Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-10 / 220. szám

1992. augusztus 10., hétfő oj Dunántúli napló 3 Már az elsőt is közadakozásból építették A tubesi kilátó látképe egykor, és a tervek szerint a közeli jövőben Jótékony célú verseny a Tubes kilátóért A hegyre is felkapaszkodik a víz Pécs nem arról híres, hogy keresztül-kasul a városon és a Mecseken bőviz források kínál­nák a friss ivóvizet. Sőt, mára már szinte teljesen kiépült vá­rosrészek is évekig küzködnek iható víz hiányában. Sajnos, mint manapság minden, a veze­tékes víz (és ezzel együtt a köte­lezően megépítendő szenny­víz-csatorna) felvitele a hegyre nagyon költséges, és a nehéz te­rep miatt sokszor nem is oly egyszerű. Öröm hát, hogy mégis halad­nak a dolgok. Önkormányzati, lakossági és pályázati pénzek­ből Pécs több, eleddig kritikus körzetében is hamarosan meg­nyithatják a vízcsapot. Az önkormányzat megbízá­sából a tanulmánytervezet, kivi­teli tervet ma is legfőképpen a Pécsi Vízmű végzi. Siptár Ti­bor, a tervezési osztály munka­társa a közeljövő terveiről, eredményeiről számolt be.-A Vízművet töbféle tanul­mány elkészítésével bízták meg, amik el is készültek; a megvalósulás szempontjából mindig az a fontos, hogy vízjo- gilag ne legyen semmiféle aka­dály, és hogy a közgyűlés vég­legesen megszavazza az ügyet. Az, hogy ívóvíz és szennyvíz csak egyszerre készülhet el, persze növeli a költségeket, amiből 70 százalékot az önkor­mányzat vállal magára, 30-at pedig a lakosság. Az árak naponta változnak, de például Pécsújhelyen ez az összeg házanként 120 ezer fo­rint volt, tíz évi részletre, mini­mális kamattal. Ami már tény: teljesen kész van Postavölgy, Pécsújhely. Tervezés alatt áll Patacs II., itt főleg a különböző magassági viszonyok okoznak gondot, és hát a nagy munka jön az ürögi völggyel (ez kb. két és fél évet vesz igénybe) illetve Deindol- lal, aminek a tanulmányi terve már majdnem kész van. Itt a Kisdeindolról, Hegyhátdűlőről, Erdész út, Bálicsi út, Asztalos János út határolta részről van szó, csak ezeken a helyeken is a keskeny, szurdokszerű utak sokszor még azt sem teszik majd lehetővé, hogy a szabvány távolságokat tartani tudjuk. A lakossági nyomás sok felől jön, Ürögben is egy napi 2000 köb­méteres terhelésben kell gon­dolkodni, ami majd’ 4000 telket jelent. Ezek a Pécs környéki terüle­tek először szőlők voltak, majd üdülőkörzet lett belőlük, aztán szép lassan rendes lakóterületté váltak, azaz - nőttek az igé­nyek, és ezeket mindenképp ki kell előbb vagy utóbb elégí­teni. M. K. „A torony platójáról hatal­mas körkép tárul a szemlélő elé, kinyílik annak a vidéknek a pa­norámája is, amit a misinai to­ronytól az északnyugati irány­ban húzódó gerinc eltakar, s akit tiszta időben vezet oda a tu­ristaszerencséje, az a Bala- ton-vidéki hegyeket is tisztán ki­veheti a szemhatáron” -írták egykor az 1910-ben elkészült tubesi János kilátóról, amelyet a pécsiek közadakozásából épült fel néhány küzdelmes év után. Lassan már tinédzserré cse­peredik fel egy olyan nemze­dék, amely már legfeljebb csak régi fényképeken láthatta a tu­besi kilátótornyot, hiszen azt 71 évi szolgálat után megrepede­zett, megroggyant volta miatt 1981-ben lebontották. Tavaly azonban magánszemélyek, va­lamint gazdálkodó és társadalmi szervezetek - DÉDÁSZ, Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság, a Baranya Megyei Ter­mészetbarát Bizottság, a Pécs Városi Sportszövetségek, a Bi­omédia Többprofilú Szolgáltató Kft. - alapítványt hoztak létre, hogy a Mecseki Parkerdő leg­A Magyar Nemzeti Bank hétfőn egyes konstrukcióinál újabb 1 százalékos kamatlábcsökken­tést hajt végre - tájékoztatta az MNB illetékese az MTI-t. A kamatcsökkentésről az 1992. évi monetáris politikai irányelveknek megfelelően és a fogyasztói, valamint az ipari magasabb pontján újra kilátóto­rony épüljön a hajdani lebontott helyén. Ez az objektum a Misina-te- tőtől a Jakab-hegyig húzódó tu­ristaút legkedveltebb állomása lehet majd ismét a hazai és kül­földi kirándulók számára. Az alapítvány megalakulása óta eltelt közel másfél évben si­kerrel zárult az új kilátótorony létesítésére kiírt tervpályázat, a kiviteli tervek elkészítésére is akadt vállalkozó, az alapítvány kuratóriuma nemzetközi kap­csolatokat épített ki elsősorban Pécs testvérvárosainak - legfő­képpen Graznak - természetba­rát szervezeteivel. A terv meg­valósításához leginkább a pénz hiányzik, de így volt ez a századelején az első kilátóto­rony építése előtt is. Most az alapítvány kuratóri­uma, valamint a Baranya Me­gyei és Pécs Városi Természet- barát Bizottság nagyszabású és évenként visszatérő sportren­dezvény indításával próbál len­díteni a nemes ügyön. Szep­tember 12-én első alkalommal rendezik meg alsó- közép és termelői árindex eddigi kedvező alakulásának ismeretében hozta meg döntését a Jegybank, Az MNB döntése kifejezi a Jegy­banknak az infláció csökkené­sével és a gazdasági tevékeny­ség élénkülésével kapcsolatos várakozásait. Hétfőtől a devizabetét elle­felsőfokú kategóriákban 2-4 fős csapatok számára a „TUBES KILÁTÓ” természetjáró tájé­kozódási túraversenyt, amelyre az egész országból várnak je­lentkezőket. Az induló és a célállomás egyaránt a Kardos úti turistaház lesz a Kikelet Hotel közelében. A szervezőknek sikerült több szponzort is megnyerniük a ver­seny támogatására és az értékes díjakhoz. A vándorserlegeket például az Agrobank RT. ado­mányozza. A versenyen indulni szándé­kozók szeptember 10-ig küldhe­tik el nevezésüket a versenybí­róság elnökének, Baumann Jó­zsefnek a címére: 7633. Pécs, Péchy Blanka tér 1. A csapatonkénti 100 forintos nevezési díjakat az új tubesi ki­látó építésére fordítják. Mivel ez elsősorban mégsem sport­ügy, akik nem tudnak részt venni a versenyen, de támogatni kívánják a kilátótorony felépíté­sét, pénzadományaikat a Tubes Kilátó Alapítvány MNB 249-98006-581-011757-7-es számlájára fizethetik be. D. I. MNB-nél nében nyújtott forint refinanszí­rozás kamatlába az eddig ér­vényben lévő évi 24 százalékról évi 23 százalékra csökken. Szintén a jelenlegi évi 24-ről 23 százalékra módosul a pénzinté­zetek egy évnél rövidebb lejá­ratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába. Kamatcsökkentés az Annak idején Marsay úr míves munkát végzett A Janus arcú bauxitbeton ' A bauxitbeton a harmincas években korának sláger építő­anyaga volt. A gyors-kötés le­hetősége az építőmestereket vonzotta, nem beszélve arról, hogy a betonozást követően bi­zonyos munkafolyamat mondjuk a beton vízzel való locsolása a jobb kötés érdeké­ben - elmaradhatott. Ma az állami lakások töme­ges értékesítésének idejét él­jük, s bizony akad néhány la­kóház Pécsett is, amely annak­idején bauxitbetonból épült. Nemrégiben mi is foglalkoz­tunk a témával, s valószínűleg akad még bauxitbeton ügyben tennivalónk. A kérdés több­nyire így merül fel: értékesít­hető-e jó lelkiismerettel az ilyen épület, illetve érdemes-e e lakásokat megvásárolni? Egy korábbi cikkünk nyo­mán beszélgettünk Dénesi Ödön, Ybl-díjas építésszel, aki bár nem a téma szakembere - legföljebb értője -, korabeli építész- és építőmester elődök munkásságát, életét kutatja, így szaklapokban jelent meg már több írása egy bizonyos Marsay (Márovits) Andor kő­műves-építőmesterről, aki töb­bek között Pécsett is működött, s-jól ismert pécsi középületek míves kivitelezője volt. (ő épí­tette munkatársaival a mostani JPTE központi épületét a 48-as téren, a Hotel Kikelet-et, a Pá­losok templomát, és többek kö­zött a Rákóczi út és a Felsőma­lom utca sarkán lévő lakóhá­zat.) Mint azt Dénesi Ödön el­mondotta, Marsay szívesen nyúlt a bauxitbeton után, de úgy tűnik, nem hitt nagyon a gyors-kötés filozófiájában. Precíz munkát követelve kör­nyezetétől, a beton-locsolásról sohasem feledkezett meg, s így kőkemény, nem málló falakat kapott cserébe. Talán az egyik legjobb példa erre a Pálosok temploma, melyről eddig talán nem mindenki tudta, hogy ba­uxitbeton még a tornyán lévő kereszt is. De hasonlóan bau- xit-beton fölhasználásával épült a többi középület, s pél­dául az ugyancsak Marsay cége kivitelezte galyatetői üdü­lőszálló is. A dolgokból talán kitűnik a következtetés: amelyik bauxit­beton épületnek körültekintőbb kivitelezője volt, azzal ma sincs semmi baj, s előrelátható­lag nem lesz a közeljövőben sem. Amelyiknél viszont elma­radt a betonozás hagyományos menete, annál az épületnél a gondok megsokasodhatnak. (Ha eddig már nem sokasodtak meg.) Mindenesetre a dolgok lényege: a bauxitbeton kétarcú, s alapos, épületenkénti vizsgá­lat adhat választ minden to­vábbi kérdésre. K. F. Nyugdíjas remények Nyugdíjas legyen a talpán, aki kiismeri magát a jogszabá­lyok egyre szerteágazóbb út­vesztőiben. A kevéske pénz, az egyre nehezebb megélhetés pat­tanásig feszíti az idegeket. Zsákszámra érkeznek a rekla­máló levelek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság címére (1820 Bu­dapest, Váci u.73.) a nyugdíj fo­lyósításával és emelésével kap­csolatban. A megyei társada­lombiztosítási igazgatóságokon is mind többen várnak sorukra. Az idei kétszeri rendes (ösz- szesen húsz százalékot kitevő) és az augusztusi rendkívüli emeléssel sem veti fel a nyugdí­jasok többségét a jólét. Mint ahogy a bérből és fizetésből élők jelentős része is egyre csak szegényebbé válik. Az biztos, nem részesül a szeptemberi emelésből az, aki szeptember 1-jével vagy azt kö­vetően jogosult a nyugdíjfolyó­sításra. Viszont a saját jogon nyugdíjasok legalább havi 400, az özvegyi nyugdíjban részesü­lők minimum 300, a baleseti já­radékosok maximum havi 400 forinttal kapnak többet a szep­temberben esedékes 6,5 száza­lékos emeléssel, mint a vissza­menőleg január 1-jével meg­emelt nyugellátási összegük volt. Az özvegyi és a saját jogú együttfolyósítási összeghatárt az év eleji 8 610 forintról szep­temberben megemelik 9 210 fo­rintra. Akinek mondjuk a saját jogú nyugdíja meghaladja ezt az összeget és eddig özvegyi nyugdíjat kapott, az ez utóbbitól elesik. A saját jogú nyugellátás minimum összege 6 000 forint lesz, de ha a saját kereset átlaga ezt nem éri el, akkor az átlagke­reset 100 százaléka a nyugellá­tás. Viszont a szolidaritási elv alapján a csúcskeresetűeknél belép a degresszívitás, a nyug­díj megállapításánál az ő ese­tükben nem automatikusan a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset szolgálati időtől függő százaléka a mérvadó. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározá­sánál két lehetőség közül lehet választani. Az egyik: a nyugdí­jazás éve és az azt közvetlenül megelőző 4 év kereseti adatai­ból számított havi átlag. A má­sik: a nyugdíjazás éve és a meg­előző 5 évből választott 4 év, melybe a ’87-es szja mente­sen,’88-tól a nettó kereset a számítás alapja. Murányi L. A „huszonkettes” csapdája Több ezer embert érint Bara­nyában a mezőgazdasági föld- hasznosítást elősegítő támoga­tás, az APEH becslése szerint. Ebből a benyújtási határidő kezdete, 1992 június 20. óta, eddig alig százan jelentkeztek. Oka: sehol sem kapható Pécsett ehhez szükséges nyomtatvány, az APEH 22. Mivel a határidő 1992 szep- tembe 1-jén lejár, szerkesztő­ségi ügyeletünkön megszapo­rodtak az ezzel kapcsolatos tele­fonok. Utánanéztünk hát, hogy mi a helyzet. A pécsi nyomtatványboltok vezetői rendre lemondták, náluk az a dolgok menete, hogy a Nyomtatványellátó Központ le­vélben értesíti őket a legújabb megrendelhető cikkekről. Ilyen tályékoztatást egyikük sem ka­pott az APEH 22-ről. A fény­képe megjelent ugyan a Magyar Közlönyben, meg az is, mihez alkalmazható. Arra nézva vi­szont nem találtak eligazítást, hogy ki forgalmazza. Értelem­szerűen úgy tűnt, maga az APEH osztogatja majd, mint ahogy náluk lehet beszerezni az adószámmak rendelkező jogi személyek és gazdálkodó szer­vek igénylőlapját is. Ezzel nincs is semmi fenn­akadás, csak a „huszonkettes- sel”, ami az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek számára készült, illetve nem ké­szült. A vejti tsz-ben például két­százan jogosultak, zömében idős parasztemberek. Hogyan járkáljanak be Pécsre kilesni, mikor kapható a nyomtatvány? Tóth Ferencné az ő nevükben telefonált, tanácsot kért, mi a teendő? Mint elmondta, a szomszédos vajszlói tsz úgy próbált segíteni tagjain, hogy fénymásolattal sokszorosította, de bizonytalannak látszott, hogy elfogadja-e a HIVATAL? Kérdésemre, és a beszerzési nehézségekre való tekintettel azt mondták, igen, elfogadják. Természetesen nem a kitöltött űrlap, hanem csak maga a nyomtatvány lehet fénymásolt. Fény derült arra a -szerencsére téves- hiedelemre is, hogy az igénylést csak személyesen le­het benyújtani. Erről szó sincs, személyenként meghatalmazást mellékelve egy képviselő is el­intézheti a beadást. Sőt, ugyancsak meghatalma­zás birtokában-átveheti a pénz felvételére jogosító utalványo­kat is a felülbírálást követő érte­sítés után. Biztonság kedvéért felhívtam a Postát is, hátha véletlenül ők terjesztik a 22-est. Elmondták, hogy a nyomtatvány árusításá­nak elvileg semmi akadája, amennyiben erre felkéri őket valaki. Eddig azonban csak a kárpótlási és földigénylő la­pokra szólt a megbízatás. Rezes Zsuzsa Tenyérnyi tűzjelző Többféle berendezés jelzi már lakóházakban, lakásokban, irodákban, üzemcsarnokokban, ipari és más építményekben a tűzzel együttjáró füstöt, s riasz­tással hívja fel a környezetében tartózkodók figyelmét a bajra. A COCOM listáról nemrég lekerült Code One 2000 tűz- és füstjelző riasztó készülék or­szágos sajtóbemutatóját augusz­tus 13-án tartja Budapesten az Agrocent Amerikai-Magyar Kft. A régióban a Code Onet pro­pagáló Baranya Megyei Építő­ipari Egyesülésnél a múlt héten tesztelhettem ezt a tenyérben el­férő, korongformájú, pille­könnyű csúcstechnológiát. Lakó- és vikendházba, lakó­kocsiba, lépcsőházba és bár­hová könnyedén felszerelhető riasztó készülék ionizációs ér­zékelőjébe cigarettafüstöt fú­jok, erre az olyan dobhártya­szaggató szirénázásba kezd, hogy ijedtemben majdnem el­dobom. Ezt a 85 decibeles visí­tást közel s távol mindenki meghallja. Üzembiztonságát növeli, hogy 9 voltos tartós elemmel független az egyéb­ként is oly tűz-érzékeny elekt­romos hálózattól. A beépített elektronika percenként jelzi vil­lanással az üzemképességet, míg egy hónapon át rövid hang­jelzéssel figyelmeztet az elem cseréjére. Ha nem vagyunk a helyszí­nen, amikor baj van, a tenyérnyi riasztó visító vészjelzését re­mélhetően meghallják a szom­szédok és azonnal értesítik a tűzoltókat. M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents