Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-27 / 206. szám

& üj Dunántúli napló 1992. július 27., hétfő Újra sok emberé lehet a határ Földet kárpótlási jeggyel! A Magyar Parasztszövetség Baranya megyei Elnöksége fel­hívja a kárpótlásra jogosultak figyelmét, - akik kárpótlási je­gyért termőföld tulajdont kí­vánnak szerezni - az 1992. évi 49-es (IL.) törvényben biztosí­tott kedvezőbb lehetőségekre. (Magyar Közlöny 72. sz. 1992. júl.3.) A rendelet a termőföldhöz ju­tás meggyorsítását és a mező- gazdasági termelés folyamatos­ságát kívánja elősegíteni. Az érintettek tájékoztatása érdeké­ben a törvény fontosabb pontjait kivonatosan ismertetjük. l.a. Ha a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási je­gyért termőföldet kíván sze­rezni, és az I. sz. Kpt. alapján jogosult kárpótlásra, úgy 1992. augusztus 15-ig, II. sz. Kpt. alapján (1992. XXXII. tv.) az életüktől és szabadságuktól po­litikai okokból jogtalanul meg­fosztott károsultak és jogosult­jaik 1992. október 30-ig beje­lentik igényüket a megszerezni kívánt föld fekvése szerint ille­tékes önkormányzat polgármes­teri hivatalában, a postán besze­rezhető „Igénybejelentés termő­föld tulajdonjogának megszer­zésére" c. nyomtatványon, úgy igényüket a Kárpótlási Hivatal soron kívül, de legkésőbb a ké­relem benyújtásától számított 60 napon belül elbírálja. Erről az érintettnek határozatot küld. Igénybejelentést azon károsul­tak tehetnek, akik termőföld ár­verésen résztvehetnek, az I. Kpt. szerint. b. A formanyomtatvány az igénybejelentő és a kárigény részletes adatait tartalmazza, ezért az elbírálhatóság érdeké­ben ügyelni kell a pontos adat­közlésre. c. A hivatal az igénybejelen­tés alapján akkor bírálja el 60 napon belül kárpótlási kérelmet, ha a jogosult az őt megillető összes, vagy legalább 100 000 Ft értékű kárpótlási jegyért ter­mőföldet kíván vásárolni, és az elbíráláshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak. 2. Soron kívüli elbírálást kérni csak termőföld vásárlási szándék esetén lehet. 3. Ha a jogosult kérelmét el­bírálták, úgy a kárpótlási jegyek banki letétben maradnak, és az árverésen ez esetben a hivatal jogerős behatározatával és a le­téti igazolással lehet résztvenni. Az árverés, illetve földvétel után a fennmaradó kárpótlási jeggyel a forgalmazással meg­bízott pénzintézet elszámol, a különbözetet a jogosítottnak ki­adja. Amennyiben a földvétel nem valósulna meg, letéti iga­zolás ellenében a kárpótlási je­gyet a jogosult 1993. augusztus 15. után a pénzintézettői .elve­heti. 4. A törvényben meghatáro­zott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében helyi ön- kormányzatnak legkésőbb 1992. augusztus 31-ig Földren­dező Bizottságot kell alakítani. A bizottság tagjai, a helyi önkormányzat megbízottja, to­vábbá az igénybejelentők közül a képviselőtestület által megvá­lasztott 6-10 személy. A bizott­ságban a nem helyben lakókat is képviseltetni kell. 5. A helyi önkormányzat a postán vásárolható „Igénybeje­lentés termőföld tulajdonának megszerzésére” c. 3 példányos nyomtatvány első példányát az igénybejelentőnél hagyja. A 2. példányt folyamatosan meg­küldi a Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak. A 3. példányt ugyancsak átadja a megalakított „Földrendező Bi­zottságnak”. A bizottság a bejelentések alapján felméri, egyezteti és összesíti az igényeket és javas­latot tesz a Kárpótlási Hivatal­nak az árverések ütemezésére, a földek kijelölésére. 6, a. Az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni minden egyes kia­lakítandó földrészletre, 1. 000 Ft/AK. alapulvételével az árve­résen résztvevők között. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mint ha a földrész­let árverésen kelt volna el. b. A jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kár­pótlási jegyet névértékben használhatja fel. Névérték alatt a kárpótlási jegyek címleten­kénti meghatározott összegét kell érteni. 7, a. Ha a gazdálkodó szerve­zet a tulajdonában, vagy kezelé­sében lévő Kárpótlási Föld­alapba kijelölt földjét nem kí­vánja, vagy nem tudja művelés­sel hasznosítani, e tényt 1992. okt. 31-ig köteles a bizottság­nak bejelenteni. b. A bejelentett földterületre a bizottság ideiglenes használót je­lölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet (tsz, ÁG. stb.) a termő­föld művelésére szerződést köt. c. A termőföldhasználat in­gyenes, ha a használó a gazdál­kodó szervezet földjére árve­rezni is jogosult. 8. Kárpótlási árverésen tulaj­donul megszerzett földrészlet területnagysága és AK. értéke a részletes földmérési munkák so­rán kiigazítható. 9. a. Az L-II.-ffl. Kpt. tv. ren­delkezéseit e törvény rendelke­zéseivel együtt kell alkalmazni. A három Kpt. alkotásának szellemében természetesen le­hetővé kell tenni, hogy a kárpót­lási jeggyel jogosait licitáló, majd vásárló, vagy bármely jogcímen földhöz jutó, ha kéri, akkor területeit egy összefüggő táblában kaphassa meg, ide értve a 21-31 AK-s tagi, és al­kalmazotti földeket is. Ugyan­csak lehetővé kell tenni, hogy földjeiket egymás mellé méljék ki azoknak, akik ezt kérik. An­nak érdekében is, ha a földek hasznosítását a jövőben táblás műveléssel egy laza szövetke­zés, vagy társulás formájában kívánják eszközölni. b. Az állam az állami tulaj­donban lévő földekből kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogo­sultaknak, akik igényüket az 1 paragrafus szerint jelentették be, de akiknek az igényét a szö­vetkezet által kijelölt földalap­ból nem lehet kielégíteni, mert az arra nem nyújt fedezetet. 10. a. Az 1992. IL-es törvény már hatályba lépett. ■ b. Az árverezést az illetékes megyei Kárrendezési Hivatal ál­lamigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti. Szőke Gyula Útalap a mezőgazdaságban Ki fizeti vissza kinek? Az agrárágazat termelői leg­jobb esetben is csak augusztus­ban juthatnak hozzá először az általuk felhasznált gázolaj és tüzelőolaj útalaptartalmának visszaigényelhető részéhez. Az útalapról szóló jogszabályban ugyanis a visszatérítési jogcí­mek nem terjednek ki a konkrét mezőgazdasági szolgáltatások körére, valamint a visszatérítés végrehajtásának módját szabá­lyozó rendelkezés sem jelent meg a törvénnyel egyidőben - derül ki a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének, tájékoztató­jából. A törvény értelmében az útadó mértéke üzemanyag-lite­renként 5 forint. A mezőgazda- sági tevékenységhez felhasznált gázolaj mennyisége után az úta­lap 62,5, míg tüzelőolaj után 100 százaléka visszaigényel­hető. Most azonban még úgy tűnik nincs, aki visszafizesse, augusztusban pedig félő, hogy már nem lesz kinek, mert a gaz­dálkodók tönkremennek. A mezőgazdasági termelők egyébként is katasztrofális pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy nem juthatnak hozzá az őket megillető pénzhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb kamat nélküli hitelezésre kény­szerítették a termelőket. (MTI) A Caterpillar veszi meg a Gödöllői Gépgyár egy részét Caterpillar Magyarország Rész­egységgyártó Részvénytársaság néven céget alapított a Gödöllői Gépgyár és az amerikai multi­nacionális Caterpillar Inc. svájci cége, a Caterpillar Over­seas (COSÁ). A Gödöllői Gép­gyárnak két éve van kapcsolata a céggel, s 1991 óta egyik be­szállítója a Caterpiallamak. A részvénytársaságba a Gö­döllői Gépgyár területének, va­gyonának és gépeinek egyhato- dát vitték be, ezzel megszerezte a többségi - 60 százalékos - tu­lajdont. A szavazati jogot is biz­tosító részvények 86 százaléka azonban a COSA kezében van, a fix osztalékot adó, de a szava­zati jogot nem biztosító részvé­nyek pedig a Gödöllői Gép­gyáré lettek. Az új vegyesválal- lat a Caterpillar európai részle­geinek szállít majd markoló ka­nalakat és hegesztett részegysé­geket, más cégeknek való bér­munkát egyelőre nem tervez­nek. Az üzleti terv szerint két éven belül 250-300 embert fog­lalkoztatnak majd. Schöller jégkrémüzem A magyar fagylaltfogyasztás legalább felét a német Schöller jégkrémgyártó cég szeretné ki­elégíteni, mégpedig a csütörtö­kön felavatott új törökbálinti üzeméből - jelentették be az avatás előtti nemzetközi sajtótá­jékoztatón. A német cég tulaj­donosa, Schöller úr elmondta, hogy az egykori Leo jégkrém- üzembe 600 millió márkát fek­tetett be és egy vadonatúj gyárat létesített. A Schöller cég tudatos ma­gyarországi jelenléte és piaci térnyerése 1988-ban kezdődött meg. Ekkor főleg a Balatonon értékesítették termékeiket. Két évvel később a Budatej Kft.-ben vásároltak részesedést, amely ma eléri a 97 százalékot. Ä jégkrémgyártó üzem méreteit és kapacitását tekintve Magyaror­szág egyik legnagyobb élelmi­szeripari vállalkozásának szá­mít. Jellemzői a számok tükré­ben: 27 és félezer négyzetmé­ter alapterület, 2300 négyzet- méter hűtőház, egyszerre há­rommillió pálcikás jégkrém- nyalóka tárolása, napi 2500 li­ter tej, 3000 kilogramm gyü­mölcs, ezer kilogramm kakaó-, 6000 kilogramm cukorfelhasz­nálás. A modem körfagyasztó­ban 1800 darab jégkrémnya- lóka készül óránként. A tejet Székesfehérvárról, a cukrot Ácsról, a vajat Szekszárdról szerzik be. Német újságírók kérdésére, hogy a magyar gyár beindulása nem okoz-e elbocsátásokat a német üzemekben, a tulajdo­nos kifejtette: a Magyarorszá­gon készült többlettermékeket Csehszlovákiába és Lengyelor­szágba szállítják. Az én parcellám Több gazda a pécsi Lőtér- domb mögötti kiskertekben az­zal fenyegetőzik, ha a görcsönyi tsz megszünteti a bérleti vi­szonyt, terméketlenné teszik a talajt. Szabad-e ezt tenni, még ha jogosan vannak is elkese­redve? Számomra a föld egy darabka természet. Dísz a végtelen tér oltárán, amelyre, ha jó földmű­velő vagyok, virágcsokorként helyezhetem el parcellám. Bár már sejtem a titok egy-két rez­dülését, már-már csak hittel el­érhető mélységét és természe­timádóként szorgoskodom a lő- térdombi parcellákon, alázattal viseltetem bértelkem iránt. Im­már 15. éve. Az izmokban és a lélekbenús tapasztalom minden földmű­velő esztendő újrakezdését, a keserves nekirugaszkodást, a reménytelenséget, mert a hu­musz mindegyik tél után végleg elgazosodna. A természetbe kí­vánkozik vissza, érlel kivadulva is számomra értéktelen növé­nyeket. A föld erős és titokza­tos, de nem bosszúálló. Társ, de nem kutyaként és nem kezes­bárányként, s ahogy nemesí­tem, nyár derekára akár már ba­rát is lesz. Terem nekem egyre többet, minél jobban értek hozzá, de ősszel átadva gazdag­ságát, újból elfordul tőlem. Megértő vagyok és ezt a küsz­ködést parcellámmal békésen tűröm. A tavasz nemcsak a kerti új­raindulás ideje, hanem lelki, emberi tűrőképességem próba­tétele is. Ilyenkor dől el, vajon bírom-e hozzú távon a tusát a makacs, de szelíd földdel nem­csak fizikai erőnléttel és nem­csak anyagi befektetéssel. Hi­szen naponta kell újra tanulnom a gondozást. És ez így megy minden esztendőben, mert ter­ményt és gyomot adó társam mindig új arcát mutatja és sose kínozhatom tudatlansággal, ne­tán közönnyel. Most, hogy 12 nap után kiszabadítottam a gaz­tengerből, porhanyósítva szinte valamennyi rögét, megérintve az összes kultúrnövényt, büsz­kén húztam ki magam, gondol­tam, pár napot pihenek. De jött az eső, újból kezdőd­het a horolás, kötözés. Ha hobby-kertem nem lenne filozó­fiai menedék-tanyám, ahol a természet titkaiba leshetek, aka­ratom edzhetem, - tán ki is bo­rulnék a munkába-állás egy­hangúságától. Életünk is ilyen a napjaival. Ha nem gondoljuk végig a reg­gelt, napközben elhagyjuk ma­gunk, estére a gondok kikezdik az idegeket, s a nyugató sem használ. Bér-parcellám lelki erőgyűjtő kuckó egyéb felada­taim elvégzéséhez. Bárcsak • mindig könnyen menne minden nap újrakezdése csak úgy le­begve, álomszerűén! Dehát lelki önfenntartásunkért is ugyancsak meg kell küzdeni. Ez sem csekélység és elodázni nem lehet, mint egy kapálást. Csuti János

Next

/
Thumbnails
Contents