Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-16 / 195. szám
8 uj Dunántúlt napló 1992. július 16., csütörtök VÁLLALKOS SÁSOK — ÜZLET Dr. Sárközy Tamás: Gazdag nyugati özvegyet keresünk... Uniformizált vállalati formák gazdaságunkban Megszűnő munkaközösségek, átalakulás előtt a társadalmi szervezetek Rendezettebb lehetne a helyzet A Bankszövetség főtitkára a bankok, az MNB és a PM együttműködéséről A Pécsett rendezett XXX. Közgazdász Vándorgyűlés vállalati gazdálkodás témakörű szekcióülésén hangzott el a „Uállalati formaváltozások” című előadás, s igen nagy sikert aratott a csaknem 400 fős szakmabeli hallgatóság előtt. A Budapesti Közgazdasági Egyetem tanára, dr. Sárközy Tamás volt az előadó, s érthető volt a nagy érdeklődés, hiszen napjaink egyik legidőszerűbb gazdasági problémáját az állami cégek átalakulásának sajátosságait elemezte. Az érdekesebb gondolatokból állítottunk össze egy csokrot. Külföldi tanulságok Míg nyugaton a működő társaságok formaváltása teljesen normális dolog, s elsősorban kedvezőbb adózási feltételek elérése céljából születnek ilyen döntések, addig nálunk mindig valami óriási botrány, csőd, vagy felszámolási eljárás szimatolható a háttérben. A fejlett pi- acgzdasággal rendelkező országokban a társaságok élén igen ritkán található felelős jogi személyiség, teljes tulajdonosi felelősséggel zajlik a működés irányítása. A pénzintézetek terén sincs semmiféle szükségszerűség az részvénytársasági formában való megjelenést illetően. Mi több, kereskedelmi célokra igen gyakran nem kereskedelmi formát választó társaságok alaAz Irish Management Insti- tule és az Európai Közösség támogatásával a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében 50 magyar cég megalakította a Magyar Menedzsment Intézetet. A hazai vezető- képzést szolgáló nem nyereségorientált intézmény szervezeti és anyagi hátterét a közeljövőben alakítják ki. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy évvel ezelőtt létrehozott 100 ezer forintos alapítványához eddig az alapító tagok 2,2 kulnak. A Magyarországon oly nagy erővel tiltott típuskeverés odakint jól bevált gyakorlatot jelent, sőt adókedvezmények is ösztönzik sok esetben erre a vállalkozásokat. A hazai gyakorlat Megkezdődött nálunk, is a szervezeti formabővülés, s tapasztalható már a formák közti átalakulás is, de ezek a változtatások még igen egyoldalú indíttatásból jönnek létre. Döntő ok lehet a például a külföldi befektető igénye. Az angol, amerikai gazdasági élet ugyanis nem ismer korlátolt felelősségű társaságot, ők csak rt.-ben tudnak gondolkodni, s hazánkban is ilyeneket keresnek (igaz, később rájönnek, hogy a működést tekintve viszont a kft. áll közelebb az angol gyakorlathoz, s máris meg van a szándék az újabbb átalakulásra). A német nyelvű befektetők viszont csak kft.-ket keresnek, mert így otthon kedvezőbb adófeltételekben részesülnek. Politikai indíttatású is lehet a formaváltoztatás. Parlamenti szócsaták eredményeképp a szellemi apport kérdésében megváltozott a jogszabály. Ezért most a kft. előbb bt.-vé alakul, majd vissza kft.-vé, hogy kivédje az apportlista készítését. Jó példa ez arra, hogy az egészséges gyakorlat túlteszi magát mindenfajta rossz jogi szabályozáson, s megtalálja a millió forintos hozzájárulást jegyeztek. Az intézet megalakulásakor az Európai Közösség budapesti képviselete, az Irish Management Institute és a Budapesti Kereskedelmi Kamara 37 ezer ECU támogatásról írt alá megállapodást. Ez része annak az ösz- szegnek, amelyet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a PHARE-program keretében kért az ilyen jellegű képzésre. Számítanak az USA, Kanada és az ENSZ anyagi segítségére is. viszonyainak legjobban megfelelő megoldást. A privatizációról A szervezeti átalakulások fő indítéka azonban az elkövetkező egy évben már a privatizáció, az állami szektor társaságo- sítása lesz. Ezért is érdemes felhívni a figyelmet két pillanatnyilag érvényesülő téves tendenciára. Különösen veszélyes a túlzott uniformizálás. Az átalakulás végeredménye szinte kivétel nélkül kft., vagy rt., holott az új típusú szövetkezeti forma lehet, hogy hatékonyabban segítené a cégek működését. Túlzott a centralizáció is, hiszen kényszerátalakulásról van többnyire szó, nem normatív feltételek alapján, hanem a hatóságok szubjektív ítéletére bízva a döntést. Önkormányzatok és egyesületek Az önkormányzatok sincsenek könnyű helyzetben, mert az új törvények előírják a közüzemi vállalatok átalakítását. Itt is érvényesül az uniformizáció, csak kft.-ben vagy rt.-ben gondolkodhatnak, pedig például Franciaországban az ilyen esetekre fenntartották a nemzeti vállalati formát. Érdekesség az is a magyar vállalati átalakulási gyakorlatban hogy egyes vállalkozási formák megszűntek, kiestek a kosárból. A gmk.-k, vgmk.-k Magyarország jövőjét évtizedekre meghatározó gazdasági változások idejét éljük. A nemzetgazdaság konszolidációja és fejlődése szempontjából kulcskérdés, hogy a piaci verseny feltételei közé kerülő magyar vá- lallatok helytálljanak a nemzetközi kereskedelemben. Ennek feltételeit megteremteni az ro- szág és a vállalatok vezetésének mulaszthatatlan feladata. A hazai piac - összhangban a piacgazdasági országközösségekkel kötött kereskedelmi egyezményekkel - megnyílt a nagy erejű külföldi és multinacionális vállalatok előtt. Ezzel egyidőben lassan-lassan bezáródik a gyenge és hiányos marketing tevékenységet folytató, de jó használati értéket előállító magyar vállalatok előtt. A csökkenő vásárlóerő az évtizedeken át elérhetetlen, ma az országot elárasztó külföldi áruk felé fordul, szinte függetlenül attól, hogy azok ára és minősége valóban kedvezőbb-e a magyar áruénál. Ma a hazai vállalatok akkor is kivonulni kényszerülnek országunk piacáról, ha árujuk önmagában versenyképes, de nem győzik a kemény reklám- kampányok finanszírozását. Ugyanakkor a visszaeső forgalom miatt egyre nőnek az előállítás fajlagos költségei, csírájában sorvad el sok műszaki fejlesztési eredmény. S mindezek eredőjeként elérhetetlen ábránddá lesz a magyar vállalatok nemzetközi versenyképessége. Visszafordíthattlanul örműködését hatályon kívül helyezték (a korábban megalakultak még maradhatnak így), eltűntek a szakcsoportok is. Jogilag még létezik, de a valóságban már nem a közös vállalat. Most vannak megszűnőben a közgyűléses és küldöttgyűléses, az állami felügyelet alatt álló vállalati formák, a leányvállalat, a közüzemi cégek, az egyéb jogi személy vállalatának intézménye, azaz minden társadalmi szervezet, egyesület kénytelen lesz átalakulni. Ezért nemcsak kereskedelmi formákban kell gondolkodni. Hamarosan jelentkeznek majd a közjogi kamarák is, a társadalmi szervezetek idejétmúlt kategóriái helyett. így világossá válhat az is, hogy egy párt, vagy egy szak- szervezet más, mint a bélyeg gyűjtők egyesülete. Esélyek, veszélyek Nem megoldott a vállalatok szétválása sem, csak a fúziójuk. Mentségünkre szolgáljon azonban, hogy a vállalatok csopor tosulásának egyértelmű szabályozását még a nyugat-európai országok sem tudták napjainkig megoldani. Az esélyekről, veszélyekről tömören így összegezte véleményét a hallgatóságnak dr. Sárközy Tamás: gazdag nyugati özvegyet keresünk társul, ezek az esélyeink, s ez magában rejti a vele együtt járó veszélyeket is. M. B. E. vénybe kerülnek eredetileg jó versenyhelyzetben lévő iparok, szakmák. Mert figyelmen kívül nem hagyható tény, hogy a honi felvevő piac háttere nélkül nem vezet út a nemzetközi piacon való jelenléthez sem. A legsúlyosabb, szinte azonnali következményként azonban munkahelyek tízezrei szűnnek meg jobb sorsra érdemes üzeltágakban akkor, amikor a magyar gazdaságot a szükséges és elkerülhetetlen szerkezetváltás terhe is sújtja. Gazdasági vezetők, műszaki és közgazdasági szakemberek kis csoportja elhatározta, hogy - kizárólag a hazai törvények és a nemzetközi egyezmények keretei között - megkísérlik a társadalom figyelmét felhívni a hazai piac, a hazai ipar pártolásának fontossága. Fel akaijuk hívni a figyelmet arra, hogy - ugyanúgy, mint százötven éve - most is szükség van felébreszteni a polgári öntudatot a magyar gazdaság pártolására. A célt elérendő alapítványt hoztak létre „Védegylet a magyar iparért” megnevezéssel. Az alapítvány létrehozói várják mindazon magánszemélyek, vállalatok, érdekvédelmi szervezetek csatlakozását, akik és amelyek fontosnak tartják a magyar ipar pártolását, a munkahelyek védelmét, és képesek anyagi hozzájárulásukkal támogatni az akció sikerét. Az alapítványt illetően bővebb felvilágosítást a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarától lehet kérni. A Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a magyar bankok együttműködése a jelenleginél jóval konszolidáltabb lenne, ha idén is kötöttek volna a múlt évihez hasonló megállapodást. E nélkül gyakorlatilag a tavaly elfogadott elvek alapján tevékenykednek a pénzintézetek. Félő azonban, hogy megegyezés hiányában a pénzügyi kormányzat könnyebben kezdeményezhet néhány, a bankszektor tevékenységét kedvezőtlenül érintő intézkedést. Gondot jelenthet az is, hogy esetleg a múlt évben elfogadott pénzintézeti törvény egyes pontjait többek között annak a tartalékképzésre vonatkozó rendelkezéseit módosítani kívánják. „Remélem nem megalapozottak a híresztelések. Nagyban rontaná a kapcsolatokat, ha a döntések előtt nem folytatnának velünk szakmai konzultációt” - mondotta az MTI-nek Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A PM, az MNB és a Magyar Bankszövetség ez évi megállapodása a tavaly elfogadott együttműködési megállapodáshoz hasonlóan három fő témakörre vonatkozott volna: a költségvetés deficitjének finanszírozására, a monetáris politika és a bankok kapcsolatára, illetve a bankok által érvényesített kamatpolitikára. Pulai Miklós a tavalyi megállapodást pozitívnak értékelte. Hangsúlyozta: a pénzintézetek ennek alapján vásároltak meg mintegy 20 milliárd forint értékű kincstárjegyet, és a múlt évben ezzel segítették a költségvetés finanszírozását. A pénzintézetek az egyezmény alapján kezdték el hiteleik, betéteik kamatainak csökkentését is. Idén a megállapodás elsősorban azért nem jött létre, mert e három kulcsterületen - a bankok szerint - sem a PM, sem az MNB nem akart magára nézve Eddig hét magyar vállalat - az Erlau Kereskedelmi Kft., a Dunaferr, az Alsózsolcai Vabe- tonipari Vállalat, a Bácshús Rt., a Megamorf, a Metallimpex és a Növényolajipari és Mosószergyár - jelentkezett az Őszi Nemzetközi Zágrábi Vásárra, amelyet szeptember 14-20. között rendeznek meg a horvát fővárosban - hangzott el többek között azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet a Zágrábi Nagyvásár és magyarországi képviselője, apresentex Vásár képviseleti kft. tartott. A zágrábiak korábban évente 25-28 vásárt tartottak, ezek ösz- szesen mintegy 1 millió látogatót vonzottak. Legnagyobb rendezvényük a szeptemberi őszi Nemzetközi Vásár. A rendezők 50 ország mintegy 2 ezer kiállíA termelői árak májusban az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedtek. Mindezt az ipar által belföldön értékesített termékek árainak alakulásából számolták ki a statisztikusok. Előző év májusához vikötelezettségeket vállalni. Az intézmények úgy vélték, a megállapodás megkötése inkább a bankok érdekét szolgálná. A pénzintézetek például a jegybanktól azt várták el, hogy egyezményben rögzítve olyan monetáris politikát folytasson, amely ténylegesen a pénz- mennyiség szabályozására irányulna, s nem a bankok eredményességét csökkenti. Ugyancsak szerencsés lett volna, ha a PM vállalja, hogy a bankok biztonságos működése érdekében még ez évben összhangba hozza a társasági adótörvényt a pénzintézeti törvénnyel. Pulai Miklós szerint a bankoknak a jövőben is szükségük lesz tartalékaik jelentős növelésére. Ezt részben azzal indokolta, hogy a pénzintézeteknek minél előbb a nemzetközi normáknak megfelelően kell tevékenykedniük, illetve továbbra is nagy figyelmet kell fordítaniuk biztonságos működésük feltételeire. Másrészt a tartalékok feltöltésére a bankok eredményes privatizációja miatt is szükség van. Ha a jövőben a pénzügyi kormányzat esetleg szűkítené a bankok tartalékképzési lehetőségeit, illetve a költségvetési hiány enyhítése érdekében jelentős jövedelem átcsoportosítást hajt végre az MNB, illetve a költségvetés javára, az nemcsak a bankszféra egészének további fejlődését veszélyeztethetné, hanem a gazdaság működőképességét is. A bankok egy részének por- foliója a jelenlegi „csődhullám,, miatt tovább romlott. Jelentősen nőtt a kihelyezések kockázata, így az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a pénzintézetek rákényszerülnek a hiteleik és a betéteik kamataik közötti kamatrés növelésére, hogy hitelezéseiknél a kockázatot fedezzék. (MTI) tóját várják 150 ezer négyzet- méter fedett és 100 ezer négyzetméter szabad területen; a remények szerint mintegy 300 ezer látogató előtt. A Zágrábi Nagyvásár képviselője hangsúlyozta, hogy az országban jelenleg béke van, a zágrábi tartózkodás kockázatmentes, a város repülőtere szabad. Az őszi vásáron korábban is szokásos partnerország szerepét ezúttal Olaszország tölti be. Slabko Begics, a horvát gazdasági kamara képviselője elmondta: a magyar-horvát kereskedelmi forgalom az év első felében 60 millió dollár volt, amelyből a magyar export 37,2 millió dollár, a - vasúti, hajózási és kikötői - szolgáltatások további mintegy 20 millió dollárt tettek ki. szonyítva az áremelkedés 108,6 százalék. Áprilisban a termelői áremelkedés 0,9 százalék volt, márciusban 1,2 százalék körül alakult, februárban csupán 0,3 százalék és januárban pedig elérte az 1,2 százalékot. FELÜLETKEZELÉS Vas, alumínium, réz, bronz és KO-s anyagok csiszolása, polírozása és fényezése. Háztartási eszközök és kések polírozása és élezése. Vas, és sárgarézből készült különböző alkatrészek nikkelezése, kromozása. Függesztett és tömegáruk (csavarok, anyák, alátétek stb.) horganyozása. ELEKTROSZTATIKUS PORSZÓRÁS Alumínium, acél, üveg, kerámia, pala porszórása különböző színekre. Kültéri, beltéri, élelmiszeripari magas és selyem fényű, valamint matt bevonatok készítése. További érdeklődés ELEKTRO-CORR KFT-nél Pécs, Edison u. 10. Telefon: 72/12-087 fax/tel: 72/17-479 Megalakult Budapesten a magyar Menedzsment Intézet Védegylet a magyar iparért Munkahelyet óv, aki hazai árut vesz Magyar kiállítókat vár a Zágrábi Őszi Vásár Termelői árak májusban
