Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-22 / 231. szám
6 aj Dunántúli napiö 1992. augusztus 22., szombat Mérföldkő Vásárosbéci történet Iskola az utolsó faluban? A z évfordulók emlékeztetnek és egyúttal új kezdést jelentenek. így vagyunk II. János Pál pápa egy évvel ezelőtti látogatásának felidézésével is. Örömben úsztunk és szebb- nél-szebb terveket szőttünk azokban a felejthetetlen napokban. Mii az a kérdés, hogy mi valósult meg az elképzelésekből, a pápa elvárásaiból és a magyar egyház új kezdeményezéseiből. Meg kell vallanunk, hogy a pápa látogatása nem hozta meg lelki vonalon azt az eredményt, amit vártunk tőle. Nem történt meg a belső megtérés, bár többen járnak templomba és a szentségekhez. A pápa három dolgot hangsúlyozott és kért tőlünk: belső megtérést, testvéri összefogást és az újjászületendő Európához való tevékeny csatlakozást. A belső megtéréssel úgy vagyunk, hogy legtöbben talán nem is tudjuk, mint értett ezen a pápa. Értette azt, hogy szabadságban éljünk és merjünk élni a szabadsággal. A lelkiismereti függetlenséget és a felelősség- vállalást hangsúlyozta. A vallást vállalni nem szégyen. Európa újjárendeződésé- nél a vallásnak, a keresztény hagyatéknak igen nagy jelentősége van. Az a hagyaték, amit Szent István kora óta őrzünk, viszünk, támogatunk. Újra és újra bukdácsolunk körülötte, és mégis csak minden újrakezdés ehhez kell, hogy tudjon nyúlni. Itt tartunk most is: meijünk val- láserköicsiséget hangsúlyozni! Tudjuk, hogy nem könnyű a házasság lelki rendezésének tisztaságát megőrizni. Tudjuk, hogy első helyen állunk a világon a válások dolgában. Milyen szomorú, hogy az évenként közel 90 000 házasságból közel 30 000 még ugyanabban az évben szétesik. Mi lesz azzal a közel 200 000 gyermekkel, akiknek nincsen szülője, élnek, ugyan, de elváltán és a gyermekek menhelyen vagy árvaházban vannak. A Szentatya a bajainkból való kiutat elsősorban abban látta, hogy megtaláljuk a másik emberhez vezető utat. Meg kell valósítani az embertestvériséget. Fel kell fedezni, mit jelent az életünkben és mindenki életében a másság, vagyis a másokkal való törődés, a mások gondjának viselése, akik egyedül vannak, vagy tehetetlenek, akik bajba kerültek, akik nem találnak kiutat a saját maguk által okozott vagy másoktól rájuk mért csapásoktól. Nem voltunk testvérek, egyéni érdekeket hajszoltunk. Amennyire lehetett magunkat és a magunkét kerestük és nem törődtünk azzal, hogy itt van a nemzet, itt van a népünk, itt vannak szüléink, már a sírjukat sem kerestük fel, mintha elfelejtettünk volna mindent, magunkat bálványoztuk, saját magunkat dicsőítettük. Lelkünkre kötötte a pápa, hogy nem lehet az embert felemelni, ha a minden embert szerető és magához láncoló Istent elhanyagoljuk. A Hősök terén ezt mondotta: „Ha belátjuk, hogy Krisztus a mi közvetítőnk Isten felé és a megváltónk, aki egy új emberré akart tenni bennünket, akkor ne éljünk tovább úgy, mint a „régi ember”, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak, az élvezetek, a birtoklás és a siker hajszolásában, hanem mint „új ember”, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé úgy, hogy Isten iránti szeretetből neki ajándékozza önmagát. Ez Jézus stílusa, aki kiüresítette magát, szolgai alakot öltött és engedelmeskedett mindhalálig, éspedig a kereszthalálig.” A pápa többször is hangsúlyozta, hogy megváltoztak a külső körülmények, a politikai helyzet, a társadalmi kapcsolatok hazánkban. Ő azért jött, hogy megerősítsen bennünket a Krisztusba vetett hitünkben és tanúságtevő elkötelezettséget vállaljunk a világban. A béke és a szabadság korszaka kezdődött el. Ennek a korszaknak olyan emberekre van szüksége, akik önzetlenek és nagylelkűek, akik készek arra, hogy életüket elkötelezzék Krisztus példája szerint. Ezért az önátadásért imádkozott velünk a pápa, ezt az odaadást, ezt a magunkról való lemondást kötötte a lelkünkre, hogy új hazát és új nemzetet teremtsünk. A másfél évvel ezelőtti első üzenetében a pápa ezt mondotta: „A magyar egyháznak csak akkor lesz új tavasza, ha a keresztények képesek lesznek mély szeretetkapcsolatra egymással és Krisztussal és ha teljesen nyitottak maradnak a Szentlélek indítására, a világ, az emberiség problémáira.” Arra van szükség, hogy hazánkban mindenkivel egyetértésre jussunk az igazi humanizmus olyan alapvető értékeiben, mint az igazság, az igazságosság, a szabadság, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás. A pápa többször is kifejezte, hogy a magyarországi látogatása szeretné elősegíteni az egyház és a nemzet újjászületését. Mindkettőhöz kedvező a légkör. Az országban megerősödött demokráciában mindkettő képes rá és kell is hogy kölcsönösen segítse egymást azoknak a nehézségeknek a leküzdésében, amelyek akadályozzák a megkezdett út folytatását. így akarunk megemlékezni II. János Pál pápának egy évvel ezelőtti magyarországi látogatására. Utolsó üzenetében a pápa ezt mondta: „Látogatásom hozzon megbékélést és kien- gesztelődést, hogy az augusztusi találkozás továbbmenete- léssé váljék az egész nemzet számára”. A pápa öt napja hazánkban 1991. augusztus 16-20-ig új mérföldő lerakását jelentette. Dr. Cserháti József püspök Az utóbbi hetekben felboly- dult Vásárosbéc népe. A korábban békés, északnyugat-baranyai, szelíd völgyek között megbúvó faluban, ahonnan aszfaltozott út nem vezet tovább, marakodás ütötte fel a fejét. A történet úgy kezdődött, hogy Bozsaky Géza matematika-fizika általános iskolai tanárt felvette a helyi önkormányzat közhasznú munkára, 1992. augusztus 30-ig, 50 000 forintos fizetéssel. Azzal a feltétellel adták ezt a manapság egyáltalán nem mindennapos bért, hogy a tanárember segítséget adjon a felújítás végén álló, korábban évtizedekig más célt szolgáló általános iskola újraindításához. Ám a dolog érdekes fordulatot vett. Bozsaky Géza az elmúlt héten felkereste szerkesztőségünket, s arra kért bennünket, nézzünk utána, mi történik Vásá- rosbécen, s egyben elmesélte az életét, hogyan szerezte meg felnőtt fejjel a diplomáját, miért élt három évig Hollandiában, milyen a munkanélküli értelmiségi élete, mennyire örült ennek a vásárosbéci állásnak.-Úgy érzem, nem volt korrekt az eljárás, már mint ahogy felvettek - állítja Bozsaky Géza. - Nem, nem a fizetéssel van bajom, nem is azzal, hogy a titulusom nem igazgató: azzal viszont igen, hogy megtudtam, az iskola őszi indításának nincsenek meg sem a tárgyi, sem a jogi feltételei, arról nem is beszélve, a pénzügyek is rendezetlenek. így szeptembertől ismét munkanélküli leszek. Pedig tudnék tenni a faluért, a gyerekekért. * * * Vásárosbécen nagyon régen két elemi iskola működött: egy katolikus és egy református. Ä iskola körzetesítés „eredményeként” Somogyhárságyra jártak a béci gyerekek évtizedekig, ám most a rendszerváltás után gondolta az önkormányzat, itt az ideje, hogy ismét legyen iskolája a falunak, ha nem is kettő, legalább egy. Mit szólnak ehhez az emberek?-A mi gyerekeink már nagyok, de nem felejtjük el, hogy minden nap reggel fél hétkor indultak, s mire este megjöttek, már fél hat, hat óra is volt! - emlékezik Szilágyi Pál és a felesége. - Bár már nem vagyunk érdekeltek, mi azt mondjuk, igenis legyen iskola! Mesélnek a falu gondjairól, de elismeréssel szólnak a község választott vezetőinek tenni akarásáról, az eredményekről. — Nagyon távol vagyunk a világtól, Baranya utolsó falva vagyunk, néhány kilométer, s az már Somogy - mutat az asszony északi irányba -, az emberek zöme, így mi is, a mozsgói termelőszövetkezetben dolgozik, de az átlagfizetés nyáron is alig éri el a 8000 forintot, télen pedig jó, ha kézhez kapunk hatezret. Mi még örülhetünk, mert dolgozunk, de sokan vannak, akik munkanélküli segélyből élnek. Aztán az ivóvíz! Van egy fúrt kútja a községnek, de néhány száz liter után olyan zavaros lesz, hogy ihatatlan, ezért szeretnénk majd törpevízművet is létesíteni. Járdák azonban készülnek, megszépülnek a templomok, épül az iskola. * * * A gyerekekkel érkező Kovács Béláné szerint a sógorsá- gon, komaságon múlik most is minden, s nehezen mennek a dolgok. — Az biztos, hogy egyetlen gyerekemet sem fogom ebbe az iskolába járatni, amikor So- mogyhárságyon ott van az korszerű és jól felszerelt konyhával, ebédlővel, taneszközökkel. Én azt hiszem, felesleges volt pénzt áldozni. Molnár Ferenc kőműves indulatosan beszél, szerinte jó lesz az iskola a faluban, de amikor a tanár urat említem, harag önti el.- Nézze nem tudom, mit akarnak írni, de egy biztos, ilyen pedagógusra, ilyen emberre, mint a Bozsaky úr, nincs szükségünk. Iskolára igen, rá nem! Alig több mint hónapja van itt, azóta összeveszítette az egész falut. Erről ennyit! Szegény falu benyomását kelti Vásárosbéc, ha az ember a poros utcákon sétál és körültekint, aligha fedezheti fel a jómódjeleit. Ennek ellenére megszűnt az elvándorlás, sőt mind több a kisgyerek is. Aligha kétséges, szükség lesz az iskolára. * * * Vásárosbéc polgármesteréről dr. Frank Józsefről az a hír járja,.hogy próbál mindent megtenni az emberekért a faluért. A polgármesterséget is csak úgy, fizetés és tiszteletdíj nélkül vállalta, hiszen e környékről származik, maga is itt járt iskolába. Azt firtattuk, hogy jutottak az iskolaépítés gondolatára.- Több okot fs tudok sorolni. Az egyik, amiről már itt a faluban is többen beszéltek, hogy az óvodából kikerült kicsi gyerekek ne így találkozzanak mindjárt az iskolával, hogy hajnalban kelnek és ingáznak egy számukra ismeretlen kömyeA vásárosbéci templom és az iskola zsibongót, a mosdókat, a tanári szobákat...- Ennek az iskolának az újraindítása része a mi falumegújítási programunknak. Nézze, hogy Bozsaky úrnak mi a véleménye minderről, tudom, de azt hiszem, az ő munkájára nem tudunk számítani a jövőben. Nem ilyen értelmiségire van szükségünk . . . Pályázatot hirdetünk egy igazgatói állás betöltésére, felveszünk két pedagógust, s szeretnénk az iskolát ősszel beindítani. Bozsaky Géza a polgármesteri hivatalban fogad, azt cáfolja, hogy a falut összeugrasz- totta volna, s hozzáteszi, őt nem érti meg senki.- Mi lesz velem, nem tudom. De nem sokakat érdekel. * * * Brandstdtter György, a Megyei Közgyűlés oktatásügyi referense elmondta, az önkormányzatoknak jogukban áll iskolát indítani. Vannak viszont szakmai, valamint jogi előírások, amiket be kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Az iskola vezetői állásra pályázatot kell hirdetni, s a pályázók közül az önkormányzati testület dönt és nevez ki. Indokolt az az óhaj, hogy az alsó tagozatosoknak, különösen a kicsi elsősöknek ne kelljen a falujukból elutazni, ha helyben is megoldható a tanulásuk. Azonban semmiképp nem szabad a felső tagozatosokhoz nyúlni, akiknek az osztályokra osztott iskolában az egyes szaktárgyakat szaktanárok tanítják. Egy osztatlan iskola, ahol a különböző korosztályt összevonva tanítanák, visszalépés lenne. Sarok Zsuzsa Roszprim Nándor Július végén 587 ezer munkanélküli Július végén 587 ezer munkanélkülit regisztráltak - a most közzétett adatok szerint - az Országos Munkaügyi Központban. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 10,9 százalék. Június végén 40 ezerrel kevesebben voltak munka nélkül, arányuk 10,1 százalék volt. A Műszaki Egyetemre járó indiai diákok. Egy az uruguayi nagykövetségre igyekvő dominikai ügyfél. Ártatlan, ám színes bőrükkel szemet szúró külföldiek a metrón. S persze „sötétebb bőrű” hazánkfiai. Végül - szégyenletes módon - az elmúlt napokban két külhoni diplomata neve tette még hosszabbá azt a névsort, amelyen a hazai bőrfejűek (skinhead) zaklatásának, támadásainak kitett áldozatok szerepelnek. Céltalan erőszak? Körvona- lazatlan, zavaros ideológiákra támaszkodó idegengyűlölet? Mi áll a sajnos immár hazánkban is megszaporodott skin- head-incidensek mögött? Tudjuk, az idegengyűlölet sokfelé hat, sokféle árnyalata, megjelenési formája van szerte Európában, a francia Le Pen csoportjaitól a sokszínű újfasiszta áramlatokig. Hazánkban remélhetőleg még nem erről van szó, „csak” a kreol vagy fekete bőrszín, „csak” a megtámadotBőrfejű erőszak tak vagány mivolta vagy ferde szeme az indíték. Vagy mégis túl vagyunk már a „csak” időszakon? És közben Budapesten (is) heves értetlenséget és tiltakozást váltott ki két magyar nemzetiségű prefektus leváltása Romániában. Túl szubjektív az asszociáció? Emlékezhetünk: Hargitában és Kovásznán a két politikus eltávolítását „csak” magyarságuk indokolta. Ami joggal kelt felháborodást ebben az ügyben, miért nem vált ki hasonló érzelmeket azokban, amelyeknek Magyarország a színhelye? Az elszabadult indulatok nálunk nem keresnek logikát; nem „magyar munkahelyeket” veszélyeztető vendégmunkások ellen irányulnak, a célpont immár kósza turista vagy elegánsan öl- töztöt diplomata is lehet. Biztos, hogy épp az idegengyűlölet visszaköszönő jelenségével kell ilyen gyorsan felzárkóznunk Európához? S ez volna az a zárkózás? Szegő Gábor zetbe, ahonnan csak késő délután érnek haza. Az is az okok között szerepelt, hogy úgy számoltunk, abból a 2-2,5 millió forintból, amit nekünk So- mogyhárságyra kell a gyerekek után fizetni, itthon is megtudjuk oldani a taníttatásukat. Az is szempont volt, hogy az iskola építésével egy csomó falubéli munkanélkülinek - mert sajnos a falu lakossága 63 százalékának nincs munkahelye.- Nézetem, hogy a gazdasági elmaradottságnál nagyobb baj, hogy nem elég magas a lakosság képzettségi szintje. Ezgn szeretnénk változtatni. Sokan megmosolyogtak, amikor azt terveztem, hogy számítástechnikai ismereteket, angol nyelvet is tanítani szerettünk volna. Ezért amikor Bozsaky úr jelentkezett, mint munkanélküli pedagógus azzal, hogy számítás- technikai ismeretekkel is rendelkezik és tud angolul, szerződést kötöttünk vele, hogy segítsen az iskola beindítását megszervezni, s az is igaz, hogy terveink voltak vele. Később kiderült, hogy hibát követtünk el, nem kívánom most részletezni, hogy miért, (a szerződése egyébként csak augusztus végéig szól) és hibát követtünk el az iskola beindításával kapcsolatos hivatalos és jogi tennivalókban is. A lényeg: az iskola épülete áll, de szeptemberben nem indulhat a tanítás, mivel a gyerekek már Somogyhár- ságyra iratkoztak be. Most nézünk annak utána, hogy lenne-e jogi lehetőség arra, hogy októbertől az alsótagozatosok átjöhessenek ebbe az új iskolába. Pedagógus lenne, aki vállalná, s a vezetői állásra is már meghirdettük a pályázatot. Egy biztos, az iskolának jövője van, nő a születések száma, 5- 10 év múlva a számítások szerint 30- 35 gyerek járna már ide. * * * A nagyon szép, fehérre meszelt iskolaépület már majdnem kész, Bankó István önkormányzati képviselő akkurátusán megmutatja a két tanteremet, a
