Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-24 / 233. szám

1992. augusztus 24., hétfő aj Dunántúli napló 3 Régi-új szóvivő a Határőrségnél Krisán Attila két éve végzi már ezt a feladatot Két évig volt a BM Határőr­ség szóvivője Zubek János alezredes, aki több mint 25 évi szolgálat után kérte nyugállo­mányba helyezését. A szóvivői iroda felállításától kezdve együtt dolgoztak Krisán Attila ezredessel, helyettes szóvivő­vel, aki jelenleg megbízottként tartja a kapcsolatot a sajtóval, azonban meg nem erősített in­formációink szerint őt nevezik ki a BM Határőrség szóvivőjé­nek. Ezzel kapcsolatban kértük egy rövid beszélgetésre.- Ön már nem ismeretlen az ország nyilvánossága előtt...- A határőrség olyan mint a bánya, folyamatos üzemben dolgozunk, így minden nap megosztottuk a munkát. Vala­hogy úgy alakultak az esemé­nyek, hogy minden jelentős történésnél éppen én voltam szolgálatban, tájékoztattam a sajtót.- 1946-os születésű vagyok, a 8 általános után a kiskunfé­legyházi Petőfi Sándor Gimná­ziumban érettségiztem, ame­lyet még ma is a hazaszeretet iskolájának tartok. A gimná­zium után, '65-ben bevonul­tam, jelentkeztem a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határ­őri szakára Szegedre. A négy év leteltével kettős diplomát - határőr tiszti és földrajztanári képesítést - szereztem. Már a főiskola évei alatt is nagyon érdekelt és sokat foglalkoztam pedagógiával és neveléselmé­lettel, amely gyakorlatilag vé­gigkísért eddigi pályámon. Hadnagyként '69-től külön­böző beosztásokban teljesítet­tem szolgálatot. Szakaszpa­rancsnokként kezdtem egy ki­képzőbázison, 30 emberért fe­leltem. Itt szoktam meg, hogy sok ember előtt beszéljek, sze­repeljek. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzése után ke­rült a Határőrség Országos Pa­rancsnokságára, ahol szintén az oktatás-nevelés területén tevé­kenykedett. Rövid ideig ve­zette a kulturális osztályt, Il­letve az átszervezés után, két évvel ezelőtt került a helyettes szóvivői beosztásba.- Az új beosztás sokkal ala­posabb, többirányú felkészült­séget követelt a határőrség minden területével, feladatával kapcsolatban, nem szakosod- hattam egyetlen témára sem, mert a sajtótájékoztatókon az útlevélkezeléstől az illegális határátlépésig minden szóba kerülhet. Mindenről napraké­szen kell tájékoztatnom a köz­véleményt, ismernem kell a ha­tárőr életet, a napi tevékenysé­get, a féléves összesítéseket, egyebeket. Szerénytelenség nélkül mondom, egy kicsit po­lihisztornak is kell lenni, a szó­vivő felelőssége, egyénisége meghatározó, rajta keresztül ítélik meg azt a szervezetet, amelyet képvisel. Patton tábor­nokot idézném: „Ha egy alaku­latnak jó a sajtója, akkor az alakulat is jó.” Ezt próbáltam és próbálom megvalósítani, képviselni. Hajdú Zs. Magyar-szlovén üzleti találkozó Tornacsarnok létesül Szigetváron A csendrendelet és a turisták . Mi lárma, mi mulatság? Harmincnyolc magyar cég mintegy ötven képviselője uta­zik kedden a szlovéniai Oto- cecbe, a Vállalkozók Országos Szövetsége Nemzetközi Vállal­kozási és Kereskedelmi Köz­pontja által szervezett üzletem­ber találkozóra. A rendezvény folytatása a jú­liusban Dobogókőn tartott ha­sonló találkozónak, amelyen a két ország vállalkozói egyebek között gumi cipőtalpak, tetőszi­getelő anyagok, mosóporok, élelmiszeripari hűtők, továbbá sertés szállításáról, építőipari és számítástechnikai együttműkö­désről folytattak tárgyalásokat. Fűtéstámogatás Mohácson Mohács város önkormány­zata az ez évi költségvetéséből egymillió 781 ezer forintot kü­lönített el, amelyet a lakosság számára fűtéstámogatás címén szándékozik kiosztani. Az első félévben a távfűtéses lakások­ban élők anyagi gondjának eny­hítésére 856 ezer forintot utal­tak át a rászorulóknak, s most augusztus 24-től szeptember 4-ig várják mindazok jelentke­zését, akik egyedi - tehát fa-, szén-, gáz- vagy gázolaj-fűtésű - házakban laknak. A képviselőtestület határo­zata alapján szociális szempon­tok figyelembe vételével 925 ezer forint áll rendelkezésre, amit ezúttal módjában áll majd a bizottságnak felosztani. Egy­szeri támogatásban részesülhet­nek az egyedülálló nyugdíjasok és munkavállalók, továbbá azok a családok, akiknél a tiszta nettó jövedelem nem haladja meg a 3000 forintot. Az egy vagy több gyermeket egyedül nevelők ese­tében akkor is jár a fűtéstámo­gatás, ha a tiszta nettó jövede­lem havonta 3500 forint alatt van. A fűtéstámogatást kérők hét­főtől a Városháza „B” épületé­ben jelenthetik be igényüket, s a kérelemhez csatolni kell a csa­ládtagok jövedelemigazolását - nyugdíj, családi, pótlék, gyer­mektartás díj, árvaellátás -, to­vábbá a családot terhelő havi kiadások számláit, a befizetési csekkeket. A fűtés költségeire átlagosan 3000 forint kiadást vesznek figyelembe, természe­tesen azokra a hónapokra vo­natkozóan, amikor fűtési idény van. Azt, hogy személyenként, il­letve családonként hány forint támogatást tud adni a mohácsi önkormányzat a város lakóinak, egyelőre nem lehet tudni. Az összeg csak akkor válik is­mertté, ha már tudják, mekkora lesz az igénylők száma. B. M. A csarnok a Hotel Kumilla szomszédságában Fotó: Läufer L. A Szerencsejáték Rt. alapít­ványa által kiírt pályázaton tor­nacsarnok létesítésére 5 millió forintot kapott a szigetvári 509. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet. A leendő építmény az Almás-parton a Kumilla Szálló mellett részben már elkészült. 1984-ben az akkori megyei ta­nács egyészségügyi osztálya - gondolva a későbbi hasznosí­tásra is - az új kórház műszere­inek ideiglenes tárolására fel­épített egy közel 1200 négy­zetméteres csarnokot. A termet az elmúlt években az orvosi műszerek tárolása után sörlera- katként és kukoricatárolóként is használták. A város a befolyt bérleti díjon készíttette el a tor­nacsarnok terveit, ez elengedhe­tetlen volt a pályázatok beadá­sához. Ez a terem az alapja a le­endő tornacsarnoknak, amely mellé a tervek szerint egy to­rony is készül, ebben kapnak helyet az öltözők, a szertárak és egyéb kiszolgáló helyiségek. Mint Pichler Imre önkormány­zati képviselő az 509. Szak­munkásképző Intézet tanára la­punknak elmondta, a most ka­pott összeg csak arra elég, hogy a termet játékra alkalmassá te­gyék. A padlóburkolat, a fűtés és a világítás a jövő év végére készül el.- A csarnok jelenlegi állapo­tában kb. 15-16 millió forintot ér. Ezt az értéket tudja a város saját forrásaként biztosítani. A tornacsarnok teljes bejefejezé- séhez még mintegy 15 millió forintra lesz szükség. Ezt főként a jövő évi pályázatok útján sze­renténk előteremteni. Számí­tunk a lakosság és jogi szemé­lyek támogatására is. Ennek ér­dekében hozta létre a szakmun­kásképző intézet ez év januárjá­ban az „Egészséges test, egész­séges szellem” elnevezésű ala­pítványt, azzal a céllal, hogy a létesülő tornacsarnok a város tanulóifjúságának tanórai és szabad időben végzett testedzé-. sét, sportolását elősegítse, és a város társadalmi és sportegye­sületeinek a sportolási feltételeit biztosítsa. Szigetváron jelenleg négy tornacsarnok van, de mérete miatt egyik sem alkalmas kézi­labda mérkőzések játszására. Ez a terem 24x48 méteres, 800 néző befogadására lesz alkal­mas, és lehet benne kézilabda mérkőzéseket is játszani. A tervek megvalósulásához a város több vállalata is konkrát segítséget ígért. Az IPOSZ szakipari munkák végzését vál­lalta, a DED ASZ a villanyszere­lési munkákat végzi el társa­dalmi munkában. Az alapítvány kuratóriuma szeretné, ha a vá­ros polgárai minél nagyobb számban segítenének a csarnok építésében. A szeptemberben induló munkák segítésére az ipari isko­lában lehet jelentkezni, pénz- beni támogatást pedig az OTP 589-000635 számlaszámára le­het befizetni. S. M. Húsz év múlva Pécsett olyan idő lesz, mint most Athénban. Legalábbis valami hasonlót állí­tanak az időjárási szakértők. S ha a baranyai megyeszékhely már most mediterrán városnak neveztetik, hogy fogják emle­getni akkor? Persze a délvidéki hangulathoz nem elég a hőség. Nem új keletű a szándék, hogy Pécs a fesztiválok, a konferen­ciák városa legyen, használja ki földrajzi adottságait, szellemi környezetét, csalogatva a hazai, de főleg a külföldi turistát. Semmi nem olyan vonzó, mint a hely sajátos hangulata, amire ki-ki visszaemlékezik, s amiért visszavágyik. De a nyári, szín­házi előadások, az éjfélekig tartó estvéli forgatagok mellett egyszerűbb szórakozás is kell, amúgy a hétköznapokra. A pécsi szolgáltatók is rájöt­tek erre, s egymás után települ­nek ki az utcákra, a terekre a presszók, sörözők, cukrászdák. A vendég, aki nem akar tízkor ágyba bújni, boldog. A város­lakó, aki másnap dolgozik, dü­höng. Az önkormányzat új csendrendeletet csinál, a rend­őrség olykor figyelmeztet egy-egy üzemeltetőt.- A csendrendelet időmegkö­tése megszűnt - mondja a rend­őrségi ügyeletes. - Csak az lé­nyeges, hogy a zaj a napi élet szokásos funkcióihoz kötődik-e, vagy sem. Azzal például nem lehet mit tenni, ha valaki éjjel bont csempét, mert csak akkor kapott szakembert. A legtöbb bejelentés egyébként a belvá­rosból érkezik. Nem azok a leg­hangosabbak, akik a szórako­zóhelyeken vannak, hanem azok, akik épp elhagyják azt. Az üzletnek a hosszabb nyit- vatartás jó. így gondolja ezt Kom Ferencné is, a Virág cuk­rászda üzletvezető-helyettese.- Sokan a tengerre járnak, és a külföldiek is megszokták, hogy máshol élénkebb az éjszakai élet. Változnak az idők, mi is fontolgatjuk, hogy jövőre in­kább este tartanánk tovább nyitva, az igények szerint. A belvárosi cukrászda sze­rencsés, hiszen a Hild-udvar atmoszférája, az ottani progra­mok, a Művészetek Háza zenei rendezvényei, vagy az Ifjúsági Ház táncházai vonzzák a kö­zönséget, s így a fogyasztót. Hasonló hely elkelne még pár. Ugyan a hangerővel itt is volt probléma, a legelső alkalommal még a rendőrség is megérkezett, hogy halkabb vigadozásra ser­kentse a résztvevőket. Később nem is volt gond többet. Az önkormányzat idén júli­usban hatályba lépett rendelete egyébként egyértelmű. Határér­tékeket határoz meg, a védendő helyiség funkciója, és aszerint, milyen gyakori a zaj körülöttük. Arról azonban nem tudni, hogy a megengedett zaj szintet mé­rik-e, s ha igen, indul-e szabály­sértési eljárás. Egyébként bír­sággal sújtható a rendelet meg­szegője, de — súlyosabb esetben - megtilthatják a hangosítóbe- rendezés használatát is. H.I. Gy. Vámkiszabás azonnal Ügyintézés 60 helyett akár egy napon belül Az utóbbi években mintegy 56 ezerre nőtt a külkereskedelemmel fog­lalkozó cégek száma.A megváltozott piaci viszo­nyok tették időszerűvé az augusztus elselyén ha­tályba lépett azonnali vámkiszabás rendszerét. Bakos Gyulát, á Vám-, és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna megyei Parancsnokságának he- • lyettes vezetőjét a rendelet gyakorlati megvalósulásá­ról kérdeztem.- Az idejétmúlt vámrendel­kezés és a hozzá tartozó eljárási jogszabályrendszer következ­ményeként eddig a beérkező áruk vámkezelése 50-60 napig is elhúzódott. Ezt használták ki azok a csupán napokig élt vál­lalkozások, melyek azért alakul­tak, hogy egy nagy értékű szer­számgépet behozzanak, majd jogutód nélkül felszámolódtak. Mialatt kintlévőségeink milli- árdokra duzzadtak fel, ők a köz­tartozás kikerülésével szerzett nyereségből új kft.-t alapítottak, vagy társultak, s úgy tűntek el.- Miben változott az eljárás menete? Hogyan zárja ki a visz- szaélések lehetőségét?-Eddig a belterületi vámhi­vatalok a beérkező árut meg­vizsgálva, csak előírták a vá­mot. Ellenőrzés és zárolás után az adatok Budapestre, az Ügy­vitelszervezési és Számítás- technikai központunkba kerül­tek. Itt születtek csak meg a ha­tározatok, amelyek a kereske­dőket fizetésre szólították fel. A régi rendszerben tisztviselőink mentek a helyszínre. Most az ügyfelek jönnek hozzánk, s az áru bemutatásakor azonnal kéz­hez kapják a fizetési kötelezett­ségről szóló határozatot. Akár egy nap alatt elintézhetnek mindent, de legkésőbb öt napon belül kötelesek tartozásukat ki­egyenlíteni.-Milyen szankciókat alkal­mazhatnak késedelem, illetve nem fizetés esetén?-Lefoglaljuk az árut. Rak­tárban marad mindaddig, míg az ügyfél nem egyenlíti a szám­láját. Ez esetben már raktáro­zási díjat is felszámítunk. Ha ekkor sem fizet, áruját értékesít­jük, s az így kapott összeget az állam javára számoljuk el vám címén.- Mit mutatnak az első há­rom hét tapasztalatai?- A megismerés időszaka ez, bár alapos felkészülés előzte meg a rendelet életbe lépését. A legfontosabb, hogy a jogszabá­lyokban otthon vagyunk, új, modem formanyomtatványok­kal dolgozunk. A kaposvári, szekszárdi és pécsi hivatalok­ban átmenetileg telepített szá­mítógépek eredményesen segí­tik a felgyorsult ügyintézéssel járó adminisztrációt.- Hogy reagáltak ügyfeleik a vámkiszabás megváltozott felté­teleire?- Az első visszajelzések sze­rint egyetértenek, sőt örülnek. A joghézagok kiküszöbölése ne­kik is biztonságot ad, s a piac tisztaságát erősíti. Nem érte őket felkészületlenül, mivel a rendeletet már július elején közzétették. Szerencsésnek talá­lom a hatályának kezdetét' is, mivel a nyár egy csendesebb, kisforgalmú időszak. Közös ér­dekünk, hogy a határokon a forgalom folyamatos, gyors és zökkenőmentes legyen. Sza­bálysértés, fennakadás eddig még nem történt.- Mi lesz a sorsuk a kintlévő­ségeknek?- Valamennyi bennünket is érintő csődeljáráson ott va­gyunk és igyekszünk behajtani a tartozásokat. Nem célunk vi­szont, hogy a csődeljárások fel­számolással végződjenek. Ezért a Pénzügyminisztériummal egyeztetve bizonyos esetekben elengedjük a késedelmi kama­tokat. Sem az azonnali vámkisza­bás, sem a határon való vámbiz­tosíték feltétele nem jelent azonnali fizetési kötelezettsé­get. Biztonságtechnikai szem­pontból sem volna egyelőre cél­szerű. Amennyiben igény lesz rá, a Posta Bankkal együttmű­ködve, azok kihelyezett fiókjai­nál később erre is lehetőséget biztosítanak, akár a készpénz, akár az átutalás módját választja az ügyfél. Tervezik még, hogy számító­gépek kitelepítésével a határál­lomásokat is bekapcsolják az országos hálózatba. Ezzel olyan európai normáknak is megfe­lelő, modem rendszert nyernek, melyben a befizetések mozgása pontosan nyomonkövethető és nem utolsó sorban ellenőrizhető lesz. N. A. Pécs új kerthelységei a Király utcában Fotó: Läufer L.

Next

/
Thumbnails
Contents