Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-09 / 219. szám

Egy héttel a labdarúgó NB /. rajtja eló'tt Új edző, félig új csapat a PMSC-nél Új az edző, némiképp új lesz a csapat is a PMSC-nél. Be- lansky, Czéh, Lőrinci és Jenei távozása után utódok után kel­lett nézni. Mivel ez saját erőből, a már meglévő játékosok közül nem ment, más klubokból iga­zolt labdarúgókat a piros-fekete csapat. Lengyel és Rózsa időben megérkezett, több átigazolási ügy azonban eléggé elhúzódott. A szlovák Másik már javában Pécsett edzett, de még hetekig nem lehetett tudni, hogy meg lehet-e szerezni, vagy sem? So­káig nyitva maradt a kérdés: Lehota vagy Magyar, vagyis, hogy létrejön-e a „szőrért szőr” csere a Veszprém és a PMSC között. Szóval, Koller Nándor­nak, az új szakvezetőnek voltak gondjai. Csak reménykedhetett abban, hogy Masikot - aki jó benyo­mást keltett az előkészületi mérkőzéseken - szerződtetni tudják, még ha csak egy évre kölcsönbe is. Bízott abban, hogy Palaczky sérülése rende jön. Nem jött. Braun és Ul- veczki sem épült fel, úgyhogy, nem állt össze az a kezdőcsapat, amit a vezető edző a rajtra ma­gának elképzelt.- Ha Palaczky és Braun meggyógyult volna, nem lennék gondban. így viszont eleve tar­talékosok leszünk a rajtnál. Rá­adásul a védekezésünkben sok hiba akad. Azt a munkát, amit korábban elterveztem, a csapat zöme az alapozás során elvé­gezte. Az új igazolások mind ügyesek, értékes emberei lehet­nek az együttesnek - mondotta az új szakvezető. Aki szerint a Dunaszerdahely elleni pécsi előkészületi mérkő­zés első félidejében látott olyan játékot a csapatától, amit más­kor is szívesen venne. Követke­zetesen véghez akarja vinni, amit korábban ígért: támadóbb jellegű, látványosabb, gólokban gazdagabb játékot fog hazai pá­lyán játszani a PMSC az irányí­tása alatt. Ez pedig a közönség jobb kiszolgálását jelenti majd. Koller Nándor szerint a kö­rülményeket figyelembe véve ez lenne a legjobb kezdőcsapat a Videoton-Waltham elleni szombati idénynyitóra: Ková- csevics - Kónya, Balog, Dienes, Vókó - Túri, Rózsa, Bódog, Medgyes - Másik, Lengyel. A PMSC egyébként a legele­jén, az első négy fordulóban há­romszor az újoncokkal játszik, ekkor kerül sorra a Nyíregyháza (otthon), a Csepel (i) és a Bé­késcsaba (o). Koller Nándor szerint a második négy talál­kozó - FTC (i), UTE (o), Kis­pest HFC (i), Siófok (i) - na­gyon rázósnak ígérkezik. Hogy az is lesz-e, az szeptember vé­gére kiderül. A PMSC-nek egyébként a 5-9. hely megszerzése a célja. Amit a mai magyar NB I. erővi­szonyainak ismeretében e sorok írója túl szerénynek tart. Úgy nekiindulni a bajnokságnak, hogy elég a középmezőny, eleve kishitűségre vall. H. L. Siófokon nem kell kétségbeesni Az elmúlt fél évtizedben Sió­fokon a labdarúgók mindig szolgáltak valami meglepetés­sel. Ma pedig az a mondás járja, hogy Siófokon az a szenzáció, hogy nincs szenzáció. „Sok mindenen átment ez a csapat, most már éppen ideje, hogy lá­bunk a földig érjen...” - mondta a bajnoki rajt előtti helyzetet taglalva Pusztai László, a siófo­kiak újdonsült mestere, aki több neves kollégája után, mint pró­féta tért meg otthonába. Ponto­sabban jött, mert hívták, s mert a több kínálat között neki éppen a siófoki invitálás tetszett a leg­jobban, három éves paksi „ven­dégszereplés” után költözött vissza a Balaton-partra.- Nyilvánvalóan át kell érté­kelni az elmúlt évek kíivánság- listáját. Elmúltak a feltételezett paradicsomi állapotok, ma ab­ból kell kiindulni, hogy meg­mérjük: valóban meddig ér a ta­karónk. Tudomásul kell ven­nünk, hogy volt egy időszak, amikor szinte minden lehetsé­ges volt, a gólkirály azonban több neves társával eltávozott tőlünk. Ennek ellenére állítom, hogy nem kell kétségbe esnünk. Bizonyította ezt az Intertotóban elért eredményünk, valamint az előkészületi mérkőzéseken mu­tatott játékunk is. Jómagam ki­mondottan személyes kihívás­nak tartom a mai helyzetet, hi­szen mindig is arra készültem, hogy NB I-es edző legyek. Az pedig, hogy éppen a volt csapa­tomnál bizonyíthatok, csak na­gyobb energiákat mozgat meg bennem.- Tény, hogy nagy átalakulá­son ment át a játékosállomány, most mégis azt mondom, hogy nagyon sok kellemes meglepe­tést tartogat ez a gárda a siófoki közönségnek, no és a labdarú­gást kedvelőknek. Most éppen azok kerülnek majd főszerepbe, akik a nagy nevek mellett epi­zódszerepekhez juthattak az elmúlt év során. Csupán egy ér­dekesség: számomra is sok kel­lemes meglepetést jelenthet és remélem, ez meg is valósul, hogy Elekes, Marozsán, Kámán és Kovács együtt játszhat, egy­mást segíthetik, no és természe­tesen segíthetik az én munká­mat is.- A szakvezetés imár fel­mérve az új helyzetet, döntött, hogy az 5-8. hely valamelyikét jelölte ki a csapatnak. Nos, ez nem lesz könnyű. Ami pedig az elképzelt, és tervezett „rajt-csa­patot” illeti: Biró - Kolovics, Zare, Olajos, Barna (Szabadi) - Jenei (Marozsán), Meksz, Zsa- dányi, Elekes - Kámán,Kirch- tnayer vagy Kovács. K. L. 14 megszállott elfutott az olimpiára Meleg is volt, el is tévedtek, de megérte Gondolt egyet még tavaly két simontomyai tanárember, Sza­badi István és Tauker Tamás: el kellene futni Barcelonába, az olimpiára. A gondolatot nem­sokára tett követte, hamarosan kiválasztattak a „tettestársak” is - az iskola tanulói. Aki tudja, hogy Simontomyán milyen komolyan veszik a tömegspor­tot, nem csodálkozhat, hogy se­regnyi gyerek jelentkezett - aki még nem, már ebből is lát­hatja .. .Szóval jöttek a srácok (és lányok) csőstül, külön ver­senyeket kellett kiírni a csapat- bakerülésre. 12-en bizonyultak alkalmasnak a nagy kalandra, amire már ősz óta készültek, le­galább napi egy óra futással. Július 7-én érkezett el a nagy nap, amikor a szülőktől köny- nyes búcsút vettek, majd irány az olimpia. A táv 2200 kilomé­ter volt „csupán”, így napi 120 volt az adag - óránkénti váltá­sokkal. 17 napig tartott, nehéz is volt, meleg is volt, el is tévedtek néha, de egybehangzóan állít­ják: megérte. Hát persze, hiszen bebizonyították maguk, és a vi­lág előtt, hogy mire képesek, ráadásul odakint láthatták az igazi nagymenőket is, hiszen bejuthattak az úszó- és súlyeme­lőversenyekre is. A héten értek haza, a község határától a központig stílszerűen futva, aki élt és mozgott elébük ment. Kilométeres díszsorfal övezte útjuk végét, fogadta őket a polgármester, az iskolaigaz­gató. Lábuk nyomát a főtér be­tonjába ágyazva örökítették meg az utókornak, álljon hát itt is be­fejezésül a diákok neve is: And- ráskó Melinda, Wéber Mónika, Meiszter Ibolya, Mayer Tímea, Baum Balázs, Hóka Attila, Haj­nal Zoltán, Varga László, Rózsa Gábor, Süller Gábor, Mohár Bá­lint, Kapinya Róbert. Gratulá­lunk! Sz. Zs. • Reinhard Rauball, Katrin Krabbe és Grit Breuer volt ügyvédje úgy döntött, hogy megtagadja a doppingolással vádolt német atlétanők további védelmét. Elmondta: emberileg mélyen csalódott bennük, nem akar dopping-bűnösöknek jogi menedéket nyújtani. Kapusok munka nélkül Soha rosszabb olimpiát! Igaz, az utolsó versenynap még hátravan, néhány arany­érem gazdára vár vasárnap, de számunkra - ami az első he­lyeket illeti - már véget ért a nagy játék, a befejező ver­senynap számaiban nekünk már nincs éremre esélyünk. A barcelonai olimpián annyi aranyérmet gyűjtöttek össze a magyar sportolók, mint négy évvel ezelőtt Szöulban, és ez holtversenyben a második leg­jobb szereplésünk a modern olimpiák történetében. Ennél több aranyérem csak egyszer jutott Magyarország csapatá­nak, 1952-ben, Helsinkiben. Tudom, a siker ellenére akadnak, akik elégedetlenek, hiszen a papírforma alapján még nagyobb lehetett volna az aranyérmek száma. Részben igazuk van, hiszen olyan sportágakban buktunk el, me­lyekben biztosra vettük a győ­zelmet. A korábbi évek ered­ményei alapján joggal remél­tünk győzelmeket az öttusá­zóktól, a kajak-kenusoktól, va­lamint a sportlövőktől. Ráadá­sul már az első hét végén, a já­tékok felénél 10 aranyál tartot­tunk, és ezért tűnt kissé siker­telennek a második hét. Sze­rencsére kárpótlást nyújtottak az elmaradt aranyérmekért olyan sportolók, akikre senki sem számított, és ezzel máris egyensúlyba került a mérleg. Ha működne fogadóiroda Magyarországon - állítólag ősztől beindul -, akkor ott csaknem mindenki biztosra veszi az öttusázók sikerét, de a nagy pénzt az nyerte volna, aki a cselgáncsozó Kovács Antalra fogad. Kérdés, lett-e volna olyan merész fogadó, aki pénzt áldoz a paksi cselgán­csozó olimpiai győzelmére. És tessék, a világhírű öttusázó Fábián elbukott, az ismeretlen Kovács befutott. ík' Az olimpia árnyékában itt­hon egyre serényebben készü­lődnek a labdarúgó csapatok az augusztus 15-i bajnoki rajtra. A klubok többségénél már kialakult a kezdő 11, csu­pán néhány nyitott kérdés ma­radt az utolsó hétre. Van, ahol még a rajt előtti napokban is szerződtetnek új játékost a si­keresebb bajnoki szereplés reményében. Ezek között akad néhány meglepetés is, mint például Gróf kapus leigazolása Újpestre. A lila-fehérek nem tudtak megállapodni eddigi kapusuk­kal, Brockhauserrel, aki min­den tárgyalásnál elfogadta a klub ajánlatát, de miután kon­zultált otthon a családjával, rendre magasabbra emelte a mértét, már ami a juttatásokat illeti. Végül az Úpest vezetése megunta Brockhauser bizony­talankodását, és lemondott róla. Pótlására három tapasz­talt kapust szemeltek ki, és mindenki biztosra vette, hogy Józsa Miklós lesz a befutó. Azért ő, mert a külföldről ha­zatérő Disztl Péter és Géléi Károly ára magasabb, mint az egykori ferencvárosi illetve ta­tabányai kapusé. Tévedtek, akik Józsára fo­gadtak, nem rá esett a válasz­tás, hanem a három felsorolt kapusnál szürkébb Grófra. Azt beszélik, hogy Józsa is többet igényelt, mint amire az újpes­tiek számítottak, és ezért nem jött létre az „üzlet”. A kapus ugyan cáfolja ezt, mondván, az Újpest vezetői mindenben egyetértettek vele. Vannak, akik úgy tudják, azért hiúsult meg szerződés aláírása, mert az Újpestnél ettől az évtől nem jár külön pénz az aláírásért. A jólértesültek szerint Józsa ra­gaszkodott ahhoz a jól bevált gyakorlathoz, hogy előre ve­gyen fel pénzt, és teljesítenie csak azután kelljen. Józsa szeretne még néhány évet az élvonalban védeni. Egyelőre egy NB III-as klub­nál, a Dréher Sörgyár csapatá­nál gyakorol, és várja az aján­latokat. NB II -es futball-terepszemle Egy hét múlva kezdenek az NB II -es labdarúgó csapatok is. Náluk néztünk körül: ki, hogy várja a nyitányt? Baján újra Rónai Sándor az edző, aki már negyedszer szak­vezető ott. A keretükből eltávo­zott Rumán és B. Szabó, egy évre kölcsön megkapta őket a Rába ETO, Morvái abbahagyta, Vén Kalocsára ment, Bognár Z. Miskére tart, de még érvényes szerződés köti Bajára. Horváth Gy. kapus visszatért Siófokra. Az újak: Ádám (az MTK-ifi- ből), Szabó L. (leszerelt), Palla (Ceglédről), Kiss J. (Miskéről). Most 16-os a keretük, de fel szeretnék duzzasztani. A Bajai SK célja a bentmaradás. * A ZTE új csapatot épít. A legidősebb játékos 26 éves, a legfiatalabb 17, az átlagéletkor 21-22 év. Ment: Kovács J. (Sió­fokra), Rózsa (a PMSC-hez), Ballai (egy szlovén klubhoz), Farkas és Halász (mindkettő vissza a Sabariához). Jött: Szabó P. (Zalaszentgrótról), lesz 2-3 leszerelőjük (köztük Kerkai, aki biztos kezdőember) és lehet, hogy szerződtetik Onucsint (Tatabánya). A szak­vezetés reméli, hogy a csapat bizonyítja: különösebben nem gyengült meg. A minél jobb szereplés a cél, úgy gondolják Zalaegerszegen, hogy ott lesz­nek a Nyugati-csoport meghatá­rozó együttesei között. A Paksi Atomerőmű SE labdarúgói a felkészülést új ve­zető edző, Jakab Elek irányítá­sával kezdték meg. A 36 éves Lauer befejezte aktív pályafutá­sát, az orosz vendégmunkás Halzov a Siófoki Bányászhoz igazolt. Szabó L. és Kovalik szerződése lejárt, velük az egyesület nem hosszabbított. Visszatért a klubhoz a köl­csönadott Bozai Miskéről és a leszerelő Gyenti Keszthelyről. Új igazolás Breskó kapus, aki Vácról érkezett a Duna partjára. Tárgyalások folynak egy kö­zéphátvéd és egy támadó átiga­zolásáról. A szakvezetés az első öt hely valamelyikének meg­szerzését tűzte ki célul a szak­osztály számára. * Nagykanizsán a pénzhiány jelenti a legnagyobb gondot. A nevezési díjat valahogy kiizzad­ták, de heteken át 4-5 meghatá­rozó játékos úgy alapozott, hogy nem volt érvényes szerző­désük. A klubnak 10 millió fo­rint hiányzik a kasszából, s a jövő teljesen bizonytalan. Még az is elképzelhető, hogy ha nem járnak sikerrel a megkezdett tárgyalások, akkor eggyel csök­ken az NB Il-es csapatok száma szeptember végén. Az előző bajnokságban sze­repeltek közül az ifiválogatott kapust, Vlaszákot, és Kollert a Videoton-Waltham leigazolta, Páli visszament Siófokra, a sérvműtéten átesett Farkas csak lábadozik. Kellett volna erősí­teni, több meghatározó játé­kosra lenne szükség, de nem volt rá pénz. Azért lesznek új já­tékosok, mint például Grabant (MÁV NTE), Fullér kapus és Skublics (Haladás VSE), utóbbi egy évvel ezelőtt súlyos sérülést szenvedett. A Nagykanizsai Olajbányász tervezett kezdő­csapata: Csáki - Tóth, Kepe, Kiss /., Iványi - Popovics, Vis- novics, Hegedűs - Kém, Dóm­ján, Fuisz. Szekszárd labdarúgásában jelentős változások vannak fo­lyamatban, amelyek egyaránt vonatkoznak a felnőtt és az utánpótlás korosztályú labdarú­gókra. Már megalakult az Utánpótlásnevelő Futball Club Szekszárd, augusztus 13-án pe­dig sajtótájékoztatón jelentik be a Szekszárdi Polgári Sportegye­sület létrejöttét, amely az NB Il-es csapat szerepeltetését kí­vánja felkarolni. A szekszárdi NB Il-es futbal­listáknál a szakmai munkát a Teszler Vendel-Dienes Pál edződuó irányítja. A korábbi­akban megszokotthoz képest kevesebb előkészületi mérkő­zést játszottak, lévén most nem kell új csapatot építeniük. A já­tékoskeretben nem történtek je­lentős változások, legfontosabb céljuknak azt tartották, hogy a tavasszal szerepelt játékosállo­mányt sikerüljön együtt tartani. Mészáros egy évre az NB III-as Bonyhádi SE-ben kölcsönjáté- kosként szerepel, Pető viszont egy év után visszatért Bátaszék- ről. Leigazolták a megyebaj­nokságban szereplő faddiak 16 éves, tehetséges csatárát, Nagy Zs.-1. A négy idegenlégiós, a jugoszláv Antunics és Dzsino- vics, illetve az orosz Agapov és Naumkin még egy évig maradt. Az első nyolcban szeretnének végezni. Jk Válságos időszakát éli napja­inkban Mohács labdarúgó­sportja. Éppen ezért minden el­ismerés azoknak a sportembe­reknek, akik mindezek ellenére kitartanak a „fedélzeten”. Az elmúlt fél évtized főszereplői mondtak búcsút az újvárosi pá­lyának, tehát a jövő vasárnaptól egy új összetételű gárdának szurkolhatnak a Duna-parti vá­ros nézői. Sziebert Imre edző, aki eddig a „nagycsapat" árnyékában, az ifjúságiakkal foglalkozott, elő­relépett. Szerinte is embert pró­báló napok várnak a Mohácsi FC-re, hiszen olyan egyénisé­gek távoztak, mint az egy évti­zedig meghatározó szerepet ját­szó Antal kapus, továbbá a me­zőnyjátékosok közül Hrotkó, Ratting, Kófiás, Takács, Markin és Kovács Z. Mindezek után nem lehet más célja a megfiatalított csa­patnak, mint az: megőrizni a le­hetőségét annak, hogy ott le­gyenek továbbra is a második vonalban. Az új szakvezető sze­rint a következők biztosíthatják az NB Il-őt: Lukács- Kosa, Rumszauer, Kovacsics, Nagy E.- Ritter, Zsolt, Becker, Ko­vács L. - Martina, Hrotkó. No, és a többiek, a fiatalok ... Pénztelenség miatt lényegé­ben az NB III-as csapatával kénytelen nekivágni a kapos­vári Rákóczi FC az NB Il-nek. Sőt.. . Véleményünk szerint tovább gyengültek, hiszen az előző bajnokságban már sze­replő, Siófokról kölcsönkapott Ozsváthért most cserébe a leg­rutinosabb védőt, a Rákócziban az élvonalat is megjárt Barnái oda kellett adni Siófokra, cse­rébe. A 18-as keret két volt PEAC-ossal, a kaposvári neve­lésű Lászlóval, továbbá Tóth /4-val bővült. A bajnokságot nyert ifiből hárman kerültek a felnőttek közé. Még a nevezés is gondot jelentett. A gyorsse­gély ugyan lehetővé tette, hogy elindulhasson a csapat a máso­dik vonalban, de hogy be is tudja fejezni, ahhoz újabb forrá­sokra lenne szükség. Mindössze két szerződtetett játékos áll Fu­isz János edző rendelkezésére, akitől nem várnak többet, csak a bentmaradást. * & vasárnapi 7 LELÁTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents