Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-05 / 154. szám
qj Dunántúlt rtapiö 1992. június 5., péntek Heves Közúti balesetek A balesetek 83%-át személygépkocsik okozzák Heves megyében 1991. évben 805 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mintegy 10%-kal kevesebb, mint az előző évben. Ezen belül a halálos kimenetelű balesetek száma nőtt, a súlyos és a könnyű sérüléseké csökkent, az utóbbi jobban. A balesetek fele könnyű sérüléses volt. * A balesetet szenvedők száma 1118 fő volt, közel 12%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az áldozatok és a sérültek száma egyaránt csökkent. A balesetek 83%-át személy- szállító járművek, 9%-át gyalogosok okozták, mindkettő aránya nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A teherszállító járművek okozta balesetek száma és aránya csökkent. A személy- szállító járművek okozta balesetek közül továbbra is a segédmotorkerékpár balesetek számának alakulása a legkedvezőtlenebb (egyedül az általuk okozot balesetek) az átlagnál kevésbé csökkentek. A balesetet előidéző gyalogosok aránya a 25-60 éves korosztályban a legnagyobb, de az előző évhez képest a 15-24 évesek, valamint a hat évesek és fiatalabbak által okozott balesetek száma nőtt. A balesetek mintegy 89%-a a járművezetők hibájából következett be. Ezen belül nőtt a sebesség nem megfelelő alkalmazásából eredő balesetek száma és aránya (súlya továbbra is a legnagyobb), valamint az előzés szabályainak meg nem tartásából, illetve a szabálytalan irányváltoztatásból származó balesetek aránya. A gyalogosok hibájából bekövetkező balesetek száma az átlagnál kevésbé csökkent, aránya nőtt. Ezen belül legjobban emelkedett az álló járművek előtti áthaladásból származó balesetek száma. A balesetek bekövetkezésében az alkoholfogyasztás szerepe - a csökkenés ellenére - továbbra is számottevő. Az ittasan okozott balesetek száma 132, az előző évinek 80%-a volt. Az italfogyasztás minden hatodik balesetnél közrejátszott. Aránya az összes balesetből 16,4%, az előző évinél 2 százalékponttal kisebb. Az ittasan okozott halálos kimenetelű balesetek száma az előző évinek mintegy 53%-a, a könnyű sérüléseseké közel 73%-a. A súlyos sérüléses kimenetelű balesetek száma az átlagnál kevésbé csökkent, ezáltal részesedése nőtt. A személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek' Megnevezés 1991, évben . szán ! szerint az előző évi Vában Megoszlása, % 1990 1991 Nógrád A munkanélküliség alakulása Nógrád megye legsúlyosabb, gazdasági-társadalmi feszültségeket egyaránt hordozó gondja a munkanélküliség alakulása. A munkaerő iránti igény több, mint három éve tartó mérséklődése, a megye korszerűtlen gazdasági szerkezete és a piaci problémák felerősödése együttesen azt okozta, hogy számottevően nőtt a munkanélkülivé válók száma. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központban 1991. december végén 15 869 munkaviszonyban nem állót tartottak nyilván, az egy évvel korábbi négyszeresét. Az országban élő állástalanokon belül a megyei részesedés ugyan „csak” négy százalék, de a munkanélküliségi rátát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legkedvezőtlenebb helyet foglalja el Nógrád. Ez a mutató országosan 8,1 %, a megyénkben 16,3 % volt, körzetenként eltérően alakult. Legmagasabb Szécsény térségében, legkedvezőbb Bátonyte- renye és körzete vonatkozásában. A munkaviszonyban nem állók többsége szak- és betanított munkás. A munkaerőhelyzet súlyosbodását jelzi az a tény is, hogy a szakmunkások részaránya egy év alatt 5 százalékponttal emelkedett. A megyében a munkát keresők 6 %-a pályakezdő, zömük középfokú végzettséggel rendelkezik, elhelyezkedési nehézségük oka a szakmák telítettsége. Szerény mértékű a munkalehetőség. Mindössze 224 üres álláshelyet jelentettek be a gazdálkodó szervezetek a Munkaügyi Központba. így jelenleg csak minden hetvenedik állást kereső remélheti, hogy munka- alkalmat talál. A múlt év végén a regisztrált munkanélküliek 93 %-a, 14 723 fő részesült munkanélküli ellátásban. Az éves átlagos bruttó segély összege fejenként és havonta 7143 Ft volt. A munka- nélküli segély, illetve járadék folyósításán túl a munkaügyi szervek többek között átképző tanfolyamokat szerveztek, közel 850 fős létszámfelvételt eredményező munkahelyteremtő beruházást támogattak, továbbá 282 főnek közhasznú munkavégzési lehetőséget biztosítottak. Ezek az intézkedések azonban csak kissé enyhítik a munkanélküliség szociális feszültségeit. Ipar Tovább folytatódott a termelés csökkenése Nógrád megye iparában. Az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató ipari szervezetek bruttó termelési értéke 1991-ben 31,6 milliárd Ft volt, folyó áron 0,1 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A termelés volumene - terméksorok alapján - 77,6 %-a az 1990. évinek. A nagyfokú termeléscsökkenés alapvetően két okra, a belföldi és a külföldi keresletcsökkenésre vezethető vissza. A belföldi kereslet visszaesését külföldi piacok felkutatásával próbálja kompenzálni az iparvállalatok nagy része. Előnyösebb lenne ez a vállalkozás, ha a nyugati piac igényeinek megfelelő struktúraváltás előzné meg. Erre azonban - fejlesztési eszközök hiánya miatt - csak az iparvállalatok töredéke képes. így a kilátástalan gazdasági helyzet rákényszeríti őket, hogy a meglévő, legtöbbször elavult termékszerkezettel - eleve előnytelen pozícióból — minél többet exportáljon. A Nógrád megyei ipari szervezeteknél is egyik legsúlyosabb gond a fizetésképtelenség, amely egyre több vállalatot sodor a csőd felé. Egyre növekszik a sorbanállás összege, ter- vezhetetlenné válnak a pénzügyek, hitelképtelenné az ipari szervezetek. Mindezek miatt felszámolási eljárás indult két nagyobb - egy kohászati és egy gépipari - szervezet ellen 1991-ben. A bányászatban a volumen- index 94,0 % volt. Fokozták a szén kitermelését 1991-ben, de a termelés gazdaságtalansága miatt újabb bánya bezárását tervezik. A kohászat termelési volumene csökkent a legnagyobb mértékben a vizsgált időszakban: alig 55 %-a az 1990. évinek. A keresletvisszaesés miatt a kohászat vállalatai többször - hol egyes gyárrészek, hol az egész termelés leállításával - szüneteltették a termelést, jelentős létszámleépítésre is sor került ezeknél a szervezeteknél. A gépiparban is számottevő a termeléscsökkenés mértéke: 23,1 %. Továbbra is válságos azoknak a gépipari vállalatoknak a helyzete, amelyek termelésüket a volt szocialista - főként a szovjet - piacokra építették. Talán az utódállamok politikai és gazdasági megszilárdulásával lehetőség nyílik a kapcsolatok újbóli felvételére, a kereskedelmi kapcsolatok felújítására. A gazdasági problémák közepette néhány gépipari szervezet - elsősorban biztos nyugati piacainak köszönhetően - szinten tudta tartani, illetve némileg növelte is termelését. Az építőanyagipart továbbra is érzékenyen érintette a beruházások és a lakásépítések erőteljes visszaesése és talán itt mutatkozott legjobban az import keresletcsökkentő hatása. Mindezek következményeként a termelés volumene 21,8 %-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A könnyűiparban a termelés produktuma 22,1 %-kal maradt el az előző évitől. A könnyűipari szervezetek nagy része a nyugati piacokon bérmunka-lehetőségekért harcol. A megrendelések a szervezetek többségénél kitöltik ugyan a kapacitást, de az esetek nagy részében - a nagyon nagy konkurencia miatt - jelentős árengedményekre kényszerülnek. Az élelmiszeripar termelése 1991-ben 13,5 %-kal csökkent. Szervezetenként vizsgálva a termelés alakulását, igen kedvezőtlen a kép: az ipari szervezetek 77 %-ánál csökkent és csak 23 %-ánál növekedett a termelés volumene. A termeléscsökkenés mértéke a szerkezetek 60 %-ánál meghaladta a 20 %-ot, ezen belül a vállalatok egynegyedének termelése az előző évinek a felét sem érte el. Az ipar ágazatai közül egyedül a gépipar növelte kivitelét, változatlan áron 15 %-kal többet exportáltak 1991-ben, mint egy évvel korábban. Az építőanyagipar kivitele minimális mértékben, 4 %-kal, a könnyűiparé több mint egynegyedével visszaesett. A kohászat exportja alakult a legkedvezőtlenebbül a vizsgált időszakban: csak 43 %-át érte el az előző évinek. Építőipar Az országoshoz hasonlóan Nógrád építőiparában is nyomon követhetők 1991. során a gazdálkodást nehezítő folyamatok. Többek között a beruházások és a lakásépítések csökkenése, a pénzügyi helyzet általános romlása, továbbá a fizetés- képtelenné váló gazdálkodók táborának gyarapodása oda vezetett, hogy az építési kereslet visszafogottabbá vált. Kevés a munkalehetőség, s mindemellett növekszik - leginkább az 50 fő alatti kategóriában - az építőipari szervezetek száma, általában csökkennek ezáltal a megélhetési esélyek. Napjainkra több gazdálkodó egység - köztük néhány nagy létszámmal tevékenykedő is - került a felszámolás határára, fokozódott a létszámleépítés, s ez is hozzájárult a megyében lévő munkanélküliek számának növekedéséhez. A kivitelező építőiparban az elmúlt év folyamán a kapacitásoknak 67 %-a volt szerződéssel lekötve, s a kilátások 1991. évet követően sem biztatóak. A gazdálkodó egységek ugyanis az 1991. utáni évekre az előirányzatok nem egészen 1/4-ére kötöttek szerződést, közülük sokan csak egy-két hónapra elegendő rendelésállománnyal rendelkeznek, míg mások - a munka hiányában - a felszámolást latolgatják. A lanyhuló kereslet, a változatlanul kedvezőtlen gazdasági környezet hatása érződik az építőipari produktum alakulásában. Az 50 fő feletti létszámot foglalkoztató szervezetek 1147 millió Ft bruttó termelési értéke az 1990. évihez képest számottevő (folyó áron 29 %-os) csökkenést jelez, elsősorban az alap- tevékenység visszaesésének következtében. Szervezetenként és alágaza- tonként erőteljes differenciálódás figyelhető meg a változás iránya és mértéke tekintetében. Nagymérvű (45 %-os) volumencsökkenés volt jellemző a magasépítőiparban. Ezt részben az indokolja, hogy a kereslet az ilyen munkák iránt számottevően visszaesett, részben pedig az, hogy a nagyobb szervezetek - akik kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez - többsége ebben az alágazat- ban tevékenykedik. A termelésben kis súlyt képviselő építési szak- és szerelő- iparban - az 1991. I—III. negyedévben tapasztalt tendencia folytatódott - éves szinten is nőtt a termelés volumene. Ebben az alágazatban az összehasonlítható áron számított termelés a tárgyévben több, mint egyharmadával meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőiparban a gazdasági folyamatok meghatározó szereplői napjainkban változatlanul a nagyobb létszámú szervezetek. A kisebb - 50 főnél kevesebbet foglalkoztató - gazdasági egségek tevékenységükkel alapvetően nem változtatják meg a már vázolt folyamatokat, azonban a termeléscsökkenésre gyakorolt mérséklő hatásuk nem elhanyagolható. Ez a hatás éves szinten - számított adatok alapján, a kisszervezetek országos ütemű (1,5-szeres) termelésnövekedését feltételezve - 8,5 %-pont, vagyis a volumen- index ezáltal 73,9 %-ra módosulna. Komárom-Esztergom A lakosság egészségi állapota Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota az intézményrendszer igénybevétele alapján 1991-ben rosz- szabbnak ítélhető, mint a megelőző évben. Az aktív keresők körében a táppénzes betegek aránya a tavalyinál magasabb szintre emelkedett, nőtt a kórházak betegforgalma, több beteg kereste fel a rendelőintézeteket. * A táppénzes betegek aránya az igen magas 1989. évivel azonos volt, melynek következtében naponta átlagosan 8315-en voltak betegség miatt távol munkahelyüktől. A beteg- állomány átlagos hossza két nappal (22,8 napra) tovább nőtt. Komárom-Esztergom megyében a Társadalombiztosítási Igazgatóság 2,8 millió napra - az előző évinél 7 %-kal kevesebbre - fizetett ki táppénzt. A gazdálkodó szervezetek további 272 ezer nap táppénzes költségét viselték, ennek összege közel 89 millió Ft-ot tett ki. Míg a napok száma 16 %-kal csökkent, addig a kifizetett összeg 7,6 %-kal emelkedett. A beteg gyermekek ápolására igénybevett táppénzes napok aránya tovább 0,2 százalékponttal mérséklődött. Az egy évvel korábbinál kevesebben - 4618-an - voltak GYED-en, és 438-cal nőtt a GYES-t igénybe vevők száma. További egy százalékponttal nőtt az emelt ösz- szegű GYES-esek aránya. A betegek általában először a körzeti orvoshoz fordulnak panaszaikkal. A 140 általános és az 51 gyermekorvosi körzetben 185 orvos látja el az ott megjelenteket. Az év végén Kisbéren és Ácson egy-egy körzetből hiányzott a gyermekgyógyász. Az általános orvosi körzetek közül Oroszlány, Szákszend, Esztergom és Ács egy-egy körzetében helyettesítéssel látták el a betegeket. A betöltetlen körzetek aránya még mindig magas, a 3,1 %-os érték azonban már közelíti a környező megyékét. Az egy körzeti orvosra, körzeti gyermekgyó- gászra jutó lakosok száma (1962) tovább mérséklődött, s alacsonyabb lett a Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékénél is. A járóbeteg-ellátást szolgáló szakrendelőkben 1991. év folyamán teljesített orvosi munkaórák száma 4,2 %-kal (11 200 órával) volt több az egy évvel korábbinál. A szakrendeléseken 2,2 millió esetet, 5,4 %-kal többet láttak el úgy, hogy az egy gyógykezelésre jutó idő - 7,5 perc - nem változott. A megyei átlagtól szakrendelési áganként és intézetenként számottevő eltérés mutatkozik (pl.: míg Tatán egy onkológiai eset ellátására átlagosan 65,2 perc, addig Esztergomban csak 14,8 perc jutott). * A fekvő betegek gyógyítására a megyében a tavalyinál kevesebb, összesen 2643 működő kórházi ágy állt rendelkezésre. A szervezett ágyszám az esztergomi kórházban megszüntetett 54 ággyal csökkent, mely szám szerint hét osztályt érintett. Tatabányán 9 ágy szünetelt a bőr- és nemibeteg osztályon, 40 utókezelő osztályi ágyon pedig a művese dializáló átépítése miatt átmenetileg nem folytattak gyógyító tevékenységet. A kórházakból 58 079 beteget bocsátottak el 1991. év folyamán, 1041 fővel többet az előző évinél. Összességében javult az ágykihasználtság (78,7 százalék), ezen belül a kórházankénti, osztályonkénti szóródás továbbra is igen nagy. Az ápolás átlagos tartama 13,2 nap, kevesebb az 1990. évinél. Egy nappal hosz- szabb ideig feküdtek a krónikus betegségeket ellátó osztályokon. * A három éven aluli gyermekek intézményi ellátását egy csecsemő- és négy egészség- ügyi gyermekotthon mellett 26 bölcsőde 134 férőhellyel biztosította. Kihasználtság és 18 anyagi okok miatt 239 bölcsődei férőhelyet szüntettek meg az év folyamán. Véglegeser bezártak Dorogon, Eszter gomban, Komáromban, Nyer gesújfalun egy-egy önkor mányzati, Lábatlanon pedi egy üzemi bölcsődét. * Az időskorúakról való ciális gondoskodás intézményesített rendszerében a szoci ális otthonokban elhelyezhető gondozottak száma (1113) 13-mal kevesebb az előző évinél. A férőhelymegszüntetés í tatai időskorúak szociális ott honában történt. Ugyanakki az időskorúak klubjai 5 új léte sítménnyel és 255 férőhellyé bővültek. Kihasználatlan: miatt Szomódon b egyet, Kisbéren, Héregen, Na gyigmándon pedig férőhelye két szüntettek meg. így 5 klubban 1706 férőhely áll ren delkezésre. Halálos 63 105,0 6,7 7,8 Súlyosl kimene- baleset 340 92,4 41,0 42,2 KönnyűT^16*3 telű 402 85,5 52,3 50,0 ÖSSZESEN 805 89,6 100,0 100,0 A baleset "E^lalt 69 94,5 5,8 6,2 követkéz- súlyosan 412 90,9 35,8 36,9 téDen kcroyen rült 637 86,2 58,4 56,9 ÖSSZESEN 1 118 88,4 100,0 100,0 Személyszállító jármű 668 91,5 81,3 83,0 Ezen belül: motorkerékpár 38 80,9 5,2 4,7 személygépkocsi 477 92,6 57-, 4 59,2 autóbusz 11 73,3 1,7 1,4 kerékpár 65 82,3 8,8 8,1 segédmotoros kerékpár 77 104,1 8,2 9,6 Teherszállító jármű 54 74,0 8,1 6,7 által Gyalogos okozott 73 92,4 8,8 9,1 baleset Ezen belül:- 6 10 111,1 1,0 1,2 7 - 14 évesek 11 73,3 1,7 1,4 15 - 24 15 214,3 0,8 1,9 25 - 60 27 100,0 3,0 3,4 60 év feletti 10 47,6 2,3 1,2 Egyéb 10 62,5 1,8 1,2 ÖSSZESEN 805 89,6 100,0 100,0
