Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-05 / 184. szám

Expo-előfutár Kádár Béla szerencsés expo-előfutámak tekinti a nem egészen egy év alatt el­készült hortobágyi Epona lo­vasfalut, amely egyúttal üze­net: ahol van akarat, ott rövid idő alatt lehet akár a pusztá­ban is egy új gazdasági kultú­rát megteremteni - erről szombaton beszélt a külgaz­dasági kapcsolatok minisz­tere, miután megtekintette Hortobágy legújabb létesít­ményeit. Kádár Béla szerint a budapesti világkiállítás mi­nimálisan kétszáz, de elkép­zelhetően nyolcszáz kilomé­ter sugarú körben érezteti majd hatását, s jelenthet ide­genforgalmi lehetőségeket. Ü) vasárnapi Dunántúli napló III. évfolyam, 184. szám 1992. július 5., vasárnap Ára: 9,60 Ft KÖZÉLETI LAP A hegyszentmártoni kastély jelenlegi állapotában Fotó: Mészáros Attila Luxusüdülő Szentmártonpusztán Felújítják az egykori bárói rezidenciát Kár, hogy még nem lehet felmenni a bástyára. Onnét kör­betekintve Csebényig, a sasréti kastélyig lehet látni, ha átszalad a tekintet a dombokat borító er­dők, tisztások nyugtató látvá­nyán. Bíró József már jópárszor megélte ezt a látványt, még mi­előtt elkezdődött volna a nagy munka. Mostanában beéri azzal, hogy letelepszik valamelyik matuzsálemi korú fa alá, be­csukja a szemét és elképzeli, hogy milyen lesz itt minden, amikor befejezik a felújítást. A mohácsi VITAL Élelmi­szergyártó és Forgalmazó Gmk. vezetője egy évvel ezelőtt vette meg a szentmártoni kastélyt, Biedermann báró egykori nyári rezidenciáját. A 34 hektárnyi te­rületért és az épületekért hétmil­lió forintot fizetett. Korábban a szentlászlói termelőszövetkezet tulajdonában volt itt minden, de a kastélyt utoljára varrodának használták, majd évekig sem­mire sem. Az enyészet pusztítá­sának nyomait akkor fedezték fel igazán, amikor hozzáláttak a helyreállításához. Részben ez az oka annak, hogy az eredeti­hez képest legalább egy fél év­vel tolódik a megújulás és lé­nyegesen többe kerül, mint amennyire gondoltak. Becslés szerint legalább harminc millió forintba. A tulajdonos üdülővé változtatja a kastélyt. A most még gondozatlan, arborétum jellegű környezetben formálódó épület külső munkáit az ősszel szeretnék befejezni, s utána a benti helyiségek következnek. Eddig új födémet kapott az épü­let, kicserélték a tetőzetét és va­lamennyi ablakát. Bent kilenc egyszoba fürdőszobás és egy kétszoba fürdőszobás lakrészt alakítanak ki. A kastély közelé­ben lévő három, egykori cse­lédházból három apartmant hoznak létre családok részére. (Folytatás a 2. oldalon) Bérbe adták Gunarast A gunarasi strandfürdőt ok­tóber közepéig a Simbex Kft - nek adta bérbe az önkormány­zat, A Simbex Kft bérelte a strandot tavaly is. Az önkormányzat legutóbbi ülésén arról döntött, hogy jö­vőre a strandot és a gyógyfürdőt egységes komplexumként, va­lamilyen gazdasági társasági formában fogják üzemeltetni, és a gazdasági társaságban az ön- kormányzat is képviselteti ma­gát. A társaság alakítás részle­teit a későbbiekben dolgozzák ki. Pavlovics harmadik A dél-tiroli Trentóban rende­zett nagyszabású emzetközi tá­jékozódási futóversenyen az első futamot a világbajnoki cím védője, a német Thomas Buhrer nyerte a svéd Wedin és a töbszö- rös magyar bajnok Pavlovics Gábor (PVSK) előtt. A kiváló pécsi sportoló eredményének értékét növeli, hogy a versenyen közel kétezer tájékozódási fiitó indult 25 or­szágból. F ranciaországba viszik a lótejet A Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állatte­nyésztési karán az országban el­sőként kezdték el a lovak fejé- sét. A 45 hidegvérű lovat na­ponta háromszor fejik. Jelenleg Franciaországba szállítanak, havonta egyszer. A 3000 liter lótejért, ami értékes kozmetikai alapanyag és egyenértékű az anyatejjel, külön kamion jön. Békés táj Dunaszekcsőnél Fotó: Bebesi K. Nyűik a Majna-Rajna-Duna csatorna Hajódömping várható a nagy vízen Ma is látvány a hömpölygő Dunát nézni, szeptember 25-e után még inkább az lesz. A re­mények szerint széles vizén megszaporodnak a hajók, hi­szen megnyílik a Majna, Rajna és Duna közti csatornarendszer összes kapuja. Talán nem vélet­len az időzítés sem: a közel­múltban megalakult Magyaror­szágon a Dunamenti Kikötővá­rosok Szövetsége. A két, Dunával kapcsolatos esemény apropója kapcsán Kuti Istvánnal, Mohács város pol­gármesterével beszélgettünk, akit megválasztottak a Duna- menti Kikötővárosok Szövet­sége első elnökének két éves mandátummal, s aki örömmel mondotta, hogy a szervezet székhelye Mohács lett. (A székház feltehetően a parti MAHART-épület lesz!) Mint azt a polgármester el­mondotta, tíz kikötőváros tömö­rülésének a célja nem kevés: a várható megélénkülő vízi for­galmat szeretnék saját épülé­sükre fölhasználni. Ehhez azonban szinte mindenütt óriási beruházásokra van szükség, ugyanis a hajózás infrastruktú­rája igencsak foghíjas. Nincs elég és megfelelő kikötő sem a teherforgalom, sem a turisztika számára. A teherszállítás szer­kezetváltásának legfőbb oka: több nyugat-európai országban korlátozzák a kamionforgalmat, s várhatóan a kamionok komp­hajókra kerülnek föl, s a szállí­tás útjának döntő részét vizen teszik meg. (Hasonlóképpen megszaporodnak a konténerha­jók!) Másrészt az Északi-tenger és a Fekete-tenger közti köl­dökzsinór léte a turistaforga­lomra is jótékony hatással van. Kuti István szerint már a szep­tember 25-i megnyitóra előre lefoglalták a bécsi 600 férőhe­lyes jacht-kikötőt, de az egész folyómentére ki lehet tenni a megtelt táblát, míg Magyaror­szágon a Dunán igazi jacht-ki­kötő nincs is. Nyugaton a kikö­tési lehetőségek 10-15 kilomé­terenként találhatók, nálunk 100-150-re. Mindez összehangolt fejlesz­tést kíván. Néhány előzetés ter­vet érdemes kiemelni a nagy programcsomagból, mely igen­csak gazdagíthatja majd a dunai településeket. Előre bocsájtva: a folyóparti üdülők, hétvégi há­zak, telkek értéke néhány éven belül igencsak megnövekedhet! Mint azt Kuti István elmon­dotta, a szövetségben Eszter­gom városa az idegenforgalom csomagot kapta meg, Baja az ipari kikötőfejlesztés témakörét koordinálja, míg Mohács a ke­reskedelmi szállítás témakörét dolgozza ki. A kérdés így hang­zik: hol és mit kell építeni ah­hoz, hogy a Duna magyaror­szági szakasza ne elvadult vidék képét mutassa. S még annyit: Mohács városban a Csele-patak torkolatánál tervezik a leendő jacht-kikötőt, teljes infrastruk­túrával. Üzemanyagtöltő állo­mással - mely nincs a víz mel­lett sehol! -, szálláshellyel, be­vásárlóközponttal, egyébbel. Néhány év múlva a Majna-Rajna-Duna hármasa az egyik legszebb túristavidék le­het Európában, s talán az egyik legzsúfoltabb is ... Kozma Ferenc Vevőriogató balatoni árak A Balaton partján üdülő ven­dégtől az utolsó filléreket is ki akarja csalogatni mind az ál­lami, mind a maszek kereskedő. Legegyszerűbb fogás erre a diszkont bolt. Olcsó árakat ígérve csábítják be az üzletekbe a vásárlókat. Sokszor a pénztár­nál derül ki, hogy egy tejföl 5-7 forinttal, egy pilíepackos 2 lite­res cola 17 forinttal, egy jég­krém 4-8 forinttal drágább, mint másutt. Újra sorba állni, másik boltba menni, persze nincs is kedve a legtöbb ember­nek. A piacokon, zöldség-gyü­mölcs placcokon is meghökken- tőek az árak az otthonihoz ké­pest. A szebb paradicsom, pap­rika, őszibarack, kajszi és málna kilója 100-120 forint. Hasonló- (Folytatás a 4. oldalon) 56-osok gyűlése Pécsett Országos kongresszusát kö­vetően a megyék között utolsó­nak Baranyában is megtartotta vezetőségválasztó gyűlését az 56-os Forradalmi Szövetség szervezete. Tegnap délelőtt Pé­csett 53-an voltak jelen a ren­dezvényen, ahol Roik János or­szágos elnök tartott beszámolót a kongresszusról, illetve tájé­koztatót hallgattak meg a kár­pótlási lehetőségekről, jogsza­bályokról is. A megyei szövet­ség új vezetőségét két évre vá­lasztotta, egyhangú szavazással. Az elnök Svercsics József, a két alelnök Rodiák Ferenc és Fóris Béla lett. A gyűlésen szó esett a me­gyei szervezet előtt álló felada­tokról is, ezek a végleges helyi­ség biztosítása, az érdekképvi­seleti munka szélesítése, az em­lékművek rendbetétele, ünnep­ségek szervezése, a vidéki szer­vezetek kialakítása. Zsolnay épületkerámiák pécsi kiállítása A Zsolnay Gyár épületke­rámiáiból nyílt kiállítás szom­baton Pécsett, a Nemes Endre Múzeumban. A nagynevű pé­csi gyár a múlt század végén kezdte meg a használati és dísztárgyak mellett az épület- kerámiák gyártását. Az elsők között a Mátyás-templom, a kassai dóm és a vajdahunyadi vár restaurálásához rendeltek a kor híres építészei díszítőe­lemeket. Pécsett a Lóránt-pa- lota (ma gyógyszertár a Szé­chenyi téren), a Vasváry-villa (ma a Pécsi Akadémiai Bi­zottság székháza), a Pécsi Nemzeti Színház és a Postapa­lota díszítésére kaptak meg­rendelést. A kiállítás anyagát a leghíresebb Zsolnay épület- kerámiák fotóiból és külön­böző - épületre nem rögzített - tárgyakból állították össze. Honnan loptak egyházi ereklyéket? Forró napok Itáliában (Mindkét írásunk az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents