Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-27 / 236. szám
8 uj Dunántúli napló 1992. augusztus 27., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Jó tanácsok az APEH-től / Amire az AFA visszaigénylésénél figyelni kell Az Új Dunántúli Napló „Vál- lakozások-Üzlet” rovatában már több cikk jelent meg az elmúlt időszakban az általános forgalmi adóval kapcsolatban. Ezen cikkek a különböző jocí- men visszaigényelhető általános forgalmi adóval kapcsolatos - az igénylőlapok kitöltésére és beküldésére vonatkozó - technikai szabályokat ismertették. A következőkben e technikai dolgokkal nem kívánok foglalkozni, inkább azzal, hogy az adóalanyok által kitöltött és az adóhatósághoz benyújtott igénylőlapok felülvizsgálata során milyen hiányosságokat tapasztaltunk az ellenőrzés során. Ezen hiányosságok kiküszöbölésére és megszüntetésére szíves figyelmébe ajánlom ezen írást minden egyéni és társas vállalkozásnak. Mely esetben jogosult Mielőtt a hibákat tárnám fel, nézzük, mely esetben jogosult az adóalany az általános forgalmiadó visszaigénylésére. Az 1989. évi XL. törvény az általános forgalmiadóról - melyet az 1990. évi XIX; az 1990. évi XCIV, valamint az 1991. évi XCI. törvényekkel módosítottak - úgy rendelkezik, hogy az adóalany az értékesítésre irányuló tevékenysége körében az általa fizetendő adóból a beszerzéseit terhelő adót levonhatja, néhány kivételtől eltekintve, melyeket az Áfa-törvény 34. §-a részletesen felsorol. A levonhatóság módját és idejét is szabályozza a törvény. Eszerint az adóalany az előzetesen felszámított adó levonására attól a naptól kezdődően jogosult, amelyet az általa beszerzett termékről, vagy a részére teljesített szolgáltatásról kiállított számlán a teljesítés időpontjaként feltüntetnek. A fenti általános szabály alól kivétel, ha az adóalany a jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, és a választása szerint az adófizetési kötelezettsége az ellenérték megfizetésének napján keletkezik, az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonására az általa beszerzett termék, vagy a részére teljesített szolgáltatás ellenértéke megfizetésének napján jogosult. Továbbá a termékimport esetén az importot terhelő adót az adóalany az adóhatóság által kivetett adó megfizetését követő naptól kezdődően jogosult, előzetesen felszámított adóként elszámolni, illetőleg levonni. Speciális visszaigénylési lehetősége az Áfa-törvény 72. §-a szerinti nyugtaadási kötelezettség alá eső adóalanynak van, mivel a visszaigénylési joggal csak az első, nyugtaadásra alkalmas pénztárgép esetén a pénztárgép hivatalos megrendez lése visszaigazolásának kézbePrivatizációs lízing Az Állami Vagyonügynökség szeptember végén írja ki azokat a pályázatokat, amelyek keretében magyar vállalkozók jelentkezhetnek meghatározott gyárak, üzemek lízing formájában való privatizációra. sítési napjától kezdődően nyílik meg. Az alanyi adómentességet választókat is megilleti e jog. Ebben az utóbbi esetben azonban, ha az adóalany a megrendelését utóbb visszavonja - például a pénztárgépet nem szállítja el, nem tart igényt rá stb. köteles a levont, visszaigényelt adót visszafizetni. A visszaigénylés módját az adózás rendjéről szóló és az 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény szabályozza. E törvény 1. számú mellékletének II/2. pontja szerint évközi bevallásnak minősül az általános forgalmi adó alanyának igénylése, és ezért a havi adóbevallásra nem kötelezett adózónak annak a hónapnak az általános forgalmi adójáról, amelyben e címen adót igényelt vissza, a visszaigényelt összegről tárgyhónapot követő hó 20-áig kell bevallást tenni, és ettől az időponttól igényelheti vissza az általános forgalmi adót is. Sok a szabálytalanság Ha az említett jogszabályok rendelkezéseit nézzük, az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége, és az ehhez kapcsolódó eljárási rend szigorodott. Az előzőekben ugyan nem említettem, de megszűnt például a hónapok közötti kompenzálás lehetősége, a 10 000 forintos értékhatár, az adott havi visszaigénylési adóbeval--- lásnak minősül stb. Mindezen változások következtében, és annak eredményeként is, hogy nem kellő figyelemmel kísérik a jogi változásokat, az ellenőrzéseink során továbbra is nagyon sok szabálytalanságot tártunk fel az elmúlt időszakban az általános forgalmiadó visszaigénylésekkel kapcsolatban. Vizsgálataink során 115 adóalany összesen 235 hónapra benyújtott, és 217 287 ezer forint általános forgalmi adó visszaigénylését tartalmazó adóbevallását ellenőriztük. A kivizsgálás alapján jogosulatlanul igényelt összeg 33 445 ezer forint volt, amely az összes kivizsgált igénylés 15 százaléka (ez igen magas arány). A fenti összeg 22 százaléka esedékesség előtti, 52,3 százaléka esedékesség ufóni igénylés, míg 25,7 százaléka teljesen jogtalan visszaigénylés volt. A fenti okokon túlmenően adóhátralék miatt közel 500 ezer forint jogosan visszaigényelt ÁFA nem került kifizetésre. Mit lehet ez ellen tenni? Az ellenőzéseink során feltárt hiányosságok többsége az esedékesség időpontja be nem tartásának következménye. A visz- szaigényelhetőség szempontjából nem közömbös, hogy az adóalany adófizetési kötelezettségének a teljesítés időpontja szerint, vagy pénzforgalmi szemléletben tesz eleget. Az adott havi visszaigénylési jogosultság más hónapra nem vihető át. Más havi befizetési kötelezettséggel nem kompenzálható. Ha hibás a havi bevallás - mert nem teljes, vagy nem a jó összeget tartalmazza -, akkor önrevízióval lehet csak helyesbíteni. Fontos tudni, hogy egy adott hónapra, csak egy adóbevallás (ÁFÁ visszaigényléshez kapcsolódó 61-es nyomtatvány) nyújtható be. Amennyiben elmulasztottak adóbevallást tenni, úgy azt késedelmesen teljesíthetik, pótolhatják, de a pótlás utólagosan is csak az adott hónapra történhet meg, és nem összevontan. Ezt jelezni kell a 61-es igénylőlap megfelelő rovatában. A pénztárgép beszerzése esetén az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége a hivatalos megrendelés visszaigazolásának kézbesítési napjától kezdődően arra a hónapra vonatkozóan nyílik meg. Ezt sem lehet másik hónapra átvinni. Ellenőrzéseink során sok probléma merült fel a beruházásokhoz kapcsolódó ÁFA visszaigénylésekkel kapcsolatban. Például pénzforgalmi szemléletben adózó adóalany a számla kiállításának időpontjában, és nem az ellenérték kifizetésének időpontjában igényelte vissza az ÁFA-t. Az előző példa ellenkezője, hogy az adóalany teljesítés szerint vonhatja le az előzetesen felszámított ÁFÁ-t, és így egy korábban esedékes adót egy későbbi - esedékesség utáni - időpontban számolja el, az is szabálytalan. A jelenlegi vizsgálataink szerint a teljesen jogtalan visszaigénylések okai a következők: Az adóalany bizonylattal nem rendelkezik, azt későbbiekben sem pótolja; az adóalany bizonylattal ugyan rendelkezik, de az „fiktív”, mivel teljesítés nem áll mögötte, pénzmozgás sem történt. Egyéb hibák Tipikus hiba még, hogy azokra a hónapokra is kitöltik a 61-es nyomtatványt (bevallást), mely hónapokban nem visszaigénylési jogosultsága van az adóalanyoknak, hanem befizetési kötelezettségük. Ebben az esetben bevallást nem kell adni, csak be kell fizetni az esedékes összeget az adott hónapot követő hónap 20-áig. Szintén figyelni kell arra, hogy a visszaigényléshez benyújtott 61-es nyomtatványon szereplő adó összegét az éves bevallásban nem kell feltüntetni, mivel mint azt már korábban is említettem, ez is bevallásnak minősül, és egy adott időszakról csak egy adóbevallást kell tenni. A befizetéssel záruló hónapokról éves adóbevallást kell készíteni az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerinti időpontban. Gyakori probléma még, hogy olyan adóalanyok is jelölik a nyomtatványon, hogy havi adóbevallásra kötelezettek (61-es igénylőlap 1-es pontja), akik erre nem kötelezettek. Az ÁFA havi visszaigénylése nem tévesztendő össze a havi bevallásra kötelezettséggel. A havi bevallásra kötelezettek körét az adózás rendjéről szóló törvény I. számú melléklete határozza meg. Ha a fentiekre figyelemmel lesznek, kevesebb probléma merül fel az általános forgalmi adó visszaigénylése során. Dr. Bíró Zoltán APEH Baranya Megyei Igazgatósága A segélyezés új módját keresik Munkanélküli vállalkozók a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban jelenleg 50-60 ezerre tehető a munka- nélküliek száma, de az év végére - a megyék előzetes becslése alapján - elérheti akár a 160 ezret is. A jelenleg munka- viszonyban állók, ha megszűnik a munkaviszonyuk, a foglalkoztatási törvény alapján jogosultak lesznek a munkanélküli járadékre. Bajba azok a munkaviszonyban nem álló vállalkozók, egyéni gazdálkodók, kistermelők, a szövetkezeti törvény alapján majdan üzletrészhez jutók, valamint a kárpótlási törvény során kisparcel- lás földtulajdonosokká válók kerülnek majd, akik kiszorul- nak a járadékrendszerből. Ők, ha tönkremennek, ma még semmilyen ellátásra nem számíthatnak. Tervezi-e a mező- gazdasági tárca a munkanélküli járadékrendszer kiterjesztését a vállalkozói szférára is? - kérdeztük Keller Andrástól, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának vezetőjétől.-Többféle megoldáson gondolkodunk. Az egyik elképzelésünk például, hogy a vállalkozók - mint saját munkáltatók - jövedelmük után fizessék be az 5 százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot, de a minimálbért alapul véve legkevesebb 48 forintot, így, ha tönkremennek, ugyanolyan munkanélkülivé válnak, mint azok, akik munkaviszonyban álltak és úgy vesztették el az állásukat. Ebben az esetben, az előbbi példánál maradva, egy évig a minimálbér (azaz 8000 forint 70 százaléka), fél évig az ötven százaléka és utána a szociális segély illetné meg az érintetteket. A járadék a befizetett összeg mértékétől függne. Ennek az elképzelésnek a megvalósítása azonban állami támogatást igényel.-A munkaügyi tárca is kidolgozott egy javaslatot. Az miben tér el az önökétől?- Az ő elképzelésük egy biztosítási alapon működő, teljesen önfinanszírozó munkanélküli járadékrendszer, állami támogatás nélkül. E koncepció szerint létrehoznának egy önkéntes Szolidaritási Alapot és a befizetésekből finanszíroznák a kifizetéseket. A befizetés mértéke azonban jelentősen eltérne a mi elképzelésünktől. A teljes önfinanszírozás a mezőgazdaság ban azt jelentené, hogy például a minimálbér esetén nem 480 forintot, hanem annak kétszere sét, háromszorosát fizetné a vál lalkozó. Őszintén szólva, kétsc geim vannak afelől, hogy a/ ilyen alacsony jövedelemszint mellett, amely ma a mezőgaz daságot jellemzi, akadna-e olyan gazdálkodó, kistermelő, aki egyéb fizetési kötelezettségei mellett áldozni tudna erre a célra havi 1000-1500 forintot.- Önnek személy szerint van egy olyan elképzelése is, amely- lyel - ha megvalósul - rögvest a népszerűtlenségi lista élén találhatja magát.- Abból indultam ki, hogy a jövedelem nemcsak a munkaviszonyból származhat. Hadd mondjak egy példát: X-nek főállású munkaviszonyából származó jövedelme 25 ezer forint, egyéni vállalkozásból származó további jövedelme 120 ezer forint, ingatlanértékesítésből további 500 ezer forinthoz jutott, így egy évben a bevétele közel 1 millió forint volt. Időközben elveszítette az állását - kiesett 250 ezer forintja -, járadékra lett jogosult, de több mint 600 ezer forint egyéb forrásból származó jövedelme még van, amely biztosítja a megélhetését. Nem igazán érzem az ő esetében a járadék jogosultságát. Ha a jövőben biztosítani akarjuk a munkanélküliek lét- fenntartásához szükséges anyagi forrásokat, akkor szorító jellegű intézkedésekre van szükség. Ennek egyik módja lehet azoknak a kiszűrése az ellátottak köréből, akik egyéb jövedelemmel rendelkeznek, és nem igazán szorulnak rá a munka- nélküli járadékra.- Hogyan lehetséges ez a szűrés?- Meg kellene határozni azt a munkaviszonyon kívüli jövedelemszintet, amelytől felfelé megszűnik az ellátási jogosultság. E körben persze csak azok jöhetnek szóba, akik egyéni jövedelembevallást készítenek. Hogy hol az a határ, amely fölött nem fizetnének járadékot, azt törvényben kellene kimondani. Aki ezt a határt túllépi, annak a folyósított járadékot kamatos kamattal kellene visz- szafizetnie a Szolidaritási Alapba. Mivel a munkanélküliek éves jövedelme utólag válik ismertté, választási lehetőséget kellene számukra biztosítani: a korlátozásra való tekintettel kérik-e a járadékot vagy sem. Ha igen, nyilatkozatot kellene tenni arról, hogy az ellátást és kamatait a folyósítástól az adóbevallásig történő időszakra visszafizetik, ha az önálló tevékenységből származó jövedelmük a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladta. Természetesen ettől függetlenül a munkaügyi központok segítenék az elhelyezkedésüket.- Közben hogyan érvényesülne az adótitoktartás?- A társadalombiztosítási törvény lehetőségeihez hasonlóan a munkaügyi központ megkeresésére is tájékoztatást adhat az adóhatóság arról, hogy a munkanélküli járadékos jövedelme az adott - a parlament által törvényben rögzített - határt meghaladja-e vagy sem.-Mennyibe kerül most egy állástalan ellátása és az ön által javasolt megoldással mekkora összeget lehetne megtakarítani?- Egyetlen munkanélküli ellátása évente 120 ezer forinttal terheli meg a Szolidaritási Alapot, illetve az azt kiegészítő állami költségvetést. Feltételezhető, hogy tíz közül legalább egy rendelkezik egyéb jövedelemmel is. E javaslat elfogadása esetén a megtakarítás évente 10 ezer ember esetében 1,2 milliárd, 100 ezer esetében 12 milliárd forint lenne. Az előterjesztések hamarosan a kormány elé kerülnek. Újvári Gizella V/l /9VK/IMÍE HtrősÉq Próbagyártás az esztergomi Suzuki gyárban Megkezdődött a próbagyártás és e hét végén legördül az első személygépkocsi a szerelő csarnok szalagjáról az esztergomi Suzuki gyárban. Erről tájékoztatták az újságírókat az üzemben, szedán rendezett sajtótájékoztatón. Mint Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója elmondotta, az első kapavágás 1990 végén történt, s ma már biztos, hogy az eredeti terveknek megfelelően - októberben - megkezdődik a gépkocsik sorozatgyártása és értékesítése is. Eddig az rt. 50 márkakereskedővel kötött szerződést, s a hálózatot folyamatosan bővítik. így a vásárlók az ország minden pontján fél órán belül elérhetik majd a Suzuki Swifteket árusító állomásokat. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az Esztergomban gyártott személygépkocsik minősége semmiben sem különbözhet a Japánban gyártottakétól. (MTI)
