Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-09 / 188. szám

1992. július 9., csütörtök oj Dunántúli napló 3 Barátságok Európája A képen az oundle-i iskola parkjában a pécsi Nagy Lajos Gimná­zium diákjai: Keresztfalvi Zsuzsanna és Bőhm Csaba Az oundle-i iskola Nort- hamptonshire-ben, Anglia egyik legjobb magániskolája. A Londontól kétórányi útra fekvő település voltaképp egy iskola­város, mely több mint ezer, 11 és 18 év közötti diáknak ad ott­hon a hatéves képzés alatt. Ide érkezett meg az Eurohét ’92 című rendezvényre a pécsi Nagy Lajos gimnázium tíz di­ákja és kísérője, hogy hét or­szág több, mint hatvan vendé­gével együtt résztvegyen az egyhetes programon. Az angliai iskola a lengyel, a német, a spa­nyol, a francia, a belga és a ma­gyar testvériskoláit várta az eu­rópai hétre, ahol a diákok zenei- és drámai műhelyekben dolgoz­tak, kirándulásokon, sportren­dezvényeken vettek részt, s be­mutatták tudományukat zené­ben, táncban. Az e területeken való jártasság, a vitakészség, a tájékozottság egyébként az útra való jelentkezés feltétele is volt. A pécsiek hagyományos ma­gyar néptánccal álltak elő. Ket­tejükkel, a harmadikba készülő Keresztfalvi Zsuzsannával és Bőhm Csabával, illetve kísérő­jükkel, a gimnázium angoltaná­rával, Sikóné Bakucz Mártával az utazás körülményeiről és él­ményeikről beszélgettünk.- Az angol iskolának a pécsi a legrégebbi testvérkapcsolata- mondta el a tanárnő.- Nyolc éve járunk egymáshoz, egyik évben ők, másikban mi. Jövő nyárra várjuk ide az oundle-ia- kat, bár most mintha úgy tűnt volna, hogy az érdeklődés kicsit csökkent Magyarország iránt, hiszen már nem tér el annyira, már nem olyan unikum. Ami kint a legfontosabb tapasztala­tunk volt az az, hogy Angliában sokkal sokoldalúbb a képzés, amit a gyerekek kapnak. Ösz­tönzik őket az olyan célok eléré­sére, mint a tágabb látókör, a vitakészség, a nyilvánosság előtt való szereplés képességé­nek megszerzése. Az ifjúsági találkozó egyik témája Európa 1995-re javasolt egységesítése volt. Csaba szá­mára az jelentette az egyik kü­lönlegességet, hogy bár a terv mellett kiálltak, megvalósulá­sának egy közeli időpontjában nem hitt senki. A kapcsolódá­sokat barátságokkal szeretnék inkább megerősíteni. Megkapta az a nyílt, olykor indulatoktól sem mentes hang is, amit a diá­kok használzak tanáraikkal, és ahogyan elmondta, emlékezetes maradt az ünnepélyes évzáróra készült fogadás, melyet egy ha­talmas sátor alatt rendeztek. Zsuzsának az iskola saját színháza nyerte meg a szívét, ahol minden munkát maguk a diákok végeznek.-Az is tetszett, hogy ennyi nemzet képviselőivel találkoz­hattunk- mesélte-, hogy közös nyelven énekelhettünk velük, és megismertük szokásaikat, életfi­lozófiájukat. Annyi biztos: minél többet tudunk meg a másikról, annál kevésbé leszünk idegenek egy­másnak ebben az új, közös Eu­rópában. H. I. Gy. Megkezdődött a betegbiztosítási „kártya-parti” Annak is ingyenes az ellátás, aki még nem választott háziorvost Magyar Alkotóművészek Alapítványa Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létrehozásáról döntött legutóbbi ülésén a kormány. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a Művé­szeti Alap szervezeti, műkö­dési formája korszerűtlen, gazdálkodása pedig veszte­séges volt. Az alapítvány a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának jogutódaként mű­ködik majd, célja, hogy a magyar alkotóművészek szociális ellátását folyama­tosan biztosítsa, támogatást nyújtson színvonalas művé­szeti alkotások létrehozásá­hoz, segítse azok belföldi és külföldi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzé­sével és lehetőség szerinti gyarapításával. Július 1-től, ingyen, csak ér­vényes betegbiztosítási kártya felmutatásával vehetjük igénybe a felnőtt- és a gyer­mekorvosi ellátást. Érdemes te­hát az állandóan magunknál hordott igazolványok közé be­tenni a kis kartonlapot - feltéve, ha érvényes. A nyugdíjasok eleve érvé­nyes kártyát kaptak kézhez, az aktív dolgozóknak viszont munkahelyükön, a munkanél­küli segélyen levőknek a mun­kaügyi központokban, a hajlék­talanoknak és a szociálisan rá­szorultaknak a helyi polgármes­teri hivatalokban kellett (kell) lepecsételtetniük a biztosítási lapocskát. Ugyanezeken a he­lyen érvényesítik az érintettek­kel egy háztartásban élő eltar­tottak ingyenes ellátásra jogo­sító kártyáját is. Érvényes kártya birtokában - a nyaralóknak, üdülőknek, azaz az otthonuktól hosszabb-rövi- debb időt távol töltőknek sem kell fizetniük az orvosi ellátá­sért, és kedvezményesen vált­hatják ki az orvos által felírt gyógyszereket. (Szükség esetén a mentők igénybevételére, sür­gősségi, baleseti ellátásra to­vábbra is minden rászoruló in­gyen jogosult - akár van, akár nincs biztosítási kártyája.) Sokan úgy tudták, hogy jú­lius elsejével lejár a háziorvos választásának határideje. A tár­sadalombiztosítás illetékese ezt cáfolta, mondván, hogy a sza­bad orvosválasztás nemcsak az orvos személyére, hanem a vá­lasztás időpontjára is vonatko­zik. Fölmerül azonban a kérdés: akkor is ingyenes-e az ellátás, ha valaki csak később választ háziorvost, de most szorul keze­lésre.- Az ellátás ilyen esetekben is ingyenes - választolta mun­katársunk kérdésére dr. Balogh Sándor, a Népjóléti Miniszté­rium helyettes főosztályveze­tője. - A biztosítási kártyát per­sze oda kell adni az orvosnak, de ez nem jelenti azt, hogy ezzel az illető egyszeriben háziorvo­sunk lett; a lapocskát a beteg a szükséges adminisztráció után visszakapja, a döntés joga és le­hetősége tehát továbbra is kezé­ben van.- A mielőbbi választás nem­csak az orvosnak, hanem a pa­ciensnek is érdeke. Kettőjük szorosabb kapcsolata ugyanis azt jelenti, hogy az orvos köz­vetlenül és teljesebben megis­merheti a hozzá forduló egész­ségi állapotát. (FEB) Ha csütörtök, akkor Friderikusz Kirakati demokrácia és Darnel-módszer A wimbledoni teniszbajnok­ság és a barcelonai olimpia kö­zött félárbocra eresztett magyar tévénéző csütörtökön nem fog unatkozni: Friderikusz már megint kitesz magáért. Első vendége, akit munkatársunknak csak Tódorként emlegetett, ki­rakatrendező, persze nem akármilyen. Pár hete jókora bot­rányt kavart maga körül azzal, hogy egy postai kirakatot élő ál­latokkal rendezett be. Jelentkez­tek az állatvédők, a konzervatív járókelők, a felháborodott kon­venció-pártiak - tiltakozásuk nyomán a fővárosi önkormány­zat szokatlan lépésre szánta el magát: szabályosan betiltotta a kirakat tartalmát. A határozat­ban az állt: ha Tódor nem ren­dezi át a művét, az üzlet tulaj­donosától visszavonják a bérleti jogot. A kirakatrendező azon­ban nem hagyta magát: kiszedte a pipit, nyuszit - s beült ő maga, mondván, ha két napig kibírja a kirakatban, senki nem vádol­hatja, hogy megfojtja a csibé­ket. Végül - hiszen a kirakatban permanens dekoráció hiányzott - fejjel lefelé egy darab bontott csirkét lógatott, megfricskázva az állatvédőket, akik nyilván nem futamodnak meg egy jóízű, ropogós rántott comb elől... Tódor nem tódit, s hogy bizo­nyítsa, Friderikusz színpadán is berendez vagy három rögtön­zött kirakatot... Szegedy Molnár Géza szo­morú történetére mindenki em­lékszik, aki olvasni tudott hét évvel ezelőtt. A népszerű ma­gyar művészt golyó találta el a bécsi repülőtéren egy terrortá­madás során. Szegedy Molnár azóta is mozgássérült, s azzal a prognózissal él, hogy soha nem gyógyul meg, élete végéig toló­kocsiban kell ülnie. Friderikusz vendégeként el­mondja, hogy szörnyű beteg­sége ellenére folyamatosan ír, sőt újabb előadóestre készül. A műsor következő vendége Dús Ferenc, aki 1972-ben távozott Magyarországról, ahová DAR- NEL-ként tért vissza azzal a nem titkolt szándékkal, hogy nagyon sok pénzt keres majd. Időközben három kontinensen próbálkozott - s ha más nem is sikerült, alaposan kifejlesztette a személyiségét. Annyira, hogy Magyarországra már ezzel az üzlettel tért vissza: megindította a Damel-tanfolyamokat, me­lyekre nemcsak tanítványok százai jelentkeznek, hanem ta­nár-aspiránsok is tömegesen je­lentkeznek. A Darnel-iskolák- ban a tanárok nem fizetést kap­nak, hanem fizetnek azért, hogy hozzájussanak a módszerhez. Aztán persze kamatoztatják - a tanulók tandíjával. A Frideri­kusz show nézői közül különö­sen azok élvezik majd Darnel bemutatkozását, akik elvégez­ték már a személyiségfejlesztő tanfolyamot - s talán egyetérte­nek azokkal, akik szerint kicsit kemények a módszerek ... Somogyi Spitzer Tavasz Gyöngyibaba foglalkozását te­kintve jazz énekesnő - bevallá­sát tekintve kalandvadász. Hosszú előnevét baráti kereszt- ségben kapta - aki unja, hogy így szólítsa, nevezheti egysze­rűen Somának. Volt már eszter­gályos és rönktéri köböző, bu­szon jegyellenőr és szexuális receptkönyvszerző. Jelenleg egy gyerek mamája - férfi- szemmel (Friderikusz mondja) „igazi nő”, az a „mindene meg­van, ami kell” fajta... S hogy milyen hangja van? Talán kide­rült csütörtökön .. . De Friderikusz fellépő ven­dégnek a csupa humoristából álló Aladdin és a Skodalámpa nevű együttest hívta meg, akik­nek „Anyám a kapuban áll” c. dala biztos fölkerül nézők slá­gerlistájára. (Atlantic) Gazdasági fordulat: kis esély, sok akadály (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági fordulatnak esélyt kell adni Magyarorszá­gon. A helyzet persze nem könnyű. A gazdasági átalakulás több eleme - az intéz­mény-rendszeri sokk, a világ- gazdaságra nyitás, a liberalizá­lás, a decentralizálás, a privati­záció - és a külső sokkhatások (az iraki háború, a KGST piac összeomlása, a jugoszláv hely­zet) olyan növekedési vesztesé­get jelentettek, melyek az el­múlt két évben több mint 10 százalékkal csökkentették a magyar GDP-t (össznemzeti termék). Négyötödére estek vissza a reálbérek, háromne­gyed részére a beruházások és harmadára az ipari termelés. Megélénkülés Reményét fejezte ki a minisz­ter, hogy a közgazdászok három napos találkozója alkalmas lesz arra is, hogy megvizsgálja, va­lójában melyek a racionális le­hetőségek és esélyek. Értéke­lése szerint kis országoknak nincs történelmi jelene és jö­vője, a nagyvilág fejlődési irányzataihoz való alkalmazko­dás nélkül. Midenfajta kont­raszt, teljesítményjavítás növe­kedésének esélye meghatározó jelleggel egy külgazdaság vezé­relt növekedési pálya kialakítá­sától függ. Ez pedig külső ol­dalról forrásokat és felvevő pia­cokat jelent. Az erőforrásokat illetően hazánk 1992 májusától lekerült a COCOM listáról. Ebben az évben az átmeneti Európa Közösség tagországai­val kötött átmeneti szerződés eredményeképp, kivitelünk nyugatra át fogja lépni a bűvös 50 százalékot, az úgynevezett integrációs küszöböt is. Hosszú idő óta 1992 az az év is, mely­ben nem csökken a volt KGST országok felé irányuló kivite­lünk sem. Beszélhetünk tehát külgazdasági fordulatról, mert a múlt évi export-import csökke­néssel szemben most 2-3 száza­lékos növekedés várható, év végére a magyar kivitel elérheti az 1 milliárd dollárt is, vagyis megélénkül a gazdaságunk. Éd- dig elsősorban a az intézmény­rendszeri átalakulás zajlott a magyar gazdaságban, mostantól hozzá kell nyúlni a reálgazda­sági folyamatokhoz is. kedve­zőbb környezetet kell teremteni a beruházásoknak (adókedvez­ményekről van szó), s megkez­dődött a hitelkamatok csökken­tése is. Kádár Béla úgy össze­gezte mondandóját, hogy meg­valósítható a magyar gazdasági, társadalmi megújhodás, s ehhez a külgazdaság csillagállása kedvező. Restrukció Ezt követően Békési László közgazdász, gazdaságpolitikán­kat elemezte. Kifejtette, elke­rülhetetlen volt Magyarorszá­gon az elmúlt gazdaságban a restrukció, három okból is. A piaci viszonyok tudatos és fo­kozatos kiépítése) liberalizálás az árakban, a termelési ténye­zők piacán és az importban), az ország gazdasági egyensúlyi vi­szonyainak javítása (hatékony adósság menedzselés) és, hogy az inflációspirál ne végtelenbe tartson. A pillanatnyi gazdasági hely­zetet viszont - ellentétben a külgazdasági miniszterrel- úgy jellemezte, hogy elhúzódó, dep­ressziós állapotban van, s gyors változás bekövetkezése csak il­lúzió. A reálgazdasági-és a pénzügyi folyamatok drasztiku­san elválnak egymástól. Mi­közben látványosan csökken az infláció, folyamatosan nő a költségvetési hány, a munka­nélküliség. A pénzügyi javulás nem teljesítménynövekedésnek köszönhető, hanem erőteljes gazdasági recessziónak. A gazdaság élénkítésének ez­zel szemben négy valódi szem­pontja van. A termelési ténye­zők felmérése - a kihasználat-; lan kapacitások feltérképezése. A piaci oldal sem olyan rózsás, mint a külgazdasági miniszter szavai szerint. Keleti kapcsola­taink nem romlottak, de nem is javultak. A társulási szerződés is csak hosszú távon hozhat je­lentős gazdasági növekedést, rövid távon viszont még élén­kítő szerepe sincs. A harmadik tényező, hogy tradicionális technológiai-és tőketranszfer nélkül nincs értelme gazdasági növekedésről beszélni. Egyedül abban várható az elkövetkező időszakban jelentős változás, hogy megállítsák a beruházások elképesztő mértékű csökkené­sét. Ugyanakkor több dolog is fékezi a gazdasági fordulatot. Az infrastruktúra kritikán aluli állapota, a korszerű technoló­giák és szolgáltatások hiánya, a tőkeszegény és rendezetlen helyzetű kereskedelmi bankok. Amit valójában tenni kellene: megvalósítani a költségvetés érdemi reformját, rendezni a bankok helyzetét, megállítani a csődhullámot, visszaszerezni a keleti piacokat, s ambicionális tőkebevonást végrehajtani. Akadályok Befejezésül Tardos Márton címzetes egyetemi tanár, a gaz­dasági fordulat akadályait elemző előadásában tovább tag­lalta a nehézségeket. A pilla­natnyi gazdaságpolitikát több ponton is a kommunista időszak gondolkodásával hozta rokon­ságba. így például kiemelte, hogy a nemzeti jövedelem két­harmadát adó formájában be­szedni, régmúlt korokra emlé­keztető intézkedés. Nyugat-európai életszínvona­lon szeretnénk élni,- folytatta, de teljesítményeink a mostanit sem támasztják alá. Nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a gazdasági fordulat, hanem, hogy mennyi idő alatt. Egyelőre azonban a magyar tőke mennyi­sége apad, a nemzet vagyona csökken, s nem azért mert a kül­földiek megvásárolják, hanem, mert feléljük. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gazdasági élet szereplőinek magatartása változzon meg kedvező irány­ban. Néhány kérdésben Békési László követeléseit megerősítve újabbakkal is kiegészítette azo­kat. Szorgalmazta a tulajdonosi ellenőrzés egyértelműbbé téte­lét (a privatizáció, az állami vál­lalatok ellenőrzésének új for­máit), a vállalkozások fejleszté­sét, valamint a szociális oltalom kérdésének tisztázását. Végezetül a mintegy ezer fős hallgatóság előtt az előadók kölcsönösen bírálták a az el­hangzott előadásokat. Békési László főként a kül­gazdasági miniszter túlzott op­timizmusát tette szóvá a gazda­sági növekedést illetően, ő úgy fogalmazott: sokkal nagyobb annak a veszélye, hogy Ma­gyarország latin-amerikai fejlő­dési modellhez közelít, mint egy nyugati gazdasági fejlődés esélye. Az SZDSZ frakció vezető azt a kérdést vetette föl, hogy vajon valóban nyugatra kerül-e a ma­gyar exporttermékek teljes mennyisége, vagy egy részük kerülő úton így jut el a volt Szovjetúnióba? Kádár Béla azt hiányolta, hogy bár számtalan ellenérvet hallott, de hogy mit hogyan kel­lene csinálni, olyan tanácsot nem. M. B. E. Lajosisták Angliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents