Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-12 / 191. szám

Másfélmillió magyar laktózintoleráns jó lenne eégre tejet is inni! Vendégváró Bugacpuszta Kecskemét város egykori pusztája, Bugac ma messze föl­dön ismert idegenforgalmi lát­ványosság. Bugacpuszta nevét hallva csak az képzel maga elé végeláthatatlan síkságot, aki még nem járt itt. Ez a vidék más, mint a délibábos Horto­bágy. Dimbes-dombos, laza fel­színű, kisebb-nagyobb kihívá­sokkal tarkított legelő. Facso­portok, erdőfoltok láthatók vé­gig a pusztára vezető úton, a lo­vasbemutatók színhelyét pedig lombos erdők karéja övezi. A Kiskunság Nemzeti Park gondozásában lévő táj értékei mellett az őshonos, régen szila- jon tenyésztett állatok látványa ragadja meg az idei érkezőket: a villás szarvú magyar szürke szarvasmarha, a csavart szarvú rackajuh, a vaddisznóra emlé­keztető mangalicasertés és a nevezetes magyar félvér lovak­ból álló ménes. Pusztaötöst, lovasbemutatót sokfelé látni már az Alföldön. Aki mélyebben meg akarja is­merni ezt a tájat, annak érdemes erre több időt áldozni. Szállást találhat az üdülés céljára épített, környezetbe illő parasztházak­ban, vagy épp a lóistálló fölött kialakított motelben. A tanyasi üdülést választókat nyugalom veszi körül. A tanyaudvarokon gémeskút, kemence és galamb­dúc, a nádtetős épületekben rusztikus bútorok. Mindezekkel jól megfér az összkomfort is. Reggel tücsökzenére kel az em­ber és az ébredő puszta látványa kerül tárul a szeme elé. Estén­ként a pusztát sötétzöld sze­gélyként veszi körül az erdő, amely alkonyaikor még szebb, mint nappal. A puszta életének központja volt régen és az ma is a Bugaci csárda. Ide érkeznek lovasko­csikon a turistacsoportok a be­mutató után. Citerazene, ba­rackpálinka és gasztronómiai különlegességek várják a ven­dégeket. A csárda vezetője, Tóth József különösen büszke az itteni gulyáslevesre, de ke­ménytarhonyát is olyat főznek, hogy még a diétára fogott nyu­gati turisták se tudnak ellenállni a mesterien összeérlelt ízeknek. Egyesül az itt készült ételekben a pásztorok hagyományos tu­dása és a mai konyhaművészet szakértelme. Bugacpuszta kapuja ma is az egykori gazda, Kecskemét. Itt, az ódon városházán érdemes a látogatást kezdeni, majd har­minc kilométeres utazás déli irányba, s a látogató máris ott találja magát a természeti érté­kekben bővelkedő alföldi táj kellős közepén. Ellátogatott ide néhány éve, félje oldalán Lady Diana is. Manapság több errefelé a kül­földi turista, mint a hazai ven­dég. Pedig felfedezésre érdemes a bugaci puszta. Bár elképzelhető, hogy egy-egy pervesztes vagy a dön­tésre hosszan várakozó ügyfél ilyesmit is kíván, a címben jel­zett állapotot nem víz, hanem az ügyek garmadája okozza. A most július 1-től hatályba lépett új Munka Törvénykönyvhöz kapcsolódó rendelkezések sze­rint végleg beteljesedett a mun­kaügyi döntőbizottságok sorsa: mindenütt megszűntek, minden munkaügyi jogvita első fokon a munkaügyi bíróság elé kerül. Ezek már eddig is eléggé túl­terheltek voltak, s ez a helyzet most tovább romlik. Minden a döntőbizottságokhoz került ügy eljárását meg kellett szüntetni és ezeket július 31-ig keresettel Hajdanán literszám ittam a tejet, s vagy másfél évtizede fedeztem fel, hogy a tejivást követően mindenféle kellemet­lenségem támad. A már tudatos tejpróbám igencsak elszomo­rító tanulsága: tejet többé nem ihatok! Azóta az sem vígasztal, hogy Magyarországon másfél- millióan szenvedünk laktózin- toleranciában, azaz tejcukor ér­zékenységben, e lényegében vi­lágbetegségben. A laktózintoleranciát (a lak- táz, azaz a tejcukor bontó en­zim hiányát) alig három évti­zede, a véletlennek köszönhe­tően fedezte csak fel az orvos- tudomány. A világ alultáplált lakossá­gának különböző élelmiszerek­kel történő megsegítésében a nemzetközi szervezetek (FAO, WHO, UNICEF) joggal gon­Megszépült a hőgyészi kas­tély: még az Apponyiék családi címerét is újrafestették a kapu­bejárat fölött. Belül is renovál­ják műemléki felügyelet alatt. Az ódon falak között Baán Ist­ván gazdasági igazgató kalau­zol, s szinte természetes, hogy legelőbb a gyönyörűen helyreál­lított kápolnába megyünk. Min­den a régi, kivéve az oltár és ke­reszt: azokat annak idején kiha­jították, s néhány hőgyészi a he­lyi pappal mentette meg, bevíve a római katolikus templomba. Eredetileg 20 holdas park­ban, arborétumi környezetben feküdt az Apponyi-kastély, az 55-ször 55 méteres várból át­alakított épületegyüttes. Funk­cióját már a háború előtt vesz­tette: Apponyiék az OTI-nak adták el, s így a harmincas évek­től irattárként szolgált. Funk­cióit a háború kapcsán szaporí­totta: előbb lengyel katonatisz­teknek adott átmeneti otthont, aztán orosz katonakórház lett. Itt szállásolták el 1946-ban a ki­telepítésre összegyűjtött néme­tajkúnkat, majd a betelepített felvidékieket egy időre. A gö­rög-polgárháború menekültjei az ötvenes évek közepéig laktak itt, később nekik építették Be- lioanniszt. Aztán leánynevelő intézet lett. Baán István szerint jópár esz­tendeje sokakat foglalkoztatott, hogy ráleljenek a kastély igazi funkciójára. Végre-valahára egy pályázat segítségével az ál­lami tulajdonú épület valódi ta- tarozása-felújítása megkezdőd­újra lehet indítani a munkaügyi bíróságoknál. S mivel az elhatá­rozás már régóta ismert volt, a döntőbizottságok aligha igye­keztek az ügyeket rendezni. Előzetesen senki nem mérte fel, hogy a fentiekben jelzett megoldás milyen mértékű plusz terhet fog jelenteni a munkaü­gyi bíróságoknak. Csak becslé­sek vannak Dél-Dunántúlon is. így például a Szekszárdi Mun­kaügyi Bíróságon 40 százalékos ügyszám növekedést várnak, s már jelenleg is 170 folyamatban lévő jut egy bíróra, s 3 és 6 hó­nap közé esik átlagosan, amíg egy ügyet tárgyalásra tűznek ki. Ez az időtartam most alaposan megnövekszik. A Kaposvári doltak a lakosság leghiányol- tabb élelmiszerére a tejre, il­letve annak egyik fontos össze­tevőjére a tejfehérjére. Ezt több évig eltartható tejpor formájá­ban adták a rászorulóknak. Lett is belőle ribillió. A tej­porból készített (tehát az ere­deti tejnek megfelelő) tej elfo­gyasztását követően a lakosság nagy részénél betegségre utaló tünetek (hányinger, hasi puffa­dás és görcsök, hasmenés, kel­lemetlen közérzet, bőrkiütés) jelentkeztek. Megindult a gya­nakvás, a rágalomhadjárat, mondván meg akaiják mér­gezni őket. Az orvosok és táplálkozás­tudósok eleinte arra gyanakod­tak, hogy a betegségtünetek ta­hetett, s jószerivel a közelmúlt­ban megnyílhatott a szállodai rész, ahol egy időben közel 100 embernek tudnak fekhelyet biz­tosítani. A fürdőszobás lakosz­tályokban napi 345 forint a ■személyenkénti díj, a közös fürdővel rendelkező részen mindössze 230 forint. A vastagfalu, boltíves meny- nyezetű szobák hangulata külön élmény az 1700-as évek elején épült kastélyban. (Bár saját szel­leme feltehetően nincs, tudni il­lik, hogy a parkban, éppen a te­niszpálya mellett álló óriás pla­tán elnyúló ága egykor, korábbi tulajdonosának, a pallosjoggal rendelkező Mercy grófnak ked­Munkaügyi Bíróságon olyan in­formációkkal bírnak, hogy a döntőbizottságok a hozzájuk beérkezett évi 3000 ügy 60 szá­zalékát fejezték be. Ezentúl nemcsak a maradék, hanem minden a bírósághoz kerül. Ed­dig egy-egy bíróra 170-180 fo­lyamatban lévő ügy jutottjaim ezentúl 300-350 is lehet. Átfu­tási idejük pedig az eddig 3-6 hónap helyett 6 és 12 hónap közé esi majd. A Pécsi Munka­ügyi Bíróságon az idei első fél­évben 130-140 folyamatban lévő ügy jutott egy bíróra. Ez várhatóan megduplázódik és az ügyek beérkezéstől számítva át­lagosan 6 hónap múlva kerülhet - első fokon! - pont a jogvita végére. Egészen friss adat: jú­lius első hetében 100 új ügy ár­ián a tejpor bakteriális fertő- zöttségére vezethetők vissza. Aztán kiderült, hogy a többi or­szág lakóinál is hasonló kelle­metlenségeket okoz a tejporból készült tej. Csodák csodájára a tejfogyasztás megszűnését kö­vető 24-48 órán belül maguktól elmúltak, illetve a tejfogyasz­tásnál ismét jelentkeztek a kel­lemetlen tünetek. Ekkor kezd­ték a jelenség beható tanulmá­nyozását. A vizsgálati eredmé­nyek hamar kiderítették, hogy laktózintoleranciáról van szó. Felgyorsultak az e témát érintő kutatások. Úttörő szere­pet az Indiai Táplálkozástudo­mányi Intézet, különösen a Reddy vezette kutatócsoport vállalt, Amerikában Bayless és véne akasztófája volt.) Egyre több a szálló-vendég, pedig alig-alig nyitottak még. Főleg pestiek érkeznek családostól, megérezvén az olcsó nyaralás lehetőségét. A szálloda külön programok­kal is szolgál már: gemenci ki­rándulást szervez vagy éppen szakályi lovasokat hív, akik sé­takocsikázásra viszik a vendé­geket. A fakultatív programok között Baán István jószívvel ajánlja a csicsói pincesor meglá­togatását, a Sió csatornán való hajókázást, netán a közeli ta­mási vagy gunarasi gyógyfür­dők vizében való megmártó­zást. Kozma Ferenc kezett, annyi, mint máskor egy hónapban. Természetesen minden bíró­ság új státusokat kért. Az Igaz­ságügyi Minisztérium Igazság­szolgáltatási Hivatalától érdek­lődtünk ennek esélyéről. Dr. Mateidesz Ilona, a hivatal veze­tője arról tájékoztatott, hogy csak most kezdenek felmérést végezni, valójában mennyire növekednek meg a munkaügyi bíróságok terhei. Az eddigi becslések 50 százalékot való­színűsítenek országosan. Hogy lesz-e több bíró, az elsősorban a nem státusteremtés kérdése. Je­lenleg is összesen 200 bírói stá­tus betöltetlen az országban. Dolgozó bírák kellenének, csakhogy ez a jogászi pálya ma nem túl vonzó. Dunai Imre munkatársai vetették bele ma­gukat a munkába. A különböző kutatócsoportok közleményei­ből kitűnt, hogy a kínai, az in­diai és más ázsiai (thai, cey­loni), a néger, az arab, a mesz- tic, az indián és az eszkimó la­kosságnál igen gyakori, 40-90% között mozog a tejcu­kor érzékenység. De véletlenül se higgyük, hogy csak az imént említett népeknél ennyire gya­kori ez a betegség. Az USA fe­hér lakosságának 10-15%-a, a németek 16, Finnországban a felnőttek 15-18, a gyermekek 6%, és a pécsi tejkísérleti inté­zet felmérése szerint a magyar lakosság 14%-a szenved tejcu­kor érzékenységben. Pedig de jó lenne tejet inni! Örökzöld nyári téma, hogy nagy a drágaság az üdülőhelye­ken. A vállalkozók állítják: az önkormányzatok is gerjesztik a drágaságot. Ezt viszont nem fel­tétlenül támasztja alá vizsgáló­dásunk Dél-Dunántúl négy ne­ves üdülőhelyén. Fonyódon tavasszal valóban megemelték a közterület-hasz­nálat díjtételeit, s ez két kategó­riában volt igazán jelentős: üz­leti előkerteknél m2-enként a korábbi 260 forint helyett 400-at kell fizetni havonta, s tízszeresére növekedett a moz­góárusítás területi díja. Az ide­genforgalmi adó mértéke azo­nos a tavalyival: 50, illetve 40 forint személyenként naponta attól függően, hogy vasútvonal balatoni oldalára esik a szállás, vagy sem. Idén 15 milliós bevé­telt terveztek személyi idegen- forgalmi adóból, de a forgalom csappanása miatt ezt is 2 milli­óval csökkentették már. Balatonfenyvesen a tavalyi­hoz képest átlag 10 %-al csök­kentek a közterület használati tarifák. Az idegenforgalmi adó 48 órát meghaladó időtartamtól személyenként napi 50, illetve 40 forint. Gyermekek után 18 éves korig nem kell fizetni. Gunarason két éjszaka után Időről-időre bővíti a MA­HART a balatoni hajókázás le­hetőségeit: immáron menet- rendszerű zenés sétahajókat in­dít 16 kikötőből a hét szinte minden napján. A hajók többnyire az esti órákban indulnak, s két órát töl­tenek a vizen. A sétahajózás menetrendjét szinte minden ki­kötőben megtalálhatják az ér­deklődők, így lapunk csupán némi ízelítőt tud nyújtani a kí­nálatból. Siófok állomásról a hét minden napján 19 órától és 21 órától indul hajó, míg Füredről hétfőn 20.30-tól, a hét többi Nyári reptér A Balaton körül egyre több sárkányrepülő klub és motoros sárkányrepülővel rendelkező magánszemély vállal föl turisz­tikai üzletet. Jó pénzért néhány percre felviszik a légbe a turis­tát, aki körültekinthet a magas­ból, ránézhet a part menti tele­pülésre, a Balatonra. Keszthely önkormányzata a közelmúltban a Kisbalaton Air-Idehaza egyelőre biztosan nem gyártanak olyan tejet, amit a laktózintoleranciában szen­vedők is nyugodtan ihatnának - hűti le reményeimet dr. Szakály Sándor kandidátus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tej- gazdasági Kísérleti Intézet pé­csi intézetének vezetője, a téma egyik neves kutatója. - Egy sor tejtermék „light”, azaz könnyű, tehát tejcukor-, zsír- és kolesz­terinszegény és cukormentes változatával is készen állunk, de a mai gazdasági helyzetben nincs magyar tejipari vállalat, mely gyártani kezdené ezeket, a tejcukor érzékenységben szenvedők által is tünetmente­sen fogyasztható termékeket. Murányi László naponta és személyenként 50 forint az idegenforgalmi adó. A 20 éves tanácsrendelet helyett új szabály alkotásával az üzle­tek bérleti díja 100 %-al nőtt, ám a fürdő területén a korábban a vízmű által megállapított bér­leti díjaktól a mostaniak le és felfelé egyaránt el-eltérnek. Harkányban főszezonban a kiméit övezetben 40, a kem­pingben és egyéb helyen 30 fo­rint az idegenforgalmi adó ven­dégéjszakánként. A tavalyihoz képest nem emelkedtek a közte­rület-használati díjak sem. Az árusítóhelyek díja központi he­lyen 300 forint m2-enként ha­vonta, az ideigleneseké 5 m2-ig 5000 forint központi helyen és egyéb területen 1500. Ez a tarifa 5 m2 felett msenként 1000, il­letve 250 forinttal növekszik. Hasonló területi megkülönböz­tetéssel az alkalmi és mozgó árusításnál 500, illetve 250 fo­rint a tarifa, 5 m2 felett viszont 100, illetve 50 forinttal növek­szik. Vendéglátóipari élőkért közterülethasználati díja 10 m2-ig 10 000 forint havonta, azon felül msenként 1000 fo­rint. Az önkormányzat egyéb­ként idén 18 millió forintot ter­vezett költségvetésébe az ide­genforgalmi adóból. D. I. napján pedig 21 órától. Balaton- földvár szerdán, pénteken és szombaton indít 20.30-tól hajó­kat, Balatonszemes pedig ked­den, csütörtökön, pénteken és szombaton. Balatonboglárról 20.30-as indulással szerdán, pénteken és vasárnap megy sé­tahajó. A régiónkat leginkább érintő településekről, Fonyódról és Balatonmáriáról kedden, csü­törtökön és szombaton indul ha­jókázás, ezen túl Kiliántelep, Akaii, Badacsony, Győrök, Szántódrév és Tihanyrév indít a hét egy-egy napján sétahajót. Keszthelyen Tours vállalkozásnak megsza­vazott egy ideiglenes nyári re­pülőtér-építési lehetőséget. A feltétel: a város melletti reptér feleljen meg az építészeti és egyéb előírásoknak, s az üze­meltetés ne zavarja a város pi­henni vágyó lakóit, vendégeit. Érdekesség: a vállalkozók nem­csak sárkányrepülővel, hanem helikopterrel is rendelkeznek. Elárasztott munkaügyi bíróságok Még inkább elhúzódnak majd a jogviták Mercy gróf akasztófája a többszáz éves platán Kastélyszálló Hőgyészen Teniszpálya is akad az arborétumi park fái között Drágasággerj esztés ? Üdülőhelyi díjak és adók Dél-Dunántúlon Menetrend szerint, tizenhat kikötőből Sétahajók a Balatonon vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents