Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-10 / 220. szám

1992. augusztus 10., hétfő üj Dunántúli napló Mire vár az ír Glencar? A Mecsekurán őrzi fizetőképességét A felügyelő bizottságok új szerepköre Nagyvállalataink átalakul­nak, de a szervezeti felépítésben van egy konstans elem, a fel­ügyelő bizottság. Mivel foglal­kozik ez a társaság? Ki bízza meg, milyen elvárásokkal és van-e eredménye? Erről beszél­getünk A Mecsekurán Kft. fel­ügyelő bizottságának elnökével dr. Mach Péterrel, a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanárá­val, akit tavaly az ipari minisz­ter bízott meg a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat felügyelő bi­zottsága elnöki teendőinek ellá­tásával, idén viszont a MÉV igazgatótanácsa kérte fel a po­zíció a betöltésére a Mecseku­rán társaságnál. A felügyelő bizottság- A felügyelő bizottság tagja­inak kijelölése a tulajdonos jog­szabályban előírt kötelessége, s az ő érdekeinek a képviselete a bizottság fő feladata, vagyis, hogy az üzleti szervezet alkal­mazkodjon a piaci viszonyok­hoz és jövedelmezően működ­jön. Újbóli felkérésemre azt hi­szem azért került sor, mert a bi­zottság feladatkörét nemcsak abban láttam, hogy ellenőrizze a gondjaira bízott üzleti tevé­kenységet, hanem hogy segítsen is a jobb eredmények elérésé­ben. Az elmúlt évben pedig a MÉV-nek és felügyelő bizott­ságának közösen sikerült önálló tevékenységgé átalakítania az uránbányászatot Magyarorszá­gon. Persze ez egy sor hatósági tárgyalás után jöhetett csak létre. Nem kisebb azonban az ez évi teendő sem: az a cél, hogy életbe maradjon, működőképes legyen a bányászatot és feldol­gozást folytató Mecsekurán Kft., valamint, hogy életképes egyen a tulajdonos is.-Milyen területeken próbál segíteni a felügyelő bizottság?- Munkatervünk alapján légy alapvető kérdéssel kivá­lunk foglalkozni. Elemezni ogjuk az üzletpolitikát, ezen lelül is a termelési tényezők­ul való ellátottságot (munka- iiac, tőkepiac,és ásványva- ;yon vizsgálata). Fontos célki­űzésünk a tőkegazdálkodás lemzése és segítése is. Ez emcsak a társaság gondjaira ázott tőkével való gazdálko- ást jelenti, hanem a három ozzácsatolt kft. vagyonát is Boxit, Forgszer és Andó lft.-k). Az érdekvédelmi me- hanizmusban ugyan nem ve­szünk részt, de a munkaválla­lók és a társaság ügyvezetése közötti megállapodásokat és vitás kérdéseket folyamatosan vizsgáljuk. Most épp az új kol­lektív szerződést tekintettük át, s örömmel tapasztaltuk, hogy nem veszélyezteti a dolgozók jogait és juttatásait az átalaku­lás ténye. Foglalkozunk viszont a társaság vezetési kultúrájának, személyi feltételeinek, humán­azokat a feltételeket, amelyek­kel a dolgozók tulajdonosokká válhatnak. A felügyelő bizott­ság szeptemberi ülésén ele­mezni fogja ezt a megoldást is. Bár a vevőket illetően elsősor­ban csak azt vizsgáljuk, hogy egy jelentkező mennyire „va­lódi” vevő.- A két év tapasztalatai alap ján a GLENCAR például „va­lódi" V£S1Ő2 vállalat-támogatási rendszer sokkal jobban honorálja az Íror­szágban beruházót, mint azt, aki külföldre viszi a pénzét befek­tetni.- Akkor mi tartja vissza mégis a GLENCAR céget?- A várakozó álláspont fő oka az, hogy a létrejött kft. mindeddig nem produkálja azt az eredményt, amire számítot­tak (60 dollár alatti érckiterme­lési költségszint). Bár több pon­ton sikerült a kft.-nek csökken­teni korábbi költségeit, de né­hány új jogszabály felemész­tette ezt a „megtakarítást”. Első negyedév- Eltelt több mint három hó­nap a Mecsekurán Kft. történe­tében. Hogyan összegezné en­nek az időszaknak a tapasztala­tait?- Számadatok még nincse­nek, de a költségszint valószí­nűleg meghaladja valamivel az elvárt 60 dolláros értéket. Mi elsősorban a kft. likviditását vizsgáltuk meg. A Mecsek urán Kft.-nek senkivel szemben nincsenek tartozásai, készpén­zállománya azonban nem túl je­lentős. Mindenesetre bíztató, hogy a változó mértékű havi szállítási igény ellenére az 1992-es évet várhatóan fizető- képességének megőrzésével tudja majd végigdolgozni a tár­saság. Mészáros B. Endre Megbeszélés az Ércbánya V-ös üzemének fejtésében Fotó: Läufer László politikai gyakorlatának ellenőr­zésével. Külföldi tőke- Ön több esetben is tárgyalt az ír GLENCAR céggel a ve­gyesvállalat alapítás ügyében. Miként ítéli meg az írek szere­pét?- Meggyőződésem, hogy a Mecsekurán Kft.-t célszerű pri­vatizálni, vagyis tőketulajdono­sokat kell keresni. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy egyedül a GLENCAR jöhet számításba, mindenesetre hely­zeti előnyben vannak, hiszen az elmúlt két évben tanácsadással, elemzésekkel resztvettek a MÉV gazdaságos üzemelését megcélzó folyamatban. Ez a ke­resés azonban elsősorban a tu­lajdonos, a MÉV dolga. Az sem kizárt, hogy a potenciális tőke- tulajdonosok között megjelen­nek a dolgozók is. Ez a lehető­ség abból adódik, hogy az új (MRP) törvény megváltoztatta- Ez az ír cég egy befektető társaság, amelyik bányászati és bányászathoz kapcsolódó mun­kákra gyűjt össze pénzeket, ké­sőbb beruházza ezt az összeget, valamint szervezési elveket, irányítási gyakorlatot és techno­lógiákat menedzsel. A világ minden táján kiemelkedő üzleti tevékenységet folytat, úgyhogy hitelességéhez nem férhet semmi kétség.- A köztudatban elterjedt az a hír, hogy a Közös Piacon belül felosztották Közép-Kelet-Euró- pát, s az íreknek jutott a magyar gazdaság finanszírozása. így amelyik ír cég részt vállal a programból, az jókora haszon­hoz juthat a „közös” kasszából. Mi ebből az igazság?- Nincs ilyen hallgatólagos megállapodás. A GLENCAR cég jól felkészült társaság, s időben felismerte, hogy itt ked­vező lehetősége adódhat a pro­filjába tartozó befektetésre. Kü­lön haszna nincs a magyaror­szági kapcsolatból, sőt... Az ír A szuperparkoló tapasztalatai Beszédes kocsik Egyetlenegy új módon védett ácsit nem tudtak Magyaror- '.ágról kivinni az autótolvajok, lig egy hónapja építette ki a ndőrség és a határőrség azt a ilső szemlélő által észrevehe- tlen hálót, amelyen sorra nnakadnak a kocsikötők. Az első tapasztalatokról ndőrökkel, biztonsági szak- nberekkel, az úgynevezett ARC-rendszert feltaláló és űködtető Autóregiszter Klub, lamint a beszerelést biztosító ULTEX Kft. vezetőivel be- élgettünk. A védett autóban egy pará- i, igen jól elrejthető rádióadó n, amely csak egy speciális vő közelébe kerülve szólal ;g. Kapcsolója ezernyi helyen módon elrejthető. Ezenkívül kocsi szélvédőibe, ablaküve: geibe, a fényszórókba, sőt a fék­lámpákba is jelzés kerül, amit számítógépre visznek. Ily mó­don a kocsi és tulajdonosa könnyen azonosítható. Ha az adót nem kapcsolják ki, a hozzá legközelebb levő rendőrségi kocsiban, vagy gyalogos járőr zsebében, de a nyomozók hiva­tali célra igénybevett kocsijában is a vevő jelez: lopott kocsi a közelben. A rendőrség és határőrség birtokában a biztosítók országos szövetségének köszönhetően már 2500 speciális vevő van. A védett kocsik száma négy hét alatt országosan már több ezerre nőtt, elsősorban a dunántúli megyékben. A Colonia Bizto­sító új cascós szerződéseihez pedig már megköveteli a KARC létét, Oka: a KARC-cal biztosí­tott cascós kocsiért eddig nem kellett lopáskárt kifizetni. Az öröm azonban nem zavar­talan. Azok, akik kifizették a berendezésért, a karcolásért és szerelésért a 7700 forintot, gyakran elfeledkeznek indulás előtt kikapcsolni az adót, mert az számukra is hallhatatlan. Ezért gyakran előfordul, hogy őket állítja meg a rendőrség. A rendszeres feledékenység pedig másokból közömbösséget válthat ki. A lakótelepeken gyakori álriasztások miatt pél­dául már alig figyel oda valaki, ha szól a riasztó. Az ORFK egyik ismert szakértőjének ko­csijában szintén van KARC vevő. Legutóbb, amikor Vesz­prémben járt, a belvárosban, szinte végig szólt a vevője. Ha­tározott véleménye: ha az első hetek feledékeny sége nem mér­séklődik, az veszélybe sodor­hatja a módszer igazán ígére­tesnek tűnő karrierjét. Tanácsa: hagyjunk a kocsi belsejében egy csak nekünk szóló jelet: egy da­rab papírfecnit az anyósülésen, napszemüveget a szélvédőnél vagy csokipapírt a rádiós boxon stb. Ezer ilyen jel figyelmeztet­het: kapcsoljuk ki az adót indu­lás előtt. A Balatonra leruccant autó­tolvajok mostanában úgy kerü­lik a Balatonfűzfőn létesített kí­sérleti szuperbiztos parkolót, mint az ördög a tömjénfüstöt. Itt ugyanis furfangos jegyrendszer, jól képzett mozgó őrök, távirá­nyítható kamerák, szükség ese­tén éjjel-nappal üzemelő videók rögzítik a történteket, akadá­lyozzák meg az autólopást, ko­csifeltörést, a biztosítási csalá­sokat óránként 30 forintért. A videóról csak annyit: volt olyan ügyfél, aki azt állította: a ko­csija csomagtartójáról a parko­lóból lelopták a drága szörfjét. Nos, elég volt neki megmutatni a videón, hogy semmi sem volt a kocsiján, amikor beállt a par­kolóba. Nem reklamált többé. Némethy Gyula V álságzónában? A hivatalok malmai a jelek szerint német földön is lassan őrölnek. Noha Magyarország (Csehszlovákiával együtt) már röviddel az NDK összeomlása után kezdeményezte bizonyos harci felszerelések megvásárlá­sát a hajdani keletnémet hadse­reg készleteiből, a hivatalos bonni válasz csak mostanra szü­letett meg. Méghozzá elutasító: sem Budapest, sem Prága nem számíthat utánpótlásra az NDK-s arzenálból, mivel német megítélés szerint egész Ke- let-Közép-Európa válságtér­ségnek számít, s ilyen zónákba alkotmányos okokból tilos a ka­tonai export. Érzékeny veszteséget jelent a remélt páncélosok és MlG-re- pülők szállítmányairól lemon­dani? A magyar politikai veze­tés számára - amely előszeretet­tel, s voltaképpen joggal hivat­kozik arra, hogy hazánk a „nyu­galom szigete” felbolydult régi­ónkban - tanulságosabb azt tu­domásul venni, hogy Nyugat felől kissé másként festenek a dolgok. Valóban válságzóna vagyunk? Másképp éreznénk mi, és másképp zavaros térséget aggodalommal szemlélő nyu­gati kormányhivatalok? Bár az égtáj-megjelölés nem is egyér­telmű, hiszen keletről, Moszk­vából is elhangzottak megjegy­zések, amelyek „óva intenek” (nemcsak bennünket) egy eset­leges olyan katonai szövetség­től, régitől vagy újtól, amelyet oroszellenesnek érezhetnének. Ez mennyire szól a volt Varsói Szerződés országainak, és mennyire a NATO-nak? Veszélyérzet? Kölcsönös gyanakvás? Sajnos mindkettő jellemző megváltozott konti­nensünkre is. így viszont még fontosabb a realitásérzet elsőd­legessége a magyar diplomáci- ában.E kérdéseket tanácsos fel­tenni,nehogy közelebb sodród­junk a válság centrumához. Szegő Gábor Ellentmondásos a magyar gazdaság Az idei első félév eredményei alapján a magyar gazdaság to­vábbra is ellentmondásos képet mutat - írta szerdai számában a Neue Zürcher Zeitung. A tekin­télyes svájci lap gazdasági rova­tában megjelent elemzés a hiva­talosan közzétett magyar adato­kat idézve rámutat, hogy a tava­lyi évhez hasonlóan, miközben a külkereskedelem tovább ja­vult, a munkanélküliség és a költségvetés helyzete tovább romlott. A cikk különösen ked­vezőnek minősíti a külgazda­sági eredményeket és kiemeli, hogy a korábbinál jobban alakul az ipari termelés és a beruházá­sok helyzete is. Az állami költ­ségvetés egyre inkább a magyar gazdaság fekete pontjává válik - hangsúlyozta az NZZ, hozzá­téve, hogy a költségvetési hiány nagy mértékű túllépését első­sorban a tervezett bevételek el­maradása okozta. A deficitet a hazai megtakarításokból gond nélkül tudják finanszírozni, de ez egyik okozója a magas ka­matszintnek, ami azonban nem segíti a gazdaság javulását. A pénzügyminisztérium már rész­ben visszavonta azt az előrejel­zését, hogy az idén megkezdő­dik a gazdasági helyzet javu­lása. Reálnövekedéssel a jövő évre számolnak. Az elmúlt hó­napokban a kormányban és azon kívül is többen javasolták állami élénkítő intézkedések meghozatalát a gazdaság ösz­tönzésére. Kupa pénzügymi­niszter ellenzi az expanzívabb gazdaságpolitikát és eddig nem ismert egyetlen olyan intézke­dés sem, amely irányváltásra utalna - írta a Neue Zürcher Zeitung. Hiúság 55 millióért Ha Székesfehérvárott, Szol­nokon vagy egyebütt feltűnik az UFO-007 jelzés, ne tessék föl­dönkívüliek inváziójára gon­dolni, vagy telefonálni a Nulla­dik típusú találkozások szer­kesztőségébe. Nem az űrbeliek James Bondja járja az országot, csak egy kocsi rendszáma ez. Néhány idősebb úr vagy hölgy viszont talán elfordítja a fejét, ha SEX-069 jelzésű ko­csit lát. A fiatalabbak esetleg összemosolyognak, de az biz­tos, hogy a rendőr - ezért nem állítja meg a kocsit. Bizonyos körökben nagy si­kert hozott egy autón a QKI-001. Ez ugyanis olyan há­rom betű, ami tulajdonképpen négy. Meg nem erősített hírek szerint egy rendkívül boldog nagypapa szurkolta le a súlyos ezreseket ezért a rendszámért a nagyon várt fiúunoka megszüle­tése után. Tehette, mert mint tudjuk, az új rendszámok megjelenése óta hazánkban is lehet három betűs, de speciális rendszámokat kérni. Persze a különleges igé­nyeknek ára van. Megbízható forrásból származik az az érte­sülés, hogy ezeknek a speciális igényeknek a kielégítése 55 mil­lió forintot hozott eddig a költ­ségvetésnek. (Atlantic) EK-támogatás Az idén ötmillió ECU segély- lyel támogatja a magyar mező- gazdaságot az Eúrópai Közös­ség a PHARE keretből. A prog­ram a vidéki agrárfinanszírozás fejlesztésére irányul majd. Az összeg kétmillió ECU-t kitevő hányadát a mezőgazda- sági bankrendszer szervezeti ki­alakítására, és az itt dolgozók képzésére, 3 milliót pedig hite­lek biztosítására fordíta- nak-mondták el az MTI-nek a Föld művelődésügyi Minisztéri­umban. Erre a célra a segélyen kívül 100 millió dolláros világ­banki támogatásra is számíthat­nak. A pénzhez talán a jövő évben tudnak hozzáférni az érintettek, felhasználásra előbb - a hazai viszonyokat figyelembe véve - nem is kerülhetne sor. A prog­ramok ugyanis késnek. Az 1990-es évre nyújtott segély ke­retét sem sikerült teljes egészé­ben kihasználni és a még tavalyi évi összeg odaítélése sem feje­ződött be. 1990-ben egyébként a rendelkezésre álló 20 millió ECU 50 százaléka az Agrárhi­tel-Garancia Alapítványba ke­rült. A szervezetet igazgató ku­ratórium olyan vállalkozások­nak nyújt garanciát, amelyek bankgaranciához valamilyen okból nem jutottak. A program a privatizációra és a gazdasági szerkezet átalakítására összpon­tosít, különös tekintettel a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok átalakulására.

Next

/
Thumbnails
Contents