Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-02 / 181. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. július 2., csütörtöl VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Jó tanácsok adózóknak Amit a rendező mérlegről tudni kell Leadási határidő: július 10. Változások a szociális segély adózásában Az 1991. éves rendező mérleg, rendező eredménykimutatás, illetve egyszerűsített mérleg készítéséről és Adóhatósághoz történő beadásáról az 1991. évi XVIII. törvény, az 5/1992. (III. 18.), a 6/1992. (III. 18.), a 12/1992.(V.14.) és a 13/1992. (V.14.) PM rendeletek intézkednek. Ezek alapján:-Rendező mérleget, rendező eredménykimutatást készít az, aki 1991-ben kettős könyvvitelt, vagy egyszerűsített kettős könyvvitelt vezetett és mérleg- beszámolót, illetve egyszerűsít- tet beszámolót adott le.- Rendező egyszerűsített mérleget készít minden olyan egyszeres könyvvezetésű vállalkozás, amely vagyonkimutatás leadására kötelezett, illetve azon egyéni vállalkozók, akik cégbírósági bejegyzéssel rendelkeznek. Rendező mérleget csak az 1991. december 31-én létező és az 1991. december 31-én megszűnt vállalkozásoknak kell készíteni. (Az 1992. év folyamán alakult vállalkozások csak nyitómérleget adnak le.) A mérlegeket a fenti adat- szolgáltatói körnek 1992. július 10-ig kell leadni, két példányban a területileg illetékes állami adóhatóságnak. Baranya megyei adóalanyok esetében postán a 7621 Pécs, Rákóczi u. 54-56 számra címezve kell feladni, személyes érkezés esetén ugyanitt az Ügyfélszolgálati Iroda veszi át a mérlegeket. A pénzintézeti szolgáltatás ágazatba tartozó — pénzintézetek, biztosítók, brókerek - válDecember végéig kell dönteni arról, milyen szervezeti formában működjenek a jövőben a szövetkezetek. Ha a tagság a szövetkezeti formát választja, el kell dönteni a szövetkezeti szervezetet jellegét Ausztriában és Németországban a múlt század közepe óta működik az úgynevezett Raiffeisen szövetkezési forma, ami modellként szolgálhat a magyarországi újjáalakuló szövetkezetek számára. A Raiffeisen-típusú szövetkezetek alaptevékenysége a mezőgazdasági termékek felvásárlása, feldolgozása, értékesítése; az egyes területek igényei szerint termelési tanácsadást és szolgáltatásokat (például gépi munka, gépkölcsönzés) is nyújtanak. A magyar, hagyományosan termelésre koncentráló szövetkezetek átalakításával párhuzamosan célszerű lenne a feldolgozás, az értékesítés, a hitelezés és biztosítás ügyleteket összehangoló szervezetet alakítani. Legalábbis így vélekedik a szövetkezetek érdekképviselete, s ezért léptek be a közelmúltban a Raiffeisen-szövetségbe. A polgármester segítsége A múlt század közepén a németországi földreform során földhöz jutott egyéni gazdálkolalkozások rendező mérlegének készítését a közeljövőben megjelenő PM rendelet írja elő. Ennek a körnek a mérlegleadási határideje előreláthatólag július 20.-a lesz. Az egyéb szervezetek - lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szerv, alapítvány, víziközmű társulat - a rendező mérleget, illetve a rendező egyszerűsített mérleget a 184/1991. (XII.30.) kormányrendeletben foglaltak alapján kötelesek elkészíteni, azonban mérlegbenyújtási kötelezettségük az adóhatóság felé jelenleg nincs. A rendező mérlegeket a rendeletben meghatározott és a Pátria Nyomtatványellátónál beszerezhető Terv. 1707 és 1708 számú nyomtatványokon kell elkészíteni. A pénzintézetek, biztosítók és a bróker cégek címre szólóan a PM Számviteli Főosztályától kapják meg a rendező mérleg garnitúrákat. Az egyes nyomtatványok bontó lapján fel kell tüntetni az „1992. január 1-jei rendező” megjelölést. A mérlegeket az 1991. december 31-én érvényes statisztikai számjellel kell ellátni. A rendező mérleg, rendező eredménykimutatás elkészítésénél az 1991. december 31-én illetékes állami adóhatóságnál és a cégbíróságnál letétbe helyezett mérleget kell, mint 1991. évi zárómérleget, figyelembe venni. A rendező egyszerűsített mérleg összeállításánál az 1991. évi záró vagyonkimutatás adatai kerülnek rendezésre.. A rendező mérleg, rendező eredménykimutatás nyomtatdók a tőke és felszerelés hiányában nem tudtak gazdaságokat létrehozni. Ezt látva Raiffeisen polgármestere a községbeli gazdák helyzetét elemezve az önsegélyen alapuló, a gazdákat segítő szervezeti formában kísérelte meg az új gazdaságok egzisztenciájának megteremtését és továbbfejlesztését. Idővel Németországban, Ausztriában ez a szövetkezési forma széles körű mozgalommá vált. A Raiffeisen-szövetkezet három fő alapelvre épül. Az első a szövetkezeti önsegélyezés: közel azonos gazdasági helyzetű emberek közös szövetkezeti vállalkozást hoznak létre. Céljuk, hogy a tagok anyagi eszközeik révén egymást segítve, egymásért kezességet vállalva igyekeznek a gazdasági verseny hátrányait kiegyenlíteni és ezzel saját piaci pozíciójukat erősíteni. A szövetkezeti vállalkozások piaci magatartását alapvetően a közös cél elérésének szolgálata jellemzi. A második elv az önigazgatás: a tagok maguk döntenek alapszabályukról, szövetkezetük szerveiről és gazdasági tevékenységükről. A szövetkezet belső életébe senki nem szólhat bele. A harmadik a felelősség elve. Eredetileg az úgynevezett korlátlan felelősség elve érvényesült, később mindinkább a korlátolt felelősség váltotta fel ezt a tagok az általuk bevitt tőke márvány kitöltésénél (az 1991. évi zárómérleg nyomtatvány kivételével) a „d” oszlopot (tárgyév) kell felhasználni. A „c” oszlopba (előző év) adat nem kerülhet. A beadott garnitúrában csak egyféle eredénykimutatás - (vagy A) összköltség eljárással, (vagy B) forgalmi költségeljárással készített kerülhet. Ha a szervezeti változás időpontja 1991. december 31., vagy 1992. január 1., akkor a rendező eredménykimutatás nem kerül beadásra. A mérleg ebben az esetben a zárómérleget és a rendező mérleget tartalmazza csak. Annak a gazdálkodónak, aki 1992. január 1-jétől kettős vagy egyszerűsített kettős könyvvitelről egyszeres könyvvitelre tér át, rendező eredménykimutatást szintén nem kell készítenie. A számviteli törvény, illetve a rendező mérlegről szóló PM rendelet értelmében a rendező mérleg egyszerűsített formában is elkészíthető. Ebben az esetben mind a rendező mérlegben, mind a rendező eredménykimutatásban csak a nagy betűvel, illetve római számmal jelzett sorokban kell adatot közölni. Ha a szervezeti változás 1991. december 31-én valósult meg, így a beadásra kerülő zárómérleg és rendező mérleg nem kapcsolódik, mivel közte a vagyonmérleg van. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mérlegek adatait 1 000 Ft-ban kell közölni. Weilerné Solt Éva Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága tékáig feleltek a szövetkezet gazdálkodásáért. Vállalkozásnak kell tekinteni Ezt a szövetkezeti formát vállalkozásnak kell tekinteni, mivel egyfelől a tag a szövetkezetnek résztulajdonosa, másfelől a tag üzletfél, mert használja a szövetkezet szolgáltatásait. Lényeges eleme az úgynevezett nyitott tagság. Mindenkinek lehetősége van a törvényi és alap- szabályi rendelkezések alapján szövetkezeti taggá válni, akár természetes személy, akár jogi személy. Tehát mindenkinek joga van be-, illetve kilépni ebből a szövetkezeti formából. A szövetkezetnek minden tag számára áttekinthető méretűnek kell lennie. így a tag felelőséggel tud dönteni a szövetkezet gazdasági, társadalmi ügyeiben. Ezek a falusi szövetkezetek nem egyedül oldják meg sokrétű gazdasági feladataikat, hanem társult szövetségi intézményeket hoztak létre. Csak olyan feladatok látnak el, amelyeket a tömörült szövetkezetek kü- lön-külön maguk nem tudnak megoldani. Az állammal és a közélet szerveivel szemben érdekképviseleti, koordinációs funkciót tölt be ezen szövetségi szervezetek országos egyesülése. (Világgazdaság) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, 1992. január 1-jén hatályba lépett 1991. évi XC. törvény szűkítette az adómentes jövedelmek körét. A törvény kimondta, hogy mentes az adó alól az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély. Az 1992. évi XX. törvény április 15-ei hatállyal több ponton módosította az 1991. évi XC. törvényt, ez a változás azonban nem érinti az 1992. január 1. és április 15-ike között kifizetett, illetve nyújtott szociális segélyek adójogi minősítését. A módosítás alapja 1992. április 15-étől adómentes az önsegélyező feladatot is ellátó társadalmi szervezet és a szociális célú alapítvány általa szociálisan rászorult magánszemélyeknek nyújtott szociális segély. Az adómentesség feltétele, hogy a segélyt szociálisan rászoruló kapja. Szociális segély az, amelyet készpénzben vagy természetbeni formában szociálisan rászorulónak nyújtanak. Szociálisan rászoruló - a törvény értelmező rendelkezése szerint - az, A mezőgazdasági kistermelés után tavaly mintegy 15 és fél ezer magánszemély fizetett jövedelemadót, ennek teljes ösz- szege megközelítette a 750 millió forintot - tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t. A mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozók átlagosan személyenként 46 ezer forint adót fizettek 1991-ben. (Az adatok még nem véglegesek, de a bevallások többségének feldolgozása utáni állapotot tükrözik, ami előre láthatólag már nagyságrendileg nem változik.) A fizetett adók összege jelentős szóródást mutat. A Budapesten A Magyar Nemzeti Bank tervezi, hogy amennyiben a kamatok jelentős mértékben csökkennek, úgy lehetővé teszi külföldiek számára államkötvények megvásárlását. Az MNB-ben ezzel kapcsolatban az MTI-nek elmondották: jelenleg a külföldiek elsősorban azért nem fektethetik pénzüket magyar állampapírokba, mert az államkötvénynek és a kincstáijegynek igen kedvező a kamatozása. Ezért is nagy az érdeklődés a külföldi befektetők körében a magyar állampapírok iránt. Amennyiben azonban az állampapírok kamatai évi 20 százaléka, vagy az alá csökkennek, úgy a jegybank már egyre kevésbé látja akadályát annak, hogy ezt a korlátozást feloldja. Mindez azért lenne fontos, mert várhatóan egyre nagyobb tömegben jelennek meg a belföldi pénzpiacon állampapírok. Az idén a költségvetés újraterakinek létfenntartása olyan mértékben veszélyeztetett, hogy azt vagyoni viszonyaira is tekintettel, csak külső segítséggel képes biztosítani. Mérlegelni kell az érintett személy jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá az általa eltartottak megélhetési viszonyait. A törvénymódosítással ugyancsak adómentessé vált az önsegélyező egyesület és az önsegélyező alapítvány által egészségügyi és szociális céllal nyújtott természetbeni és pénzbeli ellátás, ha az alapítók, illetve a csatlakozók a hozzájárulást nem számolták el költségként, illetve a hozzájárulás után adóalap csökkentő kedvezményt nem vettek igénybe. Az adómentesség feltétele ez esetben a befizetők oldaláról behatárolt. Továbbra sincs változás abban, hogy a munkáltató által nyújtható segélyből csak a házastárs, vagy egyenes ágbeli rokon részére folyósított temetési segély adómentes. Kormányné dr. Ambrus Erzsébet Adó- és Pénzügyi Ellenó'rzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága adózó közel 400 kistermelő például, átlagosan több mint 70 ezer forintot fizetett be adóként, ami hozzávetőleg 50 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A 750 millió forint adó nagyobb részét - 645 millió forintot - az a közel 14 ezer kistermelő fizette be, akiknek éves árbevétele 500 ezer és 2 millió forint között volt és nem jelentkeztek be egyéni vállalkozóknak. A fennmaradó 100 milliót az egyéni vállalkozóként bejelentkezettek fizették, pontosabban, a mintegy az 1500-ból ezren, mivel a vállalkozók egy- harmada veszteséggel zárta az 1991-es évet. (MTI) vezett hiánya már 160-180 milliárd forint között alakul, s jövőre a deficit még ezt a szintet is meg fogja haladni. A Pénzügyminisztérium képviselői a közelmúltban bejelentették: a szakemberek jelenleg két költségvetési változaton dolgoznak. A kedvezőtlenebb változat szerint a hiány elérheti a 250 millárd forintot, de kedvezőbb esetben is legalább 200 milliárd forint körül alakul. A deficit finanszírozását a Pénzügyminisztérium teljes egészében a pénzpiacról akarja megoldani. Abban azonban jelenleg bizonytalanok: a belföldi pénzpiacról meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy közben a vállalkozásoknak is maradjon majd elég hitel. Ezért olyan elképzelést fontolgatnak: a költségvetés finanszírozására külföldön bocsátanak ki állampapírokat. (MTI) Bemutatkozik Pécsett a Deloitte and Touche A nemzetközileg is elismert Deloitte and Rouche (DRT) tanácsadó cég mutatkozik be július 2-án délelőtt 11 órakor Pécsett a Palatínus szállodában mindazoknak a dél-dunántúli gazdálkodó cégeknek, vállalkozásoknak, amelyek működésük eredményesebbé tételével, zökkenőmentes átalakulásukkal kapcsolatban magas színvonalú és hatékony külső szakmai segítséget szeretnének igénybe venni. A Munka Törvénykönyv értelmezése A gazdálkodók munkaügyi szakembereinek segítésére a Magyar Gazdasági Kamara és a Munkaadók Országos Szövetsége a közeljövőben megjelenteti „A Munka Törvénykönyv munkaadói értelmezése” című közös kiadványát. A segédkönyv tartalmazza a Munka Törvénykönyv szövegét, eligazítást nyújt a kollektív szerződések, illetve munkaszerződések megkötéséhez. A kiadvány megvásárolható a Magyar Gazdasági Kamara (Budapest, V. kér. Kossuth L. tér 6-8.) ügyfél- szolgálati irodáján, vidékről utánvéttel is megrendelhető. Pénzintézet lesz a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. Megtartotta közgyűlését a múlt év végén alakult Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. A részvénytársaságot - mint ismeretes - 4,6 milliárd forintos alaptőkével az Állami Fejlesztési Intézet, az Állami Vagyonügynökség és Szerencsejáték Rt. hozta létre. A részvénytársaságban az ÁVÜ részesedése 42,2 százalék, az ÁFI érdekeltsége 57,5, a Szerencsejáték Rt.-é pedig mindösz- sze 0,2 százalék. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt. jelenleg még nem pénzintézetként működik, de az alapítók rövidesen alkalmassá kívánják tenni ilyen jellegű feladatokra. Az elképzelések szerint az intézményből stratégiai befektetések és hosszú távú hitelezésre szakosodott pénzintézet lesz majd. A kisvállalkozások teljesítménye A kisvállalkozások által előállított hozzáadott érték 1991-ben megközelítette a bruttó hazai termék (GDP) Í0 százalékát. Ezen belül a társas kisvállalkozások, vállalkozási nyereségadót fizető nem jogi személyiségű társas és egyéni vállalkozások által előállított hozzáadott érték 1991-ben (folyó áion számolva) 38,2 milliárd forint, ez 34,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezt 40 ezer vállalkozó hozta létre, 2/3-dal több, mint 1990-ben. Tovább hízik a postamaci A Postabank elindította a lakossági folyószámla-vezetést. Budapesten jelenleg 2, valamint a közeljövőben megnyíló másik két, vidéken 21 Postabank-fiókba sétálhat be az ügyfél. Raiffeisen-szöv étkezés Önsegélyezésen alapuló modell Visszatekintés A mezőgazdasági kistermelés adózása 1991-ben Magyar nemzetgazdaság Államkötvények külföldieknek
