Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-02 / 181. szám
2 uj Dunántúli napló 1992. július 2., csütörtök Pécsi kitüntetettek Az idei Semmelweis napon először adták át - az egyészség- ügyi, a szociális ellátás, illetve a gyermek- és ifjúságvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért - a Pro Sanitate, a Pro Caritate emlékérmet, valamint a népjóléti miniszter díszoklevelét és elismerő oklevelét. Pro Sanitate emlékéremmel tüntették ki többek között: dr. Kett Károlyt, a Pécsi Orvostudományi Egyetem 3. sz. Sebészeti Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárát, az ILCO Szövetség Orvosi Tanácsadó Bizottságának elnökét, dr. Nyá- rády Józsefet, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Önálló Traumatológiai Klinikája egyetemi docensét. Pro Caritate emlékérmet vehetett át dr. Varga Ferencné dr. Nagy Ibolya, a Pécsi Orvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét. A „Népjóléti Miniszter Díszoklevelét” adományozták dr. Dávid M. Ferencnek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem gyógyszer- tára nyugalmazott egyetemi főgyógyszerészének. A népjóléti miniszter elismerő oklevelét kapta az együttesen létrehozott kiemelkedő eredményért a POTE Ortopédiai és Anasthesiológiai Klinika közös orvoscsoportja: dr. Illés Tamás, dr. Bellyei Árpád, dr. Bárdosi László, dr. Tekeres Miklós. Az Építészet Világnapja alkalmából szerdán adták át a Pro Architektúra díjakat. A pécsi „korsós” ókeresztény sírkamra helyreállításáért és bemutatásának építészeti kialakításáért Bachmann Zoltán,a pécsi „Fema” autós bevásárló- központ tervezéséért Kistelegdi István vehette át az elismerést. A bankok szerint nem lesz roham A hazai bankoknál, pénzintézeteknél nem számítanak arra, hogy csúcsforgalom alakulna ki a pénzváltóhelyeken, annak ellenére, hogy július 1-jétől már évente 350 dollárt válthatnak ki az állampolgárok. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondotta, hogy a bankok nem igényeltek a korábbiaknál több külföldi fizetőeszközt. Részben azt várják, hogy a forgalom nem növekszik számottevően, másrészt elegendő készpénzzel rendelkeznek és a Magyar Nemzeti Banknál is elegendő készlet áll rendelkezésre, s ebből a pénzintézetek gyorsan pótolni tudják tartalékaikat. Az MNB alelnöke szerint nagy a valószínűsége, hogy nem történik lényeges változás a lakosság korábbi viselkedésében. Ezt megelőzően ugyanis több millió állampolgár nem élt még az 50 dolláros valutaváltási lehetőséggel sem. Az ORIMEX KFT a TEXACO olajtársaság hivatalos dél-dunántúli képviseleti értékesítője megkezdte a TEXACO olajak kereskedelmi forgalmazását. Kedvező árak, kiváló minőség. Jelenleg forgalmazott olajaink: * Ursa Super LA/15W-40 1 és 5 l-es Havoline X1.10W-40 1 és 2 l-es Havoline Multigrade 15W-40 1 és 5 l-es Dieseltax 15W-40 1 és 5 l-es Geartex EP-B hajtóműolaj 1 l-es kiszerelésben. Az olajok megrendelhetők ill. felvilágosítás és tájékoztatás a kft irodájában. Pécs, Váci M. u. 20.111/10. vagy a 72/33-104-es telefonon és faxon. • (58834) AT&T USA Direct MAGYARUL 00*800-01112 * Várjon a második tárcsahangra A tájékoztatás szabadságáért (Folytatás az 1.oldalról) engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők szavazatának kétharmada - azaz nem egyszerű többség, hanem széles körű egyetértés - szükséges. A törvényjavaslat - az úgynevezett „média-törvény” - jelenleg az Országgyűlés asztalán van. Szívemből remélem, hogy tárgyalása ősszel, a parlamenti szünet végeztével folytatódik ... Annál is inkább, mert Magyarországon a nemzet tulajdonát képező rádió és televízió szerepe az elektronikus hírszolgálat terén egyelőre kizárólagos, így rendkívül fontos, hogy az ország lakosságát mindenről tárgyilagosan és sokoldalúan - a véleményeket, ellenvéleményeket ütköztetve - tájékoztassák. Hogy a tények, a különböző nézetek ismeretében ki-ki maga tudja megalkotni politikai véleményét. E nélkül ugyanis a különböző politikai erők közötti szabad választás, a demokratikus rend zavartalan működése elképzelhetetlen... Mikor demokratikus rendünk megalakulása után a rádió és a televízió elnökét kineveztem, egyértelműen két, olyan nagy tekintélyű közéleti személyiségre és társadalomtudósra esett a választás, aki a demokráciáért folytatott küzdelemben kiemelkedő szerepet játszott, de nem kötelezte el magát egyoldalúan egyik párt mellett sem. Személyük alkalmasságában - az Országgyűlés kulturális bizottsága szavazásának egyhangúsága bizonyítja - egyetértett a Parlament valamennyi pártja. Vezetőcserére időről időre természetesen minden intézménynél szükség van: semmilyen intézmény élete nem eseménytelen, az élet változásokat diktál szerkezetükben. szervezetükben is. Még nem dőlt el, hogy a rádió és a televízió szerkezetét, vezetését a Parlament hogyan alakítja ki... Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy mindenki világosan lássa: nem alkotmányos válságról, hanem éppen a köztájékoztatás pártatlanságát előíró alkotmány rendelkezéseinek érvényesítéséről van szó . .. Ettől nem jut senkinek vastagabb szelet kenyér, és nem is lesz szegényebb senki, s ezért nem engedhetjük meg, hogy e kérdés elvonja a figyelmet létfontosságú gazdasági és társadalmi kérdéseink, például a munkanélküliség, társadalom- biztosítás, mezőgazdaság, közoktatás kérdéseinek megoldásáról. Ez egy kérdés a sok kérdés közül, fontos kérdés, mert a tájékoztatás szabadságát, tájékozódásunk pártatlanságát érinti, a tévé és a rádió pártatlansága pedig tisztánlátásunkat hivatott biztosítani. Göncz Árpád levele Antall Józsefhez Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tájékoztatom, hogy a köz- szolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezése rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény 1. paragrafus (1.) bekezdése alapján, a 0159-XXIII/ 1992. és a 0172-XXIII/1992. számú előterjesztésére dr. Gombár Csabát a Magyar Rádió, illetve dr. Hankiss Elemért a Magyar Televízió elnöki tisztéből nem mentem fel... Gombár Csaba ügyéről szólva az elnök leszögezi: Az 1990. évi LVII. törvény előírja a rádió elnöke felmentésére irányuló előterjesztéshez a felmentendő személynek az Ország- gyűlés kulturális és sajtó ügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatását. Dr. Gombár Csaba felmentésére irányuló korábbi előterjesztés elutasítását követően a bizottság ilyen tárgyi meghallgatást nem tartott. ... Figyelemmel arra, hogy a Miniszterelnök Úr 1992. június 22-én kelt javaslata kapcsán dr. Gombár Csaba bizottsági meghallgatása nem történt meg, az előterjesztés nem felel meg a hatályos törvényi rendelkezéseknek. Mivel Miniszterelnök Úr utalása olyan korábbi dokumentumra vonatkozik, amely mint formai követelmény korábban már elbírálásra került, az előterjesztés hiánya nem volt pótolható. Az előterjesztést tehát, mivel a hatályos törvényi rendelkezéseknek nem felel meg - az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX.26.) AB határozatának iránymutatása szerint -, kötelező elutasítanom .. . Hankiss Elemér felmentésével kapcsolatban a következőket írja Göncz Árpád: ... Az előterjesztés mellékleteként a bizottsági meghallgatás tényét igazoló okiratot nem csatolták. Az Alkotmánybíróság által előírt eljárási kötelezettségem értelmében ... az előterjesztés hiányait pótoltam ... ... A sajtószabadság - az Alkotmánybíróság 37/1992. (VI. 10.) AB határozatában írt értelmezés szerint sem valósulhat meg teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatás nélkül. Az ilyen tájékoztatás a köz- szolgálati média alapvető feladata, s ha a jelenleg még monopolhelyzetben lévő Magyar Televízió esetleg képtelenné válnék e feladata ellátására, abban működésképtelensége nyilvánulna meg. Teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást - az Alkotmánybíróság iránymutatása értelmében - csak az olyan megoldás tud biztosítani, amely „kizárja azt a lehetőséget, hogy állami szervek vagy bármely társadalmi csoport a műsor tartalmát döntően befolyásolja”. A tartalmi befolyásolás tilalma - az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint - a közvetett befolyásolásra és a befolyásolás lehetőségére is vonatkozik. ... A hatályos jogi szabályozás szerint a Magyar Televízió élén egyszemélyi felelős vezető - az elnök - áll, és egyelőre az elnöki tisztség megszerzésének (és elvesztésének) jogilag szabályozott rendje adja az Alkotmánybíróság által megkívánt garanciát. A Magyar Televízió elnökének javasolt felmentését követően - míg utódlása a törvény által megkívánt eljárási rendnek megfelelően meg nem oldódik - az elnöki hatáskört vagy feladatot újabb kinevezési aktus nélkül, az adott funkció megürese- désére irányadó előírások hiányában a Miniszterelnök Úr álláspontja értelmében a mindenkori alelnök gyakorolná. A Magyar Televízió kinevezett alelnökével, dr. Nahlik Gáborral szemben - bár alelnöki kinevezésének nem volt akadálya - fennállnak a Magyar Televízió elnökévé kinevezése megtagadásának feltételei. Értékelésem szerint dr. Nahlik Gábor vezetése alatt az intézmény (az e.lnöki kontroll nélkül) nem képes biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatását, valamint a közérdeklődésre számottartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást, így meggyőződésem, hogy fennáll annak lehetősége, hogy dr. Nahlik Gábor nem képes ellenállni a közmédia területén jelenleg tapasztalható különböző irányú külső és belső befolyásoknak. Az ilyen befolyás pedig - az Alkotmánybíróság iránymutatása, és az én értékelésem szerint is - veszélyezteti a közmédia szabadságát, a sajtó szabadságát, a véleménynyilvánítás szabadságát, az információk szabad áramlásának szabadságát. Ezen jogok érvényesítésére vagy védelmére képtelenségben (illetve annak lehetőségében) a szerv alapvető feladatának lehetetlenülése (működőképtelen- sége) nyilvánul meg. Ha pedig alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel (felmentéssel) érintett szerv alapfeladatainak ellátására - beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is - képtelenné válik - az Alkotmánybíróság 36/1992. (VI. 10.) AB határozata szerint - megállapítható az államszervezet demokratikus működésének közvetlen és súlyos' zavara, amely jelen esetben más jogkörön gyakorlásával nem hárítható el. Ezért szükségesnek láttam, hogy az alkotmány 29. paragrafus (1) bekezdésében írt kötelességemet teljesítve dr. Hankiss Elemér felmentésére irányuló előterjesztést tartalmi okból utasítsam el. Üdvözli: Göncz Árpád Digital Digital Digital Pécs, Citrom utca (Banknál a Várfal alatt) Telefon: 35-747 Pécs, Sallai út 29. Telefon: 28-906 Árengedményes színes TV akció! Japán 51 cm TV kábeltunerrel 30.900 Ft 25.600 Ft Japán 55 cm TV és 2800 Ft értékben ajándék 48:900- Ft 36.900 Ff Japán 51 cm TV OSD+999 Ft értékben ajándék 8-1.000 Ft 27.900 Ft Japán 51 cm TV OSD teletex+999 Ft értékben ajándék 36.900 Ft 32.900 Ft Japán 37 cm TV távvezórlős 33t900 Ft 19.900 Ft Sony musiccenter magyar URH 36.000 Ft 23.900 Ft musiccenter távvezérlős üünn D ZJZjyjry rt 6990 Ft Gyümölcscentrifuga 6900 Ft 4300 Ft Fritu TEFAL 4900 Ft 4490 Ft FONTOS! Az ajándék átvételéhez hirdetésünket hozza magával! (47?4) A Miniszterelnöki Sajtóiroda Közleménye „Szerdán a késő délutáni órákban Göncz Árpád köztársasági elnök levélben tájékoztatta a miniszterelnököt arról, hogy nem menti fel dr. Gombár Csabát, a Magyar Rádió és dr. Hankiss Elemért, a Magyar Televízió elnöki tisztéből. A felmentés megtagadásának indokaival kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk a következőket: A köztársasági elnök a Magyar Rádió elnökének felmentését az Országgyűlés bizottsága általi meghallgatást igazoló okirat, mint törvényi feltétel hiányára hivatkozva tagadta meg. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az eddigi gyakorlat szerint a kinevezésre vagy felmentésre irányuló javaslatokhoz a köztársasági elnök nem igényelte a jogszabályok által előírt illetékes országgyűlési bizottság általi meghallgatást igazoló okiratot. így volt ez a kormányzat több mint kétéves működése során minden egyes kinevezésnél vagy felmentésnél (például a miniszterek, közigazgatási államtitkárok, nagykövetek, valamint Hankiss Elemér és Gombár Csaba kinevezésekor is). Ugyanis a meghallgatások ténye és tartalma - a médiaelnökök meghallgatása is - kellő nyilvánosságot kapott. A köztársasági elnök az elutasítás további indokául az újbóli bizottsági meghallgatás hiányát is felveti. Ezzel szemben a jelenleg hatályos jogszabályok nem írják elő - még egy megismételt előterjesztés esetében sem - egy megtörtént meghallgatás újbóli kezdeményezését. Ezen természetesen az sem változtat, hogy - mint közismert - a Magyar Rádió elnöke erről a meghallgatásról jogellenesen távozott. A köztársasági elnök korábbi elutasító döntése után megszületett alkotmánybírósági határozatok igazolták, valamint megerősítették a kormánynak az ügyben kialakított álláspontját. A felmentésre irányuló javaslat tehát mindenben megfelelt az alkotmány, illetőleg az erre vonatkozó törvényi előírásoknak. A miniszterelnök ennek alapján ismételte meg a Magyar Rádió elnökének felmentésére irányuló javaslatát, valamint kezdeményezte a Magyar Televízió elnökének felmentését. A köztársasági elnök indoklása szerint a két médium alel- nökének személyében is olyan ok áll fenn, amely az elnökök felmentése esetén az intézmények alapvető működését lehetetlenné tenné, a tájékoztatás szabadságát és az államszervezet demokratikus működését súlyosan veszélyeztetné. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a köztársasági elnök a két alelnököt annak tudatában nevezte ki, hogy az elnökök akadályoztatása esetén általános helyettesítési jogkört gyakorolnak. Tehát a kinevezéskor erre is alkalmasnak találta őket. Határozott és tényekkel megalapozott véleményünk, amelyet az Alkotmánybíróság döntései is alátámasztanak, hogy a médiaelnökök felmentésének kérdése semmiféle kapcsolatba nem hozható a sajtószabadsággal, amely a kormány megítélése szerint maradéktalanul érvényesül hazánkban. Meggyőződésünk az is, hogy a médiaelnökök felmentésével kapcsolatos vita sincs összefüggésben az ország nemzetközi megítélésével, gazdasági helyzetével és legkevésbé a munkanélküliség súlyos problémájával. A kormány holnapi ülésén állást foglal a kérdésben. ” (MTI)
