Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-24 / 203. szám

1992. július 24., péntek uj Dunántúli napló 3 A biztosítási kártyát a kórházi beutaló mellett is be kell mutatni Ha nem sürgős, ne a kórházba menjünk először! Újabb kérdőjelek vetődtek fel az egészségügyi ellátásra jogo­sító biztosítási kártyák körül. Július 1-től lépett érvénybe, hogy az állampolgár biztosítási alapon jogosult az egészségügyi ellátásra.. Annak igazolására, hogy valóban a biztosítottak kö­rébe tartozik, kapta meg min­denki a biztosítási kártyát. Az eddigi, kártyákkal kap­csolatos információk az alapel­látásra, vagyis a háziorvosi szolgáltatásra vonatkoztak. A rendelet a kórházakat is új hely­zet elé álltja. Ugyanis a rendelet szerint a kórházba érkező be­tegnél, ha háziorvosi, vagy szakorvosi beutalóval is érke­zik, ellenőrizni kell, hogy van-e érvényes biztosítási kártyája. Ha a felvételkor, vagy a vizsgá­lat elvégzésekor nem tudja be­mutatni, 15 nap haladékot kap ennek pótlására. Amennyiben ezt nem teszi meg, vagyis nem rendelkezik érvényes kártyával, az ellátás költségeit ki kell fi­zetnie. Sokan megkerülik a beutalás útját és közvetlenül a kórházat keresik fel. Különösen gyakran fordul ez elő gyermekintézmé­nyek esetében. Az intézmé­nyeknek minden hozzá forduló beteget el kell látni, azonban az orvosra hárul a felelősség, hogy eldöntse, indokolt volt-e, hogy beutaló nélkül közvetlenül a fekvőintézetet kereste fel, vagy sem, vagyis valóban sürgős or­vosi ellátásra volt szükség, vagy indokolatlanul fordult a házior­vos, vagy ügyelet helyett a kór­házhoz. Ha valóban indokolt volt, akkor a Társadalombizto­sító kifizeti a kórháznak az ellá­tás költségeit, amennyiben a be­teg vagy az eltartója a biztosí­tottak körébe tartozik. Ha azon­ban nem volt indokolt, hogy közvetlenül a kórházba menjen valaki, akkor még abban az esetben is meg kell fizetnie az ellátás költségeit, ha rendelke­zik a biztosítási kártyával. A kórházakban dolgozó gyermek­orvosoknak olyan esetek miatt van dilemmájuk, hogy például, ha a munkanélküli viszi be in­dokolatlanul a gyereket, nem küldhetik el, viszont a pénzt se fogják tudni megkapni tőle. Két dolgot fontos megje­gyezni: az egyik, a betegbiztosí­tási kártyáját akkor is vigye magával, ha vagy ő, vagy gye­reke beutalóval érkezik kór­házba, a másik, hogy indokolat­lanul ne kerülje meg a beutalás útját, mert ebben az esetben az érvényes biztosítási kártya elle­nére is megfizettetik az ellátást. Ez pedig az orvosi ellátások árának kiadott listája szerint nem kis összeg. A pécsi gyermekkórház ambulanciáján Fotó: Proksza László Épül a Széchenyi Gimnázium tornaterme Egy beruházás kálváriája Már állnak a hatalmas, íves, ragasztott fatartók Házhoz jön a hűtött pezsgő Sikeresen működik a pécsi TNT iroda A Széchenyi Gimnázium 1991 elején elnyerte a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium pályázatát, mely 50 millió forintot jelentett egy tornaterem megépítéséhez. A támogatás feltétele akkor az volt, hogy a terem építését egy éven belül megkezdik. A létesítmény megvalósítá­sának szükségessége már a ko­rábbi években szóba került, de az akkori művelődési osztály valami nagyot akart alkotni, ké­zilabdapálya méretű tornate­remhez ragaszkodott, ami betöl­tötte volna a szűk gimnáziumi udvart. A beruházás lebonyolításával megbízott önkormányzati mun­katárs is magáévá tette az el­képzelést, és ezek után bízták meg a B aranyatervet a tervek elkészítésével. A Környezetvédelmi és Vá­rosépítészeti Bizottság a be­nyújtott tervckej így nem tudta elfogadni, s mivel ekkor már, az idő rövidsége miatt nem tehetett mást, javasolta, hogy máshol építsék fel az épületet. Ezek után gondoltak először a Park Mozi melletti üres te­lekre, aminek egyik felét ak­korra már kisajátították, a másik felével kapcsolatban azonban kisajátítási problémák merültek fel. Ezért úgy határoztak, hogy az Egyetem utcai iskola udvara lenne a legmegfelelőbb a beépí­tésre. November 4-én az iskola levelet kapott az önkormányzat­tól, amelyben értesítették őket arról, hogy az udvaron lévő melléképületet le kell bontani, mert a helyére épül a Széchenyi Gimnázium tornaterme. Mi­közben a tanárok hüledezve ol­vasták a nemrég felújított, okta­tási célra hasznosított épület le­bontásáról szóló határozatot, váratlanul megjelent az önkor­mányzat két munkatársa, akik közölték, hogy mégsem kerül sor a bontásra, mert a létesít­mény az udvar déli részére ke­rül, csak a hatalmas fákat kell kivágni. Azt is elmondták az el­keseredett tanároknak, hogy a következő évben a Széchenyi Gimnázium udvarán, kárpótlá­sul, felépítik az Egyetem utcai iskola tornatermét, amit eddig nélkülöztek. Néhány nap múlva újabb levél érkezett, amelyben megerősítették a szóban el­hangzottakat, valóban nem kell a melléképületet lebontani, de ki kell üríteni, mert az építke­zéssel kapcsolatban statikai problémák merülhetnek fel, ezért szerkezetmegerősítési munkálatok válhatnak szüksé­gessé. Az építkezés és a mellék- épület kiürítése veszélyeztette volna a Zsolnai-program meg­valósítását, ezért az iskola tilta­kozott az önkormányzatnál. Ez év elején aztán az önkor­mányzat kisajátította a Park Mozi melletti területet, s meg­bízta az Attika Kft.-t, aki egyébként az első tervek meg­születése után kiírt versenytár­gyalást megnyerte, a kivitele­zéssel. Az építkezés ez év feb­ruár 6-án megkezdődhetett a Baranyaterv építész tervezője, Riesz Antal tervei alapján. Az épület 1350 m2-es, amiből a tornaterem 1060 m2, a többi szociális blokk (zuhanyzó, WC, öltöző), gondnoki helyiség és büfé. Az építmény vázát a Ve­lencei Agrokomplex által gyár­tott ragasztott, íves fatartók ké­pezik, melyek előnye a kis sú­lyon kívül, hogy nagy fesztávok áthidalására képes alátámasztás nélkül. Az építkezés befejezésének határideje 1993. május 15. Vár­ható kivitelezési költség 90 mil­lió forint. Cs. L. A TNT Express Hungary Kft. egyik legdinamikusabban fej­lődő egysége a pécsi iroda. A jó munka elismeréseként kereste fel tegnap a pécsi irodát Pálmai Z. Axel, a cég kereskedelmi igazgatója. A vendég lapunknak is nyilatkozott a TNT magyar- országi sikereiről.- A TNT a MALÉV-vei ala­pított vegyesvállalatával három évvel ezelőtt kezdte meg ma­gyarországi működését. A mi társaságunk a csoport negyedik tagjaként 1990-ben jött létre, és a központi budapesti telephely mellett azonnal hat vidéki iroda is bekapcsolódott a belföldi express fuvarozási szolgáltatá­sunkba. A vállalkozás azóta két további vidéki egységgel gya­rapodott. Alig ötven fős cégünk alkalmazottainak átlagéletkora 30 év, ám munkánk sikeréhez és gyorsaságához'kell is a fiata­los lendület. Örömünkre ma már évente több, mint 1 000 partner teszi próbára vállalko­zásunkat.-A világban mindenféle „le­gendák” keringenek a TNT te­vékenysége körül. Virágcsokor az ország másik városába, ajándék kiscica a határon túlra. Valójában mivel foglalkozik az egész világot behálózó cég ?- Valóban akadnak néha rendkívüli küldeményeink - mint például behűtött pezsgő, fél pár cipő stb -, ám természe­tesen nem ez az általános. Szol­gáltatásainkat azoknak a cégek­nek, magánembereknek ajánl­juk, amelyek, illetve akik rájöt­tek arra, hogy időt és költséget takarítanak meg, ha nem saját autójukat használják küldemé­nyeik célba juttatásához. Leg­gyakoribb megbízóink vállala­tok, pénzintézetek, üzletembe­rek, gyakran szállítunk értékpa­pírokat, üzleti dokumentumo­kat, megrendeléseket, vámpapí­rokat. Szívesen vállalunk meg­bízásokat nagyobb célfeladatok elvégzésére, amilyen például a pápa magyarországi látogatása alkalmával a járművek biztosí­tása, vagy az Ausztráliából Horvátországba érkező gyógy­szerszállítmány célbaj uttatása volt.- Milyen lehetőséget lát a cég további magyarországi fej­lődésére?- Közel ötven éves cégünk üzletpolitikája szerint nem költ reklámra, mondván, a követ­kező megrendelést az előző üz­letkötés hozza majd magával. Fejlődési irányunkat tehát az ügyfelek igénye határozza majd meg. Nagyon bízunk abban, hogy a világkiállítás számtalan kihasználható lehetőséget jelent majd számunkra, de számítunk a gazdasági élénkülés során megerősödő vállalkozók meg­keresésére is.- Mennyire elégedett a pécsi iroda működésével?- Nagy örömömre irodáink közül a pécsi alkalmazta a leg­eredményesebben szolgáltatása­ink új árpolitikáját. A szép eredmény elérésében komoly szerepet vállalt dr. Bors Ágnes irodavezető, aki a szervezési munkák mellett az egyik legsi­keresebb üzletkötőnek is bizo­nyult. Jól dolgozó kolléganőn­ket egy kéthetes angol családi nyaralással jutalmazzuk. Kaszás E. Falusi turizmus a Zengő vidékén A megyénk falvaiban végzett hosszas kutató munkát köve­tően, az MTA-RKK Dunántúli Tudományos Intézete két évvel ezelőtt kezdett komplex falufej­lesztési . tervei megvalósításá­hoz. Egyes településeken a fa­lusi turizmus fellendítése mel­lett döntöttek, mint válságke­zelő, fejlesztő funkció. Szakmai útmutatót nyújtanak az utóbbi években népes táborraá nőtt vendégfogadói kör számára. Szabó Gézával, az DTI mun­katársával három eltérő adott­ságú települést választottunk úticélul. Mindháromban közös, hogy a bányászat csődje miatt sokan váltak munkanélkülivé. A festői völgybe települt Ká­rász sokat vesztett lakosságá­ból, mára 400 körüli a lélek- száma. Mégis a faluban talál­ható a Dunántúl egyik legszebb vendégháza, amelyben eredeti paraszti berendezések világa fogadja a betérőt. Tulajdonosa a neves fazekas, Mezei Ottó, aki­nek műhelye a térség egyeik le­gizgalmasabb látnivalója. Mezei Attila ugyancsak patinás, ám modern stílusú apartmanban fo­gadja a vendégeket. Változatos programokkal igyekszik meg­lepni őket; mészpörgetéssel, gomba-, illetve erdei gyógynö­vény gyűjtéssel. A testvérpáron kívül még nyolc család várja a turistákat, ám úgy tetszik, az év legnagyobb részében hiába... A Magyaregregyen a tavasz- szal tartott gazdasszonykép- zésre jópáranérkeztek Kárászról is. A két szomszédos falu ko­rábbi „rivalizációja” mára se­gítő barátsággá fejlődött. A vendég-csere forgalom nyomán a kistermelők portékái kelen­dőbbek. Egregyen a faluszépí- tők a polgármesterrel karöltve dolgoznak a faluért. Nemrég készült el propaganda kiadvá­nyuk is. Hamarosan kész a víz­vezeték rendszer is, de a tele­fon-hiány nagy bánata a ven­dégfogadóknak. A faluban sok a látnivaló; falumúzeum, mé- zeskalácsos műhely, hentesmú- zem. Az itt megforduló vendé­gek lelkesen vesznek részt a pincelátogatásokon, disznóölé­seken, a helyi néptánc-bemuta­tókon, lovagláson. A lélek- számhoz mérten meglepően széleskörű, jó az ellátottság. A testvérkapcsolatok révén rövi­desen népes csapat érkezik Né­metországból. Idén már a nagy csoportok étkeztetése is megol­dott, mert nemrég nyitott ki egy új, impozáns panzió és étterem. A tulajdonosnak, a bányából ut­cára került fiatal házaspárnak nagy a kockázata, és tetemes a tartozása. A családok és a pan­ziósok közös bánata, hogy nem futja kellő propagandára. A pezsgő kulturális életű Hosszúhetényben már lehet be­szélgetni a turizmus tapasztala­tairól. Lovig Jánosék profi szin­ten űzik a fogadás minden csín- ját-bínját. Tőlük is sokat tanul­nak a helybéliek, a helyi pol­gármester aktív hozzáállása, tettrekészsége és a faluszépítők összehangolt munkája nyújtotta fedezet mellett. A pihenés, a máshol hiába keresett nyugalom megtalálásá­hoz a legtöbb faluban adottak a feltételek, de a falvak szoros összefogása nélkül könnyen parlagon maradhat. Mint Szabó Géza elmondta, célszerű volna a három település kincseit, kíná­latát együttesen felvonultató, közös kiadványt megjelentetni, s esszerint fogadni a vendége­ket. A térség összefogását meg­alapozandó a nyár végén DTI-vel közösen tanácskoznak a települések kompentens veze­tői. Tröszt É. Kárászon hangulatos parasztház várja a pihenni vágyókat Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents