Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-11 / 190. szám

1992. július 11., szombat új Dunántúlt napló 11 Bársonyos turizmus Bíróság előtt az országúti rablóbanda Rendőrnek álcázva Az osztrák idegenforgalmi szakkifejezések között az utóbbi években hódított teret a „sanfte Tourismus”. A sanfte szót "szelíd, enyhe, gyengéd, lágy”-nak fordítja a szótár - a kifejezést így is használják ma­gyarra fordítva: bársonyos tu­rizmus. Az osztrákok azt a kon­cepciót jelölik vele, amely a környezetvédelmet fontos ren­dező és minősítő elvnek tartja a turizmusban, az idegenforga­lomban. Etekintetben van mit felmutatnia Ausztriának - erről sokszázezer magyar győződhet meg évente az osztrák hegyek és tavak környékén. Azok az osztrákok, akik hivatásszerűen az idegenforgalom szervezésé­vel foglalkoznak és akik mint szolgáltatók ebből élnek, büsz­kén hivatkoznak eredményeikre - azzal a nem titkolt szándékkal persze, hogy újabb külföldieket csalogassanak szép országukba. Ezt megtapasztalhattuk magunk is, magyar újságírók, akik az Osztrák Idegenforgalmi Nem­zeti Képviselet meghívására nemrég a karintiai tavak körül vendégeskedhettünk. Az Ausztriába látogató ma­gyarok száma az elmúlt évek­ben tovább emelkedett, de megváltozott uticéljuk, érdek­lődésük iránya. Kevesebb Bécsben a bevásárló turista, Burgenlandban nagyjából vál­tozatlan, míg Karintiában, Ti­rolban nőtt a síelők száma. Ka­rintiai adat: 32 százalékkal több volt tavaly a magyar téli turisták száma: a 6o ezer vendégéjsza­kából 22 ezret télen töltöttek itt a magyarok. Felfedezésre várnak azonban a karintiai tóvidék nyári szépsé­gei: a Graz-Klagenfurt-Villach útvonalon nagyon sok magyar autózik, de inkább csak átuta­zóban Olaszország felé. Ha mégis itt táboroz le egy-két ha­zánkfia, inkább a Wörthi tó környékén pihen: a Klopeiner- see, a Tumersee, a Kleinernsee kiesik érdeklődési köréből. (E három a legnagyobb a vidék kb. 2oo fürdőtava közül.) A prospektusok gondosan kiemelik: Ausztria legmele­gebb fürdőtavai ezek: 23-28 fokos víz várja az 1,8 km hosz- szú és 800 méter széles Klope- ini tó vendégeit. Elragadó lát­vány a magas hegyek között a tavak csillogása, és a jóízléssel, mértéktartással a tó köré épült szállodák, panziók, strandok, kempingek sora. A tó körül csa­tornarendszert alakítottak ki: akármilyen kis ház csak erre csatlakozhat rá. A szennyvizet biológiai tisztításnak vetik alá. Több tó körül megtiltották az építkezést, csak fürdeni vagy horgászni lehet. A szabadidő eltöltésének számos lehetősége van a fürdé­sen kívül. Olcsón lehet biciklit bérelni: 180 kilométernyi ke­rékpárúira számíthatnak a há­rom tó környékén: egy 20 km-es bővítés után a szlovén határig lehet majd elkerekezni: a háborúból különben itt sem­mit nem érzékeltek. (Hogy mi mindent ki nem találnak a ke­rékpár népszerűsítésére, azt jel­lemzi egy salzburgi tartomány­ból érkezett hír: Tannengauban az egyhétre befizetett üdülési díjban egy ingyen bicikli is benne foglaltatik: a kerékpárral megfejelt egyhetes üdülés - komfortos szoba, bőséges reg­geli és egy 21 sebességes KTM Codntny márkájú kerékpár - 6590 Schilling vagyis 942 márka.) Az üdülők között a szerény ellátást nyújtó családi házaktól a drága, úszómedencés szállo­dáig minden megtalálható, és a házigazdák a vendég speciális kívánságait is igyekeznek telje­síteni a diabetikus fagylalttól a kanári-megőrzőig. Feltűnő a Magyarországról érkezett vendég számára, hogy mennyi a gyerek, s hogy a szál­lodában külön játszósarkok vannak berendezve á kicsiknek. Az időjártás igen kedvező a fürdésre, napozásra a nagy he­gyek árnyékában meghúzódó tavak körül, de ha hűvösre for­dul az idő, akkor sem kell unat­koznia senkinek. Divatbemuta­tók, könnyűzenei és komolyze­nei hangversenyek, diszkók, kiállítások, gyermekfesztiválok várják a vendégeket és termé­szetesen tenisz- és golfpályák sokasága. Húsz-harminc kilométeres körzetben egyéb látnivaló is akad. Ilyen például a Habsbur­gok című kiállítás St. Paulban. A falu benedekrendi kolostorá­Stációk St. Kanzian hegyén ban a korai Habsburgok családi történetét mutatja be sok kora­beli és későbbi használati esz­köz, művészi tárgy. Itt őrzik annak a fakeresztnek egy da­rabját is, mégpedig aranyke­resztbe foglalva, amelyet Szent László királyunk felesége, Adelheid ajándékozott a bencé­seknek. A Habsburg-család több tagja van itt a kolostor templomában eltemetve. A képzőművészet barátainak nyújt különleges élményt a St. Kanzian-i kálvária. A tizennégy stációt tizennégy különböző ka­rintiai származású művész ter­vezte: néhányan külföldről tér­tek haza a feladat kedvéért. - Maria Saal skanzenje a karin­tiai népi építészet néhány szép emlékét mutatja be, a Magda- lensberger pedig hatalmas ró­maikori város maradványait őrzi. Hochosterwitz vára mintha az RTL televízió műso­rából lépne elénk. Klagenfurttól nem messze található a lovag­vár, megannyi pikáns tv-film cselekményének színhelye. Régi karintiai parasztház Eisenkappel cseppkőbarlang­jában azt csodálhattuk meg, hogyan lehet fény- és hangef­fektusokkal, a látogatóknak adott műszőrme dzsekikkel és műanyag védősisakokkal a le­hető legjobban eladni a barlang látnivalóit. A ,jól eladni” szán­déka látható mindenütt a pontos tájékoztatásokban és a prospek­tusok színvonalában csakúgy, mint a kiszolgálás udvariassá­gában. A Klopeini tó környékén húsvéttól októberig 1,2 millió vendégéjszakával számolnak a szakemberek. Ennyi ember ki­szolgálása nem kis környezet­szennyezési veszélyt jelent. Az idegenforgalmat ezért már a hatvanas évek elejétől kezdve környezetvédelmi szempontok szerint tervezték meg. A fej­lesztésekben a helyi önkor­mányzatoké a döntő szó, de például a szennyvízcsatornák építéséhez (5 milliárd Schil­ling!) a tartomány és az állam is hozzájárult. Szigorúan szabá­lyozzák az építkezést, a vad­kempinget keményen büntetik. A tisztaságra, a környezet kímélésére, a minél kevesebb vegyszer felhasználására való törekvés néha egészen váratlan ötleteket hoz elő. Egy háziasz- szony javaslatára újabban a szállodákban nem cserélik au­tomatikusan naponta a törülkö­zőt, csak ha a vendég külön kéri. A szállodai éttermekben pedig - ahol nem papír-, hanem textilszalvéta a szokás -, nem használnak el naponta három szalvétát - mennyi mosószer kell ehhez! -, hanem kap a vendég egy nagy borítékot, amelyre ráírja a nevét és a szo­baszámát: a pincér az étlappal együtt hozza a borítékban a szalvétát. Talán furcsa mindez innen nézve - dehát az is furcsa, hogy nem dobják el a cigarettavéget. Mindenesetre a Klopeini ide­genforgalmi régió tavaly Lon­donban Európa környezetvé­delmi díjat nyert. Az indok: a hegyek és vizek harmóniájára tervezett környezetkímélő, „bársonyos turizmus”. Nem hi­ányzik egyetlen prospektusból sem, hogy a Klopeini tó vize ivóvízminőségű. Ezt a helybeli polgármester is demosntrálta, amikor az angol tv kamerái előtt merített a tóból egy pohár­ral és felhajtotta. Gárdonyi Tamás Az E 75-ös nemzetközi fő­úton, nem messze Lajosmizsé- től az egyik parkolóban egy 1500-as fehér Lada állt. A járműben három férfi az úton elhaladó járműveket figyelte. A kora reggelig órákban elég gyér volt a forgalom. Kisvár­tatva egy Audi 80-as tűnt fel, dél felé tartott. A Ladában ülők felfigyeltek rá. Akkor utána! - szólt az egyikük. Kellett jó néhány ki­lométer, amíg a fehér kocsi utolérte a külföldi rendszámú Audit. Amikor, mögé értek, a vezető mellett ülő férfi a rendőrség által használt, mágneslappal felszerelt, vil­logó kék lámpát „ragasztott” a kocsi tetejére. Az Audi lassított és jobbra húzódott. A Lada ekkor előzött, s a bent ülők egyike rendőrségi tárcsával adott jelzést a megál­lásra. Amikor megállt, a három férfi kiugrott a Ladából. Egyi­kük pisztolyt rántott, s kiszállí­totta a kocsiból a külföldit.-De uraim! - méltatlanko­dott az Audi vezetője. - Mi tör­tént? Mégcsak nem is hajtottam gyorsabban a megengedettnél! A „rendőröket” nem érde­kelte a tiltakozás. Kutatni kezd­tek a kocsiban, kirámolták a kesztyűtartót. A külföldi férfinak rossz ér­zése támadt. Tapasztalatból tudhatta, hogy a rendőrök or­szágúti ellenőrzés során nem így viselkednek. Amikor egy gépkocsit látott közeledni, kiállt az országút közepére, s két kéz­zel integetett. A leintett jármű fékezett, megállt, majd az utána jövő is. A „rendőrök” láthatóan zavarba jöttek, a pisztolyos hir­telen el is rejtette a fegyverét. Az Audi vezetője kihasználta a pillanatnyi zűrzavart, bepat­tant kocsijába, s nagy sebesség­gel elhajtott a helyszínről. Leg­közelebb csak a röszkei határál­lomáson állt meg, és ott az útle­vélkezelőnek elmesélte különös országúti kalandját. így jutott a rendőrség tudomására ez a feb­ruár 26-i eset, s miután igen rö­vid idő alatt kiderült, hogy az adott időben és helyen hivatalo­san nem tartózkodott, s így nem is ellenőrizhetett rendőrjárőr, felvetődött annak a gyanúja, hogy illetéktelenek éltek vissza a rendőrség nevével, megkü­lönböztetett jelzéseivel. Három hét múltán az M 5-ös utón egy olasz állampolgárt vett fel és szállított a legközelebbi rendőrkapitányságra egy autós. A zaklatott férfi kétségbeesve mondta el, hogy az országúton egy fehér rendőrségi kocsi megállította, s miután eleget tett a felszólításnak, a „rendőrök” fegyvert fogtak rá, gázsprével lefújták, megverték, majd to- vábbálltak a kocsijával. Két nap múlva az 51-es utón történt ugyanezzel a módszerrel egy rablás, akkor egy német ál­lampolgár volt az áldozat. Tőle egy Peugeot combit vittek el a gengszterek. Néhány nap múl­tán Kecskemét közelében két jugoszláv állampolgárt „szaba­dítottak meg” ugyanezzel a módszerrel Mercedes kocsijá­tól. A rendőrség nagy erőkkel nyomozott, s végül eredmény­nyel járt, a három országúti gengszter kezén csattant a bi­lincs. H. László, Lakatos Ernő és Kuti Zoltán ellen megkez­dődhetett a vizsgálat. Az ügy negyedik ganúsítottja Vincze Árpád, akinek udvarán megta­lálták az olasz állampolgártól elrabolt Fiatot, szökésben van, feltehetően Törökországban tar­tózkodik. A rendőrségi vizsgálat kiderí­tette, hogy az országúti rablók eleinte csak a „hagyományos” módszerekkel dolgoztak: üve­get törtek, kulcsot reszeltek. Később - egyelőre még ki nem derített módon - szerezték meg a kék lámpát. A rendőrségi tárcsát maguk fabrikálták, pisztolyt pedig ma­napság nem nehéz szerezni an­nak, aki rendelkezik alvilági kapcsolatokkal. A díszes társaság most igazi rendőrök által őrzött területen várja, hogyan honorálja a bíró­ság a „zseniális ötletet”, mely alighanem súlyosbító körül­ményként esik majd latba. Halász Kálmán Szörfözők a Klopeini tavon Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés július 20-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A június 27-i lapban közölt rejtvény megfej­tése: Két órával ezelőtt megtanítottatok póke­rezni. Ajándékutalványt nyertek: Mármarosi László, Pécs, Páfrány u. 1/A., Oláh Rozália, Szigetvár, Szent I. ltp. 31., Poros Mihályné, Dunaszekcső, Rózsa u. 9., Tobak Gabriella, Mohács, Duna u.7„ Thúróczy Eszter, Pécs, Tompa M. u. 2. Az ajándékutalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents