tesz akkor, ha a helyszínen derül ki: nem akad vállalkozó a kérdések megválaszolására?- Ilyen még nem fordult elő - felelte mosolyogva -, pedig már huszonhárom éve járjuk a műsorral az országot. Egyébként erre is van recept. Én például azt tenném, hogy nem egy játékossal, hanem a helyszínen lévő összes vendéggel játszanék. Aki tudja a nézők közül a választ, tegye fel a kezét - ezen az alapon kezdenék bele.- Hogyan történik a helyszín kiválasztása?- Régebben a vidéki helyek többsége maga ajánlkozott, s mi ezt mindig szívesen vettük. Bár, most hogy kérdezi, be kell vallanom, a jelenlegi gyakorlatot nem is nagyon ismerem. Mert - igaz, ezt sokan nem tudják - én húsz évi rádiózás után immár tizenhét éve, hogy tévé munkatársa vagyok. Pauska A nyár augusztus 31.-én fejeződik be, de a legtöbb balaton- parti kempingből augusztus 20 után elmentek a hazai vendégek, és jelentősen megfogyatkozott a külföldiek száma is. E tóparti „pihenő paradicsomok” egy része augusztus végén, a többi szeptember 6-án, hónap közepén vagy október elején zárja be a kapuját az utolsó üdülők után. Tóth Gizella, a SIÓTOUR statisztikusa az adatokat böngészve kijelentette - az idén a múlt évinél jóval kevesebb vendég fordult meg náluk. Ez a tavalyi forgalom 75 százalékát közelíti meg. A hollandok által kedvelt kaposvári Deseda kemping idén csak félházzal üzemelt. Barcson a kemping nem fogadott vendégeket. A csoko- nyavisontai kempinget 10-15 család választotta pihenőhelyül. Igáiban 70 százalékos telítettségű a kemping: főként hollandok, németek, osztrákok üdülnek itt. A fogadóban viszont hazai vendégek szálltak meg. Ez utóbbi szeptember 27.-ig nyitva lesz. A balatonparti kempingek - a Zamárdi autós III. augusztus 23.-én , a Zamárdi autós II., a földvári Magyar Tenger, a szentesi Hullám és a herényi Kócsag - augusztus 31.-én bezár. Szinte mindegyikben belga, dán, holland, német, osztrák törzsvendégek üdülnek. Aki zárás után tovább szeretne maradni - megteheti. Másokat átirányítanak a még nyitva tartó kempingekbe. Szeptember 6-án zárja be kapuit a Zamárdi autós I., a leilei Arany híd, és a szemesi Vadvirág kemping. A sóstói Ifjúság kemping, a szemesi Lidó szeptember 20.-ig várja a vendégeket. Legtovább, október 11 .-ig a siófoki Aranyparti kempingben lehet pihenni. Az utószezoni árkedvezmények vonzók lehetnek a hazai turistáknak. A csúcsszezoni árakhoz képest 35 százalékkal olcsóbban vehetők igénybe most a kempingek. Mánya Gyu- láné, a SIOTOUR osztályvezetője tájékoztatójából kiderült, hogy Lengyeltótiban, a Kék Tó kempingben most 133 forint helyett 87 forintba kerül a sátorhely és a szállásdíj is. A normál lakókocsihely 230 Ft helyett 150 Ft, az extra boxért pedig 120 forinttal kevesebbet, 225 forintot számolnak. A magasabb árkategóriába tartozó bala- tonszemesi Lidóban ezek az összegek 112-112-193 illetve 290 forintot jelentenek. Az így kialakult kedvezményes árból az MCCC-tagok további 40 százalék engedmény illeti meg. A 2-14 éves gyerekeknek 50 százalék kedvezményt adnak a személyenkénti szállásdíjból. A 14 éven felüli tanulóknak, sorkatonáknak és külföldi diákigazolvánnyal rendelkezőknek szintén féláron számolják a személyenkénti szállásdíjat. A rokkantak is 50 százalék kedvezményt vehetnek igénybe. A baranyai kempingekből a hazai vendégek már elutaztak. Orfűn a sátorhelyek és lakókocsik tizedét foglalják belgák, dánok, hollandok és németek. A harkányi kemping harminc százalékos, a pécsi Mandulás kemping 20 százalékos kihasználtsággal üzemel. Adám E. Rádió mellett Egy kevés humorérzékkel megáldott akármilyen Főnök összecsődíthetné beosztottjait és bejelenti: „Holnap reggel mindenki megkapja a munkakönyvét ..Ennyi. Vehetjük komolynak is, vagy hülye viccnek is. Komolynak azért, mert — ezt több mint félmillió ember sajnos tanúsíthatja -, hogy ezzel megszűnik a munkaviszony, de lehet olcsó, idegesítő vicc is, hiszen a munka- viszony fenntartása esetében is - egy rendelet alapján - mindenütt visszaadják a könyvet a dolgozónak. Többé nincs rá szükség. Hogy miért, azt a jóég tudja. Annyi biztos, hogy a munkakönyv átvételével szomorú szorongás fogja el az embert: ezzel elszakadt az utolsó szál, amely korábban évekig, évtizedekig a biztos megélhetéséhez kötötte a munkavállalót. Nem csak azért, mert a jó öreg könyvecske fedőlapjának belső oldalán áll egy idézet az alkotmányból: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék . ..” A „jog” és „kötelesség” - ebben az esetben - érvényét veszítette. Az új rend másképp minősíti a munkát, a munkához való jog hallatán csak káromkodhat a polgár, vagy nevethet, kínjában. De a könyvet azért egy kicsit sajnálom. Nem csak én, a rádió egyik műsorában nyilatkozott egy melós, azt mondja, ő csak forgatta - érthetetlenül - a kezében, amikor megkapta. A munkakönyvnek puszta említése mindig is a „kiadták” rémületét idézi fel az ügyfélnek. A könyv - amely jóformán végig kiséri az ember életét - tanúsítja sorsát, sorsának alakulását is. Az elsőt elvitte annak idején az árvíz. Pedig az tanúsította, hogy első munkaként újságot hordtam ki a külváros kis utcái lakóinak, ma sem tudtam megfejteni, hogy a Ester Lyd nevű lappal mit kezdett a kis fizetésű nyugdíjas vasutas. Még egyet dobtam be a szabadhegyi plébánosnak ebből az előkelő lapból. Aztán segédmunka - diákköri - ténykedésem a vasútvonal menti gyomlálás, a piszkos talpfák között. Bayer úr, a fűszer- és gyarmatáru-nagykereskedő is bejegyezte ottlétemet, kifutói rangban. Elő-cso- magtartós tricikli, benne a vállra erősíthető gurtnis kosárral, úri családokhoz szállítottam a havi, vagy kétheti „ko- missiót”, drága italokat, kávét, kakaót, teákat, szardíniákat: ismeretségi köröm szép és ronda cselédlányokból tevődött össze. Kőművesek mellett dolgoztam, mezítláb cipeltem a nyolcliteres ceglédi kanna ivóvizet, déltájban csapolt sört annyi dupla korsóval, ahányan dolgoztak, közben szegeket huzigáltam ki a repedt deszkákból, kőműves pallókból, hogy aztán a szögeket kiegyengetve adjam áta mesternek: egyetlen szög itt nem mehetett pocsékba. A munkakönyvem „eltitkolta” levente-hadifogoly éveimet a németországi amerikai zónában, ahol három hónapos éhezés után megváltásként érkezett a jólét, hús, bab, mogyoró konzervek és grape fruit dögivei. És ruhatetű és rüh szintén dögivei, a háború utolsó hónapjaiban, tizenhét esztendős fejjel. Aztán az új könyv ... inaskodás, gyári munka, hidak új- jápítése, bányacsillék borító- lemezeinek hegesztése téli fagyos napokon, az Úristen szabad ege alatt. Aztán az új rend „kiemelt”, újságok Gy-ben, Pesten, Pécsett, kezdeti lelkesedéssel, a demokratizmusba vetett mélységes hittel, odaadással, ami az idők folyamán elszürkült, kifakult. Az én könyvem első oldalán ilyen jelek vannak: „Sorozat: B. Sorszám: 449010. „Fönnállásom során minden „munkaügyestől” megtudakoltam, mit jelentenek ezek. Soha senki meg nem mondta. Ma sem tudom. Talán semmit. De a személyemhez vonatkoztatott számoktól, értelmetlen betűjelektől mindig féltem. Ezért utálom a személyi, vagy katonakönyves számokat is. Ilyen az én munkakönyvem. Én négy éve, hogy megkaptam. Nem jelent többet a nosztalgiánál. Azért csak megőrzőm. Munkakönyvem... 4 vasárnapi „A város szépsége mindenért kárpótol” Fotó: Szundi
