Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-17 / 227. szám
10 qj Dunántúli napló 1992. augusztus 17., hétfő Kísért a vörös higany A világ fekete piacain egy esztendeje cserél gazdát a vörös higanyként ismert anyag, amelyet gyakran neveznek a szovjet atombomba titkos alkotó elemének. Az ilyen állítások azonban rendre koholmánynak bizonyultak. Egy orosz nukleáris szakértő ezzel szemben most azt állította, hogy a vörös higany valóban létezik, de eredete és felhasználása továbbra is rejtély. Jevgenyij Mikerin, az orosz atomenergiaügyi minisztérium tudományos és technológiai osztályának vezetője szerint a vörös higany sem nem halandzsa, sem nem egy nukleáris terrorista álma. Valójában különleges radioaktív anyag, amelyet a mikroelektronikában alkalmaznak. Mikerin, aki nemrég Londonban részt vett egy plutóniummal foglalkozó konferencián, elmondta az Associated Press tudósítójának, hogy „szinte lehetetlen vörös higanyt tiszta formában előállítani”. „A félelmetes jetihez hasonló - tette hozzá -, senki nem látta még, senki nem tartóztatta fel és senki sem analizálta”. Mikerin azt mondta, hogy az illetékes orosz minisztérium égisze alatt nem állítanak elő vörös higanyt, de utalt arra a lehetőségre, hogy egy kis cég - a japán mikroelektronikai iparra kacsintva - esetleg gyártja azt. Hogy azonban mi is a vörös higany, az továbbra is kérdés marad. Frank von Hippel, a Princeton Egyetem professzora, aki maga is résztvett a londoni konferencián, kijelentette, hogy Mikerin az első orosz, aki legalább valamit elismert a vörös higany létezéséről. „Amit azonban nekünk mondott - így von Hippel -, az nem elegendő. Kedves lenne, ha Mikerin vagy egy másik orosz hivatalos műszaki magyarázatot tudna adni nekünk arra, hogy mi is tulajdonképpen a vörös higany, melyek a tulajdonságai és mire használható”. Von Hippel szerint „nagyon különös, hogy az oroszok eny- nyire mélyen hallgattak erről a dologról. Nyilvánvalóan érdekükben áll, hogy elejét vegyék az ilyen híreszteléseknek, amelyek arra engednek következtetni, hogy nem rendelkeznek teljes ellenőrzéssel saját nukleáris anyagaik felett”. Az Ural hegységben működő egyik nukleáris berendezés egy munkatársa két alkalommal is azt mondta neki, hogy a vörös higanyt a hőkereső rakéták infravörös érzékelő berendezéseinél használják. Mikerin és a meg nem nevezett másik orosz egyaránt azt állították, hogy a vörös higany egy reaktorban vagy gyorsítóban válik radioaktívvá. „Sohasem hallottam erről az anyagról” - nyilatkozta viszont dr. BorTsaur, a Massachusetts-i Műszaki Főiskola Lincoln Laboratóriumának szakértője. Telefonon adott felvilágosításában elmondta, hogy infravörös érzékelőkhöz kadmium tellu- rid higanyt használnak és kétségét fejezte ki, hogy a Mikerin által említett antimon oxid higanynak (a vörös higanynak) előnyösebb tulajdonságai lennének. Von Hippel olyan értesülést szerzett az uráli orosz tudóstól, hogy a vörös higany ára több mint tízszerese az aranyénak, egy kiló vörös higany 160 000 dollárba kerül. Tavaly fekete piaci eladók megpróbálták, hogy vörös higanyt adjanak el Bulgáriának, Csehszlovákiának, Olaszországnak és más európai országoknak, kilónként 40 000-500 000 dolláros áron. (AP) Valami mégis van? Vasárnap befejezte idei küldetését a skóciai Loch Ness vizén a „Simrad” nevű norvég kutató hajó, miután heteken át végzett hangészlelő vizsgálatokat annak kiderítésére, hogy létezik-e Nessie. A hajó visszatér Norvégiába és a nemzetközi tudós csoport 1993-ra és 1994-re tervezi a következő expedíciót. Hagynak tehát bőven időt Nes- sienek - ha egyáltalán létezik. Hogy azonban mégse lanyhuljon az immár hat évtizede tapasztalható, időnként igencsak élénk érdeklődés, az expedíció tagjai sajtóértekezletet tartottak a skóciai Drumnadrochit- ban. Bob Manson, az expedíciót finanszírozó társaság marketing igazgatója elmondta, hogy hangészlelő berendezésükkel kapcsolatot létesítettek a vízben valami meg nem határozott jelenséggel, de a kapcsolat két perc elteltével megszakadt, mielőtt más műszerekkel közelebbről megvizsgálhatták volna a jelenséget. Mint mondotta, a kapcsolat kedden este létesült, Foyers és Invermoriston között. Manson szerint egyébként a „Simrad” szonárisan végigtapogatta a tó egész hosszát (38 kilométert) és megállapította, hogy a vízmélység helyenként eléri a 230 métert. A tó valójában egy hosszú mély árok, amelynek oldalai helyenként függőlegesek - tette hozzá, hangsúlyozva mindazonáltal, hogy nem óhajt találgatásokba bocsátkozni a szörny létezését illetően. Ezzel szemben Ronnie Bremern, aki Loch Ness-kiállítást szervezett Drumnadrochitban, kijelentette, nincsenek kétségei, hogy a kutató hajó műszerei a szörnyet jelezték. Egyesek feltételezik, hogy a tóban egy plesioszaurusz család (szárnyas, hosszú nyakú, úszni tudó dinoszaurusz) él, de ennek még semmi tudományos bizonyítékát nem sikerült megtalálni.Manson végül elmondta, hogy a norvég hajó által begyűjtött adatoknak eddig csupán öt százalékát dolgozták fel és az adatok kiértékelésében segítséget nyújt az edinburghi és a glasgowi egyetem is. (AP) A császári állatkert 240 éve A főudvarmester 1752 júliusának utolsó napján jegyezte fel a naplójába: ebéd után a csá- számő férje, Lotharingiai Ferenc hívta az urakat, tartsanak vele, hogy megmutathassa az állatseregletet, amelynek Schönbrunn parkjának egy részén építettetett szállást. Ezt a 240 évvel ezelőtti eseményt tekintik a bécsi állatkert megnyitásának. Khevenfüller herceg, főudvarmester leírása szerint az állatkertben akkor főleg csak különböző madarakat lehetett közelebbről megismerni, mert Mária Terézia császámő megtiltotta, hogy a ragadozók is beköltözzenek a császári nyári rezidencia parkjába. Az oroszlánok, tigrisek és pumák, amelyeket nagyrészt más uralkodóktól kapott ajándékba a császári pár, így egy jó ideig a Bécs melletti Semmering egyik kastélyának parkjában kaptak szállást. Egzotikus vadállatok természetesen már korábban is megfordultak Bécsben és egy-egy császár, vagy főúr kisebb állatseregletet is gyűjtött, de a 240 éve alapított schönbrunni állatkert az , amely eredeti helyén fennmaradt és folyamatosan bővült. Az állatkert előtörténetének egyik nevezetes - számos krónikában és egy festményen is megörökített - eseménye 1552ben zajlott, amikor elefántot hoztak II. Miksa császár udvarába. A még soha nem látott állatot termeszétesen mindenki meg akarta nézni, hatalmas tömeg tolongott a Grabenen - s mint az egyik krónikás feljegyezte - egy asszony kezéből kilökték a gyereket, s az éppen az elefánt elé esett. A szömyül- ködő tömeg azonban elnémult, amint az elefánt megállt, ormányával felemelte a gyermeket és átadta anyjának. Nem kisebb nyomott hagyott a várostörténeti krónikákban az első zsiráf megérkezése 1828-ban. Az egyiptomi alkirály ajándékának bécsi masírozását ugyancsak hisztérikus hangulat kísérte. Az elefántok egyébként később is fontos szerepet játszottak a schönbrunni állatkert életében. 1906-ban a világon elsőként itt született elefánt fogságban. Az első és a második világháború is súlyos károkat okozott, de helyreállították és számos pavilon jelenleg is 100- 150 évvel ezelőtt épített formájában áll. Ez jelenti az egyik fő gondot is, de a nemrégiben munkához látott új vezetés nagyszabású fejlesztéseket tervez. A pénzszűke gondját nem oldja meg, de biztató, hogy a korábbi évek stagnálása után több a schönbrunni állatkert látogatóinak száma. ft# Koszorúzási ünnepség augusztus 13-án a berlini fal felépítésének évfordulóján. A keresztet a falnál 1962-ben lelőtt Peter Fechter nevű fiatalember emlékére állították. A várost két részre osztó falat 1961-ben augusztus 13-án emelte az NDK. Újra Kennedy iratok Az amerikai képviselőház jóváhagyott egy határozatot, amelynek értelmében nyilvánosságra hoznak „csaknem minden” kormányzati dokumentumot, amely Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos. A képviselőház ezzel el kíván oszlatni minden kétke- dést.Sajnos sokan gyanakodnak, hogy az igazságot eltitkoljuk. Az egyetlen mód, amellyel véget vethetünk a gyanakvásoknak az, hogy nyilvánosságra hozzuk a dokumentumokat - mondotta John Conyers demokratapárti képviselő. A szenátus már a múlt hónapban hozott egy hasonló határozatot és a két Ház most kidolgoz egy együttes változatot, amely technikailag megoldja az iratoknak a titkosság alól történő felszabadítását. Csaknem három évtizeddel az elnökgyilkosság után még mindig sok százezer dokumentum titkos. Közéjük tartoznak a vizsgálatott lefolytató Warren bizottság, az FBI, a CIA és a kongresszusi bizottságok iratai. A jelenleg érvényes törvény szerint a titkosságnak 2029-ig fenn kellene maradnia. A képviselőház határozatának értelmében létrehoznak egy független „elnökgyilkossági bizottságot”, amely elbírálja, milyen dokumentumokat tárnak fel a közvélemény számára. A bizottság öt tagját a bírói kar választja ki. Ez a bizottság elhalaszthatja olyan iratok nyilvánosságra hozatalát, amelyek a nemzet biztonságát fenyegetik, vagy személyiségi jogokat sértenek meg. John Conyers, aki a képviselőház tényfeltáró bizottságának elnöke, kijelentette: - Nagyon kevés iratot fogunk továbbra is titkossá nyilvánítani. Itt az ideje, hogy az amerikai nép hozzájuthasson minden bizonyítékhoz. A Kennedy gyilkosság dokumentumainak nyilvánosságra hozataláról évek óta vita folyik, de a közvélemény érdeklődését a JFK című nemrég bemutatott film újból felkeltette. Ez a film széleskörű összeesküvést tesz felelőssé az elnök meggyilkolásáért. Pavarotti minden nap megküzd a sikerért (MTI-Panoráma) Luciano Pavarotti, a most 56 éves világhírű tenorista, aki szabadságát megszakítva pótolt tavaly betegség miatt lemondott két hangversenyt Dániában, a Rosenborg Kastélyban tartott szabadtéri fellépése előtti sajtóértekezletén elmondta, hogy ma ugyanúgy készül minden fellépésére, mint harminc évvel ezelőtt: reggel meggyőzi önmagát, hogy estére megfelelő lesz a hangja. „Megkértem apámat mondta -, hogy kísérjen el erre a körútra, de azt mondta, nem teheti, mert eligérkezett, hogy szólót énekel egy templomban. Apám még 80 évesen is énekel. Én azonban remélem, hogy hamarabb abbahagyom az éneklést, mert olyasvalamivel is szeretnék foglalkozni, amihez most nincs időm, például olvasással.” A jelek mindenesetre nem arra mutatnak, hogy Luciano rövidesen abbahagyná az éneklést. Augusztus végére „csak” a következő tervei vannak: New Yorkban felveszik vele Massenet Manon-ját; Puccini Toscá-jával a Covent Garden- ben megnyitja a londoni operaszezont; ugyancsak a Toscá-ban lép fel New Yorkban; Verdi Don Carlos-ával megnyitja a milánói La Scala évadját; fellép Leoncavallo Bajazzók című operájában; hangversenyeket ad Milanóban, s végül New Yorkban énekli Verdi A lombardok című operájának tenorszerepét. Amikor az újságírók arról faggatták, hogy miért szeret fellépésének napjain a szállodájában maradni, Pavarotti azt válaszolta,hogy a tenorista hangja nagyon érzékeny szerszám, vigyáznia kell az időjárás szeszélyeire. És az időjárás általában mindig szeszélyes, leszámítva júliust és augusztust, akkor viszont szabadságon van. A Dán Rádió tudósítójának arra a kérdésére, hogy egy lakatlan szigetre milyen felvételt vinne magával, Pavarotti azt válaszolta, hogy Verdi Re- quiem-jét, mert egy lakatlan szigeten úgyis hamarosan meghal az ember. Különben is, mint tenorista, hozzászokott szerepeiben a meghaláshoz. „A tenorista majdnem mindig a szerető, az a fickó, akinek győzelmet kívánnak, de a legtöbb esetben mégis meghal”. Végül felpanaszolta, hogy ha távozik az élők sorából, nem hagyja örökül hangját a harmadik generációra. „Gyermekeimnek - mondta - csúnya a hangjuk. Anyjuktól örökölték. Reménytelenek.” (AP) A főváros Germania, Hollandiát Westlandnak nevezik 1964. Az Ezeréves Birodalom 31. esztendeje. Berlin a világ legnagyobb és legmodernebb városa, új neve - a nácik világméretű, majdnem az egész Glóbuszt érintő diadala óta - Germania. Albert Speer a Führer elképzelései alapján megépítette már az öt kilométer hosszú és 123 méter széles Siegesal- lee-t, a Győzelem Sugárútját. Nyolcsávos betonpálya vezet a germaniai Diadalívhez, aminek építését 1946-ban kezdték és 1950-ben fejezték be. Az impozáns út elhalad Goring birodalmi marsall óriási palotája előtt, aminek a homlokzata 270 méter hosszú, és a tete- jén(!) gyönyörű park lombjai bólogatnak a lágy szellőben. A betonfolyam beletorkollik a világ legnagyobb épületébe, a Birodalom Nagycsarnokának Palotájába, amely 250 méter magas, és amelynek kupolája a Ha Hitler győzött volna ... római Szent Péter bazilikáénak tizenhatszorosa. A palota előtt száznyolcvanezer ember kiálthat „Heil”-t a mindenkori Füh- remek és munkatársainak. ... Mindez egy sikerre ítélt könyvben olvasható. Szerzője a harmincöt éves Robert Harris, a Sunday Times jótollú munkatársa. A cím: Fatherland (Haza). A könyvet máris tizenkét nyelvre fordították le, és Mike Nichols, az amerikai sztár-rendező megvette a megfilmesítés jogát. Németország eddig nem kért ebből a szellemi csemegéből; huszonöt kiadó mondott nemet Harris ügynökeinek. De ilyen könyvet már a piac vastörvéA l nyei szerint sem lehet csak úgy az asztal alá söpörni: a „hátsó ajtón” ugyan, de - egy kisebb zürichi kiadó leleményessége nyomán - ősszel betör az immár egyesült német Fatherland-Va- terlandba. A szerző munkája voltaképpen egy történelmi thriller, egy gyilkosságsorozat sztorija. A győztes Germániában ugyanis hirtelen mesteri kezek kezdenek végezni Európa „átalakításának” legfőbb felelőseivel. Abban az országban, ahol a lakosságnak immár bőven van „élettere”. Keleti határa az Ural, éléskamrája Ukrajna, üdülő- centruma a Krím, amit Goten- landnak hívnak, és közigazgatási központja a Theodorichsha- fennek átkeresztelt egykori Szevasztopol. Hollandiát Westlandnak nevezik, Rotterdam Németország legnagyobb kikötője, egész Európában kaukázusi olajjal hajtott Volkswagenek száguldanak és vendég- munkások helyett szláv és egyéb alsóbbrendű népekből álló brigádok végzik a piszkos munkát. Ezért a képért mondtak nemet a német kiadók? Vagy a szerző nem akármilyen kommentárjáért? Eszerint „mivel a bolsevizmunsnak és a szláv óriásnak vége, Németország pedig gazdasági szuperhatalom, a háború utáni idők megvalósították Hitler elképzeléseinek nagy részét”. Kemény. Nem csoda, ha ezt a könyvet és a szerzőjét nem igazán szeretik ott, ahol valaha Germániát megálmodták. 1 » I f» II I
