Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-28 / 207. szám

1992. július 28., kedd aj Dunántúlt napló 7 • • Ot hónap alatt négymilliárdos export Egyre nyilvánvalóbb, hogy külkereskedelmünkben az elő- rejelzett 300-500 millió dollá­ros passzívumnál lényegesen kedvezőbb szaldó és az import­ban is- jóval alacsonyabb for­galmi szint alakul ki az év vé­gére - állapítja meg a Pénz­ügyminisztérium napokban közzétett, áprilisi-májusi ada­tok alapján közzétett tájékozta­tója az 1992. évi gazdasági fo­lyamatokról. A tájékoztató sze­rint az export értéke az idei év első öt hónapjában összesen 4,1 milliárd dollár volt, ami 14 szá­zalékkal magasabb szintet je­lent, mint 1991-ben az első öt hónapban elért konvertibilis be­vétel. Az import 3,5 milliárd dollár volt, ami viszont 20 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző évi hasonló időszakban mért konvertibilis kifketés. Mexikói milliárdosok Mexikó a hetedik hellyel di­csekedhet a világ országainak mezőnyében milliárdosainak számát tekintve - jelentette a Notimex mexikói hírügynök­ség. Az amerikai Forbes maga­zin beszámolója szerint Mexikó a latin-amerikai mezőnyt te­kintve az élen áll, a térség or­szágainak összesen 21 milliár­dosa van, így minden harmadik mexikói. Ami a világlista lege­lejét illeti, az első helyen az Egyesült Államok áll 181 milli­árdossal, a másodikon Német­ország 44-gyel. A világon jelen­leg 289 embernek van egy mil­liárd dollárnál nagyobb va­gyona. CIA-elemzés Valószínűleg egy évtizednél is tovább tartanak majd a volt szovjet köztársaságok piacgaz­dasági reformjai, és nem lehe­tetlen, hogy politikai zsákut­cába és bizonytalanságba tor­kollnak - áll az amerikai Köz­ponti Hírszerző Hivatal (CIA) jelentésében, amelyet első ízben hoztak nyilvánosságra a nagy- közönség számára is. A jelen­tést az amerikai kongresszus számára készítették. A CIA sze­rint jövőre újabb reformlassító tényezők jelennek majd meg Oroszországban és társaiban, ezek között például a vészesen növekvő munkanélküliség, a termelés további csökkenése, il­letve a mérhetetlen áremelkedé­sek közvetlen következményei. A legjobb helyzetben ezzel együtt a CIA szerint Oroszor­szág van a FÁK tagjai közül, a többiek esetében a reformfo­lyamat még jobban elhúzódik majd. Hárommillió hordó olaj naponta Irak készen áll arra, hogy napi 3 millió hordó kőolajat ex­portáljon attól a pillanattól kezdve, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete föloldja az ellene meghirdetett embargót - közölte a bagdadi olajügyi minisztérium illetékese. Mint elmondta, az Öböl-há­borúban károsodott raktározási berendezéseket már helyrehoz­ták, jelenleg a szállítási, illetve a csővezetékhálózaton dolgoz­nak. Azt pedig már korábban beje­lentette Bagdad, hogy megjaví­totta kulcsfontosságú olajkútjait is. Két minisztérium vitája Import csak bizonyos határokig Egyre több a nyugati termék a polcokon Fotó: Proksza László Lehetséges a kompromisszum Akár Kossuthig is visszate­kinthetünk, amennyiben a ma­gyar termékek védelméről szakcikket kívánnánk idézni.Napjainkban, sajnos azt láthatjuk tévé-riportban, hogy francia földön föltartóztatnak magyar kamionokat, amelyek libamájat szállítanak. Eközben francia tejet is vehetünk már hazai boltokban, ugyanakkor a magyar tehenészeteket meg­nyirbálja a kormányzat, tízezer forintot fizetvén egy-egy állat levágásáért... Nincs itt valami nagy-nagy ellentmondás? - Ezzel a kérdés­sel kerestem föl dr. Szerdahelyi Pétert, a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes államtit­kár-helyettesét.- De van, s erre nem mostan­ság, a francia tej, az osztrák sör kapcsán jövünk rá. Tisztesség­telennek tartjuk, ha választék- bővítésen fölüli importot támo­gatunk, amit már régen nem tesznek meg nyugat-európai partnereink.Aki francia pezsgőt óhajt, ám legyen az asztalán, még a francia tejet is elvisel­nénk, ha legális utón jött volna be, de nem ez történt! - Enge­dély nélkül érkezett- És mit kívánnak tenni?- Kidolgoztunk egy terveze­tet, amit átküldtünk a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumába, ahonnan az­zal küldték vissza, hogy még váljunk vele. Ha kifejlesztet­tünk 11 millió hektó sörgyártó kapacitást, akkor meg is kell védenünk a magyar söripart! Legyen persze osztrák és más - cseh, bajor, és így tovább - sör is a pultokon, de bizonyos hatá­rig csupán.-Alighanem bajos lesz meg­vonni azt!- Csakugyan nem könnyű. De ha meg akarjuk tanulni az oly sokat emlegetett piacgazda­Várhatóan 5-6 év múlva az eddigi érettségi tárgyakon kívül egy idegen nyelvből is kötelező lesz a matúra. Ezt Ginter Ká­roly, a kultuszminisztérium ka­binetirodáján belüli - az ide­gennyelvek oktatásának fejlesz­tésével foglalkozó - koordiná­ciós iroda vezetője közölte. Hangsúlyozta: az oktatásügy kiemelt helyet kíván biztosítani az idegen nyelvek tanításának. Annál is fontosabbnak tartja ezt, mivel a nyelvi elszigetelt­ség a nemzetközi kapcsolatok megteremtésének egyik legfőbb akadálya. A kutatók számára felajánlott külföldi ösztöndíj­lehetőségek egy része, sajnála­tos módon szintén nyelvismeret hiányában kihasználatlan ma­radt. ságot, menjünk el a szomszéd­hoz, s ha nem is blokádokkal, de bevált vámintézkedésekkel szorítsuk vissza a nemkívánt behozatalt. A GATT ajánlásaival szink­ronban lévő eszköztár mellett lehet még a lefölözés, az enge­délyezési eljárás, a különféle pénzügyi rendelkezések cso­magja. Ezek, vagy más védelmi eszközök életbeléptetése talál­kozik az érdekvédelmi testüle­tek törekvéseivel, tehát jelentős társadalmi támogatást élvezünk ily módon.-A piacokon gyakran látni olcsóbb portékát...-Csempészárukról van szó javarészt, máskülönben aligha volnának képesek alacsonyabb áron adni őket - így Szerdahelyi Péter. - Elképesztő, mekkora ez a forgalom! Másrészt vissza­esett a fogyasztás! Sosem hittük volna, hogy alapvető élelmisze­rek háttérbe kerüljenek mond­juk más kiadásokkal szemben. Dehát, ha megugrik a lakbér, a villany ára, azt kell elsősorban kifizetni...-Az aratás közepén járunk, aktuális volna egy példát össze­vetésül mondani a búza védő­vámjáról ... Ez az áldatlan állapot azon­ban - Ginter Károly meggyőző­dése szerint - 5 éven belül meg­szűnik. Nagy szerepet vállal­hatnak ebben az egyes oktatási intézmények, külföldi partner- kapcsolatok létesítésével is. Ugyanakkor többszáz külföldi tanár vesz részt a hazai nyelvok­tatásban. Hosszabb távon a cél az, hogy a külföldi tanárok el­sősorban a magyar felsőokta­tásban oktassanak, az általuk képzett pedagógusok pedig visszaáramoljanak a közokta­tásba. Elmondta még, hogy ha­zánkban jelenleg a német és az angol nyelv iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. A köz­oktatásban résztvevők 45 száza­léka a német, 43 százaléka az-Nos, Olaszországban 150- 200 százalék a búza védővámja, nálunk csupán 3-10 százalék! Nincs mit a szemünkre vetni te­hát, ha emelni kívánjuk vámja­inkat.- Ha már a búzánál tartunk, az idei alacsony hozamok nyuj- tanak-e vajon exportra is lehe­tőséget?- Erről még korai beszélni, ám az már bizonyos, hogy 1992-ben akkor is rekordot érünk el bú zakivitel dolgában, ha már semmi nem jut kivitelre. Ugyanis az első félévben 3 mil­lió tonna gabonát exportáltunk, igaz, a tavalyi termésből még, s elsősorban a FÁK országaiba.- Befejezésül: mégis, mi­korra várható, hogy megegyez­nek a másik tárcával és életbe lépnek a vázolt intézkedések a magyar paraszt, de közvetve mindannyiunk érdekében?-Azt szeretnénk, azon va­gyunk, hogy január elejével lee­resztjük a vámsorompót, ami­hez persze meg kell erősíteni a vám- és pénzügyőrséget is - fe­jezte be nyilatkozatát az FM he­lyettes államtitkára. Keresztényi Nándor angol nyelvvel gyürkőzik. Franciául a diákok 5 százaléka tanul, s még ennél is keveseb­ben ismerkednek a spanyollal vagy az olasszal. Örvendetes - és erről már ifj. Fasang Árpád, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára számolt be -, hogy hamarosan bejegyzi a bíróság a francia nyelvoktatás szolgálatára létre­hozott Magyar-Francia Ifjúsági Alapítványt. Ennek támogatá­sával már idén szeptembertől olyan nyelvtanárok érkeznek hozzánk Franciaországból, akik elsősorban különböző pedagó­giai főiskolákon tanítanak majd. A minisztérium tervei szerint későbbiekben hasonló céllal olasz, spanyol ifjúsági alapítvá­nyokat is létrehoznak. (MTI) Szakszervezeti választások, szakszervezeti vagyon. Két „gyúlékony” téma, amely viták kereszttűzében áll. Az ágazati vagyon felosztásáról kétféle vé­lemény kristályosodott ki. % Az egyik szerint ez a vagyon belügy, s mint ilyet külön ke­zelve, a szakszervezetek közötti megállapodás alapján kell róla dönteni. * A másik álláspont képviselői nem tekintik belügynek a va­gyonfelosztást. Úgy vélik, az ágazatok struktúrája olyan mér­tékben változott, változik, hogy igazságtalan lenne e vagyon sorsáról korábbi belső erővi­szonyok alapján dönteni.-Lát-e lehetőséget a komp­romisszumra? - fordultunk a kérdéssel Szabó Endréhez, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnökéhez, aki most az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöki tisztét is betölti.-Gondolom, a két álláspont valamilyen kombinációjával a konszenzus megteremthető. Az országos listára, a konföderáci­ókra leadott szavazatok és az üzemi tanácsi választáson elért eredmények ismeretében meg­felelő megosztási eljárást le­hetne kidolgozni. Olymódon, hogy a vagyonmegosztást egy­részt függővé tesszük az ágazati eredményektől; másrészt az or­szágos listán elért eredménye­ket is figyelembe vesszük az el­osztás arányainak kialakítása­kor.- A legproblematikusabb a volt SZOT-vagyon és az ágazati vagyon viszonya. A megegye­zéshez vezető utat jó ideig kö­zösen kerestük, már csak azért is, hogy az ellentét ne akadá­lyozza a kormánnyal való meg­állapodásunkat. Most azonban változott a helyzet annak nyo­mán, hogy az MSZOSZ beje­lentette: a továbbiakban nem vesz részt a szakszervezeti vá- alsztások ügyében a konföderá­ciók közötti megbeszéléseken.-A MSZOSZ e lépése után tehát reménytelenné vált közös szakszervezeti álláspont kialakí­tása a választások ügyében ?- Korábban, az MSZOSZ vá­ratlan - és számomra azóta is értelmezhetetlen - nyilatkozatát megelőzően, az egyeztető meg­beszéléseken úgy éreztem, hogy közelednek az álláspontok. Ä hat tárgyaló konföderáció kép­viselői közül például már senki nem ragaszkodott mereven ah­hoz a korábbi véleményhez, hogy együt kell kezelni a volt SZOT-vagyont és az ágazati szakszervezeti vagyon a szak- szervezeteké, s az ennek sorsát is eldöntő szakszervezeti vá­lasztásokon azok vegyenek részt, akiknek - munkavállaló­ként, nyugdíjasként vagy éppen munkanélküliként - közük van ehhez a vagyonhoz.Erre építve a MSZOSZ nyilatkozata elle­nére sem tartom lehetetlennek, hogy a hét szakszervezeti kon­föderáció közül a közelmúltban tárgyalásokat folytatott hat szö­vetség kompromisszumos meg­állapodásra jut egymással. A MSZOSZ ugyanis kész vissza­térni a tárgyalóasztalhoz, ha a választások lebonyolítására és következményeire - így va­gyonmegosztásra - vonatko­zóan bármely részről érdemi ja­vaslat születik. Nos, ilyen indít­ványok születhetnek azoknak a kompromisszumos megoldáso­kat kereső eszmecseréknek az eredményeként, amelyek jelen­leg is zajlanak több szakszerve­zeti szövetségben.- A hírek szerint a kormány­zat hamarosan elkészíti a szak- szervezeti választásokat szabá­lyozó törvénytervezet új változa­tát. Folytatódhatnak tehát a szakszervezeti szövetségek és a kormány képviselői közötti egyeztető megbeszélések. Ön személy szerint mit vár a tár­gyalásoktól?-Itt is van bizonyos kettő­ség ... A kormány képviselői­vel lezajlott legutóbbi eszme­csere során még úgy véltem: le­hetséges a vitás ügyek komp­romisszumos megoldása. A va­gyoni kérdésekben, benyomá­saim szerint, nem volt kategori­kusan elzárkózó a kormányzati álláspont.- Azóta azonban megjelent a Monopoly-csoport állásfogla­lása, amely a szakszervezeti vá­lasztásokon való részvételt min­denkinek lehetővé tenné. Azok­nak is, akik nem tagjai egyetlen szakszervezetnek sem. Ez fel­fogható egyfajta bíztatásnak arra: szavazzanak az állampol­gárok egy úgynevezett szociális alapítványra, akkor ugyanis több szociális és munkanélküli segélyt, nyugdíjat kapnak.-Ezek az elgondolások, ál­lásfoglalások megítélésünk sze­rint roppant veszélyesek. A Monopoly-csoport például ra­gaszkodik ahhoz, hogy a kor­mány szerepeltesse indítványu­kat a szakszervezeti választá­sokról szóló törvényjavaslat­ban. Márpedig ahogy a kormány az ilyen irányú nyomás hatása alá kerül; ahogy a szakszerve­zeti választások ügyébe politi­kai törekvések keverednek - úgy távolodik a megegyezés le­hetősége. S úgy oszlik el annak reménye is, hogy olyan törvény szülessen, amely a szakszervez­tek számára is elfogadható és támogatható lesz - fejezte be nyilatkozatát Szabó Endre. Újvári Gizella Az idegen nyelvek oktatásáról Fiatal amerikai menedzserek jönnek Magyarországra (MTI-Panoráma) A héten újabb 19 fiatal amerikai köz­gazdász indult Magyarországra: a közgazdasági egyetemek programja keretében a fiatalok egy-két évig dolgoznak magyar, lengyel és cseh-szlovák vállala­toknál, hogy átadják ismeretei­ket és segítsenek kapcsolatokat építeni az amerikai piacokhoz. Huszonkét vezető amerikai közgazdasági egyetemi kar fo­gott össze a magángazdasággal 1990-ben az úttörő programra, amely már az első két évben igen sikeresnek bizonyult. Az ifjú diplomások - többek között a Yale, a Columbia, a Stanford, a Dartmouth egyetemről - pá­lyázat, alapján nyerhetik el a megbízást: kiutazásuk előtt igen beható kéthónapos képzésen vesznek részt, hogy megismer­jék a fogadó ország gazdaságát, történetét, szokásait, nyelvét. A helyszínen újabb, egyhónapos tájékoztatás következik, majd az önkéntesek ősztől munkába állnak. Az előkészítés, az utazás fejenként mintegy 30 000 dollá­ros költségét amerikai cégek felajánlásaiból, illetve kor­mányforrásokból fedezik, míg magyarországi (amerikai mér­tékkel mérve rendkívül szerény) fizetésükről a vendéglátók gon­doskodnak. Debra Richards már több, mint egy évet töltött a borsodi ércelőkészítőnél, hogy segítsen előkészíteni a vállalat privatizá­lását, a termékszerkezet átalakí­tását, megteremtse az amerikai kapcsolatot. Mint az MTI tudó­sítójának elmondotta, Miskol­con először bizonyos idegenke­déssel fogadták: nem értették szerepét, negatív tényező volt nő-volta is a férfiak vezette üzemben. Hamarosan azonban megszületett a jó munkalégkör, és kialakultak a szívélyes em­beri kapcsolatok is. A gyár elő­szerződést írt alá márvány bur­kolólapok szállítására az ameri­kai piacra, s jó reménye van másik, 20 millió dolláros rende­lésre, környezetvédelmi jellegű, szennyezett hulladékot feldol­gozó berendezésre. Az ösztöndíjasok támogatói természetesen olyan amerikai cégek, amelyek érdekeltek a közép-kelet-európai piacban, a kapcsolatokban. A kiküldöttek személyében elsőrendű támoga­tókat találnak, akiknek többsége azután elhelyezkedhet a terüle­ten, és nagyobb méretekben folytathatja a megkezdett mun­kát. Ez a reménye lehellé Spar- row-nak is, aki a műszertechni­kánál fog dolgozni. Szűkebb szakterülete az információtech­nika, s a vállalatnál a számviteli munka korszerűsítése lesz a fő feladata. Jelentkezését a prog­ramra azért fogadták el, mert kelet-európai vonatkozású eset- tanulmányt nyújtott be az egye­temen. Nagy várakozásokkal készül Budapestre: mint mon­dotta, kezdő közgazdásznak pá­ratlan szakmai, emberi tapaszta­latokkal szolgál egy hosszabb közép-kelet-európai tartózko­dás, amely immár egyfajta „di­vatnak” számít a huszonéves diplomások körében. Egyúttal bizonyosak abban, hogy a mos­tani kezdetek után a gazdasági kapcsolatok széles körben ki­bontakoznak, így tapasztalatai­kat azután bőségesen (és jöve­delmezően) kamatoztathatják. A program tekintélyét mu­tatja, hogy az idén kiutazókat Lawrence Eagleburger, a kül­ügyminiszter, és John Robson, a pénzügyminiszter első helyet­tese tájékoztatta. A térség gaz­dasági helyzetéről Soros György, az ismert New York-i magyar származású bankár tar­tott számukra előadást. Heltai András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents