Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-29 / 238. szám
1992. augusztus 29., szombat oj Dunántúli napló 3 Fontos döntések várhatók a Parlamentben Baranyai képviselők az Országyűlés kezdődő őszi ülésszakáról Több, jelentős törvény megalkotását tervezi az Országgyűlés a jövő héten kezdődő őszi ülésszakán. Négy baranyai vagy innen elszármazott képviselő véleményét kértük a várható fejleményekről. Dr. Bilecz Endre (független képviselő 16 évig tanult és tanított Pécsett):- Optimális elvárásom, hogy még idén szülessenek meg a gazdasági rendszerváltást lezáró, a piacgazdaság működését új módon szabályozó alapvető gazdasági törvények, gondolok itt az államháztartás új rendszerének kialakítására illetve a tulajdonváltás kereteit megnyugtatóan rendező gyors döntésekre. Reális várakozásom szerint azonban a parlament ősszel is elsősorban a politikai rendszerváltás lezárása körüli meddő, öncélú vitatkozásokkal fogja tölteni az időt. Nem igazán bízom a média törvény lezárásában sem. Józan mérlegelés szerint ez azt jelenti, hogy ősszel Magyarországon kiéleződnek a politikai ellentétek, és ezek a parlamenti politikai pártok viszonyában is jelentkezni fognak. Jó lenne, ha mégsem ez következne be. Getto József ( Az SZDSZ baranyai képviselője):- Nemrégiben nyugati befektetőkkel beszélgettem, egy ipari nagyvállalkozás vezetőivel, egyik eladósodott nagyüzemünk privatizációjáról. Arról volt szó, hogy a tulajdonnal együtt a korábban okozott környezeti károkat is át kell vállalniuk. Természetesen szó lehet erről, mondták, csak közöljük azt a törvényi garanciával megerősített normarendszert, melyet teljesíteniük kell. Ez pedig a környezetvédelmi törvény, törvényhozásunk nagy adóssága, melynek hiánya bizonytalanná teszi a gazdasági vállalkozás kilátásait, lassítja a privatizációt, kétségbeesett rögtönzésekre kényszeríti a települések önkormányzatait, várakozásra, aktatologatásra a hatósági munkát. Még ebben az évben meglesz a törvény és az új építési törvény és a természetvédelmi törvény is, mondtam nekik a parlament terveinek ismeretében. Aztán a minap megnéztem a tévében a Csurka kontra Deb- reczeni-Balázsi féle műsort. Felrémlett előttem az elkövetkezendő napok, hetek iszonyata a parlamentben. Lehet, hogy elhamarkodottan ígértem? Pap András (Az MDF baranyai képviselője):- Az ország kibontakozásának egyik alapfeltételeként továbbra is elengedhetetlennek tartom az igazságszolgáltatás végleges törvényi rendezését, ha úgy tetszik, egy új, alkotmányos szempontból támadhatatlan Zétényi-törvény formájában, amely nélkül nem látok a megbékélésre, csupán újabb, további elfojtásra lehetőséget. A számtalan, új és fontos gazdasági törvény megalkotásakor abban bízom, hogy a költségvetés módosítása végrehajtható az infláció meglódulása nélkül. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor el kell kerülni a rohammunkát és vele az ellenzék destruktív politikájának kaput nyitó késedelmeket. A külügyi bizottság tagjaként több időt fogok szentelni a kisebbségi kérdéseket érintő tervezeteknek, és egyre sürgetőbb a változó környezetünk miatt is már eddig is több módosulást megért végleges biztonságpolitikai elvek országgyűlési elfogadása. Bős kérdésében is egyértelmű megoldást kell találnunk, ez esetben a kormányzat legerőteljesebb fellépését szorgalmazom és támogatom. Nem sok értelmét látom, hogy az illetékes tárca újabb oktatási törvénytervezettel álljon elő, hiszen ennek is és a felső- oktatási törvénynek is már régen a parlamenti asztalokon kellene lenniük. Trombitás Zoltán (A FIDESZ baranyai képviselője):-A kormány közel 100 törvény elfogadását tervezi az őszi ülésszakra, minderre 35 plenáris és 35 bizottsági ülésnap áll rendelkezésre, így ez a terv irreális. FIárom törvényt kellene elfogadni ülésenként, köztük egyik jelentősebb, mint a másik. Várom, hogy elkezdődjön a régóta halogatott vita a házszabályról. Noha a közvélemény a parlament belső szabályzatát nem mindig érzi fontosnak, ennek megalkotása az egyik legfontosabb feladat, ugyanis minden törvény elfogadásának és megalkotásának gyorsasága ezen múlik. A jelenlegi ügyrend szerint van olyan törvény, melynek a szavazása nem férne bele egy reggel kilenctől éjfélig tartó meghosszabított ülésbe sem (pl. a költségvetés). A FIDESZ módosító indítványa többek között ezen procedúrák lényeges lerövidítését kéri majd. Az Alkotmányügyi bizottság tagjaként így feltehetően a házszabállyal és a választójogi törvény módosításával foglalkozom majd legtöbbet. Ezen kívül az indulás napjaiban interpellációt kívánok benyújtani a belügyminiszter úrnak az önkormányzatokkal kapcsolatos vagyonátadással összefüggésben. Bozsik László Kiállítás a Kisgalériában Meglepő, ám harmonikus színek, újszerű, barátságos formák, melyek, ha úgy kell, elegánsak, de pajkosak, vidámak is tudnak lenni. Rádóczy F. László pécsi belsőépítész kiállítása tegnap nyílt meg a Pécsi Kisgalériában. A fotók magukért beszélnek, mesélnek a pécsi Palatínus Szállodáról, a zalakarosi gyógyfürdőről, a kaposvári Zárda utcáról. A kék, sárga, téglavörös, zöld emeletes gyerekágy vagy a trónnak is beillő, gyerekszék ki is próbálható. A kiállítás, mely elé Kovács Péter mondott kis ismertetőt, szeptember 27-ig látható, kedd kivételével naponta 12-18 óráig. Futnak a képek Kartörés keresztbe Eszembe jut, hogy kisdiák koromban egyszer megkérdeztem kedves tanáromat, mivel magyarázható, hogy a falfirkákon olyan gyakran szereplő „hülye” szó mindig pontos jével szerepel, így „hűje”. Azért, fiam, hangzott a bölcs válasz, mert ha valaki már olyan intelligens, hogy ismeri a helyesírást, az már nem irkái a falakra. Sajnos, még sokan vannak, akik nem jutottak el az elipszilonig, fűzte hozzá szomorúan. Azt hiszem, mesterem ezúttal is fején találta a szöget, s akadnak, akik úgy vélekednek, az emberi műveltség e borúlátó megítélése ma sem jár messze az igazságtól. Legalábbis a nyári filmkínálatot összeállító forgalmazási szakemberek a közönség azon rétegére alapoztak, amely csak a pontos jét ismeri. Mert ugyebár egy jól irányzott balegyenesnél teljesen mellékessé válnak a helyesírási finomságok. Egy váratlan, ám annál erőteljesebb rúgás pedig éppen olyan közérthető, akár a falfirka. Sheldon Lettich Dupla dinamit című filmjében azonban nemcsak ütnek és rúgnak, jóllehet ezekkel az egyértelmű gesztusokkal sem takarékoskodnak. Ezen kívül szép számmal előfordulnak még a következők: nyakcsigolyákat Toppantanak szét egyetlen könnyed, mondhatnám lágy mozdulattal, sarkantyúval felhasítják a másik gégéjét, benzines hordókat csapkodnak ellenfelükhöz, markoló-szorító fogást alkalmaznak arra a testrészre, melyet általában a legérzékenyebbnek tekintenek, lángszóróval perzselik a delikvens arcát, egy regionális konfliktushoz elegendő lőszert és robbanóanyagot használnak el, végül pedig - mintegy erkölcsi igazságszolgáltatásként - a főgazemberre rázu- hintanak egy száztonnás darut. A rendező, továbbá a kettős szereposztásban ennél jobb ügyhöz méltó buzgalommal ugrabugráló, lótó-futó és vitustán- cot járó Jean-Claude Van Damme szíves figyelmébe ajánlom még a következő két, kissé bonyolult, ám igen meggyőző akciót, melyeket „Kartörés keresztbe” néven Karinthy Frigyes írta le a rá jellemző pontossággal a jövő sportjairól értekezve. Esetleg a következő filmjükben felhasználhatják. Az egyik: „Két kézzel megragadjuk ellenfelünk talpát, és hirtelen felrántjuk térdig. Erre térde beleütődik hónaljába, és kilöki bal szemét. Ijedtében megfordul, és kitöri nyakcsigolyáját. Lefektetjük a földre, és továbbmegyünk.” A másik: „Ellenfelünk sarkára sót hintünk, mire hirtelen fölkapja bal lábát - erre megragadjuk két fülét, lassan előrehúzzuk, hogy gerince félkör alakot vegyen fel. Gyorsan belerúgunk oldalába, és könyökét felütjük, mire veleje kilocs- csan. Falnak támasztjuk és otthagyjuk.” Nos, kedves Jean-Claude Van Damme, vallja be, erre még Ön sem gondolt volna. Pedig ehhez a két parádés jelenethez igazán gyerekjáték egy újabb sztorit rittyenteni, hiszen a lényeg már adva van. A többi könnyűszerrel megtalálható a rémromantika fattyúhajtásaként felcseperedett ponyvairodalom kissé poros, ám azért használható kelléktárában. Nevezetesen: ikerpár, szőke leány ártatlan szemekkel (csak szemekkel!), féltékenység, származással kapcsolatos titok kiderülése, nagy-nagy leszámolás, aztán: szerelem, puszi, halál. A címen sem kell sokáig töprengeni: Legyen, mondjuk, ez: Tripla dinamit! Persze, ha a helyesírási készség netán mégiscsak fejlődne, akkor nemcsak a falfirkák száma fog csökkenni, hanem az efféle filmek nézőközönsége is megfogyatkozik. Dacára a filmforgalmazók vélekedésének. Nagy Imre kiszáradt tómeder Fotó: Proksza László Haldoklik a Riha Riha tó. A Mohács közvetlen közelében élőkön kívül e forrásvizek táplálta, egykor gazdag halhozamú vizet főleg azok ismerik messzebb vidéken, akik még régebben átutazóban a mohácsi szigeten igazi nagyfejű törpeharcsát vettek a bőbeszédű halárusnőtől, vagy a horgászszenvedélyüknek hódolva akár csak egyszer is kipróbálták a szerencséjüket őszi csukafogáskor. Azt mondják a szigetiek, a Rihának most vége. Az aszály nem csak a növényeket, a talajt sanyargatja, de a vizet is elapasztotta. Ahol pár évvel ezelőtt legalább két méteres vízmagasságot mértek, ott most jó ha 50-60 centi van, holott az ideális, az évtizedekkel ezelőtti 4-5 méter lenne. A három, különálló mederből kialakult tóegységet övező partszakasz iszapos, ingoványos része körös-körbe több métert nőtt ebben az évben is. A hídról, amely a Homorúd felé vezető országúinak helyet adva elválasztja az 1-es és 2-es számúnak elnevezett tavakat, mindkét oldalon ameddig csak ellátni, a fonalas algák alkotta - közismertebb nevén békanyál - hatalmas barnás foltok bontják a víz felszínét. A 30 fokot is meghaladó kánikulában maga a víz látványa csábító kellene, hogy legyen némi enyhülést hozó megmártózásra, de a pos- vány émelyítő szaga inkább riasztó. Kár ezért a vízért. A város közelsége miatt kiránduló központ lehetne. Csak úgy magamban elképzelem: egy élelmes vállalkozó az egyik tavat a horgászoknak adhatná ki, a másik a csónakázók, fürdőzők birodalma lehetne, a harmadikban pedig akár haltenyésztés is foglalkozhatna ... A háború előtt a Riha bérlője családjával együtt megélt a víz halászatából és a nádaratásból. Bizonyára valamiféle fejlesztésre is gondolt, hiszen a bajai országút mellett, a 2-es víz közepe táján végig alápincézett, jókora téglaházat épített. Külső vakolásra már nem maradt pénze, ám tény, hogy mind a mai napig a csupasz téglák látszanak. A víz most tájvédelmi körzet lett. Mohács polgármestere szerint ez még semmit sem jelent, hiszen a tényről nem született parlamenti döntés. Az viszont biztos, hogy a hasznosításában semmilyen változtatás - belátható időn belül - nem várható. Vagyis marad a termelőszövetkezet kezelésében. Nekik valószínű idén sem lesz pénzük a Dunáról az árkokon át vizet nyomatni a Rihába, mint ahogy évek óta nem tellett rá. Haltelepítés is az ég tudja hány évvel ezelőtt volt utoljára. Ilyenkor nyáridőben lehetetlen illetékest találni ahhoz, hogy megtudjuk, a szövetkezetnek miért nem éri meg legalább a halgazdaságot működtetni? A Rihát uraló legkevesebb száz hattyú, az itt fészkelő gémek, szárcsák, kócsagok, sasok, s a ki tudja még hányféle szárnyas e gondokkal nem sokat törődik. Megszokott helyükön naphosszat tollászkodnak, a langyos vízben kábultan kószáló halakat könnyedék kikapja amelyiknek ez az eledele, s majd csak a tavasszal csodálkoznak el, hova lettek a finom falatok, ha egy kemény télen fenékig befagyva kiürül a tó ... Berta Mária Bambergi régészvendégek Pécsen A bambergi Otto Friedrich Egyetem középkori régészeti tanszékének hallgatói, oktatói dr. Walter Sage professzor vezetésével tanulmányi kirándulást tesznek Magyarországon. Külön középkori régészeti tanszéket ritkán alakítanak az egyetemeken, Németországban is egyedül a bambergin található. Magyarországon az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen működik hasonló tanszék. A bambergi vendégek Budapest, Visegrád, Esztergom, Szeged után tegnap Pécsre érkeztek. A Baranya Megyei Múzeumok régészeti osztályát, kiállítását dr. Ecsedy István, a múzeum igazgatóhelyettese és Maráz Borbála régész mutatta be. A bambergiek megtekintették Pécs római és török kori emlékeit, az utóbbiakkal dr. Gerő Győző régész . ismertette meg őket. Nagy érdeklődést tanúsítottak a püspökvári ásatások iránt. Az ásatások vezetője, dr. Sándor Mária régész tavaly már tartott előadást a püspökvárról és a középkori egyetem feltárásáról a bambergi egyetemen. A vendégeket délután Szajkón fogadta Theodor Zens konzul.
