Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-06 / 185. szám

1992. július 6., hétfő uj Dunántúli napló Polgári demokraták és szociálliberálisok Platformok az SZDSZ-ben Újabb segítség az alapítványok számára A TOP 12 Magyarországon Válságkezelő program az Ikarusban A héten megkezdik az" Ikarus Részvénytársaságban az igazga­tóság által a napokban jóváha­gyott válságkezelő program részletes kidolgozását - mondta Bécsy László pénzügyi igaz­gató. Az idei terv - most már szinte bizonyos - 3966 autó­busz értékesítésével számol, míg 1993-ban és 1994-ben 3500 autóbusz gyártására kell felké­szülni. Ez előreláthatólag ki­sebb létszámmal is, 1500-2000 dolgozóval megoldható. A ter­vek szerint a sorozatgyártást, körülbelül 3000 autóbusz szere­lését a székesfehérvári gyár végzi majd, míg a különleges felhasználói igények szerint rendelt járműveket a budapesti gyárban készítik. Az esetleges létszámleépítésekről, illetve ezek időpontjáról a pénzügyi igazgató egyelőre nem tudott konkrét információkat adni, hi­szen a részvénytársaság veze­tése jelenleg is több befektető­vel tárgyal különböző együtt­működésekről. Csődben Míg az év első négy hónapjá­ban összesen 381 jogi személyi­ségű gazdasági szervezet jelen­tett csődöt, addig május hónap­ban 566-tal emelkedett a csődel­járások száma. A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint május végén összesen 947 szer­vezet került csődeljárás alá. A csődbe került szervezetek 51 százaléka gazdasági társaság (többségük kft.), 34 százaléka szövetkezet. Közülük csak igen kevés szervezetnek sikerült ed­dig eredményes egyezségi tár­gyalást folytatnia a hitelezők­kel. 588 millió dolláros aktívum Az év első öt hónapjában külkereskedelmi forgalmunk­ban 588 millió dollár aktívum alakult ki, szemben a tavalyi 792 millió dolláros passzívum­mal. Több árut exportáltunk, mint tavaly, az import viszont számottevően csökkent. Az Eu­rópai Közösség részesedése ex­portunkból közel 50 százalék. A kelet-európai kereskedelem le­épülése megtorpant, míg a fej­lődő országokba irányuló ex­port 21 százalékkal visszaesett. Szupermodell magyar versenyző Magyar versenyző, Kincses Kinga lett a győztes a szuper- modellek nemzetközi verse­nyének egyik kategóriájában, a stúdiófelvételeken. A Canal Plus francia televíziós társaság számára készülő szupermodell- film készítői által meghirdetett versenyen öt kategóriában osz­tottak ki díjat, az összetett ver­senyt, s ezzel európai idei szu- pemodelljének díját egy belga leány, Sophie Vanhamme nyerte el. A modellversenyen vezető divatlapok, a szórakoztató mű­faj képviselői és a világhírű nemzetközi modellügynökség, a Ford Model Agency képvise­lőiből álló zsűri döntött a száz­nál több versenyző helyezésé­ről. A szupermodellek filmjét a nyáron mutatja be a Canal Plus televíziós társaság, amelynek műsorát nemcsak Franciaor­szágban, hanem több más or­szágban is sugározzák. A múlt héten négyre nőtt a Szabad Demokraták Szövetsé­gén belül működő platformok száma. Az új platform a Polgári Demokrata Kör alapítói közt van például Kádár Péter or­szággyűlési képviselő, az SZDSZ ügyvivője és Sebes Gá­bor, Budapest XII. kerületének polgármestere. Az ideológiától mentes, pragmatikus politizá­lást, a „Nyugat- és Eszak-Euró- pában már kialakult és attól nem eltérő polgári demokrácia” hazai megteremtését tűzik ki cé­lul. Elutasítják a polgári viszo­nyok meghaladására tett bal- és jobboldali kísérleteket. A pol­gárosodás, valamint a társa­dalmi stabilitás érdekében egy erős - elsősorban vállalkozói - középosztály létrehozását tart­ják a legfontosabbnak. Szociális szárny A polgári demokraták színre­lépése csak néhány nappal kö­vette az SZDSZ Szociális Szár­nyának megalakulását: június 13-án - stílusosan - Angyalföl­dön tartották a (másik nevükön) Szociálliberális Demokraták alakuló ülését. A szociálliberá­lisok - Elvi Nyilatkozatuk sze­rint - az emberi méltóság, a szociális értékek képviseletére helyezik a hangsúlyt. Programjuk középpontjában az esélyegyenlőség, a szociális biztonság megteremtése áll. A platform alapítói, akik közt ugyancsak volt parlamenti kép­viselőt, illetve párt-ügyvivőt ta­lálunk, például Béki Gabriellát, Mécs Imrét, Rab Károlyt, Vass Istvánt - emlékeztetnek arra, hogy az SZDSZ tagságának 40 százaléka fizikai foglalkozású. Azt is fontosnak tartják, hogy az SZDSz az 1990-es választá­sokon nem a Rózsadombon, hanem a munkáskerületekben győzött. A Szociálliberális De­mokraták fontosnak tartják hangsúlyozni azt is, hogy nem­zetközi kapcsolataikban egyenlő súlyt helyeznek a libe­rális és szociáldemokrata pár­Az iskolai évzáró ünnepsé­gek, a bizonyítványosztás, nagy esemény a tanárok, tanulók, szülők számára, s ilyenkor kü­lönféle gondolatok, érzelmek kerítik hatalmába az embert. Gondolatainkban visszapereg­nek az események, s az egy év valósága múlttá válik. Mindez természetes velejárója minden­napi életünknek, de talán erőtel­jesebben jelentkezik a menekül­tek között életkörümények más­sága következtében. A menekültek oktatása Ma­gyarországon immár egy éves múltra tekint vissza. Tavaly szeptember legelején már meg­kezdődött Zánkán és Harkány­ban, a hivatalos tanévkezdés pedig ünnepéllyel egybekötve Mohácson, szeptember 9-én. Emlékezünk a lelkesedésre, tokkal való együttműködésre. Míg a szociálliberálisok az SZDSZ baloldalán helyezked­nek el, a már régebben működő - Tamás Gáspár Miklós és Hack Péter nevével fémjelzett - Libe­rális Konzervatív Unió a párt­nak a hagyományos liberaliz­mus elveihez szigorúan ragasz­kodó jobbszámyát képviseli. Az LKU a klasszikus, elsősorban angolszász kapitalizmust tartja követendő példának. Mindenek előtt az állam társadalmi és gazdasági szerepének háttérbe szorítását, az alkotmányosság és a jog uralmát, a túlzott par­lamenti „törvénygyártással” szemben a bírói jogalkotást szorgalmazza. Szabadelvű kör A múlt év végén a Liberális Konzervatív Unióval együtt alakult meg a Szabadelvű Kör, amelynek vezetői közt van Ma­gyar Bálint, Pető Iván, Wekler Ferenc. A Szabadelvű Kör ugyancsak szembenáll az álla­mosító, központosító törekvé­sekkel, kardinális kérdésnek tartja a szabadságjogok érvé­nyesülését, de a liberális kon­zervatívoknál kevésbé doktriner a klasszikus liberális elvek kö­vetésében, pragmatikusabb, tár­sadalmilag nem hagyja figyel­men kívül a szociális kérdése­ket, így az SZDSZ jelenlegi színképében valahol a két új platform között helyezkedik el. Valójában azonban nemcsak az ideológia, a társadalomkép, a politikai filozófia platform­képző tényező az SZDSZ-ben, s ez magyarázza például azt is, hogy miért választotta el fél év a két-két csoportosulás létrejöt­tét, s hogy miért kerültek egy­máshoz közelálló elveket vallók külön - régi vagy új - plat­formba. A Szabadelvű Kör, il­letve a Liberális Konzervatív Unió tavaly novemberében Töl- gyessy Péter pártelnökké vá­lasztását követően alakult meg, s lényegében az SZDSZ-nek Tölgyessyvel szembenálló ko­tenniakarásra menekült tanára­ink körében, az útkeresésre, hol, hogyan csináljuk, a félelemre, feszültségekre, az átélt hihetet­lennek tűnő valós eseményekre, de amelyek erőt adtak közös cé­lunk, a menekültek oktatásának megteremtése és szervezése ér­dekében. Célunkat elsősorban a Ma­gyar Köztársaság Művelődési és Oktatási Minisztériuma, a Baranya megyei Pedagógiai In­tézet, a Menekültügyi Hivatal Budapet, polgármesteri hivata­lok, menekülttáborok, önkor­mányzatok szerte az országban, iskolák, ismerős és ismeretlen barátaink támogatásával, segít­ségével, baráti megértésével ér­tük el. Az 1991/92-es tanévben Ma­gyarország hét megyéjében rábbi vezetőit tömörítette. A platformalakítás számukra ak­kor nemcsak azt jelentette, hogy láthatóvá tegyék a különbséget - mondjuk - Tamás Gáspár Miklós és Wekler Ferenc felfo­gása között, hanem, hogy az SZDSz Tölgyessy Pétert hata­lomra segítő „radikális”, „popu­lista” tömegeivel szemben megvédelmezzék a liberális (szociálliberális) elveket. A Tölgyessy-féle pártvezetés és a parlamenti frakcióban hangadó személyiségek között tavasszal jött létre a kiegyezés, amikor a Liberális Koalícióba tömörült két platformnak és az SZDSZ novemberben megvá­lasztott ügyvivői testületének képviselői megállapodást írtak alá. Ez megerősíti az SZDSZ alapelveit bármiféle „nemzeti”, szociális vagy politikai radika­lizmussal szemben, illetve rög­zíti a pártvezetés és a platfor­mok együttműködésének szer­vezeti kereteit. Ez a megállapo­dás tette lehetővé, hogy plat­formokban lépjenek színre azok is, akik nem kívántak állást fog­lalni a régi és az új pártvezetés közti - jelentős mértékben sze­mélyi jellegű - vitában, illetve, hogy az új csoportosulásokban már az ügyvivői testület tagjai is jelen legyenek. Csoportok szövetsége Az SZDSZ „platformosodása” egyes vélemények - elsősorban az „ellendrukkerek” - szerint csak a pártok megosztó ellenté­teket bizonyítja, s egy állomása a széthullásnak. A platformok - és az SZDSZ - vezetői azonban azt mondják, hogy az SZDSZ most válik igazán azzá, amit a neve jelez, vagyis szövetséggé, fontos részletekben eltérő, de a mai magyar politika fő kérdése­iben azonos célokat, elveket követő áramlatok, csoportok - platformok - szövetségévé. Majd meglátjuk,az SZDSZ el­nökválasztási küldöttgyűlé­sén. Hajdú András folyt a menekült óvodások, álta­lános- és középiskolások neve­lése, oktatása a horvátországi tantervek és programok alapján, esetenként hatalmas távolságra egymástól. Az ossz tanulólétszám ál­landó mozgásban volt, 1000-2500-ig, a menekült pe­dagógusok száma pedig százöt­ven-kétszáz között váltakozott. A tanév folyamán, elsősor­ban Horvátország nemzetközi elismerése után, több iskolából a tanulók hazamentek a nem megszállt területekre. Most, az iskolaév végén 1600 tanulónk kap általános- vagy középisko­lai bizonyítványt. A menekültek között a ma­gyar anyanyelvűek számára Mohácson, Zánkán, Harkány­ban magyar nyelven folyt az ok­A budapesti Helia Szállóban ünnepélyes fogadás keretei kö­zött Karl-Heinz Götz, a TOP 12 elnevezésű önsegélyező rend­szer megalapítója négyezer márkát adományozott a Tesse- dik Sámuel Alapítvány szá­mára. Az adományt Roszik Gábor gödöllői evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő vette át, s mondott köszönetét azért, hogy a Magyarországon létező közel tízezer alapítvány közül rájuk esett Götz úr választása. Éppen egy éve, 1991. június 30-án, a Magyar Szabadság Napján, ökumenikus hálaadó is­tentisztelet alkalmával jelen­tette be Roszik Gábor a Tesse- dik Sámuel alapítvány létreho­zását, melynek nevében foglalt célja, „hogy a gyermekek meg­szülessenek és felnőjenek”. A reménység, a jövőbe vetett hit, az Isten által teremtett élet tisz­telete indította útjára ezt az ala­pítványt, mely az eltelt egy év alatt, kemény munkával a 10 ezer forintos alaptőkéjét 22 mil­lióra növelte, s most eljutott oda, hogy hozzáláthat konkrét céljai megvalósításához. Gödöllőn, a bajbajutott terhes anyák számára egy átmeneti szállást szeretnének kialakítani, ahol tanácsadó szolgálat is mű­ködne. A Gyermek, a Család, az Élet szeretetét középpontba ál­lító felvilágosító munkájuk első lépéseként elkészült 800 ezer példányban egy levél, melyet minden 15 és 23 év közötti fia­Valószínűleg véletlen az egybeesés, hogy szinte egyide­jűleg hangzott el két bejelentés. A pénzügyi kormányzaté, hogy a költségvetési deficit az idén elérheti a 200 milliárd forintot (azaz a tervezettnek csaknem háromszorosát), és az Állami Számvevőszéké, hogy a kor­mányzati, képviselőházi gaz­dálkodásban levő pénzügyi túl­biztosítások lefaragásával akár 10-15 százalékkal is kisebb le­hetne az államháztartás hiánya. Mik a fő okai a deficit-görbe meredek emelkedésének? Némi egyszerűsítéssel azt mondhat­juk, hogy az indokolatlan opti­mizmus. Amely túlzott derűlá­tással ítélte meg a várható ál­lami bevételeket, s ehhez mér­ten tervezte meg a kiadásokat. Az előbbiekkel szemben ez utóbbinak pedig olyan a „ter­mészetrajza”, hogy többnyire teljesülnek, sőt túlteljesül­nek ... Mivel jár a hiány meghárom­szorozódása? Közvetlenül ér­tatás, sokan viszont bekapcso­lódtak a magyarországi iskolák munkájába, magyar nyelven, magyar programok alapján és sikeresen befejezték a tanévet. Az iskolaév folyamán tanuló­ink különféle tanulmányi vers- és prózamondó versenyeken, színházlátogatásokon, tanulmá­nyi kirándulásokon vettek részt, a horvát oktatási programokban előírt feladatokat valósítva meg. Mindezt akkor, amikor otthon dörögtek az ágyuk, óvóhelye­ken éltek az emberek tele féle­lemmel a teljes bizonytalanság­ban. Az ünnepélyes tanévzáróra június 25-én a „menekültek pé­csi általános és középiskolájá­ban” került sor, ahol ünnepélyes keretek között vették át tanuló­ink bizonyítványaikat az érett­tálhoz el fognak juttatni. A kö­vetkező lépés egy videostúdió felállítása lesz, hogy főleg kö­zépiskolások számára filmeket is készíthessenek. Az alapít­vány harmadik célja, hogy tá­mogassa azokat a családokat, akik gyermekeiket nehéz kö­rülmények között nevelik. A TOP 12 önsegélyező rend­szert öt évvel ezelőtt találta ki és indította útjára Karl-Heinz Götz a németországi Rottweil- ben. A szisztéma lényege, hogy a belépő által befizetett DM összeg bizonyos hányada egy segélyalapba megy, melyből az év végi elszámoláskor igen je­lentős adományokat tudnak jut­tatni a legkülönbözőbb alapít­ványok illetve rászorulók szá­mára. A TOP 12 tagjai pedig, ha sikeresen építik tovább a láncot, természetesen szintén nagy ösz- szegekhez juthatnak. A rendszer már Európa 12 országában működik sikerrel. Magyarországon januárban in­dult s máris több mint ötezer tagja van. Szinte minden nagy­városban, így Pécsett is szerve­zik. Rendszeresen, hétfőnként tartanak információs esteket a Xavér sörözőben. A rendszer­nek nemcsak személyek, hanem jogi személyek, például vállal­kozások vagy éppen alapítvá­nyok is tagjai lehetnek, ilyen módon is segítve kitűzött célja­ikat. A TOP 12 támogatására egyébként bárki bármilyen ne­mes cél érdekében igényt tart­hat. Müller zékelhető negatív kihatása (ál­lami kifizetések elmaradása, stb.) nincs. A prognosztizált hi­ánynál ugyanis jóval nagyobb az az összeg, ami a kereske­delmi bankoktól, illetve a la­kossági megtakarításokból igénybe vehető a szükséges ki­adások finanszírozására. A túl­költekezés igazi hátulütője az, hogy a költségvetési lyukak fol­tozása helyett az ígéretes vállal­kozások támogatására, a gazda­ság pozitív folyamatainak élén­kítésére kellenének ezek a for­rások. Kiesésük pedig azt je­lenti, hogy a magyar gazdaság az ígértnél később ér a krí- zis-alagút végéhez. Hogyan csökkenthető az ál­lamadósság? Az e^yik legfőbb eszköz: az önkorlátozó takaré­kosság. S ez nemcsak gazda­sági, hanem politikai közérdek is. Mert igaz, hogy nélkülöző hatalom nélkülöző országot ne­hezen tud a prosperitás útjára vinni. De pazarló hatalom még nehezebben. (bajnok) ségizettekkel együtt. Köszönjük ez az évet a házi­gazda „Miroszláv Krlezsa” Ál­talános Iskolának és Gimnázi­umnak mint házigazdának, többi házigazda iskolának, a menekülttáboroknak Magyaror- szág-szerte, hogy mellettünk voltak, támogattak és minden segítséget megadtak a sikeres évzárókhoz. Külön köszönet a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetnek, amely ez időszak alatt országos viszonylatban is patronálta és irányítója volt oktatásunknak. Bízunk benne, hogy a 800 éves közös múlt és együttélés ápolása és megbecsülése mene­kült tanulóinkban és pedagógu­sainkban eleven marad, amire fel lehet építeni a népek közti barátságon alapuló közös Euró­pát. Faragó Ferenc tanügyi tanácsos Tanévzáró a menekülteket fogadó iskolákban A deficit - sorscsapás?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents