Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-30 / 239. szám

Kaposvár után Pécs, az idegen szépség Németh Judit, Liza szerepében- Az még az igazi Csíky volt - mondja lendülettel. Finom gyors mozdulattal igazít lássan copffá növő kontyán. Németh Judit, akit többek között Tímár Péter Egészséges erotika című fdmjében vagy a Rejtő-kabaré­ban is láthattunk, egy évre a Pé­csi Nemzeti Színházhoz szerző­dött Kaposvárról.- Az „igazi Csíkyt” As- cher-Acs-Gothár-Babarci jelen­tette, sokat dolgoztam együtt Lázár Katival, Jordán Tamással is. Tíz év Kaposváron ... Vál­tani kellett.-A főiskola után mindjárt Kaposvár következett?- A főiskolára csak egy évig jártam, de ez sokunkkal mege­sett. Ugyanis akkor, a nyolcva­nas évek elején én stúdiós vol­tam mielőtt a főiskolára kerül­tem volna. Abban a neves, Bod­nár Sándor és Simon Zoltán ál­tal indított stúdióban! Sajnos már egyikük sem él. Egyszóval egy év után megelégeltük egy­mást - én és a főiskola, viszont a vizsgáim jól sikerültek, hívtak Kaposvárra. Hoffmann Diótörő- jében, Marika szerepében debü­táltam. Szerencsém volt. A stú­dióba is úgy kerültem, hogy előtte - ugyancsak egy évig - televíziónál voltam vágóasz- szisztens, de valahogy szegény Mándy Iván hangját is sikerült eltüntetnem. Úgy, hogy nagyon helyénvalónak találták, ha a nemzeti stúdióban próbálko­zom ...- Szerep és színészi alkat is kezdettől találkozott?- Tulajdonképpen Székesfe­hérváron 1979-ben ének-zenei tagozaton érettségiztem, szíve­sen énekeltem. A Cigánybáró­ban Arzéna, egyik kedvencem­ben, a Leányvásárban Bessie voltam, és éppen Spanyolor­szágban értünk el világsikert Lorca nagy művének, a Ber­nardo Alba házának az előadá­sával, amiben Adéla lehettem. Hívott is bennünket a spanyol Nemzeti Színház, és mentünk is volna, ha akkor itthonról en­gednek .. . Maradt ugyan még eljátszani való az alkatom sze­rinti „kislány” szerepében, de szeretnék ettől el is szakadni. Ezt jelentette például Cleopatra Maximova szerepe Erdman Öngyilkosában.-És eddig tizenegy beugrá­som volt! Sáfár Mónika helyére a Csárdás című operettben, vagy a Hegedűs a háztetőnben, vagy a Rejtő-kabaréban három szerepben is; sőt a zárójelenet­nél a szobalányként, majd az úriasszonyként is, akiknek ráa­dásul a végén találkozniuk kell!- És most következik Pécs.-Egy hete lakom itt négyé­ves kisfiámmal. Most még ide­gen ugyan, de nagyon szép. Ez a szépség káipótol egyelőre, és a kollégák, akik, ha tudná mennyi szeretettel fogadtak! A Marica grófnő Lizájaként mu- takozhatok be, de számomra nagyon hálás és fontos epizód- szerepet jelent majd Fluvia majd a Virágáruslány alakja is Az ember tragédiájában, amit Lengyel György rendez. B. R. Hétfőtől várja a gyerekeket a felújított óvoda Fotó: Szundi tJj óvoda Mohácson Utószezon a kempingekben Alig van vendég a Balaton partján Dália Szekszárdon Ezúttal nem a virágról, ha­nem a Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt. áruházáról van szó, amely szep­tember 1-én nyílik Szekszár­don, az Arany János u. 17/21. szám alatt. Az 1200 négyzetméter alap- területű kereskedelmi egység a Dália áruházi lánc nyolcadik tagja. Az élelmiszer és vegyiáru mellett az alapvető ruházati termékeket, háztartási eszközö­ket is megtalálhatják itt a vásár­lók, illetve külön kialakított zöldséges standja és kozmetikai része van. Az öt pénztárhelyes, bevásárlókocsis rendszerű áru­ház a rendszeres akcióival sze­retne meghatározó szerepet be­tölteni a szekszárdi belvárosi kereskedelemben. Tovább apad a Duna Nem közlekedhet a Dunán a Mahart 4, közepes nagyságú, Vöcsök elnevezésű szárnyasha­jója sem. A két nagyobb szár­nyashajó-járatot már korábban beszüntették a Duna hajózható­sági viszonyinak romlása miatt - mondta el az MTI kérdésére Vajas Jenő, a Mahart személy­hajózási osztályának vezetője, szombaton. A korlátozást a Duna rendkívül alacsony, 117 centiméteres vízállása tette szükségessé. Amennyiben a vízszint tovább csökken, eléri a 110 centimétert - ami napokon belül megtörténhet várhatóan drasztikusan csökkenteni kell a belföldi hajóforgalmat is. A Budapest-Bécs közötti szárnyashajó-járat nem szüne­tel. A Rókus utcai a város legré­gebbi óvodája, majd 100 évvel ezelőtt épült. A közbeeső javít­gatások, modernizálás ellenére felújítása halaszthatatlanná vált, ám ahogy lenni szokott: kevés pénze volt az önkormányzat­nak. Bensheim, a németországi testvérváros már eddig is sokat segített Mohácson, tavaly pedig rákérdeztek: szociális területen milyen támogatást adhatnának? Az óvodára esett a választás. A felújítás júniusban kezdődött, három hónap gyors munkáját követően pedig tegnap délelőtt felavatták a nagyon széppé va­rázsolt gyermekintézményt, Theodor Zens, Németország pécsi konzulja, Egon Straub, Bensheim alpogármestere, il­letve Kuti István polgármester jelenlétében. 60 000 márkáról van szó: ez Bensheim segítsége. Részben egy, a mohácsi óvoda javára ott rendezett jótékonysági koncert bevétele, részben a város, rész­ben a német településen mű­ködő mohácsi baráti kör ado­mányaként. A felújítás teljes összege egyébként hatmillió fo­rintba került, ez jól érzékelteti a segítség mértékét. Hétfőn már birtokukba is ve­hetik a szép óvodát a kisgyere­kek - közel százan vannak -, s a pedagógusok, akik a felújítás révén végre megfelelő elhelye­zéshez jutottak. A kivitelezés a helyi Cívis Kft. munkája volt, de együttműködött velük Gün­ter Gundolf Bensheim főépíté­sze is. Ez már gyümölcsöző, szoros kapcsolat! Az átadási ünnepség hangulatából ítélve mindkét vá­ros így is érzi. Mészáros A. Ki nyer ma - Czigány Györggyel? Immár ki tudja mióta megy a népszerű rádiós műsor a „Ki nyer ma?” - mindig a Déli Krónika után, s majdnem mindig Czigány Györggyel. A népszerű tévés és rádiós szer­kesztő pénteken Mohácson járt a „Ki nyer ma?” stábjával. Az aznapi nyeremény egy nyugalmazott állatorvosé, dr. Mézes Ödöné lett - mi a mű­sor előtt néhány perccel a mű­sor kitalálóját, Czigány Gör- gyöt kérdeztük meg. Elsőként arról, hogy mit tesz akkor, ha a helyszínen de­rül ki: nem akad vállalkozó a kérdések megválaszolására?- Ilyen még nem fordult elő - felelte mosolyogva -, pedig már huszonhárom éve járjuk a műsorral az országot. Egyéb­ként erre is van recept. Én például azt tenném, hogy nem egy játékossal, hanem a hely­színen lévő összes vendéggel játszanék. Aki tudja a nézők közül a választ, tegye fel a ke­zét - ezen az alapon kezdenék bele.- Hogyan történik a hely­szín kiválasztása?- Régebben a vidéki helyek többsége maga ajánlkozott, s mi ezt mindig szívesen vettük. Bár, most hogy kérdezi, be kell vallanom, a jelenlegi gyakorlatot nem is nagyon ismerem. Mert - igaz, ezt so­kan nem tudják - én húsz évi rádiózás után immár tizenhét éve, hogy tévé munkatársa vagyok. Pauska A nyár augusztus 31.-én feje­ződik be, de a legtöbb balaton- parti kempingből augusztus 20 után elmentek a hazai vendé­gek, és jelentősen megfogyat­kozott a külföldiek száma is. E tóparti „pihenő paradicsomok” egy része augusztus végén, a többi szeptember 6-án, hónap közepén vagy október elején zárja be a kapuját az utolsó üdü­lők után. Tóth Gizella, a SIÓTOUR statisztikusa az adatokat bön­gészve kijelentette - az idén a múlt évinél jóval kevesebb ven­dég fordult meg náluk. Ez a ta­valyi forgalom 75 százalékát közelíti meg. A hollandok által kedvelt kaposvári Deseda kem­ping idén csak félházzal üze­melt. Barcson a kemping nem fogadott vendégeket. A csoko- nyavisontai kempinget 10-15 család választotta pihenőhelyül. Igáiban 70 százalékos telített­ségű a kemping: főként hollan­dok, németek, osztrákok üdül­nek itt. A fogadóban viszont hazai vendégek szálltak meg. Ez utóbbi szeptember 27.-ig nyitva lesz. A balatonparti kempingek - a Zamárdi autós III. augusztus 23.-én , a Zamárdi autós II., a földvári Magyar Tenger, a sze­ntesi Hullám és a herényi Kó­csag - augusztus 31.-én bezár. Szinte mindegyikben belga, dán, holland, német, osztrák törzsvendégek üdülnek. Aki zá­rás után tovább szeretne ma­radni - megteheti. Másokat át­irányítanak a még nyitva tartó kempingekbe. Szeptember 6-án zárja be ka­puit a Zamárdi autós I., a leilei Arany híd, és a szemesi Vadvi­rág kemping. A sóstói Ifjúság kemping, a szemesi Lidó szep­tember 20.-ig várja a vendége­ket. Legtovább, október 11 .-ig a siófoki Aranyparti kempingben lehet pihenni. Az utószezoni árkedvezmé­nyek vonzók lehetnek a hazai turistáknak. A csúcsszezoni árakhoz képest 35 százalékkal olcsóbban vehetők igénybe most a kempingek. Mánya Gyu- láné, a SIOTOUR osztályveze­tője tájékoztatójából kiderült, hogy Lengyeltótiban, a Kék Tó kempingben most 133 forint he­lyett 87 forintba kerül a sátor­hely és a szállásdíj is. A normál lakókocsihely 230 Ft helyett 150 Ft, az extra boxért pedig 120 forinttal kevesebbet, 225 forintot számolnak. A maga­sabb árkategóriába tartozó bala- tonszemesi Lidóban ezek az összegek 112-112-193 illetve 290 forintot jelentenek. Az így kialakult kedvezményes árból az MCCC-tagok további 40 százalék engedmény illeti meg. A 2-14 éves gyerekeknek 50 százalék kedvezményt adnak a személyenkénti szállásdíjból. A 14 éven felüli tanulóknak, sor­katonáknak és külföldi diákiga­zolvánnyal rendelkezőknek szintén féláron számolják a személyenkénti szállásdíjat. A rokkantak is 50 százalék ked­vezményt vehetnek igénybe. A baranyai kempingekből a hazai vendégek már elutaztak. Orfűn a sátorhelyek és lakóko­csik tizedét foglalják belgák, dánok, hollandok és németek. A harkányi kemping harminc szá­zalékos, a pécsi Mandulás kem­ping 20 százalékos kihasznált­sággal üzemel. Adám E. Rádió mellett Egy kevés humorérzékkel megáldott akármilyen Főnök összecsődíthetné beosztottjait és bejelenti: „Holnap reggel mindenki megkapja a munka­könyvét ..Ennyi. Vehetjük komolynak is, vagy hülye viccnek is. Komolynak azért, mert — ezt több mint félmillió ember sajnos tanúsíthatja -, hogy ezzel megszűnik a mun­kaviszony, de lehet olcsó, ide­gesítő vicc is, hiszen a munka- viszony fenntartása esetében is - egy rendelet alapján - min­denütt visszaadják a könyvet a dolgozónak. Többé nincs rá szükség. Hogy miért, azt a jóég tudja. Annyi biztos, hogy a munkakönyv átvételével szo­morú szorongás fogja el az embert: ezzel elszakadt az utolsó szál, amely korábban évekig, évtizedekig a biztos megélhetéséhez kötötte a mun­kavállalót. Nem csak azért, mert a jó öreg könyvecske fe­dőlapjának belső oldalán áll egy idézet az alkotmányból: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képes­ségei szerint dolgozzék . ..” A „jog” és „kötelesség” - ebben az esetben - érvényét veszítette. Az új rend másképp minősíti a munkát, a munkához való jog hallatán csak károm­kodhat a polgár, vagy nevethet, kínjában. De a könyvet azért egy kicsit sajnálom. Nem csak én, a rádió egyik műsorában nyilatkozott egy melós, azt mondja, ő csak forgatta - érthe­tetlenül - a kezében, amikor megkapta. A munkakönyvnek puszta említése mindig is a „kiadták” rémületét idézi fel az ügyfélnek. A könyv - amely jóformán végig kiséri az ember életét - tanúsítja sorsát, sorsá­nak alakulását is. Az elsőt el­vitte annak idején az árvíz. Pe­dig az tanúsította, hogy első munkaként újságot hordtam ki a külváros kis utcái lakóinak, ma sem tudtam megfejteni, hogy a Ester Lyd nevű lappal mit kezdett a kis fizetésű nyug­díjas vasutas. Még egyet dob­tam be a szabadhegyi plébá­nosnak ebből az előkelő lapból. Aztán segédmunka - diákköri - ténykedésem a vasútvonal menti gyomlálás, a piszkos talpfák között. Bayer úr, a fű­szer- és gyarmatáru-nagyke­reskedő is bejegyezte ottléte­met, kifutói rangban. Elő-cso- magtartós tricikli, benne a vállra erősíthető gurtnis kosár­ral, úri családokhoz szállítot­tam a havi, vagy kétheti „ko- missiót”, drága italokat, kávét, kakaót, teákat, szardíniákat: ismeretségi köröm szép és ronda cselédlányokból tevődött össze. Kőművesek mellett dolgoz­tam, mezítláb cipeltem a nyolc­literes ceglédi kanna ivóvizet, déltájban csapolt sört annyi dupla korsóval, ahányan dol­goztak, közben szegeket huzi­gáltam ki a repedt deszkákból, kőműves pallókból, hogy aztán a szögeket kiegyengetve adjam áta mesternek: egyetlen szög itt nem mehetett pocsékba. A munkakönyvem „eltitkolta” levente-hadifogoly éveimet a németországi amerikai zóná­ban, ahol három hónapos éhe­zés után megváltásként érke­zett a jólét, hús, bab, mogyoró konzervek és grape fruit dögi­vei. És ruhatetű és rüh szintén dögivei, a háború utolsó hónap­jaiban, tizenhét esztendős fej­jel. Aztán az új könyv ... inas­kodás, gyári munka, hidak új- jápítése, bányacsillék borító- lemezeinek hegesztése téli fa­gyos napokon, az Úristen sza­bad ege alatt. Aztán az új rend „kiemelt”, újságok Gy-ben, Pesten, Pécsett, kezdeti lelke­sedéssel, a demokratizmusba vetett mélységes hittel, odaa­dással, ami az idők folyamán elszürkült, kifakult. Az én könyvem első oldalán ilyen jelek vannak: „Sorozat: B. Sorszám: 449010. „Fönnál­lásom során minden „munkaü­gyestől” megtudakoltam, mit jelentenek ezek. Soha senki meg nem mondta. Ma sem tu­dom. Talán semmit. De a sze­mélyemhez vonatkoztatott számoktól, értelmetlen betűje­lektől mindig féltem. Ezért utá­lom a személyi, vagy katona­könyves számokat is. Ilyen az én munkakönyvem. Én négy éve, hogy megkaptam. Nem je­lent többet a nosztalgiánál. Azért csak megőrzőm. Munkakönyvem... 4 vasárnapi „A város szépsége mindenért kárpótol” Fotó: Szundi

Next

/
Thumbnails
Contents