Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-04 / 153. szám

2 ü j Dunántúli napló 1992. június 4., csütörtök Kormányintézkedés várható az aszálykárok csökkentésére Az MTI információi szerint a kormány csütörtöki ülésén to­vábbi intézkedéseket hoz az aszálykárok csökkentése, kö­vetkezményeinek enyhítése ér­dekében. Az intervenciós és a vízügyi alap terhére az öntö­zésre használt víz díjának egy részét elengedik, ami mintegy 300 millió forintos támogatást jelent a gazdaságoknak. A kormány állami garanciát vállal annak a 76 korszerű vas­úti kocsinak megvásárlására, amelyet egy spanyol cég szállít majd kedvező feltételű hitel- konstrukcióban a MÁV-nak. Szó lesz ezen kívül az úthálózat fejlesztésére az Európai Beru­házási Bank által adott 50 millió ECU kölcsön felvételéről, va­lamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) folytatandó hiteltárgyalásról. Az EBRD 21 millió ECU köl­csönneljárulna hozzá az M0- ás autópálya egyik szakaszának megépítéséhez. Az alkotmányügyi bizottság egyetért A parlament kérjen írásos beszámolót a kormány munkájáról Több mint egy órás alkotmá­nyértelmezési vitát követően az Országgyűlés főbizottsága - négy tartózkodás mellett - tá­mogatta, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kor­mányt: készítsen eddigi munká­járól írásos beszámolót a Par­lament számára. Az előteijesztő Fodor István (független) a ja­vaslat benyújtását politikai okokkal magyarázta és kie­melte: az ország közvélemé­nyének is jót tenne, ha az Or­szággyűlés meg tudná vitatni a kormány beszámolóját. A testület ülésén a kormány nevében Horváth Balázs tárca nélküli miniszter kifejtette: a kormány alkotmányos beszá­molási kötelezettségének a költ­ségvetési zárszámadáshoz kap­csolódva kíván eleget tenni. A zárszámadást a pénzügyminisz­ter írásban nyújtja be, a minisz­terelnök vagy az általa kijelölt miniszter pedig a kormány mű­ködéséről ad tájékoztatást. A bizottság általános vitára alkal­masnak találta a társadalombiz­tosítás módosításáról szóló ja­vaslatot is. Az előterjesztés sze­rint az egyéni vállalkozók az adóköteles jövedelmük, de lega­lább a minimálbér 60 százalé­kának megfelelő összeg után lennének kötelesek a 44 száza­lékos tb-járulékot fizetni. A tes­tület ad hoc bizottságot állított fel annak a kérdésnek a törvé­nyes megoldására, hogy az Ál­lami Számvevőszék megvizs­gálhassa és ellenőrizhesse az MSZOSZ-nak és más szakszer­vezeteknek az elkövetkezendő időszakban várhatóan beérkező vagyonelszámolásait. Mint is­mert, az MSZOSZ eddig nem tett eleget a szakszervezeti tör­vényben előírt kötelezettségé­nek, de várható, hogy az Al­kotmánybíróság áprilisi határo­zatát követően benyújtja va­gyonelszámolását az ÁSZ-nak. Saját bank a mezőgazdaságnak Magyarországon a mezőgaz­daságban dolgozó emberek nagy többsége nem a magán- gazdálkodást akarja visszaállí­tani, hanem a magántulajdonon alapuló együttműködésben látja az ágazat jövőjét, és ezzel a kormányzat is egyetért - mondta Sárossy László, a Föld­művelésügyi Minisztérium po­litikai államtitkára szerdán a szekszárdi Gemenc Expóban tartott agrárfórumon. Sárossy László kijelentette, el kellene ásni végre a csatabár­dot, vagyis abbahagyni az el­lenségeskedést a szövetkezetek vezetői és bizonyos politikai körök, annál is inkább, mert „súlyos hiba volt a tsz-ekben dolgozó szakemberek lejáratá­sát célzó kampány.” E szakem­berek tudása nélkülözhetetlen: az együttműködés a korszerű keretek közötti szövetkezés a mezőgazdaság újraéledésének, piacgazdasághoz igazodásának egyetlen útja lehet. Az államtitkár bejelentette: meg akarják teremteni a mező- gazdaság saját pénzügyi rend­szerét, hogy hitelhez juthassa­nak a gazdaságok, a gazdák, mégpedig elfogadható feltéte­lekkel. Az első vidéki bankhá­lózat működését szeretnék már az idén indítani. Sárossy László úgy vélekedett, hogy a meglévő bankok azért nem-támogatják a mezőgazdaságot, mert nagy kockázatot látnak benne. így történhetett, hogy a pénzintéze­tek garanciafeltételei miatt a gazdaságok még annak a ked­vezményes hitelnek is csak a felét tudták igénybe venni, ame­lyet pedig nélkülözhetetlen és sürgős segítségként ajánlott föl a kormány, a tavaszi munkák elvégzéséhez. Kelet-Európa falvaiért (Folytatás az L oldalról) fogad vendégeket, amelyre a nemrég lezárult, grazi kirándu­lással társított gazdaasszony­képző is ösztönözte a falubelie­ket. Lovig Jánosék háza, aktivi­tása példaértékű a Dél-Dunántú- lon, s a turizmus máris felpezs­dítette a környék életét. A falu önkormányzata számos fejlesz­tést hajtott végre, s újabb beru­házásokba kezdenek. Az odalá­togató vendégeket gazdag kul­turális, hagyományokra épülő programcsokorral várják, együttműködve a keleti Mecsek más falvaival. Mint dr. Tóth József, a tele­pülésfejlesztési szakbizottság elnöke elmondta, a turizmus mellett számos más terület szolgálhatja a falvak épülését. Előadásaiban arról is szólt, hogy különösen fontos a falusi értelmiség szerepének megerő­sítése. Másfelől magasabban kvalifikált munkaerő képzésére kell törekedni. A privatizáció­val, földkérdéssel kapcsolatos véleménye: - Meggondolatlan­ság volna „szétverni” azt, ami már megvan. Legyenek földtu­lajdonosok, de ne kelljen földje­ikkel önmagukra maradniuk, hanem munkájukat továbbra is közösen gondolkodás, összefo­gás kísérje. Elkeserítő a szántó­földeken, ismét lóval, magá­nyosan szántó embereket látni... Tröszt É. ÓRA A NAGYVILÁGBAN ENSZ Békefenntartó erők vunulnak június 3-án Belgrádból Szarajevó felé, a fővárosból kivezető főútvonalon. MTI Telefotó Szarajevó továbbra is tűz alatt Előrenyomuló horvátok Tovább tart a horvát hadsereg előrenyomulása a dubrovniki körzetben. Szerdán megsemmi­sítettek több ellenséges lövé­szállást Ivanjicán, ahonnan na­pokon át lőtték a műemlékvá­rost. A szerb ellenőrzés alatt álló Trebinjéből folytatódott a Dubrovnik elleni támadás. Több tucat gránát lakóépüle­tekre hullott. A városba látoga­tott a horvát honvédelmi mi­niszter, aki gratulált Dubrovnik védőinek harci sikereikhez. Slavonski Brodban szerdán dél­előtt általános- és légiriadót fúj­tak. A legújabb támadás követ­keztében egy személy életét vesztette, egy pedig súlyosan megsebesült. A francia elnök nem támogatja Francois Mitterrand francia elnök ismét jelezte: a „Viseg­rádi Hármak” teljes jogú tagsá­gát az Európai Közösségben nem tartja időszerű kérdésnek. Szerinte Magyarország, Cseh­szlovákia és Lengyelország tag- felvételi kérelmét ugyan „a leg­nagyobb jóindulattal” kell ke­zelni, de „nyilvánvaló, hogy még hosszabb időre van szük­ségük a közösség normáinak teljes érvényesítéséhez”. A boszniai fővárosban, Sza­rajevóban szerdán is erős rob­banások hallatszottak. A vas­útállomás közelében 15 gránát csapódott be. Szerb fegyveresek rálőttek egy egészségügyi dol­gozókat szállító autóbuszra, egy személy súlyosan megsebesült. A szerb légierő gépei bombáz­tak egy Szarajevó közeli telepü­lést, Srebrenicát. A muzulmán erőknek sikerült lelőniük egy repülőgépet. Az ENSZ-erők két magas rangú tisztje Szarajevó­ban tárgyal a repülőtér blokád­jának feloldásáról. Egyúttal be­jelentették, hogy csütörtökön többnapos huzavona után a szö­vetségi erők kiürítik a szaraje­vói Tito marsall laktanyát. Jajce központjában több gránát csa­pódott be, találat érte a posta, a kórház és a polgármesteri hiva­tal épületét is. A város védői közül ketten vesztették életüket, horvát források szerint a szerb szabadcsapatok vesztesége több mint harminc fő. O Rio de Janeiro: Európai idő szerint szerdán délután meg­nyílt a világ legnagyobb kör­nyezetvédelmi konferenciája. Az ülést Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár kalapácsütése nyitotta meg. A 12 napos csúcstalálkozó témák széles sorát hivatott meg­tárgyalni, a szegénységtől a környezetszennyezésig, illetve a mezőgazdaság kérdéseitől az atmoszféra problémáiig. O Párizs: Für Lajos honvé­delmi miniszter szerdán három­napos franciaországi látogatásra Párizsba érkezett Pierre Joxe védelmi miniszter meghívására. A két miniszter csütörtökön megbeszélést folytat a miniszté­riumok, a véderők együttműkö­désének időszerű kérdéseiről. Für Lajos megtekint számos ka­tonai intézményt: így a francia vezérkar hadműveleti központ­ját, és a párizsi katonai főisko­lát. A miniszter Párizsban talál­kozik francia hadiipari vállala­tok képviselőivel. O London: Magyarország, Lengyelország és Csehszlová­kia teljes mértékben ragaszko­dik a demokrácia elveihez és a piacgazdasághoz - jelentette ki John Major brit miniszterelnök egy keddi parlamenti felszólalá­sában. Major nemrégiben tért haza e három országot érintő körútjáról. A brit miniszterel­nök ismét csak sürgette, hogy az évtized végén e három or­szágot vegyék fel teljes jogú tagként az Európai Közösségbe. O Belgrád: Minden külföldi vásárolhat üzemanyagot kedd­től az új Jugoszláviában, de csakis kuponokért. Ugyanez vonatkozik az úthasználati dí­jakra is. A kuponokat a jugo­szláv autószövetség adja ki. A benzin ára 1,60 német márka, a dízelolajé pedig 1,25 márka Ju­goszláviában. A kormány hatá­rozata értelmében Jugoszlávia állampolgárai turistaútjaikra legfeljebb 500 német márkát vihetnek ki az országból. O Varsó: Négy bányász ve­sztette életét és hét megsebesült abban a szerencsétlenségben, amely keddre virradó éjszaka történt a sosnowieci Porabka- Klimontow bányában. 550 mé­teres mélységben 20 méter hosszan beomlott a tárna fala, maga alá temetve a vájárokat. Kínai tolvaj patkány Egy pénzéhes patkány meglopott egy derék, taka­rékos polgárt Kína Csöcsi- ang tartományában - írta a Zsenmin Kungan Pao című kínai rendőrújság. Egy bi­zonyos Csen Csin-su a rendőrségen bejelentette, hogy betörők jártak nála, elvitték megtakarított pén­zét - 9200 jüant (mintegy 1700 dollárt). Betörésre utaló nyomokat azonban nem találtak a rendőrök, s rejtély volt számukra az is, hogyan találhatott volna rá az állítólagos betörő a pénz különös rejtekhelyére, a ház falában levő rengeteg lyuk egyikére. Végül az egyik jó szimatú rendőr patkány­piszkot talált a „széfben” , s ez adta neki az ötletet, hogy a többi lyukba is bekuk­kantson. Rá is talált Csen úr vagyonkájára, amely egy hízott patkánynak szolgált alom gyanánt: a „pénzéhes” rágcsáló áthordta a „széf’ tartalmát a maga üregébe, s lakályossá bélelte vele pat­kányfészkét. Nyitott országot akarunk Telefoninterjú dr. Ibrahim Rogova koszovói albán elnökkel-A világ mindenképpen úgy néz Koszovóra, mint egy krizs- teriiletre, mint arra a helyre, ahol kitörhet a háború. Hall­hatnám erről és az egykori Ju­goszlávia szétesési folyamatá­ról az Ön véleményét?- Koszovó a támadások és az erőszak frontja, melyet a szerb rezsim állított fel. Ez a front még nem olyan, mint Bosznia és Hercegovinában, valamint Horvátországban, de ha nem ta­lálunk megfelelő megoldást, akkor minden megtörténhet. Mindenkinek tiszteletben kell tartania választásaink eredmé­nyeit és a többség akaratát. Ami pedig az egykori Jugoszláviát il­leti, ezt a Jugoszláviát hatalmas áldozatokkal hozták létre és nem beszélnék az albánokról, akiket senki nem kérdezett, csak idetették őket. Ez a Jugo­szlávia most hatalmas véráldo­zatokkal esik szét. Ez a folya­mat mehetett volna békésen, ci­vilizáltam tisztelve az egykori ország népeinek akaratát. így kellett volna és nem ennyi ha­lottal Bosznia és Hercegoviná­ban és Horvátországban. Ko­szovóban is sok halott volt, az emberek rendőri eljárások fo­lyamán vesztik életüket.- Rugóvá Úr! Ha jól tudom, Önöknek Koszovón még ma sin­csen napilapjuk, pedig a lakos­ság 90%-a albán nemzetiségű. És ahogy napilapjuk, úgy rend­szeresen rádió és tv műsoraik sincsenek. Mit szándékoznak cselekedni ebben a kérdésben?- Ha nem találunk megol­dást, hogy az albánok visszatér­hessenek ezekbe az intézmé­nyekbe, akkor alternatív módon fogjuk megteremteni televízi­ónkat és rádiónkat, a mai világ kát leghatásosabb médiumát. Megteremtjük a napilapot is. Nekünk most hetilapjaink van­nak, ennek ellenére teljes in­formáció sötétségben élünk.- Elnök Úr! Mit vár Albániá­tól, az anyaországtól, milyenek a kapcsolatai? Valamint mit vár Európától és a világtól?- Áz anyaországtól Albániá­tól segítséget és szolidaritást vá­runk. Ez most egy demokrati­kus Albánia, demokratikus ha­talommal. Új szerepe van a vi­lágban annak ellenére, hogy sú­lyos gazdasági nehézségei van­nak. Albániának érdekében áll, hogy védjen minket, hiszen az albán nép fele Koszovóban, il­letve a volt Jugoszláviában él. A világtól azt várjuk, hogy is­merje el választásaink eredmé­nyeit, és demokratizálódási és emberi jogainkat. A mai politi­kai valóságban az lenne a leg­jobb a Balkánnak és Európának is, ha elismernék a Koszovói Köztársaságot, mely el nem kö­telezett lesz. Köztársaságunk egyébként nyitott lesz Albáni­ára és Szerbiára egyaránt.- Egyes európai politikusok véleménye szerint nincs már messze az egységes, határok nélküli Európa. Vajon be tud-e kapcsolódni ebbe az egységes Európába a - ismerjük el - na­gyon szegény Koszovó? I. R.: - igen, Koszovó sze­gény, de másik oldaláról gazdag is. Van munkaerő, az emberek itt segély nélkül is önfenntar- tóak, pedig egy év leforgása alatt szinte mindenkit kidobtak munkahelyéről. Koszovó ásvá­nyokban, energetikailag gazdag ország. Vannak már tapasztala­taink a kiskereskedelemben, a privatizációban. Tisztában va­gyunk vele, hogy kis országot teremtünk meg, de ez az ország nem lesz púp Európa hátán.- Ha megvalósul az Önök álma és létrejön az önálló és független Koszovó, milyen jo­gokat biztosítanak a kisebbsé­geknek, mindenekelőtt a szer- beknek?- Mi minden kisebbségi cso­portot nemzetként fogunk ke­zelni, így a kétszázezres szerb­séget, a kevés muzulmánt, s vannak törökjeink is. A legő­szintébben mondom, és erre Szerbia és Koszovó között ga­rancia lesz, hogy a kisebbsé­geknek teljes jogaik lesznek a politikában, gazdaságban és kultúrában. A szerbek úgy él­hetnek majd, akár Szerbiában. Nyitott országot akarunk, mert mi itt maradunk, de levetkőzzük ezt a soviniszta, jelenleg ural­kodó gondolkodásmódot. Vujity Tvrtko

Next

/
Thumbnails
Contents