Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-04 / 183. szám
1992. július 4., szombat aj Dunántúli napló ll Űj DN autóteszt Mitsubishi Galant 1800 GLSi Az egyik legrégebbi, s elegáns autóiról ismert japán gépkocsigyár, a Mitsubishi, Kö- zép-Európában az osztrák Denzel cégen keresztül hozza forgalomba járműveit. A magyarországi márkakereskedői hálózatot most építik ki - vezérképviselet nem lesz nálunk -, s az elsők között a nemrég alakult, a volt Bajcsy laktanyában működő pécsi AP + T Kft.-\e 1 kötöttek dealeri szerződést. Ők árusítják és természetesen szervizelik a személygépkocsikat és a haszonjárműveket, többek között azt a Mitsubishi Galant Hatchback autót, amit volt alkalmam kipróbálni. A Galant Hatchback egy kifejezetten reprezentatív, ugyanakkor sportos megjelenésű, erőt sugárzó kocsi. A külső forma meghatározó vonása az ejtett orrmegoldás, az óriási szélvédő - 0,36 a cw érték -, a merészen csapott hátsó rész, s a minden elemnél finoman lágy sok-sok hajlítás. Az igazi meglepetés azonban akkor éri az embert, ha beül ebbe a tágas, a kényes esztétikai követelményeknek is megfelelő autóba. A „pilótaülés” minden irányban állítható, a magasság is, sőt az üléstámlán egy kis kar segítségével a gerincoszlop kitámasztásának mértékét is szabályozhatjuk. Ha valaki mindezek ellenére sem tud kényelmesen elhelyezkedni, akkor lehetősége van a kormányoszlopot a testmagasságához igazítani, ugyanis függőlegesen ez is mozdítható. Persze, az utasok sem panaszkodhatnak: fejtámaszok - a hátsó üléseken gombnyomásra a támlába süllyeszthetőek -, kartartók szolgálják a kényelmet. Sőt, arra is gondoltak, hogy a hátsó biztonsági övék csatjai ne nyomják a hátat, ezért ezeket a támlába lehet bújtatni. A Galant műszerfala egyszerű, ennek köszönhetően áttekinthető. A kapcsolók, karok, gombok kézre állnak, talán az ötsebességes váltó van kissé távol, de ez szokás kérdése. Szériatartozék az elektromos ablakemelő, s a sztereó rádió, nagyon ügyes megoldás a kézifék mögötti kétszintes box, s az „anyósülés” alatti kazettatartó. Ami viszont furcsa és érthetetlen, a sluszkulcsot csak akkor lehet kihúzni leállás után a helyéről, ha a kormányoszlopon lévő kis gombot is benyomja az ember. Némi rutin után ez ugyan sikerül egy kézzel, de az elején tomamutatványokat kellett csinálni. Az általam kipróbált Mitsubishi Galantot 1755 köbcentiméteres, 66 kW-os(90 LE) - 5000-es fordulatnál -, komputer vezérelte, injektoros, úgynevezett ECi motorral szerelték. Ez az erőforrás nagyszerűen „elhordja” a nem éppen könnyű, 1145 kilogrammos járművet, de öt utas cipelésekor sem jön zavarba. Hallatlanul dinamikus, a sebességi fokozatok kapcsolásakor olyan gyönyörű a hangzás, mint egy nagyzenakari koncerten. A szervo kormány egy ujjal is forgatható, s bár az autó 4570 milliméter hosszú, a fordulási köre mindössze 10,6 méter. A Galanttal élmény volt autózni. Nem csupán azért, mert több száz kilométeres út után is frissen szálltam ki a kocsiból, mert 12,1 másodperc alatt gyorsul százra, mert tekintélyes a végsebessége, s pompás a kétkörös fékrendszere. Sokkal inkább, mert hallatlan biztonságérzetet nyújtott nagyobb tempónál és éles kanyarban egyaránt. Ahogy mondják, nagyon kitalálták a konstruktőrök az első és a hátsó felfüggesztéseket, a Galant minden helyzetben rettenetesen stabil. Az pedig már nem is meglepetés, hogy a gyárilag megadott üzemanyag fogyasztási paraméterek helytállóak voltak - városban 9,9, 80-nál 6,3, 120-nál 8,1 liter-, nálam, ugyancsak dinamikus autózás mellett 7,8 liter ólommentes benzint evett százon. Bár szándékosan kerestem, kutattam hibát a Mitsubishi Galanten, a hatujjas indítókulcs megoldáson kívül egyebet nem találtam. Illetve még egyet, de ez nem ennek a kiváló kocsinak a bűne: az 1,8 millió forintos ára sajnos nem mostanában teszi népautóvá. Igaz, nem is annak szánják gyártók és forgalmazók, ezt a kompakt középkategóriájú, de annak a felső osztályába tartozó, luxus jegyeket viselő személygépkocsit. Roszprim Nándor Statisztikai látlelet az öngyilkosságok számának alakulásáról A világranglista élén Az öngyilkosságok arányszáma - az utóbbi évek stagnáló, illetve csökkenő tendenciája mellett is - a világ országai közül hazánkban a legkedvezőtlenebb. A szomorú tényt a KSH most közzétett tanulmánya rögzíti. A számok tanúsága szerint Magyarországon százezer lakos közül átlag 15-20-szal többen vetnek véget önkzeüleg életüknek, mint az ugyancsak magas arányszámokat produkáló Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Finnországban, Svájcban és Japánban. A jelenség nem újkeletű: már a 20-as és 40-es évek között a második helyen álltunk (Ausztria mögött) az öngyilkosságok világranglistáján. A második világháború után nagyjából az ötvenes évek közepéig némi javulást lehetett regisztrálni, majd fokozatos romlás után 1983-84-ben mélypont, ezt követően pedig lassú javulás következett. Úgy tűnik, hogy ez tavalyelőtt, tavaly megállt - de nincs hiteles prognózis arra, hogy a továbbiakban a fekete statisztikai görbe le- vagy fölfelé halad. A szakemberek ugyanis a legkülönbözőbb összefüggések elemzésével sem találják az egyértelmű választ arra, hogy miért áll hazánk az élet önkéntes eldobásában a nemzetközi statisztikák élén immár hosszú évtizedek óta. Amint arra sincs megnyugtató magyarázat, hogy lényegében a századforduló óta miért Csongrád és Bács-Kiskun megyében a legmagasabbak az öngyilkosságok arány számai. (A két említett megye mögött egyébként szintén hagyományosan gyakori e halál-ok Békés, Hajdu-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében.) A mérhető mutatók - a gazdasági fejlettség, illetve fejletlenség, az alkoholfogyasztás mértéke stb. - és az élet eldobását választók számának alakulása között a szakemberek nem találtak értékelhető összefüggést. A statisztikákból azonban bizonyos demográfiai és egyéb következtetések egyértelműen levonhatók. A férfiak jóval gyakrabban menekülnek a halálba, mint a nők; az arány 70-30 az előbbiek .javára”. Az is egyértelmű, hogy zömmel az idősebb generáció tekinthető veszélyeztetettnek: az önpusztítók 70 százaléka 40 évnél idősebb. A két világháború között ez a halálnem inkább a városlakók közül szedte áldozatait - újabban azonban a kisebb települések alkotják a fő veszélyzónát. Jellemző, hogy például 1990-ben 100 000 lakos közül Budapesten 32-en, a megyei városokban 34-en, a városokban 40-en, a községekben pedig 46-an lettek öngyilkosok. (bolt) A színvonalat a diákok tudása jelzi Főiskolások együttműködése Az elmúlt héten a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola látta vendégül a németországi testvériskola, a Würz- burg-Schweinfurti Szakfőiskola küldöttségét. A csoport tolmácsa, Szincsák Tamás, a német- országi főiskola néhány hónapja nyugdíjba ment professzora - aki a legtöbbet tette a két intézmény együttműködéséért és a jelenlegi kapcsolat kifejlesztéséért — elmondta, hogy az első intézményvezetői találkozások még 1983-84-ben történtek, azóta folyamatosan fejlődött és bővült a két iskola kapcsolata.- 1972-ben egyesült a két főiskola, előtte külön-külön intézményenként folyt az oktatás. Az egyesülés után 6500 diák tanult az intézményben és 300 tanár dolgozott itt. Würzburgban van az építész, a mérnöki, az üzemgazdász, a szociális munkás, a formatervezés, a műanyagfeldolgozó és a geodézia szak, míg Schweinfurtban általános gépészeket, gazdasági mérnököket és elektrotechnikai szakembereket képeznek. Schweinfurt Európa legnagyobb golyóscsapágy gyártó városa, itt található a legtöbb üzem, részben ezért is települt ide a gépészmérnöki kar.-A 80-as évek elején Franciaországban, Angliában, Hollandiában és Japánban voltak testvérintézményei a főiskolának, amikor felmerült, hogy kelet-európai főiskolákkal, hasonló jellegű oktatási intézményekkel kellene kapcsolatot létesíteni. Mivel engem bíztak meg azzal a feladattal, hogy próbáljak meg hasonló jellegű műszaki főiskolát keresni Magyarországon, természetesen a volt osztálytársaimhoz fordultam segítségért, akik közül ketten Pécsett dolgoztak. Ők ajánlották a PMMF-et, mint a régió egyetlen műszaki felsőoktatási intézményét. 1983-ban kerestük meg a pécsi főiskolát az együttműködési lehetőség ajánlatával, majd egy évvel később a minisztériumok egyetértésével aláírta a két főiskola vezetője a barátsági szerződést. Minden évben más és más állomásai voltak a kapcsolat fejlődésének, így bemutatót rendeztek a pécsiek német kollégáiknak a római kori sírkamra feltárásának munkálatairól. Ezt követően a német főiskola mutatkozott be a Pécsi Ipari Vásáron, ahova elhozták az intézmény saját fejlesztésű gépeit is.- Pécsett változott a tanterv a villamos szakon, illetve létrehozták az informatikai szakot, amely tananyagának kidolgozásához segítséget nyújtott a würzburgi főiskola. Jegyzeteket, tanterveket adtunk át a pécsi iskolának, illetve az együttműködés keretében ipari üzem- látogatásokat szerveztünk az oktatóknak és diákoknak egyaránt. Három évvel ezelőtt merült fel az a lehetőség, hogy fiatal, németül tudó, vagy tanuló oktatók, mérnökök jöjjenek Würzburgba dolgozni. A külföldi tanárok ideiglenes foglalkoztatását a bajor oktatási minisztérium engedélyezte a főiskolai tanárok túlterheltségének csökkentése érdekében. A főiskolán labormémöki beosztást kapnak a magyar kollégák, ahol a különböző gyakorlati-mérési feladatok elvégzése mellett tanítási lehetőséget is kapnak. Ezzel az oktatócserével mindkét fél jól jár, a nálunk dolgozók megtanulnak németül, modernebb, jobban felszerelt laborokban dolgozhatnak, megismerkedhetnek a fejlett iparral, személyes kapcsolatokat építhetnek ki az itteni kollégákkal. A főiskola is jól jár, mert egy fiatal, ambiciózus, jól képzett kollégát kapunk, aki csökkenti a túlterheltségünket. Sajnos a túlterheltség miatt, egyelőre nem engedélyezi a minisztérium, hogy német kollégák fél évre Pécsre jöjjenek oktatni, ezért csak néhány hetes kurzusokat vezetnek az itteni főiskolán. Külön ösztöndíjat hozott létre a würzburgi főiskola elnöke a Pécsről érkező oktatóknak és diákoknak. Ezen kívül különböző cégeknél helyezünk el 3-6 hétre gyakornokoknak diákokat, akik megismerhetik az ott alkalmazott legújabb műszaki-technikai eljárásokat, gyártási folyamatokat. Szincsák Tamás elmondta, hogy tapasztalata szerint a pécsi főiskola villamos és gépész szaka túlzottan az épületgépész és épületvillamos képzésre állt rá, ami gyakorlatilag egy szovjet típusú szűkített, túl specializálódott szakemberképzést jelent, míg az általános gépész- és villamosmérnöki ismeretek a háttérbe szorultak. Ezzel szemben Németországban a széleskörű alapismertek tanítására helyezik a hangsúlyt, míg az egyes szakterületek speciális ismereteit az iparban, munka közben tanulják meg a végzős diákok.- A würzburgi főiskolán nem a kutatás a meghatározó, nem is ez a feladatunk, mert hatalmas cégeknek van erre szakember- gárdájuk, nekünk az oktatás és a tanítás színvonalára kell helyeznünk a figyelmet. Ha jól tanítunk, megfelelő alapismereteket adunk a diákjainknak, később többet produkálnak ők is a munkahelyükön. Az iskola színvonalát a diákok tudása emeli ki a többi intézmény közül és nem a kutatásban elért eredmények. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen választják egyetem helyett a főiskolai típúsú . képzést. Igaz, hogy 20 százalékkal alacsonyabb a kezdőfizetése a főiskolán végzetteknek, mint az egye- tfemi diplomásoknak, de a főiskolások két év gyakorlat után hasonlóan keresnek, mint azok a mérnökök, akik 6 évig járják az iskolát, és tapasztalatlanul kerülnek ki a munkahelyekre. A cégeknek sok helyen viszont mindegy a végzettség, mert a legtöbb álláshirdetésben nem tesznek különbséget a főiskolai és egyetemi végzettség között. Hajdú Zs. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július 13-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A június 20-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Áruljátok el melyiktek használta el az összes hajlakkomat. Ajándékutalványt nyertek: Gergely Ferenc, Baksa, Rákóczi u. 21., Hart Gyula, Pécs, Kertes dűlő 8., Kővágó István, Pécs, Komlói u. 138/1., özv. Óváry Lajosné, Gyöngyösmellék, Szabadság t. 11., Szabó Eszter, Sásd, Diófa u.4. Az ajándékutalványokat postán küldjük el.
