Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-17 / 196. szám

1992. július 17., péntek Oi Dunántúli napló 5 Egységes védekezési koncepció Változtatni kell az erődítési munkálatok normáin és a kiképzés rendszerén MÍG 21-es és MIG-23-as va­dászgépek bombázásával kez­dődött tegnap, a Bakony egyik gyakorlóterén az a Magyar Honvédség egészét érintő mód­szertani foglalkozás, amelyet Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a 2. számú katonai kerület (központja Kaposvár) parancs­noka vezetett le és mutatott be a honvédség vezető beosztású fő­tisztjeinek, a meghívott pol­gármestereknek és a sajtó kép­viselőinek. Több mint két hete, a dan­dárkiképzés keretében készült többek között ezekre a felada­tokra is a Bajáról, Lentiből, Szegedről és Szentesről érkezett 1200 sorkatona és parancsno­kaik. A foglalkozásokon bemu­tatták az alegység kötelékben végrehajtott erődítési munká­kat, tüzelő- és raj állások, utak, valamint különböző zárórend­szerek szabályos kiépítését. Fi­gyelemmel kísérhették a jelen­lévők a dandár harctevékenysé­gét a peremvonal előtt, ismertet­ték a lézeres harckocsi lőszimu- látort, amelyet a műszaki épít­mények védőképességének, egyes fegyverek és aknák hatá­sának bemutatása követett. Preininger Ambrus, vezérőr­nagy elmondta, a parancsnoki felkészítő foglalkozás célja, hogy a fiatal tisztek, tiszthelyet­tesek - akik már korábban megnézték a foglalkozásokat -, valamint a parancsnokok fel­elevenítsék azokat az alapvető műszaki ismereteket, amelyeket az elmúlt időszakban elhanya­goltak. A honvédségnek az új védelmi elveknek megfelelően, meg kell védenie a Magyar Köztársaság határait. Ezért új elvek alapján kell a harcot és a védelmi hadműveleteket meg­szervezni. A védelmi harcokhoz pedig szorosan hozzátartoznak a műszaki akadályok, védelmi rendszerek kiépítése, amelyek közül több újdonságot is bemu­tattak a foglalkozásokon. Gyuricza Béla altábornagy, a szárazföldi csapatok főparancs­noka minden tekintetben ered­ményesnek minősítette a mód­szertani bemutatókat. Kiemelte, az itteni tapasztalatokból több tanulságot is le kell vonnia a honvédség vezetésének. Bebi­zonyosodott, hogy változtatni kell néhány normatíván - ame­lyeket eddig leginkább csak könyvekből ismertek - ilyenek a műszaki erődítési munkála­tok, zárak telepítése, valamint a kiképzés rendszerében is talál­tak változtatni valót.- Kevesebb erővel, nagyobb területet és váratlan irányokból érkező támadásokat csak akkor lehet kivédeni, illetve területe­ket megvédeni, ha jól össze­hangolt műszaki zárrendszert építettek ki, jól előkészített erő­dítési munkálatokat végeztek és ez párosul egy rátermett vezető parancsnoki gárdával, amely alkalmazni'ís tudja az új ismere­teket. Hajdú Zs. Védekező állásban a harci jármű. Fotó: Hajdú Zs. Fiatalok lakóliáza Pécsett (Folytatás az 1.oldalról) A kétszintes, közös konyhás, rendkívül mutatós kivitelezésű épületet a Pécsi Önkormányzat, a Népjóléti Minisztérium, a hol­landiai Stichting Katholieke Alapítvány, az Ifjúságért Egye­sület támogatása, összefogása nyomán a Bayer Center cég alakította ki, részben ellenszol­gáltatás nélküli munkával. Az önkormányzat az épületet adta, a minisztérium 1 850 000 Ft-al hollandiai alapítvány pedig 70 000 márkával járult hozzá a lét­rehozásához. Akik tegnaptól magukénak mondhatják, kivétel nélkül re­ménytelennek tartották eddig az önálló életet. Ez a ház számukra nem csak a saját lakást, hanem a társadalomba való visszaillesz­kedés lehetőségét hordozza. Az ide költözésre készülve már hetekkel ezelőtt elkezdtek ismerkedni egymással, s közö­sen alakítják ki a házirendet is. Bérleti díjat nem kémek tőlük, viszont a rezsi költséget nekik kell állniuk. Szintén feltétel, hogy havonta legalább ezer fo­rintot takarékba tegyenek. Ez az előtakarékosság alapozhatja meg a továbblépésüket. Itt ugyanis legfeljebb két évig lak­hatnak. Az Ifjúságért Egyesület el­képzelése szerint forgó rend­szerben működne ez az épület, vagyis mindig újabb támoga­tásra szoruló fiatalok költözhet­nének a tovább lépők helyére. Ezzel együtt rendkívül fontos­nak tartják, hogy a, következő években hasonló célú lakókö­zösségeket hozzanak létre. A szándékuk távolról sem reménytelen. Ezt a következte­tést lehetett levonni dr. Kakuszi István helyettes államtitkár sza­vaiból, aki a Népjóléti Minisz­tériumot képviselve méltatta a kezdeményezést és azt ígérte, hogy az ilyen jellegű létesítmé­nyek létrehozását a jövőben is támogatja a tárca. Hasonlóan fogalmazott dr. Mikes Éva al­polgármester, kifejezve az ön- kormányzat készségét, misze­rint a- város vezetése partner lesz a különböző szociális prob­lémák megoldását felvállalok segítésében. A lakók nevében Csáki Er­zsébet köszönte meg az önálló élet kezdésének lehetőségét, egyben arra kérve az illetékese­ket, hogy valóban ne feledkez­zenek meg arról, hogy rajtuk kívül nagyon sokan vannak, akik szintén támogatásban re­ménykednek. Kedves meglepe­tésként hatott Szűcs Zoltánod­nak, a városi Vöröskereszt ve­zetőjének bejelentése, aki a szervezet Jóakarat nevű alapít­ványának képviseletében pénzt adott a lakóknak. T. É. Üjrakezdési kölcsönnel Két évvel ezelőtt újrakezdési kölcsönből indult, mára sikeres vál­lalkozássá vált a pécsi Music City hangszerbolt Fotó: Szundi Baranya megyében 1988 vé­gén és 1991-ben csaknem 2200-an vettek fel újrakezdési kölcsönt, a különböző pénzinté­zetektől. A kölcsönök visszafi­zetése kisebb-nagyobb fenn­akadásokkal folyamatosan tör­ténik, amelyet a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központ el­lenőrzési osztálya június elsejé­től ellenőriz. Máig mindez 200 ügyfélnél bonyolódott le. Mint Dr. Beke Agnes osztályvezetőtől megtudtuk, eddigi tapasztala­taik alapján a kölcsönnel indult vállalkozóknak csupán szűk köre, mintegy 10-20 százaléka számolhat be üzleti sikerekről. Ugyancsak 20 százalékot tesz ki azoknak a száma, akik felhagy­tak terveikkel, s a köztes több­ség jobbára vegetál. Közismert, hogy a mezőgazdaságban sze­rencsét próbálóknak súlyos ne­hézséget jelentett a felvásárlási árak hirtelen csökkenése. Má­sok a GYES, a nyugdíjazás, vagy a sorkatonai szolgálat mi­att jutottak bajba. A teljesség igénye nélkül, si­keres és kevésbé sikeres vállal­kozókat kerestünk fel: mire fu­totta az újrakezdési kölcsönből. A 46 éves, kozármislenyi Mészáros Mihály feleségével és fiával közösen kezdett családi vállalkozásba. Felesége és fia 1989-ben vett fel 400 ezer forint újrakezdési kölcsönt.- 1989 tavaszán jutott tudo­másunkra, hogy a Pannon-Kert Kft. a térség zöldségpiac ellátá­sát megcélozva nagybani piaccá alakul, és tevékenységi körébe kisebb kereskedelmi vállalko­zásokat is bevon. Előtte nyu- lakkal foglalkoztam, de volt egy 140 négyzetméter alapterületű, élelmiszerbolt kialakítására al­kalmas épületem. A kölcsönnel beléptünk a kft.-be, a nejemmel megnyitottuk a boltot Kozár- mislenyben. A kft. segítségével sikerült átalakítani, berendezni az üzletet. 1991-ben sikerült to­vább lépnünk, a feleségem és a fiam a Pannon-Kert alkalma­zottja lett, már bérleti formában dolgozhattunk. Vállalkozói hi­telt vettem fel, a Pannon-Kert pedig rt-vé alakult. A kölcsönö­ket komolyabb fennakadás nél­kül fizetjük vissza. Nem bántam meg, hogy a kft.-be léptem, most látom, hogy enélkül, em­beri hozzáállásuk nélkül bele­buktam volna, hiszen nem volt anyagi bázisom. A Pannon-Kert azóta beleegyezett, hogy vállal­kozói formában vigyem a bol­tot. Hosszabb távú tervünk a kölcsönök törlesztése mellett az önállósodás. Újabb profillal is próbálkoznánk, ha kedvezőbb kamatozású hitelkonstrukció je­lenne meg az országban. Azt hi­szem, enélkül nem lehet tovább lépni, most mintha mindenki megtorpant volna. Azok a vállalkozók, akiknek tervei nem valósultak meg, ne­vük említése nélkül sem beszél­tek csődbejutásuk viszontagsá­gairól, pedig problémáik bizo­nyára okulásra szolgálhattak volna. A most kezdőknek is ér­demes megfontolniuk egy ugyancsak sikeresnek mond­ható, pécsi kereskedelmi vállal­kozó „aranyszabályát”:- Ma senki ne várjon gyors meggazdagodást. Három év alatt elértük, hogy megélünk a keresetünkből, és nincs munka- nélküli a családban. Senki ne kezdjen vállalkozást szaktudás nélkül, a kisebb haszon áldoza­tával is keressen inkább szak­embert. Talpon maradni ke­mény munka árán lehet, felejt­sük el a nyolc órás munkaidőt, a nap 24 órából áll. Tröszt É. Önkormányzati ülés Siklóson Megbízott igazgató a gimnázium élén Tegnap kora délután vette kezdetét Siklós város képviselő- testületének soros ülése a vá­rosházán, melyen 10 napirendi pont megvitatása szerepelt. El­sőként a már több tanácskozá­son keresztül húzódó kérdésben kellett dönteniük a városatyák­nak. A tegnapi harmadik neki­futáson végül is kompromisz- szumos megoldás született: az eddig versenyben lévő két pá­lyázó által is támogatott harma­dik személy, a Táncsics M. Gimnázium eddigi igazgató he­lyettese, Takács Zoltán kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására az 1992-93-as tanév­ben. A testületet döntött arról is, hogy tavasszal új pályázatot ír­nak a poszt betöltésére. A második napirendi pontban az önkormányzatnak a Tenkes Bútoripari Kft.-ben lévő üzlet­részének az eladásáról határoz­tak a képviselők, amelynek ér­tékesítésére a Kecskemét Hol­dingot kérték fel. A döntés szükségességét a gyár sorsa in­dokolta, jelenleg likviditási gondokkal küzd és eladás előtt áll. Szünetet követően régóta va­júdó téma, a város labdarúgásá­nak helyzete került terítékre. Ennek megvitatását követően határoztak arról, hogy kezde­ményezik egy új labdarúgó egyesület létrehozását, melyben az önkormányzat tagként részt- vesz, működéséhez, valamint a pálya fenntartásához anyagilag is hozzájárul. A focikérdés után a város egykori vállalatából alakult Költségvetési Kft. ka­matelengedésre irányuló kérel­mének tárgyalását a városatyák elnapolták, egyúttal felhívták a kérelmező figyelmét, hogy rész­letesebb előterjesztést hozzon a plénum elé. A későbbiek során gyors ha­tározatok születtek: elfogadták az 1991. évi zárszámadást, szo­ciális segélykérelmek ügyében döntöttek és a testület elfogadta a teljes összegű és kiegészítő rendszeres szociális segély ösz- szegének több mint 10 százalé­kos megemeléséről szóló előter­jesztést. A testületi ülés befejező ré­szében út kialakítási kérelem­ről, a Kapisztrán Jánosról neve­zett Ferences és Rendtarto­mánnyal kötendő megállapo­dásról, illetve a második félévi munkaprogram tervezetről esett szó. Kótány Jenő Újabb kaszinókat nyitnak E hónap 20-án a Szerencsejá­ték Rt. Siófokon rendezi meg a hatos lottó sorsolását. Ez alka­lomból tegnap délután kötetlen beszélgetésre hívták az újság­írókat a Siófoki Bányász Sport­klub székházába. Pősze Lajos elnök-vezérigazgató a Szeren­csejáték Rt. fejlesztési terveiről szólt az összejövetelen. Többek között bejelentették, hogy a nem rég lezárult koncessziós pályázaton osztrák partnerével a Szerencsejáték Rt. több ma­gyarországi devizás és forintos kaszinó üzemeltetési jogát is megnyerte. Ennek értelmében Pécsett, Kecskeméten, Nyí­regyházán, Székesfehérváron, Győrben és Egerben hat hóna­pon belül kötelesek megnyitni a forintos kaszinót. B. N. Máris harsányan zeng a Nemzetközi Zenei Tábor! Teljes „üzemfokra” kapcsolt máris a pécsi 22. Nemzetközi Zenei Tábor. Aki a résztvevők Hajnóczy utcai főhadiszállása, illetve a Ságvári Művelődési Ház körül sétál, akár fényes délelőtt is zengő zeneszóra lépkedhet tovább. Az idei Tábor főképp a ze­nekari munkára öszpontosít, nem is csoda, hisz a majd’ két hét legnagyobb feladata, hogy Beethoven IX. szimfóniáját begyakorolják, s majd július 24-dikén, a Tábor zárásakép­pen a pécsi Bazilikában előad­ják, vendégművészekkel. A délelőtt az „aprómunká­val” telik, az egyes szólamok külön gyakorolnak. A Ságvári Művelődési Házban a fafúvó­sok és a nagybőgősök próbál­nak, a Hajnóczy utcai „bázi­son” emeletenként a cséllósok, rézfúvósok, brácsások, hege­dűsök fújják-húzzák. Míg nincs szünet, addig a Tábor egy fő szervezőjétől, Schanda Beátától kérdezőskö­döm a lényegesebb adatokról:- Száz résztvevő jött idén, zömében zenei középiskolás és főiskolás fiatalok, akik valami­ért fontosnak, jónak tartják a magyar zeneoktatást. Ez abból sejthető, hogy a hazai „táboro­zok” mellett Kanadából, Tö­rökországból, Egyiptomból, Olaszországból is vannak ven­dégek. Az eddigi gyakorlattal ellentétben nem oszlik meg idén a figyelem a kamarazene és zenekari zene között, ez ügyben inkább az éves váltást vezettük be. Az, hogy Ligeti András kar­nagy úr - aki 1978-tól segít bennünket - a művészeti ve­zető, garancia a szakmai minő­ségre, az igényességre, hisz szólamvezetőknek is olyan embereket hozott Pécsre, akik mesterei a hangszerüknek - de ez kell is, hisz a IX. szimfónia nem egy könnyű mű. Kincses Veronika - első íz­ben - magánénekesi kurzust vezet, ami annyiból is érdekes, hogy a IX. szimfónia egyik szólistája éppen ő lesz. Másfél óra múltán szünetet tartanak az egyes szólamok is, akkor sikerül néhány szót vál­tanom Tóth Istvánnal, aki az öt nagybőgőssel foglalkozik:- Sajnos, év közben elfog­laltságom miatt nem érek rá ta­nítani; most „kiélhetem” ma­gam. Én eddig rengeteget ját­szottam a IX. szimfóniát, s azt hiszem, hogy az ifjú kollegák­nak egy-egy ujjrenddel, vonó­tartással segítségére lehetek a darab eljátszásában. Az is igaz, hogy nem csak a szimfóniát gyakoroljuk, hanem egy, négy bőgőre írt Strauss-melódiákból álló művet is, főképp azért, hogy a társaság jobban össze­szokjon, és csiszoljuk a hang­zást. Mivel öt bőgősöm van - az egyik lány -, az egyik szó­lamot ketten játsszák. A Stra- uss-művel július 20-dikán mu­tatkozunk be. M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents