Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-30 / 179. szám
1992. június 30., kedd uj Dunántúli napló 3 Július végén nyílik a könyvesbolt Szigetváron Mégsem marad könyvesbolt nélkül Szigetvár. Az ez év március 16-án az előprivtizációról szóló jogszabály értelmében megtartott árverésen (a másodikon, mert először nem volt jelentkező (ugyanis jelentkezett egy vállalkozó, aki megvette a műemlékjellegű Szily házban, a Zrínyi tér 3 sz. alatt lévő helyiség bérleti jogát. Az üzlet még ma sem üzemel, bíztató azonban, hogy a kiárusítás után több mintkét hónapja zárva tartó, és a vásárlóközönséget semmiről nem informáló bolt ajtajára az utóbbi időben kikerült „Dolgozókat felveszünk” - tábla. Hosszas érdeklődés után kiderült, hogy a vevő , akinek a megye területén több könyvesboltja és utcai elárusítóhelye is van) ugyan megnyerte az árverést a kikiáltási áron, azaz I 190 000 Ft-ért, de a bérbeadónál egy ideig nem jelentkezett szerződéskötésre. Április 25-én pedig megtörtént a 143 négyzetméteres ingatlan és a benne lévő ingóságok birtokbaadása. Az önkormányzat, mint bérbeadó és a bérlő végül május 20-án kötött szerződést. Ennek értelemében a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat által fi- zettt összeget kell az új tulajdonosnak is havonta leróni, és vállalnia kell a közüzemi díjak fi- eztését. Az önkormányzat a szerződésben kikötötte, hogy a bérlővel megegyezve emelni fogja a bérleti díjat az inflációs rátának megfelelően, ha az ösz- szeg nem fedezi a fenntartási költségeket. A bérlővel többszöri próbálkozás után sem sikerült kapcsolatot teremteni. Szándékairól azonban nyilatkozott a szerződéskötéskor az önkormányzat képviselőjének. Elmondta, hogy az üzlet profdján nem kíván változtatni. Továbbra is könyveket, szak- és szépirodalmi, műszaki kiadványokat árusít. Teljes lemezválasztékot kínál majd CD-től hagyományos korongokig, valamint magnetofonkazettákat is. Hét alkalmazottat szeretne felvenni, július végén nyit. Nem áll szándékában az, hogy a forgalom fellendítése érdekében kávézót nyisson. - mondta a szerződés- kötéskor. Sasvári Mária Tévhírek a háziorvosválasztásról Minden alapot nélkülöznek azok a híresztelések, amelyek szerint július 1 -je lenne a háziorvos-választás végső határideje - válaszolta az MTI érdeklődésére hétfőn Rába Ferenc, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főtanácsosa. A téves információk valószínűleg onnan erednek, hogy július elseje valóban fordulópont: megszűnik a korábban állam- polgári jogon járó, és életbe lép a biztosítási jogviszonyon alapuló egészségügyi ellátás. Ez pedig nem jelent mást, minthogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez minden állampolgárnak szüksége van érvényes biztosítási kártyára. Betegség vagy baleset esetén ugyanakkor természetesen azok is megkapják a megfelelő egészségügyi ellátást, akik nem rendelkeznek érvényes beteg- biztosítási kártyával. Ez esetben a felgyógyulás után az ellátott személynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy érvényes kártyáját bemutassa kezelőorvosának. Fehér László - Koloss István Zene, Isten házában Az orgonánál Koloss István, a kórust Fehér László vezényelte Fotó: Läufer László A templomablakokon behintázó fénynyalábok csak súrolni tudják a karzat díszes mellvédjét. Innen lentről, az Angs- ter-orgona - akárha egy gyönyörű triptichon - alatt Fehér Lászlónak először csak szikár, hajlongó alakját látni. Karjának hirtelen mozdulatát. A zömében nőkből álló kórus énekhangja szelíd méltósággal fonja körül az oszlopokat. Es mintha nem is fentről érkezne, hanem bennünk zendülne, megszólal az orgona is. A helyszín: a pécsi nemzetközi zenei fesztivál: esti hangversenyére készül a fővárosi Bazilika kórusa a Székesegyházban. A nemzetközi hírű orgonaművész, Koloss István és Fehér László karnagy három évtizede dolgoznak együtt a budapesti Bazilikában. A kórus Lajtha László emlékét most a nagy alkotó egy gyönyörű himnuszával idézi meg, Koloss István pedig, aki a „Sacedros et pontifex” című művével II. János Pál pápát köszöntötte, ismét saját művét, az „In memóriám Lajtha László” című fantáziáját mutatja be.- Röviden az életemről? - mosolyodik el Fehér László- A keresztény neveltetéssel járó hátrányokról ne is beszéljünk. Lényegesebb, hogy a józsefvárosi majd a fővárosi jezsuita templom után, 1962-től vagyok karnagya a Bazilikának, ahol olyan neves elődeim voltak, mint a kórust 1909-ben megalapító Sztojanovits Jenő, majd Demény Dezső, Harmat Artur és Hidas Frigyes. Életemet az Isten házában töltöttem, együtt Koloss István barátommal és a kórusban énekel a már felnőtt lányom is. A kórus igazi család.-Annak, aki ilyen régóta és ilyen mélyeti benne él a zenében, mint Ön, lehetnek-e kedvencei?- A kérdés azért sem könnyű, mert minden értékes művet lehet szeretni... Bár kétségtelen, Mozart vagy Beethoven egy-egy műve külön is megdobogtathatja az ember szívét.-A zene, mondják, varázsos, sőt egyenesen isteni természetű. Ha így van, akkor nem hiányozhat belőle a diabolikus elem, az ördögi sem.- Bármilyen erőt is tulajdonítunk a zenének, az egyházi, a keresztény zene szelíd - soha nem diabolikus. Lényege szerint is a katolikus liturgiában tölt be kiegészítő szerepet.-A kórus nagy sikerrel szerepelt már a környező országokban. Most Pécs után mi következik?- Este már utazunk is haza, vasárnap fellépés otthon, majd Salzburg következik. * Itt fenn a karzaton csak az orgona - a „vezérlőpult” zsemlesárgára pácolt fa-teste, a fehér billentyűk, a közelében lévő lámpák világítanak. Közelebb húzom Koloss Istvánhoz a nyikorgó széket, hogy türelemmel elmagyarázhassa a kották rendjét: miként építette fel a Lajtha Lászlóra emlékező zenei fantáziáját a nagy alkotó nevének betűivel játszva. Ősz haj, fáradtságában is élénken csillogó szemek, derengő karzati fények, az orgonasípokkal teljes csendélet - ez a testéhez nőtt, valódi világa. A hatvanéves művész nevét messze Európában ismerik, sőt, hallhatták zenéjét a tengerentúlon is. Csak 1943-44 majd 1956 eseményei ne úgy következtek volna be, ahogyan.- Csepelről a bombázások elől települtünk ki, majd 16 éves koromtól mégis egy csepeli kántortanító tanított har- móniumon... Az 1944-es programnak gyerekkori barátom esett áldozatul, majd amikor a Műegyetemre iratkoztam - édesapám is mérnök lévén - „államellenes” összeesküvésbe „keveredve” vesztettem el társaim közül többet. Persze, ez végett vetett egyetemi pályafutásomnak is. Később orgonát Gergely Ferencnél, zeneszerzést Szelényi Istvánnál tanultam, majd 1963-ban Párizsban végeztem improvizációs, később Sienában mesterkurzust. A középső gyermekét - akit alig fél éve vesztett el - csak később említi. A 19 éves lány Németországban tanulta a nyelvet az egyetemi felvételire készülve, s hazafelé tartott, amikor autóbaleset áldozata lett. A másik, gimnazista lány csellózik, a fia pedig a fa- és ragasztóanyagok iránti érzékenysége miatt volt kénytelen feladni álmát, a hangszergyártó mesterséget. De azért a zene nem hagyja el. A nyár is zsúfoltnak Ígérkezik. Például július 25-én az Assisi Fesztiválon Szt. Fe- renc-kantátáját hallhatják és a pápának ajánlott művével látogat Castellgondolfóba. B. R. Még nem jutottunk túl a mélyponton Újabb jelentések az alagútból Újabb 160 oldalas tanulmánnyal örvendeztette meg a magyar gazdasági átalakulás értékelésében egymással is tartós perben levő liberális- és konzervatív közgazdászokat a Pénzügykutató Intézet. A kötet ugyan az intézet munkatársainak tucatnyi tanulmányaiból táplálkozik, de végeredményben Petschnig Mária Zita egyszemélyi nézeteit foglalja össze az Antall kormány gazdasági berendezkedéséről, a költség- vetési folyamatokról, a kereskedelem, az ipar, az élelmiszergazdaság, a tulajdonviszonyok fejlődéséről. Fordulóévnek tekinti a szerző 1991 -et, mert ez volt az az esztendő, amikor Magyarország megszűnt a fizetésképtelenség határán egyensúlyozni, s amelyben esélye adódott a be- feléfordulásra. Noha ez megtö- rént, P. M. Z. nem lát bizonyítékot arra, hogy az új kormány végrehajtotta volna a gazdaság- irányítás reformját. Ellenkezőleg, úgy véli, hogy a centralizált gazdaságirányítás a választások óta erősödött, s míg kezdetben pénzügyi szempontból „kétfejű” kormányról beszélhetünk, később az év folyamán Antall miniszterelnök fokozatosan átvette az irányítást. Megváltoztatta Kupa pénzügyminiszter hatásköreit, megszervezte saját gazdasági információs rendszerét. Ennek következtében a pénzügyminiszter, aki időközben MDF képviselő is lett, fokozatosan „besorolt”, s ma már a miniszterelnöki elképzelések végrehajtójának tekinthető. A tapasztalt közgazdász némi malíciával emlékezik meg a centralizálás más jeleiről, s általában a gazdaságpolitikáról, mely szerinte - akárcsak a Kádár-korszakban, végeredményben a költségvetési keretek fölötti alkudozásban merült ki. Kelet-európai viszonylatban Magyarország 1991 évi gazdasági mutatói közepesnek tűnnek. Az ipari termelés 19 százalékos csökkenése úgy tetszik, egy általánosabb trend része. Bulgáriában ugyanez a mutató 28 százalékos, Csehszlovákiában 23 százalékos, Romániában 22 százalékos volt. Fogyasztói árszint tekintetében (35 százalékos emelkedés) jobban álltunk, mint bármely más ország ebben a régióban. A munkanélküliség aránya Bulgáriában és Lengyelországban valamivel magasabb, Romániában és Csehszlovákiában valamivel alacsonyabb volt, mint nálunk, míg a volt Szovjetunió adatai nem ismertek. Néhány jellegzetes tendencia a tavalyi év gazdasági eredményei mögött: a külgazdaság lehetőségei Keleten megszűntek, Nyugaton megnyíltak. A nehézipar leépülésével szemben a kisgazdaság térnyerése volt tapasztalható, bár az utóbbi szférában a Pénzügykutató vezető munkatársai mintegy százezer „fantomcég” jelenlétét gyanítják. Olyan gazdasági tevékenységet nem folytató „kisvállalkozások” ezek, amelyek lényegében csak az alapítók adóterheinek könnyítése céljából jönnek létre. Érdekesség, hogy az államkassza fokozatosan kiürült, eközben a lakossági megtakarítások folyamatosan nőttek. A munkanélküliség növekedése sajátos módon elmaradt az ipari termelés csökkenése mögött, sőt júniusban nőni kezdett a foglalkoztatottság a bányászatban, a gépiparban és a nehéziparban. Mindezekből az ellentmondásos jelekből jut Petschnig Mária Zita arra a következtetésre, hogy mostanáig meglehetősen negatívnak ítélt 1991-es év értékelésével még várni kell. Figyelemmel a devizatartalékok növekedésére és a folyó fizetési mérleg javulására, a privatizáció részleges eredményeire, a válallati szektor bizonytalanságra s más tényezőkre, azt kell mondani, hogy a történtek reális értékelése csak néhány év múlva válik lehetségessé. Tanulmányának „Várakozásaink” című fejezetében a szerző a hagyományos állami költségvetési gazdálkodás további sorvadását, a magán a félmagán kis- és középvállalkozások fellendülését jósolja. „A gazdasági folyamatok tükrében, -írja, - még nem állítható, hogy a magyar gazdaság 1991- ben túljutott visszafejlődésének mélypontján és stabilizálódott”. Még nem befejezett a recesszió, a keleti piacok ösz- szeomlása, nem indult be a külső vagy belső tőke által hajtott fellendülés, magas az infláció, a költségvetés hiánya. A Pénzügykutató RT vezető munkatársának jóslata: az 1992- es év valószínűleg továbbra is leépülésé és a legjobb, ami történhet, hogy valamikor az év vége felé elérjük a mélypontot. Ez pedig mégiscsak bíztató. Előrevetíti ugyanis azt a lehetőséget, hogy az eltelt öt esztendőtől eltérően a Pénzügykutató jelentései már nem az alagútból érkeznek. Rékássy Zoltán Ma csak úgy, mint minden kedden, ébredjen aKiskegyeddel! A13. szám tartalmából: $ Belmondó jövőre 60 éves # Szülők figyelem: drogveszély! # Börtönszerelem # Tudja-e, mit gondolnak Önről a férfiak? ^ Akar-e olvasni a tenyeréből? # Divat, kozmetika, szerelem, pletyka, sztárok most 40 oldalon 29 forintért már az újságárusoknál. (4629)
