Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-17 / 196. szám

1992. július 17., péntek új Dunántúli napló 3 Megoldható a kórházi veszélyes hulladékok ártalmatlanítása Hordóba zárt AIDS A veszélyes hulladék a gyüjtődobozokkal együtt kerül megsemmisítésre Fotó: Szundi György Hosszú-hosszú évek óta sú­lyos gond a különböző egész­ségügyi intézményekben ke­letkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása. Azért „csak” ennyi ideje, mert még koráb­ban a környezetvédelmi előírá­sok nem szorították annyira az érintetteket a probléma megol­dására. Hat évvel ezelőtt ala­kult egy cég, a Környezetvé­delmi Kft., amelyik feladatául a veszélyes hulladékok - ezen belül a kórházakban keletke­zők - ártalmatlanítását tűzte ki. Négy éve már ez a cég nyerte el például a fővárosban az e célra kiírt pályázatot. Újabb két év elteltével Buda­pesten 33 000 kórházi ágyon keletkező hulladék elégetésére vállalkoztak volna, a megfelelő rendszer kidolgozása alapján. Ebből azonban egyelőre mind­össze 7000 kórházi ágy hulla­dékának finanszírozása megol­dott. Baranya megyét úttörőnek kell minősítenünk, a pécsi Honvéd Kórház jóvoltából. Ebben az intézményben vállal­koztak először az úgynevezett SEPTOX-rendszer alkalmazá­sára, az amerikai-magyar kft. - a már említett Környezetvé­delmi Kft. leányvállalata a SEPTOX által kidolgozott gyűjtőrendszer használatára. Tegnap délelőtt a cég szakem­berei erről tájékoztatták a szakmai bemutatón az érintett egészségügyi és más intézmé­nyek képviselőit. A Honvéd Kórházban már több hónapja áll az a hűtőka­mion, amelyik regionális szin­ten képes fogadni a műtőkben, rendelőkben, ambulanciákon keletkező veszélyes hulladé­kokat. Természetesen ezek összegyűjtése csak speciális edényekben történhet, ezeket a SEPTOX biztosítja. Ezek a tá­rolóedények - a célnak megfe­lelő, erős falu papírdobozok, vastag műanyagzsákok, tökéle­tesen záró műanyaghordók - rendelkeznek az úgynevezett ADR-minősítéssel, megfelel­nek azoknak a nemzetközi elő­írásoknak, amelyek a veszélyes hulladékok tárolását, szállítását szabályozzák. Ha a kamion megtelik, a hulladékot a dorogi égetőműbe szállítják, ott ártal­matlanítják. Siklóson és Mosdóson is van már SEPTOX-hűtőkamion, az ott összegyűjtött veszélyes anyag először a Honvéd Kór­házba kerül, innen viszik to­vább Dorogra. Itt egyébként a kft.-nek külön ki kellett építe­nie a kazánokhoz egy megfe­lelő veszélyeshulladék-vona­lat. Az nemzetközi szinten el­fogadott, hogy az égetés az ár­talmatlanítás megmegfelelőbb módja. A tegnapi szakmai bemutató másik célja éppen az volt, hogy bebizonyítsák: olyan régióban is működtethető a SEP­TOX-rendszer, ahol nincsen égetőmű. Bár a szállítási költ­ségek többletként jelentkeznek, ám a térség megszabadul a ve­szélyes kórházi hulladékoktól és az égetőmű telepítésének sú­lyos terheitől. Nagyon sok veszélyes hul­ladék keletkezik a kórházak­ban. Becslések szerint az or­szágban lévő mintegy 100 000 ágyon naponta és ágyanként 100 gramm. A SEPTOX Kft. a teljes mennyiség összegyűjté­sére, szállítására és ártalmatla­nítására vállalkozna - ám az egészségügy jelenleg csak mintegy 10-15 000 kórházi ágyra tud anyagi fedezetet biz­tosítani. A rendszer működte­tése nem lehet drága. Gondoljunk csak arra: mi­lyen összeg lehet arányban az­zal, hogy a SEPTOX-hordók- ban például tökéletesen herme- tizálni tudják az AIDS-fertőzöt- tek kezelése során használt eszközöket... Tény, a szigo­rodó környezetvédelmi előírá­sok a megoldás felé szorítják az egészségügyi intézményeket - az pedig a SEPTOX-rendszer révén már itt kopog az előszo­bájukban. Mészáros A. Nagyító nélkül is könnyen felismerhetó'k a hamisítványok Fotó: Szundi György Forintot nem érdemes hamisítani Hamar kiderülnek a csalafintaságok Bizalmatlanság az igazgatóval szemben Baj van a kultúrával Szigetváron? Új pályázatot ír ki az önkormányzat Országos mézvásár Az idén, augusztus 1-jén ötö­dik alkalommal rendezi meg az országos mézvásárt Jászbe­rényben a Szatmári László Jás­zsági Méhészegyesület. A vá­sárra a magyar termelő méhé­szeken kívül meghívták a mé­hészeti termékeket feldolgozó, forgalmazó külföldi és magyar vállalatok képviselőit, a méhé­szeti eszközgyártókat és árusí­tókat. A törekvés az, hogy a ha­zai méhészek közvetlen kapcso­latot teremtsenek az európai or­szágok kereskedőivel, meeg- könnyítve ezzel a magyar méz értékesítését. A jászsági méhésztalálkozót kulturális rendezvények kísérik. Micro-hitel a Pécsi Ipartestület tagjainak A Magyar-Amerikai Vállal­kozási Alap micro-hitelekkel kívánja támogatni a Pécsi Ipar­testület tagjait. Első lépcső­ben a nyújtandó kölcsönök nagyságáról, a garanciák fajtái­ról, a kamat mértékéről és a tü­relmi idő hosszáról kértek elő­zetes tájékoztatást. Szeretnék a programot gyorsan elindítani, hogy a kisvállalkozók minél hamarabb igénybe vehessék ezt a támogatási formát. Megszakadt a telefon­összeköttetés 16 községgel A Magyar Távközlési Válla­lat központi ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint a csütör­tökre virradó éjszaka Zalaeger­szeg térségében kábellopás mi­att 16 községgel szakadt meg a telefon- és telexkapcsolat. A szerelők reggel megkezdték a helyreállítást és így várhatóan még a nap folyamán újra meg­indulhat a telefon- és telexszol­gáltatás. Az idén is lesz autószalon Novemberben rendezi meg a Hungexpo a Budapesti Autósza­lont. Ez eltér majd a korábbiak­tól, ugyanis a piac tagoltabbá vált, így az importőrök döntése egybeesett a szervezők javasla­tával, hogy a márkaképviseletek csak a páratlan években állítsa­nak ki, a páros években pedig a nem generálimportőr kereske­dők bevonásával kereskedelmi kiállítás és vásár legyen.- Ennyi pénz csak szám- tanpéldákban létezhet - sza­kadt ki belőlem a sóhaj, ami­kor garmadában álló, min­denféle címletű bankjegykö- tegeket szorgosan számláló és ellenőrző dolgozókat láttam a Magyar Nemzeti Bank Bara­nya Megyei Igazgatóságán. Két kísérőmet és beszélgető- partneremet, Bárdi Jenőné számviteli osztályvezető he­lyettest és dr. Szabó Sándor el­lenőrzési főcsoportvezetőt nem izgatta a látvány. Sőt, a pénzt kezelő hölgyek is csak annyit jegyeztek meg kérdé­semre, hogy miért vagyok úgy oda? Hiszen a bankjegy csak egy darab papír ... Valóban az? Mert akkor egyeseknek igen könnyen tá­madhat olyan ötlete, hogy ezt a bizonyos „papírt” érdemes lenne sokszorosítani. Főleg ha a mai másolótechnika fejlettségét vesszük alapul. Az illetékesek igen hamar meggyőztek feltéte­lezésem alaptalanságáról. Bár nem tagadták, előfordulnak ilyen kisérletezések, ám szerin­tük ezeket rendkívül gyorsan és meglehetősen egyszerűen fel tudják deríteni. Mint elmond­ták, annak ellenére, hogy általá­ban minden bankjegy tartalmaz bizonyos titkos azonosító jele­ket, amelyekről még más orszá­gok pénzintézetei sem tudnak, a valódiság eldöntése során az el­sődleges szempont a pénz tapin­tása. A magyar bankjegyek alapszín- és mélynyomással ké­szülnek. S az utóbbi miatt a gyakori használat, a gyűrődés, sőt még kimosás esetén is megmarad bennük az a finom, néhány tizedmillimétemyi re- cézet, ami ujjbeggyel könnyen érezhető, körömmel megka­parva pedig sercegő hangot ad. Ráadásul az ötezresen a vakok számára rendszeresített jelzés is támpont lehet a valódiság meg­ítélése során. Kételkedésemnek hangot adva elmondtam, a Vakok és Gyengánlátók Országos Szö­vetsége Baranya Megyei Szer­vezete vezetőitől kapott infor­mációk szerint a vakok nem ér­zékelik a Braille írásjeleket ezen a pénzen. Ennek okát az il­letékesek a bankjegy elhaszná­lódásával magyarázták. De az elmondottakhoz hozzátették, hogy ez az elhasználódás a mélynyomásra nem vonatkozik. A papírminőséggel kapcsolat­ban meggyőző bizonyítással szolgáltak: az összegyűrt majd kisimított pénz és a jóminőségű irodai papír között még laikus­ként is különbséget tudtam tenni. Az előbbi szinte rugalma­san kisimult, az utóbbi viszont megtöredezett, mert tükörfelü­letű. És emiatt az érezhető kü­lönbség miatt évenként mind­össze 3-4 esetben hoznak be vizsgálatra bankjegyet. Mert bármilyen tökéletes másolási technikával készítik a hamisít­ványt, az átvevőnek rögtön fel­tűnik a simasága. Ráadásul ott van még a sorszám és a változó aláírások kérdése. Egy balkáni ország állampolgárai próbál­koztak legutóbb forinthamisí­tással, azt képzelve, hogy ha­zánkba érve megtalálták a ká- naánt, de néhány ezer bankjegy elkészítése után a pénzintézetek együttműködésének köszönhe­tően a rendőrség pillanatok alatt felszámolta a kezdeményezést. A pénzforgalom biztonságát az új bankjegyek tovább növel­hetik. Közbevetésemre az illetéke­sek elmonták, hogy gyártásukra eddig azért nem került sor, mert a pénzjegynyomda finoman fo­galmazva elavult. Még az is szóba került, hogy emiatt a magyar pénzt külföl­dön nyomtatnák, de az újabb tervek szerint - előreláthatóan a jövő évben - japán és nyu­gat-európai cégek segítségével hazánkban telepítenek új bank­jegynyomdát. S végül arra is választ kap­tam, hogy miért nem lehet egy ezresből kettőt csinálni. Ugyanis az új rendelkezések ér­telmében a bank megszüntette a pénzsérülések esetén eddig használt módszerét a négyzetrá­csos számítási rendszert amely­nél annyit fizettek ki a bankjegy címletének függvényében, amennyi maradt belőle. Immár új, teljesértékű pénzt kap az, aki a megrongálódott bankjegy ma­radványainak 51 százalékát fel tudja mutatni. Főleg, ha az nem hamis. Ruzsinszky Tibor Másodszori nekifutásra sem sikerült művelődési ház igazgatót választani Szigetvá­ron, s egyelőre bizonytalan, ki lesz a kinevezett vezetője en­nek az intézménynek - ez de­rült ki az elmúlt héten lezaj­lott rendkívüli testületi ülé­sen. A három helybéli - köztük a jelenlegi igazgató - és egy külső pályázó közül a testület­nek június utolsó napján kellett volna választania, azonban ak­kor a döntést a határozatképte­lenség miatt elnapolták. A múlt heti rendkívüli képviselő testü­leti ülésre három jelölt maradt, akik közül egy időközben visz- szalépett. Az ülést megelőzte az önkormányzat kulturális, ifjú­sági és sportbizottságának ülése, melyre a város kulturális és művészeti életének néhány képviselőjét is meghívták, hogy mondják el véleményüket a je­löltekről. Itt hangzott el néhány, a városban már többször hallott vád az igazgató ellen: más tevé­kenységek rovására előnyben részesíti a társastáncot, s hogy nem tudott megfelelő munka- kapcsolatokat kialakítani a vá­rosban működő különböző mű­vészeti csoportokkal. A bizott­ság véleménye, miként a testü­leté is, megoszlott a jelöltek kö­Júniusban - az előzetes ada­tok szerint - tovább növekedtek a lakossági megtakarítások. Összegük a félév végén megha­ladta a 900 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank tá­jékoztatása szerint az elmúlt egy hónap során a pénzintéze­teknél lévő lakossági megtakarí­tások 884 milliárd forintról 902.1 milliárd forintra emelked­tek. Egyaránt növekedtek a fo­rint és a devizabetétek. Míg áprilisban csökkent, és májusban csak mérsékelten nö­vekedett a devizabetét állo­mány, júniusban ezen a téren is alapvető változás következett be. A bankokban tartott lakos­sági devizabetétek összege a félév végén - az előzetes adatok alapján - elérte a 143.3 milliárd forintot. Májusban az állomány 137.8 milliárd forint volt, ápri­zött. A pályázók nem a szakmai érvek alapján váltak alkalmat­lanná, elsősorban a vezetői ké­pességeikkel nem voltak meg­elégedve. A vita során ismét elő került az az egyes képviselők ál­tal régóta hangoztatott elképze­lés, hogy vonják össze egy igazgató irányítása alá a városi könyvtárat és a művelődési há­zat. De akkor két pályázatot kel­lene kiírni, két igazgatót megvá­lasztani, s egyébként is a két te­vékenység szakmailag össze­férhetetlen - hangzottak el az ellenérvek. Végül a testület új pályázat kiírásáról döntött, s addig megbízott vezető látja el a művelődési ház igazgatói teen­dőit. Kérdés azonban mostmár csak az, lesz-e vállalkozó az ál­lás betöltésére, ugyanis a jelen­legi igazgató a bizalmatlan lég­körre hivatkozva ezt nem vál­lalta. Baj van tehát a kultúrával Szigetváron - ezt tükrözi az igazgató kinevezése körüli huza-vona és a városban elter­jedt vélemények: nincsenek színvonalas programok, a ren­dezvények érdektelenségbe ful­ladnak és hogy csak a statisztika a fontos, nem a tartalom. Talán egy új igazgató változ­tat majd ezen?! S. M. lisban pedig 136.5 milliárd fo­rintot tett ki. Tartósan növekszik a pénzin­tézeti értékpapír állomány is. Június végén a lakosság tulaj­donában 201.6 milliárd forint értékű pénzintézeti értékpapír volt. Egy hónap alatt az érték­papír állomány mintegy 4 milli­árd forinttal növekedett. Több készpénz is kikerült a lakosság­hoz, ennek mennyisége a félév végén 212.1 milliárd forint volt. Hónapok óta csökken a la­kosság tartozása. Az állampol­gárok több hitelt fizetnek visz- sza, mint amennyi új kölcsönt felvesznek. Ennek következté­ben a lakosság egyre kevésbé van már eladósodva. Tartozása jelenleg 177.1 milliárd forint. Februárban a lakosság még 190.8 milliárd forinttal tartozott a bankoknak. Növekvő megtakarítások

Next

/
Thumbnails
Contents