Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-19 / 229. szám
1992. augusztus 19., szerda aj Dunántúlt napló 5 Huszonhat egyéni gazdálkodó Dunafalván A többség a szövetkezésre szavazott Dunafalván a Kossuth Tsz vagyona tegnaptól az alábbi javakkal csökkent. Harminc fejőstehén, 21 vemhes üsző és növendékbika, 31 vagon tavalyi szemes kukorica, egy vagon búza, 500 köbméter lágy tűzifa, a régi kis tsz-iroda, az egyik szabadtartásos tehénistálló, T-150-es, MTZ 80-as, MTZ 552-es traktorok, ezekhez tartozó munkagépek és egy betonkeverő. Az együttesen 19 millió forint értékű üzletrészt a napokban megtartott vagyonmegosztó közgyűlésen hozott határozatával a tagság a soraiból kivált 26 egyéni gazdálkodónak adta át. A mohácsi-szigeti község mezőgazdasági üzeme az országban azon kevesek egyike, amelyik egyetlen fillér hitel nélkül gazdálkodik. A tagság Kari Antal elnök és Mayer Árpád főkönyvelő munkáját elismerve, döntő többségében a jövőjüket és megélhetésüket is az együttmaradásban látják. A most kivált 26 egyéni gazdálkodó és már birtokos mellett 330-an szavaztak arra, hogy maradnak a közösben. Az átalakuló közgyűlést augusztus 28-ra hívták össze, amelyen az újtípusú szövetkezést várhatóan július elsejéig visszamenőleg mondják ki. Dunafalván gyakorlatilag a kárpótlásra benyújtott igényeket is már kielégítették. Az ezen felül maradt területből földet juttattak minden olyan termelőszövetkezeti tagnak, akik ilyen ingatlannal eddig nem rendelkeztek. Miután tagonként a 30 aranykorona értékű földek a mindezideig vagyontalannak számító egykori vagy jelenlegi dolgozóik megkapták, a továbbra fennmaradó 8000 aranykorona értékű földet a vagyonnevesítés szabályai szerint osztották föl. Az egyetértésre jellemző, hogy a dunalfalvai termelőszövetkezetben a közgyűlésen résztvevők 195-en megszavazták az előterjesztett vagyonmegosztást. B. M. Ellenőrzik a gépkocsiimportot Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Vám és Pénzügyőrség közreműködésével megkezdte, az 1991. évi gépkocsiimport ellenőrzését. Az adóhatóság a vámosoktól megkapta azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek a listáját, akik jelentős számban hoztak be gépkocsit 1991-ben. Jelenleg 737 cégnél és 162 magánszemélynél indul vizsgálat. Az ellenőröket elsősorban az érdekli, hogy az importőrök megfizették-e a vámot és az importhoz kapcsolódó adókat. Nemcsak a fürdőzőket, a kempingezni, táborozni vágyókat is vonzza a romantikus Duna-part Mohács-szigeten. Hogy menynyivel ízletesebb a kondérban főtt lecsó, azt itt ízlelheti meg először a pécsi Béres házaspár életük legelső kempingtúráján ebben a vadregényes környezetben Fotó: Proksza László Amerikai szakoktatók Pécsen (Folytatás az 1■ oldalról) alapítványuk céljairól, és bemutatkoztak az amerikai vendégtanárok, jogászok, üzleti szakemberek, mérnökök, történészek, közgazdászok, ökológusok. Tanulmányaikat kiváló amerikai egyetemeken végezték, s a különböző szakmákban elismertségre tettek szert. Mindnyájan részt vettek San Franciscóban egy három hónapos tanfolyamon, ahol az angolnak, mint idegen nyelvnek az oktatását tanulták, megismerkedtek a magyar történelem, kultúra, a gazdasági és politikai élet legfontosabb tudnivalóival. Vállalták, hogy egy időre lemondanak megszokott jövedelmükről, hiszen az itteni intézményekben magyar kollegáik bérével egyező fizetést kapnak. Pécs három szakembert fogad, a Janus Pannonius Tudományegyetemjogi és közgazda- sági karain dolgozik ősztől Susan Somach jogász, Isabelle Duvivier építészmérnök a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, Caitlin Anne Morris történész és vállalkozásszervező a Nagy Lajos Gimnáziumban találkozik a diákokkal. Angol nyelvű, ingyenes szeminárium sorozatot is tartanak diákok, helyi szakemberek, vállalkozók részére. A LEED pécsi területi irodát is létre hozott, melynek vezetője Szende Mária a JPTE Közgazdaságtudományi Karán. A vendégeket dr. Páva Zsolt alpolgármester köszöntötte. Az alapítvány a támogatást hosszú távon szeretné folytatni, de ehhez nekik is szükségük van szponzorokra. Talán a magyar vállalatok is találnak fantáziát az ügy támogatásában. B. A. Felújítják a pécsi Vasváry-házat Képünkön a Király utca felőli homlokzat látható (Folytatás az 1. oldalról) A kapu fölött egy páncélos vitéz volt látható, mint cégér. 1840-ben a Traiber család vette meg a házat, akiknek utóda az a Traiber Vasváry György, aki 1882-ben magyarosított, ő egyébként gazdag vaskereskedő volt. 1870-ben kezdett hozzá a ház átépítéséhez, ami tíz évig húzódott el. 1883-ban készültek el a terrakotta szoborcsoportok, melyek közül az egyik a homlokzaton, a másik az udvari szárnyon, a harmadik az 1884-ben épülő Vasváry villa oromzatán látható. Mivel ezek elég rossz állapotban vannak, azt tervezik, hogy a Zsolnay gyár legyártja a másolataikat, kicserélik, és a régiek a múzeumba kerülnek. A homlokzaton eredetileg két nagyon szép sgrafitto volt látható a főpárkány alatt, amiket valószínűleg levertek egy felújítás során. Miután Vasváry rengeteg fotót készíttetett az elkészült házról, kívül is és belül is, így ezek helyreállíthatok. A kapu két oldalán, a földszinti üzletnyílások közötti falrészen két gyönyörű öntöttvas dombormű volt, amik jelenleg a szegedi alabárdos vendéglő falát díszítik. Ezt vagy megpróbálja a város visszaszerezni, vagy pedig a meglévő modell alapján le lehetne öntetni, nagyon sokat jelentene a homlokzat képe szempontjából. A most látható pirogránit domborművek csak a 90-es években lettek elhelyezve a homlokzaton. A mennyezetfestéseket a Budai család, múlt századi híres díszítőfestő família készítette. A szalonban jó állapotban megmaradt, a többi szobában lefestették őket, de most újra előkerültek, fokozatosan feltárják. A helyreállítás előreláthatólag öt évet vesz igénybe, hiszen a munka nagyon bonyolult, a restaurátoroknak párhuzamosan kell dolgozni az építőkkel. A Műemlékvédelmi Hivatal véleménye szerint nem csak az emeleti részt, hanem az egész épületet helyre kell állítani. Vonyó Józseftői, a Várostörténeti Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy a közgyűlésnek van egy érvényes döntése, mely arról szól, hogy a házat az emeleti szinten a két udvari lépcsőházig, ez tizenkét szobát jelent, helyre kell állítani. Vissza kell varázsolni az eredeti nagypolgári enteriőrt. Ennek jelenleg az az akadálya, hogy a végrendelet értelmében a berendezési tárgyak egy része az örökösök tulajdona. Fontos, hogy a város meg tudja szerezni a családtól a tárgyakat, vagy felajánlás révén, vagy úgy, hogy megvásárolja. A többi helyiségben a polgár kori Pécs kultúrtörténetét bemutató állandó kiállítás létesülne. Itt helyet kapna a város irodalmi, zenei élete, képzőművészete, színház- és fotótörténete. A keleti szárnyban alakítanák ki a Péchy Blanka emlékszobát, hiszen ő a városra hagyta hagyatékának nagy részét, azzal a feltétellel, hogy egy emlékszobát létesítenek. Az önkormányzat a Megyei Múzeumigazgatóságot kérte fel a kiállítás forgatókönyvének elkészítésére és a kivitelezésre. A földszintre vonatkozóan egy olyan határozat született, hogy meg kell vizsgálni az emeleti kiállításhoz kapcsolódó hasznosítás lehetőségét. Vagy kulturális célra lehet kialakítani, vagy a kultúrához kapcsolódóan idegenforgalmi irodát, hanglemezboltot stb. létrehozni, vagy a felső funkcióhoz kapcsolódó kereskedelmi egységet kiépíteni. Egy komoly jelentkező máris akadt, a Kesztyűgyár, akik jelezték, hogy a Siklósi Várban lévő divattörténeti kiállításuk egy átszerkesztett változatát telepítenék a keleti szárny raktárrészébe. Cs. L. Önkormányzati ülés Drávaszabolcson Mérleg és víztisztító berendezés Az elmúlt hét végén a faluházban tartotta ülését Dráva- szabolcs önkormányzata. A testület az idei első félév mérlegét vonta meg. Mint megtudtuk, az egyik kiemelt beruházás a helyi tornaterem megépítése, amely várhatóan kora ősszel kerül átadásra, a másik a község új utcájában létesített járda és vízelvezető árok volt. Utóbbi füvesítése már a második félévre húzódik. Megtudtuk továbbá, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtott be egy víztisztító berendezés létesítésére, amellyel a település régóti problémáját próbálják megoldani. A község ugyanis egy több mint tíz évvel ezelőtt fúrt kútból kapja a vizet, mely az egyedüli gáztalanításon kívül tisztítás nélkül, az ivóvízszabvány feletti vastartalommal jut el a fogyasztókhoz. Történtek ugyan kísérletek - egyebek között a Dráva-parti kavics szűrőrétegében lévő vízbázis feltárására is - ám végleges megoldást egyik sem hozott. Egy régebbi szakvélemény szerint bár az ivóvíznek a színe és „illata” kívánnivalót hagy maga után, valamint a vastartalom határérték feletti jelenléte megengedhetetlen, a víznek egészségre káros hatása nincs. Ettől függetlenül az ön- kormányzat a terhes anyák és a kiskorú gyermekek részére zacskós ivóvizet biztosít. A falubeliek pedig reménykednek ... Az önkormányzati ülést követően beszélgettünk Ambach László polgármesterrel, aki megerősítette lapunk értetesü- lését, miszerint szeptember 30-ával megválik tisztségétől, és aki a miértre a következőt válaszolta: - Két évvel ezelőtt azért vállaltam a tisztséget, hogy a faluban az akkori légkörben nyugalmat teremtsek, megalapozzam a község békés fejlődésének a lehetőségét. Úgy érzem, ezt a feladatot elvégeztem, a továbbiakban más területen szeretnék tevékenykedni. Kótány MANPOWER az Ön leendő'partnere, hozzásegíti Önt szakképzettségének, gyakorlati tapasztalatainak és személyes adottságának legjobban megfelelő munkahely megszerzéséhez. Munkalehetőség esetén Önt értesítjük és kölcsönös meg egyezés esetén Önnel főállásban határozott időre munkaviszonyt létesítünk. Vátjuk jelentkezését, keressen bennünket. MANPOWER, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. Tel: 36-861 Marad a mozi Sásdon 1991. szeptember elsejétől a Sásdi Polgármesteri Hivatal a tulajdonosa és működtetője a községi mozinak. Az eddig Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésében lévő épület és berendezési tárgyak leltárát tegnap tartották, és egyben aláírták a továbbiakaban alkalmazandó szolgáltatási szerződést. A Moziüzemi Vállalat képviseletében megjelent Pozsgai Miklós igazgató elmondta, hogy téves az a felfogás, mely szerint egy újabb ráfizetéses intézménnyel gyarapodott az önkormányzat. Me- győződése, hogy ha megszűnne ez a szolgáltatás, kedvezőtlen irányba befolyásolná a közhangulatot. Kovács Sándométól, Sásd polgármesterétől megtudhattuk, a képviselőtestület úgy határozott, hogy ebben az évben változatlan feltételekkel, heti két alkalommal üzemelteti, és 1992-től a Művelődési Központhoz csatolja az intézményt. Mindezek, után majd megkeresik a működtetés optimális lehetőségét. Ugyanis a 186 férőhellyel bíró nézőtér csak sikerfilm esetén telik meg, átlagosan az 50-60 fős részvétel az általános. Mivel a filmeket továbbra is a Moziüzemi Vállalattól keresztül kapják, a kapcsolat nem szűnik meg, csak átalakul. A baranyai átlagot szemlélve azt hiszem, mindenki örülhet ennek a döntésnek, a veszteség kigazdálkodható, és talán újra a fiatalok kedvenc találkozóhelye lesz a mozi. Megyeri Tiborné Aranyosgadányiak hús nélkül Tisztított csirke van, csak érte kell menni Aranyosgadány nincs a világ végén, Pellérdtől nem messze terül el, mindössze 280-an lakják, jórészt idősek, nyugdíjasok. Akik pedig a statisztika nyelvén szólva a munkaképes korú lakossághoz tartoznak, vagy elvesztették állásukat, vagy távol dolgoznak a falutól, s csak hetente, havonta látja őket a család. Szóval nem gazdag falu Aranyosgadány, s ami fizetőképes kereslet van, azt az egyszem vegyesbolt is ki tudja elégíteni, amiben természetesen mindent lehet kapni. Csak húst nem. Mert az utóbbi néhány héten a boltos csak a kezét tudja széttárni, ha valaki tisztított csirkét akar vásárolni. A boltnak tőkehús árusítására nincs engedélye, előhűtött, meg fagyasztott szárnyast pedig már két hónapja nem kapnak a baromfifeldolgozóból. Persze a faluban nem halnak azért éhen az emberek, mert nagyrészt megtermelik a szükségletüket: az udvarokban szaladgál néhány lábasjószág, az ólban minden portán röfög a karácsonyi malacka, a kertben is megterem a levesbe való zöldség. Minden ünnepre azonban nem lehet a sütésre érett kapir- gálók közül a nyakát szegni, mert akkor nem lesz tojás, a táp meg olyan drága, hogy nincs lehetőség nagyobb mennyiség tenyésztésére. Húsért tehát a boltba kell menni, de a baromfifeldolgozó nem szállít, mert ott már mindenki a privatizációra kacsintgat, s most a reménypusztai té- esz megbízásából bérvágásból élnek. A termelőszövetkezet pedig ilyen kis tételben nem szállít, úgyhogy a boltosnak saját kocsiján kell elszállítani az árut, ha húst akar adni vásárlóinak. Persze így nagyobb a költsége, de elmondása szerint még ezt is hajlandó megtenni, hogy a Szent István-napi ünnep ne váljon a faluban húshagyó csütörtökké. A történetnek itt tulajdonképpen vége is van, a húsügy Aranyosgadányban megoldódik. A jövőben pedig a baromfi- feldolgozó is szállít majd a faluba, mert a nagyvállalatból kialakuló káefték a kis haszon reményében is megszervezik az ellátást, a piacosodással a gadá- nyiak húsgondja is lekerül a napirendről. Az persze előfordulhat, mire megtelik a hűtőláda, nem lesz aki megvásárolja a bennelévőt. Mert a havi nyugdíjból kenyeret, lisztet, meg cukrot kellett venni, s ezeknek mostanság igencsak megugrottak az árai. B. G.
