Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-28 / 207. szám

1992. július 28., kedd aj Dunántúli napló 3 Brit diploma magyar menedzsereknek A napokban kapta meg Lon­donban 29 magyar felsőszintű vezető a brit Nemzeti Akadé­miai Minősítő Tanács (CNAA) DMS-oklevelét (Diploma in Management Studies). Ez volt az első alkalom, hogy magyar hallgatók két éves magyaror­szági felsőfokú tanulmányok után, nem csupán tanfolyami bizonyítványt, hanem az EK or­szágokban is elfogadott mene­dzserdiplomát kaptak. A kur­zust a Számaik Open Business School (OBS) szervezte. Tömpe Zoltán, a Számaik Rendszerház Rt. ügyvezető igazgatója az MTI-nek el­mondta: a hallgatók eredeti brit tananyagokból a brit felsőokta­tási rendszer követelményei szerint olyan távoktatási mód­szerben tanultak, amelyet jelen­leg a szakemberek az egyik leg­hatékonyabbnak tartanak a me- nedzseree továbbképzésére. A tananyagban 15 tantárgy isme­reteit sajátították el a magyar menedzserek. Köztük: pénz­ügyi, marketing, jogi, informa­tikai, statisztikai, valamint a stratégiai vezetésre és -terve­zésre vonatkozó tudnivalókat. A két éves képzés nem volt ol­csó, hallgatónként mintegy 300 ezer forintba került. A végzet­tek többsége mérnök alapkép­zettségű, ám sok közülük a közgazdász is, de van orvos, jo­gász és matematikus is. Egyben minden végzett hallgató közös: jelentős magyar vállalat, illetve vegyes vállalat igazgatója vagy, magánvállalkozó. Jelenleg a Számaik Open Bu­siness Shool által szervezett an­gol nyelű DM-es kurzusoknak mintegy 140 hallgatója van. Pótkocsi­gyártás a Dunai Vasműben Részvényesként a pótkocsi gyártásba is bekapcsolódik a Dunaferr Dunai Vasmű. A jú­lius 1-jétől részvénytársaság­ként gazdálkodó cég a Hódgép Pótkocsigyártó Rt.-tői annak adósságai fejében megszerezte a részvények 51 százalékát, s így újabb piacot szerzett saját alapanyagainak. Elképzelései között egyébként szerepel a kis haszonjárművek gyártásának megkezdése is. Egy régi nyár - egy régi Aida Rögöz Eszter beugrása „Mecseki Nyár” elnevezéssel évenként megismétlődő szabad­téri játékok alapjait szeretnénk az idén lerakni - mondta 1961 június végén Paulusz Elemér, a Pécsi Nemzeti Színház akkori zeneigazgatója, amikor az újjá­varázsolt szabadtéri színpadon, az Aida próbáján találkoztam vele. A pécsi operatársulat tizedik, jubileumi bemutatójára - me­lyet Németh Antal dr. rendezett - olyan fővárosi művészeket hívtak meg, mint Takács Paula, Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Jámbor László. Az összkari és együttes próbákon még pécsi énekesek helyettesí­tették őket. Aida nehéz szerepét a színház fiatal énekesnője, az akkor 25 esztendős Rögöz Esz­ter tanulta, aki történelem-ének szakos tanárként előbb vidéken, majd a fehérhegyi iskolában ta­nított. De már 17 éves kora óta képezte hangját Rumi Emma énektanámőnél. Tehetségére felfigyeltek, és Rozsnyai Zoltán karmester a Varázsfuvola kon­certszerű előadásán a 3. dáma szerepét rá bízta. Paulusz Ele­mér vezényletével pedig Mozart Figaro házassága c. operájának ugyancsak koncertszerű bemut- tóján a grófnőt énekelte, olyan sikerrel, hogy az 1959-ben megalakult pécsi operatársulat­nak segédmagánénekesnőként tagja lett. Már a nyitóelőadáson is sze­repet kapott: a Rigolettoban Ceprano grófné volt. Jó szívvel egyengette pályáját Antal György is. A Liszt Ferenc Kó­rus által megszólaltatott Hän­del: Jephta c. oratóriumának emlékezetesen nagy sikerű pé­csi és zeneakadémiai előadásán a hírnök szerepében Rögöz Esz­ter „tisztán csengő szoprán­hangjával újból bebizonyította, hogy komoly Ígérete a pécsi énekesutánpótlásnak” - olvas­ható a a korabeli kritikában. Az 1961 áprilisában bemuta­tott Parasztbecsület c. Mas­cagni- operában Pelles Júliával kettős szereposztásban meg­kapta Santuzza szerepét. A be­mutatón Pelles Julia énekelt, de a további 11 előadáson már Rö­göz Eszter volt Santuzza. Ezt érzi ma is énekesi pályafutása csúcspontjának, erre emlékszik legszívesebben. Ezt követte a nyár elején az Aidára való felkészülés a szerep közönség előtti eléneklésének közeli reménye nélkül. Annak­idején meg is kérdeztem tőle: Ez nem bántja?- Semmi esetre sem - felelte. - Megéri, hogy most megtanu­lom a szerepet, hiszen úgy ér-' zem, még nagyon hosszú ideig kell érlelődni bennem Aida alakjának, túl fiatal vagyok hozzá. Nem gondolta akkor Rögöz Eszter, mennyire másképp ala­kul a valóság! 1961. július 8-án este ugyanis a szabadtéri szín­pad közönsége, köztük jóma­gam is, egyre növekvő aggoda­lommal és sajnálkozással fi­gyeltük az Aidaként szereplő Takács Paula hangküzdelmét és vártuk a fejleményeket. A má­sodik felvonásban Aida kosz­tümjében Rögöz Eszter lépett a színpadra, és hősies beugrással megmentette, sőt sikerre vitte a bemutatót. „Szép hangja fiata­losan szárnyalt, s tudott ural­kodni még a nagy együttesek hangzásain is. Az ő egyéni si­kere azonban figyelmeztetés is: sok fiatal, tanulni vágyó, jól használható tagja van a pécsi operatársulatnak, akikre érde­mes feladót bízni” - olvasom az Esti Pécsi Napló 1961. július 9-i számában. És a folytatás? A Tosca cím­szerepének eléneklésével bíztat­ták - ma már tudja, korai lett volna elvállalni. De a tovább­képzés lehetősége sem jutott túl a puszta ígéreteken. S bár nagy megrázkódtatással járt, a követ­kező évadra már nem szerződött a színházhoz, hanem az akkori Pedagógiai Főiskola énektan­székén megkezdte azóta is tartó pedagógiai munkásságát. Dr. Pilláry Endréné Rögöz Eszter az eltelt 30 sztendő alatt életét kitöltő örömet talált a ta­nításban és különösen abban a sajátos tevékenységben, melyet a hangképzés jelentett számára. A Nevelők Háza Kamarakóru­sában Tillai Aurél kötelezővé tette az egyéni hangképzést és ezt éveken át Rögöz Eszter vé­gezte. Hasonlóan eredményesen segítette más pécsi kórusok sze­repléseit. Örömmel állapítja meg, hogy a mai kórusvezetők, Szabó Szabolcstól Kertész Atti­láig, a Spirituálé és a Bach Éne­kegyüttes tagjai többségükben növendékei voltak. A ma Kircsi László vezette énektanszék fej­lődését jelzi, hogy már nemcsak a kórustag-szintű hangképzés a fő cél, hanem a szólisztikus ké­pességű hallgatók felkészítésé­nek, az egyéni muzsikálásnak is megnőtt a jelentősége, az új ok­tatási forma módot nyújt az in­tenzivebb énektanulásra. A „beugrással” hírnevet szer­zett, de operaénekesnői pályá­ján megakadt egykori Aida - mint sokszáz énekes, kórustag és karnagy tanítója, így találta meg élete értelmét, távol a szín­padtól. Dr. Nádor Tamás Észt és horvát gyerekek Magyarországon Zágrábból 40 horvát, Észtor­szágból pedig 50 észt gyerek érkezett hétfőn hazánkba a Ma­gyar Vöröskereszt szervezésé­ben - tájékoztatta az MTI-t Légrády Eszter, a szervezet szóvivője. Az utóbbi idők törté­nései miatt sokat szenvedett gyerekek egy hónapot töltenek Magyarországon. Az első bő héten a horvát gyerekek Szán­tódon, az észtek pedig Tatán nyaralnak, s velük tart az a húsz Komárom-Esztergom megyei rászoruló gyerek is, akik szintén a Vöröskereszt támogatásával élvezhetik ily módon a vaká­ciót. Ezt követően a csoportok váltják egymást, majd mind az észt, mind pedig a horvát gye­rekeket Csillebérc várja. Óvónők a kaposvári tanítóképzőben Első- és másoddiplomás pedagógusok Az országban az elsők kö­zött szervezték meg a kapos­vári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolán az óvo­dapedagógusok három éves, nappali tagozatos képzését. Az ötéves tapasztalatokról Sza­botté dr. Gordos Piroska fői­gazgató-helyettes beszélt.-Az 1980-81-es tanévtől a megyei tanács kérésére két éves levelező képzés folyt az intézményben. Erre azért volt szükség, mert az egész Dunán­túlra csak Sopron képezett óvónőket, s az onnan kikerülők nem voltak elegen Somogy óvodáiba. Az 1983-84-es tan­évben Szekszárdra vitték a le­velezőképzést, de az ottani fő­iskola sem volt képes kielégí­teni az igényeket. A következő évben ismét Kaposvárra járhat­tak az óvónők.- 1986-ban országszerte szorgalmazták: a pedagógus- képzőkben ne váljék szét a képzés. Mivel az óvodás- és a kisiskoláskor oly közel áll egymáshoz, ésszerű volt egy helyen megszervezni a képzést. A profilbővítés 1987-ben kez­dődött. A 25 induló háromne­gyed része a tanítóképzőből je­lentkezett át. A hallgatóknak és az oktatóknak is úttörő szere­pük volt.- Miként tudott alkalmaz­kodni az új feladatokhoz az ok­tatói kar?- Az oktatói gárda kibővült, s az itt lévők közül jónéhányan kezdtek el foglalkozni az óvó­nőképzős hallgatókkal. Mind- annyiuknak alkalmazkodni kel­lett egymáshoz, hiszen az alap- tantárgyakon kívül - amelye­ket együtt tanultak a tanítóje­löltekkel - a 3-6 éves korosz­tállyal ismerkedtek.-A jelentkezés azóta is tö­retlen: népszerű az óvodape­dagógusi szak. Mégis több he­lyen arról értesültünk: túlkíná­lat van a pedagógusokból, így az óvónőkből is. Ez jellemzi Somogyot is?- Somogyra - az óvónők te­kintetében - mindez nem érvé­nyes. A somogyi óvodák még most is tudják fogadni a végző­söket. Sok intézményben pél­dául - ha már nem vesznek fel képesítés nélkülieket - még ma is tanítónőket alkalmaznak. A mostani végzősök háromne­gyedének már van állása.-így lesz ez a jövőben is? Lehet-e egyáltalán prognoszti­zálni?- A főiskolának nem fel­adata, hogy azt vizsgálja, el tudnak-e helyezkedni a végzős hallgatók. Természetesen an­nak csak örülünk, hogy min­denkinek jut állás. Az óvónők képzése napjainkban is a társa­dalom igényeire épül, s a hoz­zánk jelentkezők azért akarnak itt végezni, mert végzettségük­nek megfelelő helyen szeret­nének munkát találni. Az első három éves, nappali tagozaton végzett csoport 21 óvónőjéből valamennyi el tudott szakmá­jában helezkedni. Igaz, közü­lük több más megyéből érke­zett.- A másoddiploma meg­szerzésére is van mód nálunk. A posztgraduális képzés során óvodapedagógusi diplomájuk mellé tanítói oklevelet is kap­hatnak majd a hallgatók. Egyre többen ismerik fel: minél több dologhoz értenek, annál több lehetőségük lesz a kenyérker- setre.-A következő tanévre hány jelentkezési lap érkezett?- Az ország különböző pont­jairól pillanatnyilag negyvenen szeretnének nálunk másoddip­lomát szerezni. A létszámot azonban maximálnunk kell. Túljelentkezés van a nappali óvodapedagógusi tagozatra is. P. É. A­1993. január 1-jétől Új rendelet a közúti járművezetők képzéséről Követelmény az általános iskolai végzettség Új rendelet lép életbe 1993. január 1-jétől a közúti járműve­zetők képzéséről, vizsgáztatásá­ról és szakképesítéséről. A ren­delet szerint a járművezető kép­zést a megyei, fővárosi közleke­dési felügyelet engedélyezheti. A járművezetői tanfolyam továbbra is két részből áll: el­méletből és gyakorlatból. A ve-' zetési gyakorlat csak olyan jár­művel végezhető, amely ható­sági engedéllyel rendelkezik. A járművezetést csak szakoktató felügyelete mellett lehet gyako­rolni és a segédmotoros kerék­pár és motorkerékpár vezetésé­nek gyakorlásához „Tanulóve­zetői engedély” szükséges. A vizsgáztatást vizsgabiztos végzi. Ha valaki nem felelt meg egy vizsgatárgyból, úgy hat nap el­teltével újra próbálkozhat. Elméleti vizsgatárgyakból csak az a pályaalkalmassági, egészségi feltételeknek megfe­lelő tanuló vizsgázhat, aki a tan­folyam elméleti részét igazoltan elvégezte. A segédmotoros kerékpár, lassú jármű, kerti traktor és ál­lati erővel vont járművezetői vizsgához elegendő, ha a jelölt írni, olvasni tud. Más járművek esetén a vizsgára bocsáthatóság az iskolai végzettségtől és a kor­tól függ. Vizsgára bocsátható aki lega­lább 8 általános iskolai végzett­séget igazol. Aki 1942. január 1 -je előtt született, legalább 6, ha pedig 1930. január 1-je előtt született, legalább 4 elemi isko­lai végzettséggel kell rendel­keznie. Az elméleti vizsgáztatás írásban történik. A vizsgákat ugyanabban a járműkategóriában ötször lehet megismételni, ezután újabb tan­folyam elvégzése nélkül nem lehet vizsgázni. Járműkezelési és forgalmi, valamint biztonsági ellenőrzés és üzemeltetés tantárgyakból csak az vizsgázhat, aki az elmé­leti tantárgyakból sikeresen sze­repelt és elvégezte a tanfolyam gyakorlati részét is. Aki a vizs­gát automatikus sebességváltó­val felszerelt gépkocsival teszi le, annak a jogosítványában a „csak automata váltóval” korlá­tozás megjelenik. Az egyes járműkategóriák­hoz tartozó vizsgákat az első elméleti vizsga időpontjától számított két éven belül lehet le­tenni. Az iskolákban csak az oktat­hat, aki a szakoktatói névjegy­zékben szerepel és évente szakmai továbbképzésen vesz részt. Vizsgabiztosok azok lehet­nek akik elvégzik a felsőfokú szaktanfolyamot. S emellett szakirányú felsőfokú végzett­séggel, vagy középiskolai érett­ségivel és 5 éves gyakorlattal rendelkeznek és A, B, C kategó­riájú jogosítványuk van. (MTI) Újra kedd!!! Megjelent a Kiskegyed A17. szám tartalmából:- Hármasban az ágy körül- Gyuszi, hol vagy? - levelek a frontról Emmykének- Segítség, klimax! Betegség-e, s ha az, lehet-e gyógyítani?- Augusztusi csillagóra, divat, kozmetika, pletyka, sztárok- ma csak úgy, mint minden kedden, benne van a Kiskegyedben. (5268)

Next

/
Thumbnails
Contents