Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-07 / 186. szám

10 0J Dunántúli napló 1992. július 7., kedd A szerkesztőség postájából Pécsett a Rózsadombon a lakótelep szomszédságában éktelenkedik ez a szemétkupac. A málomi szőlők, kiskertek tulajdanosai gyakran csak idáig hozzák el összegyűjtött hulladékaikat, és ez a ká­nikulában igen kellemetlen illattal árasztja el a környéket Fotó: Läufer László Köszönet Téves információ Emberek a Holdon Már napokkal előbb megin­dult az autóáradat a floridai ki­lövőhely felé. Érthető módon óriási érdeklődés előzte meg az 1969. július 16-án megkezdő­dött első holdutazást. Az indu­lást a helyszínen egymillió, a tévé képernyőjén többszáz mil­lió ember nézte végig. A Hold felé vezető út külö­nösebb események nélkül zaj­lott le. A Sas nevű holdkomp fedélzetén Armstronggal és Aldrinnal 1969. július 20-án, vasárnap, magyar idő szerint 21 óra 17 perckor a Nyugalom Tengere elnevezésű síkságon simán leszállt. A menővert a fe­délzeti kompjuter vezérelte, Armstrong csak az utolsó má­sodpercekben vette át a kézi irányítást. A talajt érés után rög­tön hozzáláttak a felszínre lépés előkészítéséhez és 109 óra, 24 perc és 20 másodperccel az in­dulás után Armstrong elsőként lépett a történelemben idegen égitest talajára az emlékezetes szavakkal: „Kis lépés egy em­bernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára.” Aldrin 20 perc múlva követte őt, és azonnal hozzáláttak a kő­zetminták gyűjtéséhez. Felállí­tottak egy tévékamerát, amely egyenes adásban közvetítette minden lépésüket. Több tudo­mányos műszert helyeztek el a Hold felszínén. Néhány idézet az űrhajósok beszámolóiból, első benyomá­saikról: „Olyan mint a porított faszén - mondta Armstrong a talajt jellemezve; Csodálatos ez a magány! - kiáltott fel Aldrin, midőn ő is lemászott a hold­komp kilencfokú létráján.” Mintegy 140 percig tartó Hold-séta után vissza kellett témiök a holdkompra. Egyéb­ként 25-30 méteres körzetben engedték eltávolodni őket. Az Apolló-11 útjával lezárult egy korszak. Tágabb értelemben az előkészítés időpontja száza­dokra nyúlik vissza és Galilei első távcsöves Hold megfigye­lésétől számítható. Az első Hold-expedíció 195 óráig tar­tott. Csikós Zoltán Pécs A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Közgazdaság- tudományi Kara hallgatóinak franciaországi tanulmány útjá­hoz segítséget nyújtott a Fészek Áruház, a DDGÁZ, az INVES- TAR, a Perfect Universität, az ANG, a Goldmark, a Röviköt, a Prosystem Kft, a Paksi Atome­rőmű, a Zsolnay Porcelángyár, a Rack & Roll, valamint az Au- toprofi Kft. Kiss Ildikó, Uher Diana 4. éves hallgatók % Elestem a vásárcsarnok előtt - kezdte elbeszélését Joó Im­Nem olyan régen egy vidéki iskolás csoportot vittem a Bar- bakán nyugati, hajdanvolt várá­rokban elhelyezett Meloccó Miklós: Ady Endre halotti maszkjának bemutatására. El­szomorító és a csoportom előtt szégyellnivaló látvány fogadott minket. Talán elsőosztályos kisgyer­mekek lehettek, akik ellepték e szobrot. Ahányan csak felfértek rá rajta ültek és e szobor fejéről réné, aki személyesen jött be a szerkesztőségbe, hogy köszö­netét mondjon a segítőknek. - A járókelők vittek be a közeli gyógyszertárba, ahol elsőse­gélyben részesítettek. Csak húsz forintom volt, az ott dol­gozó hölgy a saját pénzéből fi­zette ki a kötszer árát. A gyógyszertár vezetőjétől megtudtam, a környékbeli nagy forgalom miatt igen gyakori, hogy hasonló esetekben, rosz- szulléteknél először hozzájuk fordulnak az emberek. A segít­ség ilyenkor természetes em­beri kötelesség. Rezes Zs. leugrálóst játszottak. Három pedagógus a szemközti pádon ült, beszélgettek, mitsem törőd­tek azzal, hogy a gyermekek milyen kegyeletsértést követ­nek el. Ezúton kérek mindenkit, hogy Ady Endre alább megfo­galmazott kérését tartsuk tiszte­letben - még halála után is: „Szeretném, ha szeretnének”. Dr. Stier Sándorné idegenvezető Ha a kedvenc megbetegszik A pécsi Bajcsy Zs. u. 4. számú tízemeletes panelház egyik lakásában volt két kis- cica. A vörös és a szürke cicák szeretettel vették körül gazdá­jukat, aki évekig gondozással és szállással viszonozta négylábú „családtagjai” ragaszkodását, hízelgését. Aztán ahogy teltek-múltak az évek a szürke cica megbetege­dett. Fájdalmai miatt akaratla­nul is bele-belekapott gazdija kezébe, lábába, aki emiatt ki­rakta a szűrét a ház mögötti au­tóparkolóba. Azóta a sorsára hagyott be­teg, kis állat ott bolyong étien, szomjan a ház körül és nem érti mit véthetett ő, hogy valaha hőn szeretett gazdája, ily rútul el­bánt vele. Talán orvoshoz kellett volna vinni, aki meggyógyította, vagy elaltatta volna, így váltva meg további szenvedéseitől. Dehát ez pénzbe kerül és ennyit már nem ért meg a gazdájának. Pedig a tiszta lelkiismeretért, ennyit mégiscsak áldozni kellett volna! Toll Iván, Pécs Tisztelt Szilágyi Jánosnál Elképedve olvastam az Új Dunántúli Napló június 23-i számában az „Uránvárosi pilla­natok” cikkében a Szigeti-ta­nyára vonatkozó megjegyzéseit. Tudtam, hogy zseniális a mérnök, aki az állatvédő-bázis tervrajzait készítette, de hogy ennyire élethűre sikeredett, hogy már „száraz kutya ürülé­ket is hord róla a szél a szom­széd telek epresére porcukor he­lyett”?! „Mert szellős a drótke­rítés” ahogy Ön írja. Ez fantasztikus. Valóban szellős, mert nem létezik, ahogy kutya sem, ebből következik, hogy kutyaürülék sem létezik, csak tervdokumentáció egy ál­latvédő-bázisról ami a Szi­geti-tanyán fog létrejönni. Ezen belül állatmenhely és állatpanzió. A kettő nem tévesz­tendő össze (ahogy Ön tette!). A menhelyre a magukra hagyott Az Új DN-ben megjelent, Frankel Leó utcai virágosker­tekkel kapcsolatban szeretném elmondani véleményemet, írja Suvák Lászlóné. Ötgyermekes családanya va­gyok és sajnos nem tudok Önökkel együtt örülni ezeknek a kerteknek, sőt meggyőződé­sem, hogy a gyerekes szülők szintén ezen a véleményen van­nak. A kerteket itt nem a virágsze- retetből létesítették, hanem, hogy a gyerekeket elüldözzék a ház elől, ne ott játsszanak. Me­szes közbiztonsági szempontból nem áll az első helyen, a gyere­keket nem lehet elengedni a ját­szótérre egyedül. Nekünk, szü­lőknek azonban nem sok időnk van arra, hogy a játszótéren ül­Ingyenes tanácsadás. Min­den pénteken ingyenes jogi ta­nácsadást tart Pécsett, dr. Beré- nyi István nyugdíjas jogtaná­csos, 11-14 óráig a DOZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, köz­lekedési támogatás és gépjár­művásárlás; a havi 1500 forin­felelőtlenül kidobott vagy eset­legesen elveszett kutyák kerül­nek, hogy megbecsülést, szere- tetet és ellátást kapjanak, amitől jogtalanul megfosztották őket. A panzió átmeneti megőrzést szolgál, ha a kutyatulajdonos elutazik, vagy kórházba kerül és egyebek esetén. Megkérem tartózkodjon az efféle ellenpropagandától úgyis igen keményen kell dolgoz­nunk, hogy ezt a nemes elkép­zelést tető alá hozzuk. Végre pa­tinás szép nagy történelmi múltú városunk egy kulturált ál­latvédő bázissal rendelkezzen. Ha cikket akar írni, szíves­kedjen előbb saját szemével meggyőződni annak valóságá­ról. Attól tartok az a szél amiről Ön írt nem kutyaürüléket, ha­nem téves információt vitt. Horényi Marica, a Pécsi Állatbarátok Állatvédő Egyesületének elnöke jünk és vigyázzunk rájuk. A ház előtt viszont nem lehet játszani, mert a virágoskertek gondozói üldözik őket, napirenden van­nak a veszekedések, sőt már tettlegesség is előfordult, mert egy szál virágot letéptek. Nem hiszem el, hogy egy pár év múlva a félméterenként ültetett bokrok és fák olyan esztétikus képet fognak adni, nem be­szélve a kiteregetett ruhákról, amit a ház előtt kihúzott kötele­ken szárogatnak. A gyerekeknek nem hagynak helyet a játszáshoz, így nem marad más minthogy bezárjam őket a lakásba, vagy vállalom az állandó veszekedést. Nem hiszem, hogy ezek a gyerekek megfogják szeretni a virágokat, hiszen miattuk vannak bezárva. tos járadék; hadifoglyok nyug­díjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. már­cius 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy szabad­ságuktól politikai okból, jogta­lanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is vála­szol. „Szeretném, ha szeretnének” Vita a virágoskertek miatt Jogi tanácsadó Balog G. az albérleti jogvi­szony megszűnésének módjai­ról érdeklődik. Általában az érdekeltek az albérleti szerződést határozott, vagy határozatlan időre kötik. A határozott időre szóló, il­letőleg valamely feltétel bekö­vetkezéséig tartó albérleti jog­viszony a szerződésben meg­határozott idő elteltével, illető­leg a feltétel bekövetkezésével megszűnik. A bérlő az albérleti szerző­dést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: a. / olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog il­leti meg a bérlővel szemben; b. / ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztják; c. / ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi kö­rülményei azt indokolttá te­szik; d. / ha az albérlő az általa ki­zárólagosan használt helyi­ségbe jogszabály tiltó rendel­kezése ellenére más személyt befogad. Az albérlő a határozatlan időre kötött szerződést a hónap tizenötödik, vagy utolsó nap­jára felmondhatja. A felmon­dási idő tizenöt nap. Megszű­nik az albérleti jogviszony ak­kor is, ha a. / felek az albérleti szerző­dést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg fel­bontják; b. / az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja; c. / a bérleti jogviszony meg­szűnik és az új bérlő nem köte­les az albérlő részére a lakás- használatot változatlan feltéte­lek mellett biztosítani. N. T rokkantsági nyugdí­jas. Úgy érzi egészségi álla­pota rosszabbodott. Kérdése: mikortól fogják felemelni az ellátását? A 89/1990./V.1./ MT. sz. rendelet 278 §-ában foglaltak szerint a nyugellátásnak és baleseti nyugellátásnak orvosi vizsgálat alapján történő le­szállítását az orvosi vizsgálat napját követő második hónap első napjától, megszűnését az erről szóló határozat keltét kö­vető második nap első napjá­tól, felemelését pedig az álla­potrosszabbodás orvosilag megállapított napját, legkoráb­ban az állapotrosszabbodás be­jelentését, hivatalból történő felülvizsgálat esetén az orvosi vizsgálat napját követő hónap első napjától kell foganatosí­tani. Takács 1. pécsi olvasónk kérdezi, hogy munkaviszony megszűnésekor kell-e a mun­káltatónak igazolni a munka- viszony tartamát? A július 1. napján életbelé­pett 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban többek között a következőket rendeli. A munkaviszony megszün­tetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb já­randóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonat­kozó szabályban és egyéb jog­szabályokban előírt igazoláso­kat. A munkáltató a munkavi­szony megszüntetésekor (meg­szűnésekor) a munkavállaló részére meghatározott tartamú igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza: a./ a munkáltatónál munka­viszonyban töltött idő tarta­mát; b. / a munkavállaló munka­béréből jogerősen határozat, vagy jogszabály alapján levo­nandó tartozását, illetve ennek jogosultját; c. / a munkavállaló által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegsza­badság időtartamát. A munkáltató köteles iga­zolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét a jogszabályban meghatározott tartozás nem terheli. (MT.98 §.) A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszün­tetésekor (megszűnésekor), il­letve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles „működési bizonyítványt” adni. A működési bizonyítvány tartalmazza: a. / a munkáltatónál a mun­kavállaló által betöltött mun­kakört, b. / a munkavállaló munká­jának értékelését. A b./ pontban foglalt körül­ményekről csak a munkavál­laló kifejezett kérésére adhat tájékoztatást. (MT. 99. §.) K.L. a veszélyes üzem fel­előssége iránt érdeklődik. Polgári Törvénykönyvünk szerint, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, kö­teles az ebből eredő kárt meg­téríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszély- lyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályo­kat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszé­lyeztető tevékenységével más­nak kárt okoz. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a káro­sult felróható megatartásból származott. A felelősség kizárása, vagy korlátozása semmis, ez a tila­lom a dologban okozott ká­rokra nem vonatkozik. Ha a kárt több személy fo­kozott veszéllyel járó tevé­kenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabá­lyait kell alkalmazni. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyi­kük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekö­vetkezett rendellenességre ve­zethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni. Ha a kárt mindkét fél foko­zott veszéllyel járó tevékeny­sége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, to­vábbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnek sem állapítható meg, kárát - felróhatóság hiá­nyában - mindegyik fél maga viseli. Nagy B. olvasónk kérdezi, hogy munkaviszonyba lépése­kor a munkáltató próbaidőt kiköthet-e? A Munka Törvénykönyvé­nek rendelkezése szerint a munkaszerződésben, a munka- viszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tar­tama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig ter­jedő próbaidőt is megállapít­hatnak. A próbaidő meghosz- szabbítása tilos, ettől érvénye­sen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkavi­szonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. S. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents