Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-27 / 206. szám
& üj Dunántúli napló 1992. július 27., hétfő Újra sok emberé lehet a határ Földet kárpótlási jeggyel! A Magyar Parasztszövetség Baranya megyei Elnöksége felhívja a kárpótlásra jogosultak figyelmét, - akik kárpótlási jegyért termőföld tulajdont kívánnak szerezni - az 1992. évi 49-es (IL.) törvényben biztosított kedvezőbb lehetőségekre. (Magyar Közlöny 72. sz. 1992. júl.3.) A rendelet a termőföldhöz jutás meggyorsítását és a mező- gazdasági termelés folyamatosságát kívánja elősegíteni. Az érintettek tájékoztatása érdekében a törvény fontosabb pontjait kivonatosan ismertetjük. l.a. Ha a kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyért termőföldet kíván szerezni, és az I. sz. Kpt. alapján jogosult kárpótlásra, úgy 1992. augusztus 15-ig, II. sz. Kpt. alapján (1992. XXXII. tv.) az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztott károsultak és jogosultjaik 1992. október 30-ig bejelentik igényüket a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában, a postán beszerezhető „Igénybejelentés termőföld tulajdonjogának megszerzésére" c. nyomtatványon, úgy igényüket a Kárpótlási Hivatal soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül elbírálja. Erről az érintettnek határozatot küld. Igénybejelentést azon károsultak tehetnek, akik termőföld árverésen résztvehetnek, az I. Kpt. szerint. b. A formanyomtatvány az igénybejelentő és a kárigény részletes adatait tartalmazza, ezért az elbírálhatóság érdekében ügyelni kell a pontos adatközlésre. c. A hivatal az igénybejelentés alapján akkor bírálja el 60 napon belül kárpótlási kérelmet, ha a jogosult az őt megillető összes, vagy legalább 100 000 Ft értékű kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni, és az elbíráláshoz szükséges adatok rendelkezésre állnak. 2. Soron kívüli elbírálást kérni csak termőföld vásárlási szándék esetén lehet. 3. Ha a jogosult kérelmét elbírálták, úgy a kárpótlási jegyek banki letétben maradnak, és az árverésen ez esetben a hivatal jogerős behatározatával és a letéti igazolással lehet résztvenni. Az árverés, illetve földvétel után a fennmaradó kárpótlási jeggyel a forgalmazással megbízott pénzintézet elszámol, a különbözetet a jogosítottnak kiadja. Amennyiben a földvétel nem valósulna meg, letéti igazolás ellenében a kárpótlási jegyet a jogosult 1993. augusztus 15. után a pénzintézettői .elveheti. 4. A törvényben meghatározott feladatok végrehajtásának elősegítése érdekében helyi ön- kormányzatnak legkésőbb 1992. augusztus 31-ig Földrendező Bizottságot kell alakítani. A bizottság tagjai, a helyi önkormányzat megbízottja, továbbá az igénybejelentők közül a képviselőtestület által megválasztott 6-10 személy. A bizottságban a nem helyben lakókat is képviseltetni kell. 5. A helyi önkormányzat a postán vásárolható „Igénybejelentés termőföld tulajdonának megszerzésére” c. 3 példányos nyomtatvány első példányát az igénybejelentőnél hagyja. A 2. példányt folyamatosan megküldi a Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak. A 3. példányt ugyancsak átadja a megalakított „Földrendező Bizottságnak”. A bizottság a bejelentések alapján felméri, egyezteti és összesíti az igényeket és javaslatot tesz a Kárpótlási Hivatalnak az árverések ütemezésére, a földek kijelölésére. 6, a. Az árverés vezetője az árverés megkezdése előtt egyezség létrehozását köteles megkísérelni minden egyes kialakítandó földrészletre, 1. 000 Ft/AK. alapulvételével az árverésen résztvevők között. Ha az egyezség létrejött, úgy kell eljárni, mint ha a földrészlet árverésen kelt volna el. b. A jogosult az árverésen és az egyezségkötés során a kárpótlási jegyet névértékben használhatja fel. Névérték alatt a kárpótlási jegyek címletenkénti meghatározott összegét kell érteni. 7, a. Ha a gazdálkodó szervezet a tulajdonában, vagy kezelésében lévő Kárpótlási Földalapba kijelölt földjét nem kívánja, vagy nem tudja műveléssel hasznosítani, e tényt 1992. okt. 31-ig köteles a bizottságnak bejelenteni. b. A bejelentett földterületre a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki, akivel a gazdálkodó szervezet (tsz, ÁG. stb.) a termőföld művelésére szerződést köt. c. A termőföldhasználat ingyenes, ha a használó a gazdálkodó szervezet földjére árverezni is jogosult. 8. Kárpótlási árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet területnagysága és AK. értéke a részletes földmérési munkák során kiigazítható. 9. a. Az L-II.-ffl. Kpt. tv. rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A három Kpt. alkotásának szellemében természetesen lehetővé kell tenni, hogy a kárpótlási jeggyel jogosait licitáló, majd vásárló, vagy bármely jogcímen földhöz jutó, ha kéri, akkor területeit egy összefüggő táblában kaphassa meg, ide értve a 21-31 AK-s tagi, és alkalmazotti földeket is. Ugyancsak lehetővé kell tenni, hogy földjeiket egymás mellé méljék ki azoknak, akik ezt kérik. Annak érdekében is, ha a földek hasznosítását a jövőben táblás műveléssel egy laza szövetkezés, vagy társulás formájában kívánják eszközölni. b. Az állam az állami tulajdonban lévő földekből kínálatot biztosít azon kárpótlásra jogosultaknak, akik igényüket az 1 paragrafus szerint jelentették be, de akiknek az igényét a szövetkezet által kijelölt földalapból nem lehet kielégíteni, mert az arra nem nyújt fedezetet. 10. a. Az 1992. IL-es törvény már hatályba lépett. ■ b. Az árverezést az illetékes megyei Kárrendezési Hivatal államigazgatási jogkörben eljáró alkalmazottja vezeti. Szőke Gyula Útalap a mezőgazdaságban Ki fizeti vissza kinek? Az agrárágazat termelői legjobb esetben is csak augusztusban juthatnak hozzá először az általuk felhasznált gázolaj és tüzelőolaj útalaptartalmának visszaigényelhető részéhez. Az útalapról szóló jogszabályban ugyanis a visszatérítési jogcímek nem terjednek ki a konkrét mezőgazdasági szolgáltatások körére, valamint a visszatérítés végrehajtásának módját szabályozó rendelkezés sem jelent meg a törvénnyel egyidőben - derül ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének, tájékoztatójából. A törvény értelmében az útadó mértéke üzemanyag-literenként 5 forint. A mezőgazda- sági tevékenységhez felhasznált gázolaj mennyisége után az útalap 62,5, míg tüzelőolaj után 100 százaléka visszaigényelhető. Most azonban még úgy tűnik nincs, aki visszafizesse, augusztusban pedig félő, hogy már nem lesz kinek, mert a gazdálkodók tönkremennek. A mezőgazdasági termelők egyébként is katasztrofális pénzügyi helyzetét súlyosbítja, hogy nem juthatnak hozzá az őket megillető pénzhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy újabb kamat nélküli hitelezésre kényszerítették a termelőket. (MTI) A Caterpillar veszi meg a Gödöllői Gépgyár egy részét Caterpillar Magyarország Részegységgyártó Részvénytársaság néven céget alapított a Gödöllői Gépgyár és az amerikai multinacionális Caterpillar Inc. svájci cége, a Caterpillar Overseas (COSÁ). A Gödöllői Gépgyárnak két éve van kapcsolata a céggel, s 1991 óta egyik beszállítója a Caterpiallamak. A részvénytársaságba a Gödöllői Gépgyár területének, vagyonának és gépeinek egyhato- dát vitték be, ezzel megszerezte a többségi - 60 százalékos - tulajdont. A szavazati jogot is biztosító részvények 86 százaléka azonban a COSA kezében van, a fix osztalékot adó, de a szavazati jogot nem biztosító részvények pedig a Gödöllői Gépgyáré lettek. Az új vegyesválal- lat a Caterpillar európai részlegeinek szállít majd markoló kanalakat és hegesztett részegységeket, más cégeknek való bérmunkát egyelőre nem terveznek. Az üzleti terv szerint két éven belül 250-300 embert foglalkoztatnak majd. Schöller jégkrémüzem A magyar fagylaltfogyasztás legalább felét a német Schöller jégkrémgyártó cég szeretné kielégíteni, mégpedig a csütörtökön felavatott új törökbálinti üzeméből - jelentették be az avatás előtti nemzetközi sajtótájékoztatón. A német cég tulajdonosa, Schöller úr elmondta, hogy az egykori Leo jégkrém- üzembe 600 millió márkát fektetett be és egy vadonatúj gyárat létesített. A Schöller cég tudatos magyarországi jelenléte és piaci térnyerése 1988-ban kezdődött meg. Ekkor főleg a Balatonon értékesítették termékeiket. Két évvel később a Budatej Kft.-ben vásároltak részesedést, amely ma eléri a 97 százalékot. Ä jégkrémgyártó üzem méreteit és kapacitását tekintve Magyarország egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalkozásának számít. Jellemzői a számok tükrében: 27 és félezer négyzetméter alapterület, 2300 négyzet- méter hűtőház, egyszerre hárommillió pálcikás jégkrém- nyalóka tárolása, napi 2500 liter tej, 3000 kilogramm gyümölcs, ezer kilogramm kakaó-, 6000 kilogramm cukorfelhasználás. A modem körfagyasztóban 1800 darab jégkrémnya- lóka készül óránként. A tejet Székesfehérvárról, a cukrot Ácsról, a vajat Szekszárdról szerzik be. Német újságírók kérdésére, hogy a magyar gyár beindulása nem okoz-e elbocsátásokat a német üzemekben, a tulajdonos kifejtette: a Magyarországon készült többlettermékeket Csehszlovákiába és Lengyelországba szállítják. Az én parcellám Több gazda a pécsi Lőtér- domb mögötti kiskertekben azzal fenyegetőzik, ha a görcsönyi tsz megszünteti a bérleti viszonyt, terméketlenné teszik a talajt. Szabad-e ezt tenni, még ha jogosan vannak is elkeseredve? Számomra a föld egy darabka természet. Dísz a végtelen tér oltárán, amelyre, ha jó földművelő vagyok, virágcsokorként helyezhetem el parcellám. Bár már sejtem a titok egy-két rezdülését, már-már csak hittel elérhető mélységét és természetimádóként szorgoskodom a lő- térdombi parcellákon, alázattal viseltetem bértelkem iránt. Immár 15. éve. Az izmokban és a lélekbenús tapasztalom minden földművelő esztendő újrakezdését, a keserves nekirugaszkodást, a reménytelenséget, mert a humusz mindegyik tél után végleg elgazosodna. A természetbe kívánkozik vissza, érlel kivadulva is számomra értéktelen növényeket. A föld erős és titokzatos, de nem bosszúálló. Társ, de nem kutyaként és nem kezesbárányként, s ahogy nemesítem, nyár derekára akár már barát is lesz. Terem nekem egyre többet, minél jobban értek hozzá, de ősszel átadva gazdagságát, újból elfordul tőlem. Megértő vagyok és ezt a küszködést parcellámmal békésen tűröm. A tavasz nemcsak a kerti újraindulás ideje, hanem lelki, emberi tűrőképességem próbatétele is. Ilyenkor dől el, vajon bírom-e hozzú távon a tusát a makacs, de szelíd földdel nemcsak fizikai erőnléttel és nemcsak anyagi befektetéssel. Hiszen naponta kell újra tanulnom a gondozást. És ez így megy minden esztendőben, mert terményt és gyomot adó társam mindig új arcát mutatja és sose kínozhatom tudatlansággal, netán közönnyel. Most, hogy 12 nap után kiszabadítottam a gaztengerből, porhanyósítva szinte valamennyi rögét, megérintve az összes kultúrnövényt, büszkén húztam ki magam, gondoltam, pár napot pihenek. De jött az eső, újból kezdődhet a horolás, kötözés. Ha hobby-kertem nem lenne filozófiai menedék-tanyám, ahol a természet titkaiba leshetek, akaratom edzhetem, - tán ki is borulnék a munkába-állás egyhangúságától. Életünk is ilyen a napjaival. Ha nem gondoljuk végig a reggelt, napközben elhagyjuk magunk, estére a gondok kikezdik az idegeket, s a nyugató sem használ. Bér-parcellám lelki erőgyűjtő kuckó egyéb feladataim elvégzéséhez. Bárcsak • mindig könnyen menne minden nap újrakezdése csak úgy lebegve, álomszerűén! Dehát lelki önfenntartásunkért is ugyancsak meg kell küzdeni. Ez sem csekélység és elodázni nem lehet, mint egy kapálást. Csuti János