Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-21 / 230. szám

1992. augusztus 21., péntek üj Dunántúlt napló 3 Az árutovábbítás egyik alapja a vámolás A vámudvarokban készítik elő a szükséges okmányokat, a hatóság csak ellenőriz Ideiglenes határátkelők Az ünnepek alatt - Röszke, Gyula és Nagylak forgalmának enyhítése érdekében - a Határ­őrség a Vám- és Pénzügyőrség­gel közösen két ideiglenes hatá­rátkelőhelyet nyitott. A ma­gyar-román szakaszon Dom­begyház és Kisvaijas között, a déli határon pedig Tiszasziget és Gyála között közlekedhettek az érintett országok állampolgá­rai. A dombegyházi átkelő au­gusztus 19-én és 20-án volt, a tiszaszígeti augusztus 19-től 23-ig lesz nyitva 8 és 20 óra kö­zött. Szerencsétlen ugrás Eddgi még kiderítetlen okok miatt majdnem végzetes kimé netelű ugrást követett el a sik lósi strandon szerdán késő dél után K. József helyi lakos, aki a már csak épp hogy térdig érő vízbe vetette magát. A szeren csétlenül járt embert a mentők nyakcsigolyatöréssel és kopo nyasérülésekkel szállították a pécsi idegklinikára. A klinikától a tegnapi nap folyamán kapott tájékoztatás szerint a súlyos se rüléseket szenvedett férfi álla pota kielégítő. Mint elmondták, szerencséje volt, hogy a mentők időben érkeztek ... K. J. 60 milliárdos hiány Az előzetes számítások sze­rint jövőre mintegy 560 milliárd forint bevétele lesz társadalom- biztosításnak, ezzel szemben minimálisan 620 milliárd forint kiadással számolnak. A hiány jelentősen csökkenthető lenne, ha a társadalombiztosítástól idegen, de jelenleg annak forrá­saiból finanszírozott szociális ellátásokat kiemelnék a tb ha­tásköréből - hangzott el az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság sajtótájékoztatóján. A jövő héten befejező szakaszá­hoz érkezik az 1993. évi költ­ségvetési törvény előkészítése, s ezután a Parlament elé kerül a tervezet. Új sorozat a TV2 műsorán A televízió nyilvánosságot szeretne biztosítani az 1996-os budapesti Világkiállítás előké­születeinek, hogy a maga esz­közeivel hozzájáruljon annak sikeres megvalósításához. Éppen ezért TELEXPO címmel új, kéthetenként jelent­kező műsort indítanak augusz­tus 25-én a TV2 programján. A TELEXPO egyik meghatá­rozó eleme lesz az „EXPO-kí- nálat” , amely többek között praktikus üzleti információkat, együttműködési és vállalkozói lehetőségeket közvetít a szerve­zőktől a beruházóknak és a kivi­telezőknek. Évtizedekkel ezelőtt kapták nevüket a Pécs határán lévő területek, mint a Szigeti vám, vagy a Budai vám. Akkoriban a városba be-, illetve kiáramló kereskedők áruit, forgalmát ellenőrizték ezeken a ponto­kon, de gyakorlatilag a mai vámudvarok is részben ezt a tevékenységet látják el kor­szerűbb formában. Néhány kilométerre a hajdani Szigeti vámtól, a 6-os úton a pellénli elágazásnál van Dél-Dunántúl legnagyobb rak­tárbázisa, az ATI Közraktáro­zási Vállalat telephelye, ahol ma vámudvar működik. Mint Jeney István közraktár- igazgató elmondta, évekkel ez­előtt az Állami Termékgazdál­kodási Igazgatóságnak jelentős szerepe volt az állami vésztarta­lékok raktározásában, azonban 1988-tól csökkent ez a felada­tuk, gyakorlatilag ettől kezdve lett nyitott a raktározási tevé­kenységük. — Jelenleg belföldi valamint vámraktározással foglalkozunk, a raktárbázis egy részét vám­szabad területként működtetjük, illetve 1990. októberétől vám­udvari szolgáltatásokat nyúj­tunk ügyfeleinknek. A vámsza­bad területen 3400 négyzetmé­ter zárt, fedett raktárunk van; míg a szintén zárt vámraktár nagysága eléri a 10 000 négy­zetmétert; a bekerített, szabad tárolókapacitásunk is 10-12 000 négyzetméter. Havonta össze­sen 3-4000 tonna áru fordul meg itt. A vámraktár nem új szó, mindössze kevesen foglalkoz­tak ezzel a tevékenységgel az elmúlt időszakban. Amíg eb­ben, a vámfelügyelet alatt lévő raktárban van az áru, addig nem kell utána sem a vámot, sem an­nak járulékos költségeit kifi­zetni, viszont nem is nyúlhat hozzá a kereskedő. Nagyobb mennyiségű áru behozatala ese­tén óriási terhet jelentene a cég­nek jóval az értékesítés előtt, egyben kifizetni a kiszabott vámot, ezért itt tárolják és ap­ránként, az értékesítés ütemé­nek megfelelően szállítják el. Ekkor vámkezeltetik. A vámszabad terület gyakor­latilag külföldnek minősül, be­vett szokás, hogy nyugat-euró­pai cégek ide hozzák az árut, itt tárolják egészen addig, amíg si­kerül eladniuk valamely déli, vagy keleti szomszédunknak. Ebben az esetben nem kell vá­mot fizetni az áru után. mert külföldről külföldre szállítottak, mindössze a tárolási díjat kell devizában kiegyenlíteni.- A vámudvari szolgáltatá­sunkhoz tartozik, ha a külkeres­kedők bejönnek hozzánk a vám­előkészítőbe egy számlával és szállító levéllel, elkészítjük, ki­töltjük a vámeljárás lefolytatá­sához szükséges okmányokat, amelyeket átadunk az itt szolgá­latot teljesítő vámos kollégák­nak, akik ezen szakszerű előké­szítés alapján kiszabják a vám összegét és ellenőrzik az árut. Tevékenységünk komplexitása azt jelenti, hogy a vám belső áruvizsgálatához azonnal szét­rakjuk az árut, az esetleges mé­résekhez mérleget, vizsgáló te­ret biztosítunk. A nyugati ta­pasztalatok alapján azoknak a bázisoknak van jövőjük, ame­lyeken egy helyen található a vám előkészítés, a vámolás és ez megfelelő ellenőrzési, táro­lási kapacitással párosul. A mi­nap kaptuk meg az engedélyt a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától a vámhivatal által lefoglalt áruk raktározására és értékesítésére. *- Korábban a külkereske­delmi áruforgalomhoz tartozó vámeljárást úgy végeztük el - kapcsolódik a beszélgetésbe Kovacsics Iván, a pécsi vámhi­vatal parancsnoka -, hogy járőrt küldtünk ki Pécsről az egyes cégekhez, amelyeknek áruja ér­kezett és ott a helyszínen végez­tük az eljárást, vizsgálatot, gya­korlatilag mobil egységként működött a hivatal. A vámud­varok létrehozása a külföldi kedvező tapasztalatok alapján kezdődött, ezek olyan telepeket jelentenek, ahová a vámhivatal kitelepíti a szolgálatot teljesítő állomány egy részét. A vámud­var üzemeltetője az a szolgál­tató cég, amely megfelelő szak­értelemmel készíti elő a vámel­járáshoz szükséges okmányo­kat, hogy a vámolás során az áruval kapcsolatos adminis/trá­ciós anyag tökéletesen kezel­hető legyen, ezzel megfelelő szűrőt képez a vámhatóság előtt. így nem azzal kell foglal­koznunk, hogy hibásan van- nak-e kitöltve az okmányok és azokat javítgassuk, hanem fő feladatunkra a hatékonyabb el­lenőrzésre tudunk koncentrálni. Augusztus 1-jétől 5 napon belüli vámfizetési kötelezettség lépett érvénybe azon cégeknek, amelyeknek nincs még egy éves a külkereskedelmi tevé­kenységük, illetve vámtartozá­suk van. A legalább egy éve külke­reskedelmi tevékenységet foly­tató azon cégek, amelyeknek nincs vámtartozása, kérvé­nyezhetik a halasztott vámfize­tési kedvezményt. Amennyiben határidőn belül nem fizetik meg a vámot, vámraktárba kerül az áru, a tárolás költsége 100 ki­logramm / nap / 500 Ft. Közvetlenül a rendelet meg­jelenése előtt vezették be a számítógépes nyilvántartási rendszert a vámhivataloknál, néhány napra csökkentve ezzel a vámilleték kiszabási időt. Ko­rábban 2-3 hónapot vett igénybe a vámhatározat elké­szítése, gyakran mire megkap­ták volna a cégek, addigra ön­csődöt jelentettek és nem volt kin behajtani a vámtartozást. Ekkor halmozódott fel az adó- és vámhátralék. Hajdú Zsolt Emlékmű Hetvehelyen Második világháborús em­lékművet avattak fel tegnap Hetvehelyen a helyi és káni ele­settek emlékére. Összesen öt­venhárom név került fel a het- vehelyi szakemberek által épí­tett emlékműre. Az augusztus 20 alkalmából megtartott ese­ményen Mayer Mihály megyés­püspök és Theodor Zens Né­metország pécsi főkonzulja is részt vett. A ma is 40 százalékban né­met nemzetiségiek által lakott Hetvehely, a mindössze 350 la­kosú csöppnyi kis Kán elesettje­inek emlékét is megőrzi a már­ványtáblákon. Az emlékmű kö­rüli parkosítással a Hetvehelyi Baráti Kör igazán méltó helyet teremtett a második világháború elesettjeinek. A tegnapi eseményen a helyi iskolások műsora mellett Wág ner Antal polgármester és Bá­ling József a Magyarországi Németek Szövetsége megyei elnöke mondott beszédet. A megyéspüspök által megáldott emlékműnél a két falu lakosai, az elhunytak hozzátartozói, a hetvehelyi és környező falvak önkormányzatai, a Lenau ház, a Hetvehelyről elszármazottak, az egyház képviselőtestülete, a he­lyi iskola és a Honvédség he­lyeztek el koszorút. P. V. A hozzátartozók is clhehczték a megemlékezés virágait a II. vi­lágháborús emlékművön Fotó: Proksza László A magyar muzsika diadalútja Amerikában A Pécsi Operakórus újabb sikerei (Tudósítónk telefonjelen­tése) A Varázsfuvola két hatal­mas sikert elérő előadását is felülmúlta a Károly Róbert vezette pécsi Operakórus és a Pécsi Nemzeti Színház opera- társulata szólistáinak kéthetes amerikai pódiumhangver­senysorozata. Pedig a Varázs­fuvola közönség- és szakmai sikere is egészen kimagasló volt. A közönség csak nem ne­gyedórás ovációja mellett olyan elismerést is magáénak I tudhat a pécsi együttes, mint Joseph Blatt, a new yorki Met­ropolitan karmesterét. Hogy a Chichagotól Tole- dóig tartó koncertkörúton leg­többször még ennél is na­gyobb sikert ért el a Pécsi Operakórus azt jól ötvözött, sok stílus legjobb hatáselemeit magában foglaló műsorválasz­tásának és különösen a ma­gyar opera- és operettmuzsika legjavának színvonalas meg­szólaltatásáért igen hálás kö­zönség szeretetének köszön­heti. Károly Róbert a hangverse­nyek első részét egy klasszi­kus blokkra építette. A himnuszok után - mely­ből az amerikai többszólamú feldolgozása még a házigaz­dákat is meglepte - Händel Ju­lius Cesarjanak lírai áriája, Mozart egyik Allelujája és Purcell-ária csendülj fel az el­sők között Csáky Ágnes, Za- lay Lídia és Laczó András énekével. És ezek nemcsak az egyházi környezetben - pl. a chichagói zsinagógában, vagy a Grand Rapids-i református templomban - hatottak a helyhez illően átélt előadás­módjukkal, de a clioi Amfit- heátrumban, vagy a Port Aus- tin-i színházteremben is. Grand Rapidsban Saint-Sa- ens karácsonyi óratóriumának Zalay Lidia és Tamás Endre által énekelt duettje és Händl Messiás kórusa is ebbe a kon­certnyitó periódusba került szép sikert aratva, akárcsak Kuncz László Ozmin áriája, amely Blue Lake-ben váltott ki ovációt. Ugyanilyen meleg fogadta­tásban részesült a Mozart Va­rázsfuvolájából készített kis összeállítás is, melyben Papa- geno áriája és duettjei álltak a középpontban Tamás Endre és egy alkalommal Szilágyi Béla énekével és színészi játékával. Ez utóbbiért - bármilyen meg­lepő - ugyanolyan hálás volt a szakmailag igényes közönség is, melynek soraiban Európát megjárt muzsikusok is voltak. A partnerek yáradi Marianna és Csáky Ágnes egyaránt megfeleltek e kettős feladat­nak, és zeneiségben méltó tár­suk volt Sarastro áriáival a „szegedi vendég” Kővári Csaba is, aki a későbbiekben két Kodály népdalfeldolgo­zással szerepelt még a műso­rokban. A kórus a Varázsfuvola két fináléjával kezdte saját prog­ramját, melyet Verdi Nabuc- cójának és a Trubadúr Ci­gánykórusának örökzöldjével folytatott. A stílusos előadás­mód meghozta a hangulatot a többi kórusszám elé is. Ezek­ben és a szólistákkal együtt énekelt darabokban is a ma­gyar muzsika követeként, a magyar kultúra értékeit ismer­tette meg az amerikai közön­séggel a Pécsi Operakórus, amely Károly Róbert Dóm című oratóriumával éppúgy remekelt, mint az általa mél­tán népszerűsített Erkel opera­részletekben. A kórustag-basszista Tóth József szólójával előadott Bordal éppúgy sikert aratott, mint a Hunyadi László „Meg­halt a cselszövő”-je. De az igazi meglepetés hogy a Bánk bán zeneileg igen értékes első felvonásbeli fináléja - Váradi Marianna, és Bánfai Beáta, va­lamint a két kórustag Löki Pé­ter és Benyovszky Tamás szó­lóénekével - ugyancsak meg­találta az utat a közönség szí­véhez és. Az Erkel részletek sorát a magyarság körében mindig is nagyhatású Bánk bán-ária, a „Hazám, hazám ...” zárta Laczó András érzelemgazdag, szép énekével. Sikert aratott Károly Róbert Dómjának két részlete is - ugyancsak Laczó András szépfekvésű tenorszólójával és Lukácsi Enikő gyermek- hang-énekével. Az igazán meglepő az volt, hogy nem csak a két „egyházi hangversenyen”, hanem ké­sőbb is szinte mindenütt kot­tát, lemezt, kazettát kértek be­lőle, akárcsak a pécsi Opera­kórus repertoárjából. A kórus és a turné vitatha­tatlanul legkimagaslóbb sike­rét Kodály Háry Jánosnának részletei érték el. Dr. Vargha Károly szövegével vegyes­karra átírt Intermezzo után, mely a szakmailag igényesebb és a „slágereket kedvelő” kö­zönséget egyaránt lefegyve­rezte, a Tóth József által éne- kelt-táncolt Toborzót a publi­kum együtt tapsolta végig a szólistával és a kórussal. Emellett a fergeteges siker mellett sem törpül el azonban, hogy igazán jó csapatmunka­ként, a szólisták is kivették ré­szüket a közönség hangulatá­nak emeléséből. Zalay Lídia és Tamás Endre játékában is hangulatos-ked­ves duettjei akárcsak Csáky Ágnes és Váradi Marianna ze­nés-táncos magánszámai a magyar operett legjava termé­séből adtak ízelítőt Ábramám Pál, Kálmán Imre és Lehár Fe­renc örökzöldjeiből válogatva. A „nemzetközi operettvo­nalban” Johann Strauss Dene­vérjének Kacagó dalában pe­dig Zalay Lídia mutatta meg, hogy nemcsak éjkirálynőként képes bravúrokra, míg Offen­bach Barcarolájában két tehet­séges fiatal énekes Bánfay Beáta és Móricz Andrea éne­kelt szólót. A kéthetes koncertkörút után - melyen a zongorakí- sérő-zenei munkatársra, Laf- fertón Győzőné Sida Emesére is igazán nagy feladatok hárul­tak a változó helyszíni körül­mények miatt -, a Pécsi Ope­rakórus a Michigan-tónál lé­vő Blue Lake-i táborba tért vissza. Itt végezetül egy „ma­gyar-esttel”, valamint Mozart Varázsfuvolájának rádiófelvé­telével és egy belőle adott újabb nyilvános operaelőadás­sal fejezte be öthetes amerikai turnéját. A szakami sikerben Károly Róbert több évtizedes pécsi zenei múltjának tapasztalatai meghatározó szerepet játszot­tak. Ennek köszönhető, hogy az együttes és a szólisták méltó­képpen szolgálták a magyar és azon belül is a pécsi zenekul­túra megismertetésének ügyét. Kovács Attila \ amraktar Pccscll, a (wh ut melleit l-oto: IVoks/a l.as/lo

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents