Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-04 / 183. szám

2 aj Dunántúli napló 1992. július 4., szombat Megkezdődött az EBEÉ Parlamenti Közgyűlése (Folytatás a 2. oldalon) hogy Budapesten jön létre az EBÉÉ-folyamat új, nagy jelen­tőségű intézménye, majd sok sikert kívánt a tanácskozásnak. Ezután Antall József, a Ma­gyar Köztársaság miniszterel­nöke lépett a szónoki emel­vényre. A magyar kormányfő kitünte­tésként értékelte, hogy a Parla­menti Közgyűlés Budpestet vá­lasztotta tanácskozásának szín­helyéül. Ez elismerése a magyar jogállamiságnak, illetve a kié­pülő piacgazdaságnak - mon­dotta. A magyar miniszterelnök vé­leménye szerint az európai biz­tonság megszilárdításában kie­melkedő szerep vár az EBEÉ konfliktusmegelőző rendsze­rére. Ugyanakkor az európai mechanizmusokkal egyetemben is kulcsfontosságú, hogy szilár­dan álljon a NATO, amely nél­kül nincs euro-atlanti biztonság. Ennek kapcsán Antall József emlékeztetett arra, hogy a kül- féle konfliktusokat illetően a vi­lág eddig „követő” külpolitikát és katonapolitikát folytatott; nem helyezett elég súlyt a meg­előzésre. A kormányfő ezért Ogyfajta preventív külpolitikát szorgalmazott. A történelem is arra int - vélekedett Antall Jó­zsef hogy sokkal nagyobb árat kell fizetni, ha az agresszo- rok ellen nem lépnek fel már idejekorán. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizton­ság békeidőben nemcsak kato­nai, hanem egyúttal gazdasági és szociális kérdés is. „Szé­gyellnünk kell magunkat akkor, ha nem találjuk meg a megfe­lelő eszközöket, hogy emberek ezrei ne váljanak földönfutóvá,, - mondta a kormányfő, emlé­keztetve a Magyarország hatá­rait elérő újabb menekülthul­lámra. Ennek kapcsán hangoz­tatta, hogy Magyarországon tör­ténelmi hagyomány a menekül­tek százreinek befogadása. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország egye­dül képtelen lesz megbirkózni a menekültáradattal. Kérte a hel­sinki folyamat honatyáit, hogy segítsenek Európa közös ügyévé tenni a menekültek helyzetének rendezését. Végezetül Európa ügyét elő­revivő, „kíméletlenül nyers” vi­tákat kívánt a budapesti tanács­kozás résztvevőinek. Felix, Pons, a spanyol képvi­selőház elnöke, aki a Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztét tölti be, beszámolt arról a tevékeny­ségről, amelyet az EBEÉ tavaly tavaszi madridi tanácskozása óta végzett. Emlékeztetett arra, hogy 1991 áprilisában a tagországok parlamenti delegációi konszen­zussal vetették meg a budapesti közggyűlés alapjait. Akkor úgymond „demokratikus eufó­riában” éltek, nyomban a pári­zsi charta elfogadása után, s nem ismerhették még a konti­nensen bekövetkező gazda­sági-társadalmi fordulatokat. Azóta - kapcsolódott gondola­tával a magyar miniszterelnök szavaihoz - kitűnt, hogy a várt­nál nehezebb lesz a párizsi charta elveinek átültetése a gyakorlatba. Bár a Szovjetunió felbomlásával megszűnt a két­pólusú világrend, s eltűnt a kommunizmus eszméjét meg­testesítő állam, ismét megjelent Európában a háború szelleme és felerősödtek az etnikai cso­portok közötti konfrontációk. A demokratikus eszme győzelme tehát nehezen megy végbe. A kommunizmus alól felszabadult országoknak törékeny gazda­sági, szociális körülmények kö­zött kellene megerősödniük. Mindazonáltal a párizsi charta elfogadása cezúrát vont a helsinki folyamat történetében, s a demokrácia új korszakát nyi­totta Európában. A radikális eu­rópai változásokat tükrözve le­hetővé tette, hogy létrejöjjön az EBEÉ parlamenti dimenziója. Az újonnan létrejött parlamenti közgyűlés legfontosabb felada­taként Felix Pons azt jelölte meg, hogy őrködjék az európai biztonsági és együttműködési folyamat eddig elért eredmé­nyei felett. Tekintettel arra, hogy a politikai kettészakadása után most fenyegetővé vált Eu­rópa országainak gazdasági szétválása, az EBEÉ-nek nyo­mon kell követnie e veszélyes folyamatot. A politikus óvott attól, hogy az együttműködés részes álla­mai bármiféle merev struktúrá­kat hozzanak létre. Ehelyett azt ajánlotta, hogy az EBÉÉ történetére eddig is jellemző nyílt, evolutív fejlődés eredményeként hagyják kiala­kulni azokat a rugalmas struktú­rákat, amelyek képesek hatéko­nyan felvenni a kapcsolatot minden más nemzetközi szer­vezettel. Az EBEÉ Parlamenti Köz­gyűlése elnökének beszámoló­ját követően az egyes nemzet­közi szervezetek vezetőinek fel­szólalására került sor. A beszédek elhangzását kö­vetően hosszas vita bontakozott ki Jugoszláviának a közgyűlés­ben való státusáról. A közgyűlés délután zárt aj­tók mögött, bizottsági ülésekkel folytatta munkáját. Stabil helyzetben lévő német-magyar kft. FŐKÖNYVELŐT keres A munkakör betöltésének feltételei:- számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség- legalább 5 éves vezetői és szakmai gyakorlat- számítástechnikai jártasság A pályázatot részletes szakmai önéletrajzzal „Azonnali belépés” jeligére az Új Dunántúli Napló Pécs, Rákóczi út 34. hirdetőjébe kérjük leadni. Bérezés megegyezés szerint ÓRA A NAGYVILÁGBAN A sokszínű iskolákért Barbentane: A vasúti sínen gyújtott máglya tűzet táplálja egy gazdálkodó július 2-án, miután az Európai Közösség mezőgazdasági plitikája ellen tiltakozó parasztok reggel elfoglalták a pályaud­vart és megbénították a közlekedést a Párizs-Nizza szuperexpress vonalon. MTI TELEFOTO Havelnek nem sikerült többséget szereznie Prága. Václav Havelnek a második szavazási fordulóban sem sikerült megszereznie az elnökké választáshoz szükséges többséget. A következő elnök- választási menetet a törvény ér­telmében két héten belül kell megtartani, de ekkor már nem indulhatnak azok, akik az első menetben (annak két szavazási fordulójában) sikertelenül pró­bálkoztak. Mivel Havel tehát nem indulhat, s azt még nem tudni, hogy lesz-e egyáltalán más jelölt a következő kísér­letre, a csehszlovák állam törté­netének mindeddig legsúlyo­sabb alkotmányos válsága állt elő. A képviselők úgy döntöt­tek, hogy a következő elnökvá­lasztási napot július 16-ban, csütörtökben határozzák meg. Ha akkor sem sikerül elnököt választani, akkor újabb két hé­ten belül megint próbálkoznak - akkor viszont a második kör je- löltje(i) nem indulhat(nak), vagyis Havel előtt ismét meg­nyílik a jelöltség lehetősége, így mehet ez tovább szinte a végtelenségig. A törvény értel­mében külön rendelkezés nélkül az államfő lejárt mandátuma há­rom hónappal - tehát október 5-ig - hosszabbítható meg. Ha addig sem tudnak elnököt vá­lasztani, akkor a szövetségi ál­lam elnökség veszi át az állam­fői teendőket. O Párizs. Kié legyen a cári trón - mármint akkor, ha Oroszor­szágban visszaállítanák a mo­narchiát? Az utolsó cár rokon­sága körében komoly belviszály robbant ki, s a jelek szerint az idősebb férfiak nem akarják el­fogadni, hogy a nemrég elhunyt és Szentpéterváron nagy pom­pával eltemetett Vlagyimir nagyherceg unokája legyen a jövendő cár. A fiúutód nélkül áprilisban elhunyt nagyherceg végrendeletében az unokát ne­vezte meg trónörökösként, az­zal, hogy a ma még 12 éves „cá- revics” felnőttkoráig annak anyja, Maria Vlagyimirovna nagyhercegnő legyen a Roma­nov család feje. Pávián májának átültetése emberbe Egy pávián máját ültet­ték át egy haldokló fér­fibe, akinek a mája Hepa- titis-B vírusfertőzés kö­vetkeztében elpusztult. Ez volt a világon az első ilyen szervátültetés. A 35 éves férfin - aki­nek nevét saját kérésére nem hozták nyilvános­ságra - vasárnap hajtot­ták végre all órás műté­tet az amerikai Pitts- burgh-i Egyetem Orvosi Központjában. A kórház szóvivője szerint hétfőn a férfi állapota válságos volt. O Szarajevó. Pénteken megér­kezett az első amerikai segély- szállítmány Szarajevóba - je­lentette a Reuter. A Hercules C-130-as típusú szállítógép a németországi Frankfurt nem­zetközi repülőtere melletti ame­rikai légibázisról indult útnak. Időközben felszállt a második, amerikai segélyt szállító gép is. Az amerikai katonai gép érke­zése előtt egy hasonló típusú brit katonai szállítógép szállt le Szarajevó nemzetközi repülőte­rén segélyszállítmánnyal. O Belgrád. Belgrád egész bel­városát ellepték a tüntetők, a te­levízió épülete előtt csütörtök késő este több mint százezer ember követelte a jelenlegi ha­talom távozását, s mindenek­előtt a televízió vezetőinek le­váltását. A televízió épülete kö­rül katonai és rendőri alakulato­kat vontak össze, az épületet páncélosok őrzik, s maga az épület is zsúfolásig megtelt ka­tonákkal és rendőrökkel. O Bécs. A vízumkényszer be­vezetése utáni első napon Franz Löschnak osztrák belügymi­niszter csütörtök esti televíziós nyilatkozata szerint vonaton 650-en érkeztek az osztrák ha­tárra. Ebből 550-et visszaküld­ték és további 200-250, vízum nélküli szerb útlevéllel rendel­kező személyt fordítottak vissza a közúti átkelőhelyeken. A Ha­zai Riportok című magazinmű­sorban Löschnak az intézkedés védelmében elmondta, hogy a boszniaiak legnagyobb része egyáltalán nem akar vissza­menni a háború után sem. Újabb menekülthullám Zsúfoltság a déli határállomásokon Az osztrák vízumkényszer be­vezetése rendkívüli terheket ró a déli határokon szolgálatot tel­jesítő határőrökre - tájékoztatta az MTI munkatársát Kemény Sándor alezredes, a kiskunha­lasi határrendészeti igazgatóság helyettes vezetője. Ezen a ha­társzakaszon - s elsősorban Ke- lebián - csapódnak le ugyanis a menekültek további sorsával kapcsolatos problémák. A volt Jugoszláviából érkezők túl­nyomó része Nyugat-Európa felé kíván tovább utazni, de ér­vényes vízum nélkül ez nem le­hetséges, ezért pénteken 169 személyt vissza kellett fordítani a határról. Kemény Sándor alezredes elmondta, hogy rendkívül kö­rültekintően, egyéni mérlegelés alapján próbálnak dönteni a megpróbáltatások sorozatát el­szenvedett emberek sorsáról. Nem küldik vissza a sebesülte­ket, betegeket, gyermekeket, nőket, ha hiányzik az okmá­nyuk, hanem a kelebiai határ közelében lévő sátortáborban helyezik el őket, ahol orvosi el­látást, élelmet kapnak. A határ­őrök munkáját messzemenően segíti a Vöröskereszt, a mene­kültügyi hivatal, a rendőrség, az egészségügyi és más szervek munkatársai, önkéntesei. Az ideiglenes táborban egyébként már csaknem hatszá- zan vannak, pedig az éjszaka érkezettek közül 240 személyt pénteken átszállítottak a nagy­atádi menekülttáborba. Ők va­lamennyien menekült státust él­veznek, s hazánkban szeretné­nek maradni. A Külügyminisztérium pén­teken 30 magyar nagykövetség és nemzetközi szervezet mellett működő képviselet vezetőjét utasította arra, hogy adjon tájé­koztatást partnereinknek a jugo­szláv útlevelekre bevezetett osztrák vízumkényszer ma­gyarországi következményeiről - tájékoztatta az MTI-t Herman János külügyi szóvivő. Az utóbbi két napon újabb menekülthullám érkezett Ma­gyarországra és a körülmények arra utalnak, hogy ezúttal na­gyobb arányú kényszerkitelepí­tésről is szó van, amelyek első­sorban a boszniai muzulmáno­kat érintik. Különösen fontos a széles körű nemzetközi együtt­működés az egykori Jugoszlá­viából érkező menekültek meg­segítésére. (Folytatás az 1. oldalról) dr. Dobos Krisztina elmondta, elhatározott törekvésük, hogy a gyerekeket 16 éves korukig az iskolában tarthassák a szülők, mindamellett emelni kell az alapműveltség megszerzéséhez szükséges időt is. Egy sokszínű iskolarendszer létrejöttében bízva szeretnék elérni, hogy már a közeljövőben sokkal töb­ben végezzenek középiskolát és szerezzenek legalább érettségit hazánkban. A képzési célokon, a keretjellegű alaptanterven be­lül a helyi képzési igényeket már az önkormányzatoknak kell megfogalmazniuk és ehhez szakmai támogatást kell nyúj­tani. Az iskolák munkáját is se­gítő regionális oktatási közpon­tokat ezért kell létrehozni a má­sutt - Franciaországban, Né­metországban - bevált gyakor­lat szerint. Ezután többek közt Kari Ha- isler, a Bajor Kultuszminiszté­rium munkatársa számolt be közoktatásuk történetéről, majd előadás hangzott el iskoláik fi­nanszírozási rendjéről is. Saj­nálhatjuk, hogy sem a délben megtartott sajtótájékoztató, sem a vita nem adott megnyugtató képet a hazai iskolák pénzügyi viszonyúról és a pedagógusok régen (el)várt minőségi bérezé­séről sem. A polgármesterek várt infor­mációéhségéről pedig csal annyit, hogy a törvénytervezc sokadik változatának stencilen sokszorosított maradék példá­nyait már az első „cigarettaszü­netben” egymás kezéből kap­kodták szét. B. R. Vita a bérleti díjakról (Folytatás az 1. oldalról) bérlők megegyezése hiányában a bíróság dönt a díjszabásról. Remélhetőleg azonban nem kell minden vitatott esetben a bírósághoz fordulni, és idővel közelednek egymáshoz az ál­láspontok. A gazdálkodók ér­dekképviseleti szervei egy ja­vaslatot dolgoznak ki, amely a díjak mértékét az inflációhoz igazított előző évi tarifa alapján, vagy az ingatlan forgalmi értéke szerint állapítja meg. K. E. Fogyasszunk hazai terméket! E fenti címmel fogalmaz­ták meg felhívásukat a Bara­nya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének pénteki elnökségi ülésén megjelent agrárszakemberek. A termelők azt kérik a honi polgároktól, hogy vásárlás­kor részesítsék előnybe a ha­zai élelmiszereket, hiszen azok (ha külső megjelené­sükben nem is mindig rivali­zálhatnak a nyugati termé­kekkel) minőségükben ver­senyképesek, áraik pedig ala­csonyabbak mint a külföldi termékeké. Az országos felhívással a hazai termelők védelmét, azok munkahelyeinek meg­őrzését szeretnék elérni a szövetkezeti vezetők, kérve, hogy „ne csak a szemünkkel, de a szívünkkel is vásárol­junk”. Érveik között szerepel, hogy a kormányzat nem, hogy támogatná a hazai me­zőgazdasági termelést, ha­nem annak védelméről is el­feledkezett, a szabályozást biztosító agrárpiaci rendtar­tás parlamenti vitáját pedig őszre halasztották. Balog

Next

/
Thumbnails
Contents