Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-01 / 180. szám

1992. július 1., szerda uj Dunántúli napló 3 Ma lép hatályba az új Munka Törvénykönyv Közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony Három olyan új törvény lép - illetve lépett - július 1-től hatályba, amelyek az ország lakosságának a felét közvetle­nül érintik: az új Munka Tör­vénykönyv, valamint a köz- tisztviselők, illetve a közal­kalmazottak jogállásáról szóló törvények. Összefüggéseikről, a szabá­lyozás néhány lényegesebb, ér­dekesebb újdonságáról kérdez­tük dr. Gyenge Andrást, a Pécsi Munkaügyi Bíróság elnökét.- A három törvény úgy kap­csolódik össze - mondja elöljá­róban -, hogy a közalkalmazot­takra vonatkozó csak azokat a specialitásokat tartalmazza, amelyek a hatályossága körében eltérnek a Munka Törvény- könyvétől, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény pedig pont fordítva: felsorolja azokat a paragrafusokat a Munka Tör­vénykönyvéből, amelyeket a köztisztviselőkre is alkalmazni kell. Július 1-től munkavi­szonyban csak a gazdálkodó szférában dolgozók állnak - rá­juk egyértelműen a Munka Tör­vénykönyve vonatkozik a költségvetési szervek szférájára közalkalmazotti jogviszony, az közigazgatásban dolgozók ese­tében pedig közszolgálati jogvi­szony jön létre.- A korábbihoz képest milyen változások vannak?-Nagyon lényeges változás, hogy a munkaviszony létesíté­sének és megszüntetésének fel­tételéül a kötelező írásbeliséget teszi a törvény. Ez egyaránt vo­natkozik a munkáltatókra és a munkavállalókra. Az új szabály szerint a 16 éven aluliak minden munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjük hozzá­járulása szükséges. Ha a kollek­tív szerződés a munkaviszony­ból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetére - az eljárási szabályok rögzítésével együtt! - nem állapít meg külön jogkövetkezményeket akkor csak egyetlen forma van ennek megtorlására: a rendkívüli fel­mondás. Ezzel a drasztikus esz­közzel azonban nagyon csínján kell bánni, mert a törvény meg­lehetősen képlékeny módon ha­tározta meg, mikor lehet vele élni: ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezett­ségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős -mér­tékben megszegi valamelyik fél, illetve olyan magatartást ta­núsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ám, ha jogvita kerekedik a rendkívüli felmondásból, a bí­róság úgy is ítélhet, hogy nem volt elégséges ok rá. Akkor pe­dig komoly anyagi következ­ményei lehetnek: a munkáltató­nak ki kell fizetnie a dolgozó kiesett bérét, kárát, a végkielé­gítést, ha viszont a dolgozó munkaviszony megszüntetése minősül jogellenesnek, akkor a munkáltatónál felmerült kár megtérítésére kötelezhető. Ez eddig nem volt lehetséges. Nincs fegyelmi eljárás, felelős­ségre vonás, s csak az adott munkáltatónál letöltött munka- viszonyhoz fűződnek kedvez­mények. A Munka Törvény- könyv hatálya alá tartozóknál megszűnik a jubileumi jutalom intézménye és gyökeresen megváltozik a szabadság-rend­szer. Kizárólag az életkorhoz igazodóan jár az éves alapsza­badság 20 és 30 nap között. Na­gyon lényeges, hogy az alap- szabadság egynegyedével ezen­túl a dolgozó rendelkezik. Ha 15 nappal előbb bejelenti igé­nyét a munkáltatónak, az köte­les a dolgozó kívánsága szerint kiadni ezt a szabadságot.- A törvény év közepi hatály­balépésével hogyan történthet a szabadság kiszámítása ?-Erre a mai napig (június 29) nincs jogszabály. Annak hi­ányában csak az lehet az értel­mezés, hogy időarányosan: fél évre jutó szabadság a régi, és fél évre jutó az új törvény szerint.- Hogyan alakul a felmon­dási idő, a munkaidő?- A felmondási időnek mind a minimuma, mind a maxi­muma a duplájára emelkedett, tehát 30 nap, illetve egy év. A munkavégzés alóli kötelező felmentés a felmondási idő 50%-ban lett meghatározva. A munkaidőnél annyi a változás, hogy nem heti, hanem napi munkaidőt határoz meg az új törvény, mégpedig 8 órát. Na­gyon lényeges, hogy a dolgozót heti 2 pihenőnap illeti meg az eddigi heti egy pihenőnap és egy szabadnap helyett. Ez azért érdekes, mert a heti pihenőna­pon végzett munka ellenértéke más, mint a szabadnapi mun­káé. A napi munkaidő a 12 órát nem haladhatja meg, kivéve olyan munkakörökben, ame­lyekben a munka rész- ben-egészben készenléti jel­legű. Eves szinten összesen 144, kollektív szerződés alapján maximum 200 óra túlmunka rendelhető el. Munkaidőkeret esetén a napi munkaidő nem ha­ladhatja meg a 12 órát, s 8 hét átlagában a napi 8 órát.-A munkaviszony szabályo­zásához képest milyen eltérések vannak a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynál ?- Ezeknél a foglalkoztató és a foglalkoztatott között kineve­zéssel jön létre a jogviszony. A foglalkoztató általi megszünte­tésének lehetősége viszonylag korlátozottabb, mint a Munka Törvénykönyv szerint. A jogvi­szonyt megszüntetni felmentés­sel, illetve a foglalkoztatott ré­széről lemondással lehet. A fog­lalkoztatott védelmében a le­mondási idő egységesen 2 hó­nap, a felmentési idő viszont 6 hónap. Itt fennmaradt a fe­gyelmi intézménye, amelynek a legsúlyosabb szankció-fokozata a hivatalvesztés. A közalkalma­zotti szférán belül fenntartotta a törvény az áthelyezés intézmé­nyét, ami a gazdasági szférában megszűnt. A közalkalmazottak számára megmaradt a jubileumi jutalom: 25-30-40 év közalkal­mazotti jogviszonyban töltött idő után 2-3-5 havi illetmény­nek megfelelő jutalom jár. Más a szabadságrendszer: nem az életkorhoz kötődik. A köztisztviselők alapszabadsága évi 25 munkanap, amelyhez be­osztások szerint járul a pótsza­badság. A közalkalmazottaknál pedig az iskolai végzettség és a szakképesítés alapján meghatá­rozott osztályok szerint az alsó és középosztályban 20, a felső és a kiemelt kategóriában pedig évi 21 nap alapszabadság jár. Itt a pótszabadságok mértéke be­osztáson túl a fizetési fokozattól is függ, az pedig a közalkalma­zotti jogviszonyban töltött időn alapul. A bölcsődékben, cse­csemőotthonokban, óvodákban, oktatási intézményekben, vala­mint az egészségügyi ágazatban az oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 nap pótszabadság illeti meg. Ebből a pótszabadságból a foglalkoz­tató legfeljebb 15 napot ok­tató-nevelő, illetve ilyennel összefüggő munkára igénybe vehet. A köztisztviselőknél, közal­kalmazottaknál fizetési osz­tályok és fokozatok vannak szorzókulcsokkal. A közalkal­mazottaknál a jelenleg 8000 fo­rintos minimálbért, a köztiszt­ségviselőknél viszont az idei évre havi 15 000 forintban megállapított összeget kell fel­szorozni. Dunai Imre Kiss Attila festőművész képeiből ny ílott kiállítás tegnap Pécsett a Műhelygalériában (Pécs, Szent István tér 1.) Fotó: Szundi György A nacionalizmus nem jó, nem rossz „A nyílt társadalom és barátai” — nyári egyetem Pécsett Tavaly volt az első, idén a második olyan nyári egyetem, melyet a Janus Pannonius Tu­dományegyetem keretén belül működő Liberális klub szerve­zett. Célul a politikaelméleti fo­galmak megvilágítását, a rend­szerváltások által kitermelt problémák elemző ismertetését tűzték ki. Idén a Nyílt társada­lom és barátai című, tizenkét napos előadássorozat témái négy kurzusra oszlanak. Szól­nak a kortárs politikai ideológi­ákról, a nacionalizmus, a pol­gári szabadságjogok, és a poli­tikai filozófia kérdéseiről. A nyári egyetem három fő szervezője a JPTE filozófia tan­székének tanára: Bretter Zoltán, Keszthelyi András és Kun László. A résztvevő diákok jó része idén is Romániából jött. A folyamatos együttműködés öt­lete már a romániai forradalom ideje alatt megszületett, a két város és az egyetemek között kialakult kapcsolat pedig to­vább erősítette a kötődéseket. A vendégek között van moldáviai, ukrajnai is. Érkeztek joghallga­tók, közgazdászok, történészek, informatikusok, matematiku­sok, míg a pécsi hallgatók zöme a tanszék diákja. Az előadók közt várják töb­bek közt Vitányi Ivánt, Ugrin Emesét, Fodor Gábort, Sükösd Miklóst, Derdák Tibort, Szabó Miklóst, Csizmadia Sándort, Csanády Dánielt, Braun Róber­tét, Dénes Iván Zoltánt, Horá- nyi Özsébet, Kis Jánost, Kroko- vay Zsoltot, Révész Sándort, Törzsök Erikát, Borsi Kálmán Bélát. Romániából Vasile Bo- ari, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Irén és Toader Nicoara érkezik. Előadást tart John Maguire és Stefan Musto is. A rendezvény a JPTE Szántó Kovács János úti „B” kollégiu­mában zajlik. Tegnap délelőtt „A nacionalizmus fogalma” címmel Szabó Miklós történész, országgyűlési képviselő tartott elődást. Vele váltottam néhány szót a téma kapcsán. O- Közel fél évszázad alatt elég zavarossá lett a fejekben, mit is értsünk nacionalizmus alatt. Mit jelent a fogalom ma?- A nacionalizmus egy nem­zetnek mint közösségnek az összetartozását fejezi ki. Szilár­dan kialakult államokban a na­cionalizmus jórészt külpolitikai kérdés, míg máshol a nemzeti identitás jelenthet egy olyan kö­zösségélményt, melyhez meg­próbálhatnak politikai ideoló­giát szerezni, hangszerelni. A nacionalizmus nem önmagában jó vagy rossz, s csak azért, mert szélsőséges megnyilvánulásai is vannak, nem lehet teljesen el­vetni. Mit jelentett a nacionaliz­mus nálunk az előző rendszer­ben, s ön szerint mit jelent ma?- A régi rendszerben gondo­san megkülönböztették a patrio­tizmust, a hazafiságot, s a nem­zeti érzés a proletár intamacio- nalizmus hálójába került. Ez a „csatlós” nacionalizmus egy idegen ország érdekeit szolgálta és fejezte ki. Most, hogy a nem­zeti függetlenség szinte átmenet nélkül megvalósult, a legna­gyobb probléma az ország és a szomszéd országok viszonya lett a nemzetiségi ügyekben. Je­lenleg az az álláspont, hogy minden magyart a nemzet ré­szének kell tekinteni, akár hatá­rainkon belül, akár kívül él. A helyzet sajátos, és az adottsága­inktól nem lehet eltekinteni. Mindenesetre ki kell marad­nunk a szomszéd országok belső felbomlási folyamataiból. Ez rendkívül diszkrét, tartóz­kodó külpolitikát jelent. Ez ná­lunk nem mindig példaszerű, de túl nagy hibát eddig nem követ­tünk el.-Mi lehet a nacionalizmus pozitívuma, s mi a legnagyobb veszélye?- Előnye az, hogy rendkívüli a motiváló ereje a közösségél­mény megteremtésében. Mint egység-ideológia nehezen il­leszkedik ahhoz a gyakorlathoz, mely a demokrácia problémái­nak, konfliktusainak ideológi­ákkal való kifejezésére törek­szik. A legveszélyesebb azon­ban az, ha a nacionalizmust ta­gadják vagy éppen kisajátítják. H. I. Gy. Vigyázat, cápa! Térítéses egészségügyi szolgáltatások Képernyő előtt Jóelőre sejthettük valameny- nyien. Sejthettük, hogy bekö­vetkezik. Még nem öltött ala­kot, de tudtuk - alakot fog öl­teni. Utóbb már szorongva vár­tuk. A cápaveszély. A szorongás egyenesen napi szükségletté vált, mint sokunknak az ópium. Akkor kezdett egészen való­szerűvé, sőt kézzelfoghatóvá válni, amikor csütörtökön este a fél ország, de főként a Kandi Kamera szemeláttára két mar­cona rendőr megállította az em­bereket a füredi mólónál (lehet, hogy nem a füredinél, de ez a jelzős összetétel mifelénk olyan elegánsan hangzik, annyira be­vált - móló a füredin kívül, aminek ilyen jól, ilyen közmeg­elégedést kivívóan csengene a neve, talán nincs még egy az or­szágban), szóval itt két marcona rendőr osztogatni kezdte a cá­pahálót. Meg a cápajelzőt. Tet­szik tudni mi az? Nem? Amit így kell szabályosan vinni, hogy azonnal jelezzen. Megmutatni most nem tudom, nem szeret­ném, ha a nagy nyilvánosság előtt értenének félre. Na dehát egy hülye magyar hogyan is viselkedhetne ilyen­kor, amikor hivatalos közeget lát rendszerváltozás - a veszé­lyek fokozott felmérése - köz­ben? Sehogy nem viselkedik. Il­letve egy kicsit viselkedik, ki­csit zavarban van, nem tudja, viselkedjen-e, vagy egyáltalán ne viselkedjen sehogy, mert már kitört a szabadság. (Lásd a Szabadságszobor fejére húzott, kissé aprólyukú alsónadrágot, szemmagasságban a lyukakkal.) De ha a szabadságszobrot nem is, egy közeget azért még most is, így pertu is érdemes komolyan venni. Itt, a szabadság birodalmában már biztosan értünk van. Ha ló­dít, ha hülyére akar venni, át akar verni bennünket - az még csak pártállami időkből fenn­maradt, megbocsátható beideg­ződés. A nép egyszerű fiai-lányai - a nyugdíjas a sokdioptriás szemüvegével, a parton nevet­gélő lányok, a tébláboló fiatal­emberek - megbocsátanak. Megbocsátanak még az álrend­őröknek is. Miért is csodálkoznának azon, hogy cápák vannak a Ba­latonban? Amikor angolnák is vannak, holott azokról is csak az újságokból tudni? És miért is csodálkoznának, ha a kezükbe nyomnak egy hálót, meg egy ilyen biometeorológiai bizgen- tyűt, amikor közismerten meg­jelentek a cápák Budapesten is? Cápaveszély fenyegeti Gábor Gábor üzletét, Julit cirka hat­van-hetvenezer nettóért akarta elragadni, és egészen természe­tes, hogy megjelent a parla­mentben is. Mára a parlamentben is napi szükségletté vált, mint az evés és az ivás. Honatyáink is szo­rongva, ki szemlesütve, ki jó­kora, kiegyenesített jogi szigo­nyokkal várja. Az is szorong, aki úgy érzi, jóelőre beetették, hogy most ismét átvilágítsák, és nem új feltevés, hogy mindazok szájában, akik szorongva csat­togtatják a fogaikat, az elkopot- tak közvetlen szomszédságában újra és újra kinőnek a cápafo­gak. Persze megnyugtató ter­mészettudományos tapasztalat híján a kérdést (és nem a szájat) jobb nyitvahagyni. Jobb békésen végigsétálni a parton egy marha nagy zöld há­lóval, egy cápajelzővel meg egy zöld kőevővel. Elsétálni Tiha- nyig, ott a legmélyebb a víz, és fogni egy cápát. Bóka Róbert A térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról szóló kor­mányrendelet értelmében jú­lius első napjától megszűnik néhány egészségügyi szolgál­tatás ingyenessége - tájékoz­tatta az MTI-t kedden Veress Pálma, a Népjóléti Miniszté­rium szóvivője. A következő hónaptól ezért a biztosított állampolgárok is csak teljes térítés ellenében vehetik igénybe az orvosi beu­taló nélküli, önállóan kezde­ményezett vizsgálatokat, szakkonzíliumot; az esztétikai, plasztikai sebészeti beavatko­zásokat; az orvosi indikáció nélküli porcelán-, nemesfém- és egyéb magas költségű fog­pótlásokat; az orvosi javaslat­hoz nem kötött gyógyfürdő­szolgáltatást, valamint a nem orvosi indikációra végzett meddővétételt. Központilag elrendelt díjszabás vonatkozik más, eddig térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokra, így július 1-je után 1000 fo­rintba kerül majd a lőfegyvert tartani szándékozók orvosi, míg 1000-4500 forintba pszi­chológiai alkalmassági vizsgá­lata. Ugyanígy fizetni kell a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat elvégzéséért is: a 40 év alattiaknak 1000, a 40 és 60 év közöttieknek 600, a 60 év felettieknek pedig 400 forin­tot. Megszűnik a véralko- hol-vizsgálathoz szükséges vérvétel, valamint a látlelet ki­adásának ingyenessége is. Meglehetősen sokba kerül majd a túlzott alkoholfogyasz­tás is. Ha az illető már a kijó­zanító állomásra sem tud saját lábán menni, kilométerenként 70 forint lesz az „utazás”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents