Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-11 / 190. szám

1992. július 11., szombat oj Dunántúli napló 15 A baranyaiaknak hétmillió hiányzik Bajban a mentok E hónaptól több gépkocsit leállítottak Szót kér a hidrobiológiis Az árva nem csíp Katalónia a motor Az idei olimpiai játékok ren­dezési jogától föllelkesült Kata­lónia ékes példát adott a gazda­sági siker elérhetőségére. A nagymértékű autonómiával rendelkező spanyolországi terü­let emellett országának gazda­sági motorjává is vált. 1986-ban, a fölfutás leglátvá­nyosabb évében például 4,9 százalékos gazdasági növeke­dési ütemével nemcsak Spa­nyolország egészét (4,5 száza­lék), hanem az összeurópait (2,2 százalék) is alaposan túlszár­nyalta. Gyémánt szabad­kereskedelem Szabadkereskedelmi övezetté vált a hónap elejétől a világ leg­nagyobb gyémánttőzsdéje, a Tel Aviv-i Rámát Gan. Az in­tézkedéstől a külföldi gyémánt­kereskedők érdeklődésének nö­vekedését várják. A tőzsde résztvevőinek ezentúl nem kell adót fizetniük, és jövedelmüket mennyiségi korlátozás nélkül, bármilyen valutában hazavihe- tik. Az eddigiektől eltérően nem kell izraeli közvetítőt sem igénybe venniük. Tavaly há- rommilliárd dollárra rúgott az ország gyémántexportja és je­lenleg Izrael a világ első számú gyémántcsiszoló központja. 10 frank a parkolás Mélyebben kell a párizsiak­nak és az autós turistáknak a zsebükbe nyúlniok ezentúl, ha kocsijukat a belvárosban, vagy annak környékén akarják leállí­tani: a városi tanács felemeli a parkolási díjakat. Az egész nagykiterjedésű belvárosban óránként 10 frank lesz a parko­lási díj. A belvároshoz csatla­kozó övezetekben nyolc frankos tarifát vezettek be; a peremkerü­letekben öt frankért lehet par­kolni. A belváros parkológará­zsaiban tíz franknál magasabb az óránkénti tarifa, bár hosz- szabb időre regresszív parkolási díjat alkalmaznak. Valahol Orosz­országban ... Valahol Oroszország­ban ... címmel egy szolnoki hadifogoly első világhábo­rús feljegyzéseit adta ki 140 oldalas kötetben a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem a „Folklór és etnográfia” sorozatában. Dr. Winter András szolnoki földrajz szakos gimnáziumi tanár kuriózumnak számító értékes hagyatékát Szabó István, a Damjanich János Múzeum tudományos fő­munkatársa rendezte nyo­más alá. A kötet képet ad a szibé­riai barakkokban élő hadi­foglyok életéről, szenvedé­séről, küzdelmeiről. A kiadványban számos illusztráció jelent meg; lát­hatók a képeken lágerpén­zek, szibériai postai bélye­gek, a Fogoly élet című lá­gerújságból és a Nikolszk Uszulinszkben megjelent Magyar Hírmondó 1920. május 20-i számából egy-egy oldal. Benne van az a Winter András által készí­tett meteorológiai táblá­zat-sorozat is, amely a to- bolszki időjárás alakulását tükrözi, följegyezve, hogy telente nem ritkán mértek mínusz negyven fok alatti hideget is. Az Országos Mentőszolgá­latnak 200, a baranyainak lega­lább hétmillió forint hiányzik ahhoz, hogy az év végéig külö­nösebb gondok nélkül teljesí­teni tudják a feladataikat, hogy az orvosok, mentőtisztek, egyál­talán minden dolgozójuk ne ke­serű szájízzel, elégedetlenül se­gítsen másokon. Bajban vannak a mentők. Hogy mekkora a baj, meddig tart és miként lehet orvosolni, arra ma nehéz felelni, hisz a gondok gyökere a pénz, amiből mindenütt kevés van. A követ­kezmények pedig mindenkit érinthetnek, akik valamilyen okból a mentőkre szorulnak. Júliustól minden baranyai mentő állomáson kevesebb ko­csi áll készenlétben. Ez az első következménye annak, hogy lé­nyegesen lecsökkentették a tú­lóráikat, mert sem a kocsikon túlórázva szolgálatot teljesítők megfizetésére, sem az üzem­anyag költségre nincs fedezet. Az eddigi baranyai gyakorlat szerint havonta átlag 200-220 órát dolgoztak a mentők. Igaz, ebben a túlórázás is benne van, de szükség volt rá. Ennek ellenére sem voltak ma­radéktalanul elégedettek a bete­gek, hisz aki várt már mentőre, azért, hogy vizsgálatra vigyék egyik kórházból a másikba és utána vissza, az pontosan tudja, hogy ez órákat jelent. Hasonló tapasztalatokat szerezhettek azok, akik nem rosszullét, ha­nem egyéb okok miatt, - pél­dául a betegségükből eredően nehezen mozognak - az esedé­kes vizsgálatra, vagy kezelésre, a lakásuktól mentővel mentek. Az utóbbi időben az egyre drá­guló benzinár is belejátszott abba, hogy a mentőket többet vették igénybe olyanok, akik korábban saját kocsival, vagy taxival oldották meg a hasonló helyzeteket.-Már tavalytól nem tudtuk szinten tartani az ellátást - mondja dr. Farbaky Iván főor­vos, a Baranya Megyei Mentő- szolgálat vezetője. A költségve­tési növekményünk, az 5 száza­lékos automatizmus csak az ár­emelkedések töredékét fedezte. Hatásaként lényegesen keve­sebb eszközt, anyagot tudtunk vásárolni. Feléltük a biztonsági tartalékainkat, a technikai esz­közeink elavultak, javításuk gazdaságtalan, cseréjükre pedig nincs pénzünk. Csak az orvosi műszerek beszerzésénél kedve­zőbb a helyzet, de ezeket sem saját erőből, hanem az önkor­mányzatok támogatásával tud­tuk biztosítani. Eljutottunk ad­Lemondás Negyvenkét évi szolgálat után hogy várta a nyugdíjas éveket! Az idegőrlő katedrával, a megszámlálhatatlan tanít­vánnyal, a kötelező és túlórák­kal a háta mögött de boldogan tervezgette: öreg Ladáján beba­rangolja az országot a már ugyancsak nyugdíjas feleségé­vel és az unokáival. Végre lesz rá ideje. Ember tervez ... Valamelyik nap összefutot­tam ismét barátommal, s mint a terveibe korábban beavatott megkérdeztem, merre mennek országjárásra. dig a pontig, hogy amennyiben az áremelkedéseket nem kom­penzálják, zavarok lesznek a mentőellátásban.- Ennek első jele, hogy több kocsit leállítanak. Hol és meny­nyi időre?- Ettől a hónaptól valameny- nyi baranyai mentőállomáson kevesebb kocsi fut. Komlón egy nyolc órás nappalos kocsit von­tunk ki a szolgálatból egész hó­napra, Mohácson e hó 15-ig egy éjszakás kocsi áll, utána 21- 22-én pedig egy 8 órás. A két pécsi mentőállomás közül a Pe­tőfi utcaiban 3, a Tüzér utcaiban 1 nappalos mentő áll egész hó­napban. Siklóson és Szigetvá­ron is egy-egy kocsit vontunk ki a nappali szolgálatból. Egyedül Sellyén tudtuk úgy megoldani a helyzetet, hogy a négy közül csak két napra kellett leállíta­nunk egy nappalos mentőt.- Mit jelent ez órákban ?-Összesen 1624 órát egy hónapra vetítve. A legtöbbet, 644-et Pécsett.- Akkor nyilván tovább nő a várakozási idő, de az is előfor­dulhat, hogy sürgős esethez nem lesz kocsi?- Sajnos igen. De nem feltét­lenül ezért, mert nem lesz irá­nyítható mentő, hanem azért, mert rangsorolni kell a bejelen­tett hívásokat. Még jobban megnövekszik a szolgálatveze­tők felelőssége, akiknek a hoz­zátartozók, vagy a szemtanuk információi alapján kell dönte­niük, hogy melyik jelzést tartják sürgősebbnek. Ez az érem egyik oldala. Mármint, hogy a mentők elsőd­legesen attól tartanak, hogy ön­hibájukon kívüli okok miatt nem tudják teljesíteni a köteles­Rám nézett, arcvonásai meg­keményedtek, s kurtán-furcsán csak ennyit mondott:- Kertvárosba az unokákhoz. Nem értettem, hisz Kertvá­rosba busszal is el lehet jutni.- Eladtam a Ladát - mondja.-Hirtelen kellett valamire a pénz? - ocsúdtam fel.- Tudod, az az igazság, hogy a Ladámat már sehogy se tud­nám fenntartani. Amennyibe kerülne az adó, a biztosítás, a méregdrága benzin, a javítás meg a többi, azt inkább az uno­káimra költőm ... Ne aggódj, a nyugdíjas buszbérletre azért még telik - s ezt ugyanolyan ki­egyensúlyozott derűvel adja tudtomra, mint amikor nyugdí­ségüket. Ugyanakkor mint dol­gozókat is rendkívül hátrányo­san érinti őket a most kialakult helyzet. A pénzhiány miatt ugyanis rendkívül lecsökkentet­ték a túlóráikat, s megvonták tő­lük az étkezési hozzájárulást is. Pedig eddig sem voltak túlfi­zetve. Csak az érzékeltetés ked­véért ismertetünk néhány havi fizetést, amit természetesen bruttóként kell érteni. Egy men­tőtisztnek harminckét évi szol­gálattal a háta mögött 16 900 forint a besorolási bére. Egy kezdő mentőorvos 13 750 forin­tot kap, egy nyugdíj előtti ga­rázsmester 16 750-et, egy ápo­lónak, aki négy évvel ezelőtt került a mentőkhöz 9 800 forin­tot fizetnek. Tulajdonképpen a túlórák, a pótlékok nyomták meg az alap­fizetést, s most ez a pénz elve­szett. Átlagban 3-4000 forinttal kevesebbre számíthatnak a jövő hónaptól. A napokban többször nyilat­kozott dr. Gobi Gábor, az Or­szágos Mentőszolgálat főigaz­gatója, aki elmondta, hogy a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságot folyamatosan tájé­koztatta a tarthatatlan helyze­tükről. Reagálás hiányában a Népjóléti Minisztériumhoz for­dult, ahonnét azt az ígéretet kapta, hogy a tárca közbenjár az érdekükben a főigazgatóságnál. Remélhetőleg minél hama­rabb és megnyugtató módon. Elsősorban a mentőkre szoruló betegek, de az ott dolgozók ér­dekében is. Több, mint lehan­goló és elfogadhatatlan, hogy azokat hozzák ilyen lehetetlen helyzetbe, akik azért vannak, hogy másokon segítsenek. Török É. jas éveire tervezett autós or­szágjárásairól beszélt nekem. Ha a nyugdíjas buszbérletre élete hátralévő éveiben mindig is fog teleni, vajon mi minden­ről kell még lemondania? Kb. időszámítás „Értesítjük kedves vásárlóin; kát, hogy a bolt március 9-től kb. 1 hónap (így, rövid o-val) időtartamra átalakítás miatt zárva tart!” - adja tudtomra egy belvárosi üzlet kirakatába ra­gasztott kiírás. A bolt azóta sem nyitott ki. Önmagától adódik a kérdés: a feliratot megszövegezők a „kb.” valós jelentésével ennyire nem voltak tisztában? Mert a kb. 1 hónap semmi­képp sem jelenthet négyet, s ki tudja még mennyit. De ha mégis, úgy figyelmébe ajánlanám a munkáltatóknak, a nyugdíjfolyósítóknak: a havi Félelem fog el, amikor a mé­diák a balatoni szúnyogirtást szorgalmazzák. Amit eddig nagyüzemi, helikopteres szú­nyogirtást címén csináltak, az a legbrutálisabb környezetkárosí­tás, de a címzettnek, a repülő csípősszúnyogoknak ártott 'a legkevesebbet! Hazánkban a szúnyogfélék két csoportját kü­lönböztetjük meg: a csípősszú­nyogokat és az árvaszúnyogo­kat. Mindkét csoport fő, táplál­kozó életszakasza a lárva álla­pot, amelyet vízben töltenek el. Kifejlett, repülő rovar állapot­ban az árvaszúnyogok egyálta­lán nem táplálkoznak. A csí­pősszúnyogok nőstényei pedig egyszer szívnak vért, hogy eb­ből petéket érleljenek. Mindkét csoport hímjeinek az élete a párzással, a nőstények élete a peték lerakásával befejeződik. A kifejlett szúnyog élete mind­két csoportban csupán néhány napig tart. 50 vérszívó fajta A tapasztalható szúnyog-in­vázió - mely kiváltja a szúnyo­girtás szorgalmazását - tehát az a repülő rovar tömeg, mely mil­lió számra rajzik a tárgyak fel­ett, kering a lámpák fénye kö­rül, megül a fehér falakon, vi­torlákon, csaknem kivétel nél­kül hím árvaszúnyog. Ezek vár­ják a kikelő nőstényeket, hogy azokat megtermékenyíthessék. Ezek csak jelenlétükkel kelle­metlenkednek, arcunkba csa­pódnak, zavarják az esti üldögé- lést, sétát, szétkenődnek a szél­védőüvegen, stb. Az árvaszú­nyogok lárvái az egyre inkább antropogén okokból szennye­ződő Balaton és a tavak, lassú vízfolyások fenékiszapjában fejlődnek. Számuk négyzetmé­terenként 3000-5000 db. Az ár­vaszúnyog lárváit elsősorban a turkáló halak fogyasztják. A ponty, keszeg, angolna, vágó- durbincs, géb stb. Az árvaszú­nyogok lárvái a lélegzéshez szükséges oxigént a vízből ve­szik ki. A csípősszúnyogok lárvái lé­legzéskor nem képesek a vízben munkabér és nyugdíj számfejté­sénél nyugodtan fizessenek a havi járandóság helyett kb. négy vagy akár hathavit is. Az árakban és fizetni való­inkban a „kb.” ilyetén többszö­röző értelmezése már úgyis lét- jogosultságot nyert jóideje. Baráti túrák Valamikor de sokat barangol­tam cimboráimmal a Mecseken! Igaz, erdei csatangolásainkban sosem volt semmiféle tudatos­ság, jószerint arra indultunk mindig, amerre a pillanatnyi hangulatunk irányított. Garázssori nyugdíjas bará­tomat egy ideje de irigylem! Ő évtizedek óta szinte hetente fel­húzza turista bakancsát, s egye­dül, avagy néhány barátjával előre eltervezett kis-, közepes- és nagy túrákra indul esőben, hóban, napsütésben. S ha lenne elég időnk, óraszám mesélne a oldott oxigént felvenni. Ezek­nek 1-2 milliméter hosszú lé­legzőcsövük van, melyet a víz felszínére dugva a levegőből veszik fel az oxigént. A csi- pősszúnyogok legtöbbjének lárvája, hullámzástól, mozgás­tól mentes ún. pangó sekély vi­zekbe rakja a petéit. Célzott szúnyogirtást! Ilyen jellegű vizekben van­nak azok a szúnyogfészkek, szúnyogbölcsők, ahol a csí­pősszúnyogok lárváit jól célzott irtással, hatásosan s tömegesen el lehet pusztítani. A hazánkban élő 50 csípősszúnyog fajból az élőhely szerint megkülönbözte­tünk erdei szúnyogokat, réti szúnyogokat, melyek nagyobb távolságra is elrepülnek vérszí­vásra, házi szúnyogokat, me­lyek a ház körül keresik meg „bölcsőjüket”, és nem repülnek messzire, és a mocsári szúnyo­gokat, melyek ellen aligha lehet védekezni. A hatásos szúnyogirtáshoz (lárvairtáshoz) a szúnyogböl­csőket kell felderíteni. Tapasz­talattal bíró ember tudja, hogy a nádas partfelőli, áfcéltől, hul­lámzástól védett helyein hol le­hetnek a szúnyogfészkek, ahol a lárvák 10-20 napig, a bábok 1-2 napig élnek. Itt és csakis itt van lehetőség a hatásos, célzott ir­tásra. A repülő szúnyogokra irányí­tott helikopteres szúnyogirtás minden rovart kiirt, de elpusz­tulnak a rovarokkal táplálkozó állatok is, így a fecskék, dene­vérek, egyéb rovarevő madarak, békák, szitakötők, pókok, stb. Legkevésbé találja meg a csí­pősszúnyogok vérszívó nősté­nyeit, melyek ösztönösen elbúj­nak a levelek alá, sötét zugokba, szobákba, épületekbe. Napköz­ben, hogy a kiszáradást elkerül­jék, jól elbújnak, csak párás időben, illetve este és hajnalban indulnak támadásra. Ezek ellen csak egyedileg lehet védekezni, levegő mozgatással, szúnyoghá­lóval, különféle szúnyogriasz­tóval. Dr. Woynarovich Elek forrásokról, patakokról, szur­dokokról, horhosokról, a szik­lákról, fákról, virágokról, álla­tokról, a turista utakról és ösvé­nyekről, az itt-ott kapható bab­gulyásról, mindenről. Ismeri a Mecseket, mint a te­nyerét. Múlt héten az Állatkertnél ta­lálkoztam vele, két barátjával indult húsz kilométeres túrára. Vidámak voltak és kalandra éhesek, mint akiket hatalmába kerített a felfedezés izgalma. Megkérdeztem tőle: még meddig tervezi a túrázást?- Meddig? - kérdezte csodál­kozva. - Ameddig bírom. Sajnálhatom, hogy nem évti­zedekkel ezelőtt ismerkedtem meg vele. Talán most együtt tú­ráznánk. Mennyivel tartalma­sabb és egészségesebb az ő túra-szenvedélye, mint mond­juk a ... De legalább a dohány­zást tudnám abbahagyni! Murányi László Egyre több kocsit kénytelenek leállítani Fotó: Szundi György Ezer új munkahely A tatabányai önkormányzat számítása szerint az év végéig ezer új munkahelyet sikerül te­remteni a városban, ahol jelen­leg 4500 munkanélkülit tarta­nak nyilván. A csődbe jutott húsipari vállalatot megvásárolta egy dán üzletember, aki korsze­rűsíti a húsüzemet, s itt 350-en kapnak munkát. A tatabányai Alfádat Kft. 200 millió forintos beruházással nyolcvan új dol­gozónak ad munkalehetőséget. A polgármesteri hivatal jelenleg több olyan reménybeli befekte­tővel tárgyal, akik 50-100 dol­gozót foglalkoztató vállalkozá­sokba akarnak fogni. A tatabányai önkormányzat igyekszik segíteni a munkahely- teremtést: azoknak a cégeknek, amelyek több száz dolgozót foglalkoztató üzemet építené­nek, ingyen ad területet. Szálkák

Next

/
Thumbnails
Contents