Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-27 / 176. szám
1992. június 27., szombat Új DN Egészségügy 3 Még soha ilyen vizsgálat nem volt Magyarországon Júniusban 62 197-en a várólistán Vélemény a Baranyai kórházakról Még soha Magyarországon nem volt olyan felmérés, amely az egész országra kiterjedően vizsgálta volna a kórházak külső-belső állapotát, műszaki felszereltségét, szakmai színvonalát. Most a Népjóléti Minisztérium rendelt el egy ilyen átfogó vizsgálódást, ugyanis kiderült, senkinek nincs pontos képe arról, milyenek is az ország ezen intézményei, az egyes kórházakból a minisztériumhoz beérkezett támogatási igények mennyire reálisak, mennyire indokoltak, s főként, hogy a fejlesztési pénzeket az eddigi „ki- sírásos”, vagy protekciós módon való elosztás helyett a legésszerűbben és a legsürgősebb feladatokra adhassák. Nem titkolt célja volt ennek a vizsgálatnak az az elhatározás is, hogy radikálisan csökkenteni akarják az ágylétszámokat, sőt, rosszul felszerelt, rossz körülmények között működő kis kórházak megszüntetése is az országos tervek között szerepel. Nos ez a vizsgálat Baranya megyében lezajlott, s nemrég történt meg ennek kiértékelése. Sajnos, nem túl jó általános kép rajzolódott ki. Mint a vizsgálatot végző öttagú bizottság megjegyezte, az orvosok képzettsége magas színvonalú, ám majdnem csak ezt az egyet lehet pozitívumként elmondani. Szinte mindenütt katasztrofálisnak minősítették a diagnosztikai feltételeket, tarthatatlannak értékelték, hogy csak egy kumputer tomográf van a megyében, az is az egyetemen, a röntgenpakról pedig az volt a véleményük, hogy többszörösen nullára futott, agyonjavítgatott matuzsálemekből áll. Az első, szóban elmondott rövid értékelésből ragadnák ki néhány észrevételt. A Baranya Megyei Kórháznál megjegyezték, hogy az az új épület, amelyikben jelenleg a központi laboratórium és egy belgyógyászati osztály működik, felel meg talán egyedül annak a követelménynek, amit egy ilyen feladatokat ellátó kórháztól elvárhat az ember, bár megkritizálták, hogy a földszintre tervezett poszekturán (halottas ház) a halott megtekintésére szolgáló helyiség és ablak mindjárt a bejárat mellett van. A mellette lévő régi, talán legöregebb épületet úgy jellemezték, hogy arra egy fillért sem szabad tovább költeni, (pedig nemrég hajtottak végre itt bizonyos felújításokat) a távlatokat nézve csak a lebontásában szabad gondolkodni. Meglehetősen elmarasztalták a műtéti körülményeket, mind a sebészeti osztályon mind a szülészeten. Tarthatatlannak minősítették, hogy ugyanazon műtőben egy időben szeptikus és aszeptikus operációkat is végeznek. Hiányolták az elszívót, ugyanis ennek hiányában igen magas a műtőkben az altatógáz koncent- rátum, ami káros az ott dolgozók egészségére. Hé A megyei vérellátó állomásról az volt- a vélemény, hogy mindennek mondható, csak korszerűnek nem. A megyei kórházhoz tartozó tüdő gyógyintézetben uralkodó jelenlegi állapotokat megfelelőnek tartották - mind a szakmai, mind a környezeti állapotok értendők ezalatt. A pécsbányatelepi geriátriai osztályt és az itt folyó szakmai munkát megfelelőnek találták, azonban megjegyezték, hogy semmiképp sem szabad itt profilt bővíteni. A megyei kórházhoz tartozó intézmények közül igen jó véleményt kapott a gyermek kórház. Magas színvonalúnak, szakmailag megalapozottnak értékelték úgy a fejlesztési, mint az orvos-szakmai elképzeléseiket. Kifogásként és tanácsként azt említették, hogy szűkíteni kellene a fertőző osztály kapacitását és profiltisztítás végett mindenképp tárgyalni kell a POTE gyermek klinikájával. A szülészeti osztályról nyilatkozva még elmondták, mindenképp indokolt ágylétszám csökkentés, de ehhez is az egyetem szülészetével történő egyeztetés szükséges. Hé A siklósi kórházról alkotott véleményük az volt, hogy mindenképp szükség van a fennmaradására. ennek a területnek az ellátása érdekében, s megjegyezték, szimpatikusnak találták, hogy a szakmai tervükben reálisan értékelik a helyzetüket, nem dédelgetnek nagyratörő terveket, nem akarnak többet, mint a környéket ellátó kis városi kórháznak megmaradni. Hé Amikor a komlói kórházra került a sor, a vizsgálatot végző bizottság vezetője elmondta, Pécs közelségét mérlegelve előzőleg úgy gondolta, erre a kórházra nincs szükség. Aztán, amikor a helyszínre jött és megismerte az itt folyó munkát, Komló város és környéke sajátos helyzetét, a bánya miatti bizonyos megbetegedések magas számát, azt mondta: a komlói kórháznak mindenképp jövője van. Bár igencsak sokat kell majd költeni rá, hogy a feladatát a megfelelő színvonalon láthassa el. Itt is a legsürgősebbnek az új műtő blokk megépítését tartják, hiszen jelenleg ugyancsak áldatlan körülmények között kénytelenek a műtéteket elvégezni. Az ő esetükben is azt tartották szimpatikusnak, a jó szakmai programon kívül, hogy a realitásokon belül keresik a megoldásokat, ötleteik vannak a fennmaradásra, ugyanakkor fogékonyak minőién olyan ésszerű felvetésre, amivel csökkenteni lehet az ágylétszámot, szűkíteni lehet a profilt és erősíteni az olyan betegségek ellátási színvonalát, amelyek a leginkább jellemzőek a területre. ■Hí A harkányi kórházról igen jó bizonyítványt állított ki a bizottság, és támogatásukról biztosították az igazgatót abban az általa felvetett problémában, hogy a fürdőterápiához a gyógyvizet a megyei fürdővállalattól kapják és ki vannak szolgáltatva a mindenkori víz áremeléseknek. Hí Tulajdonképpen minden kórháznál felsorolták azokat a negatívumokat, amit sürgősen meg kell oldani, de sajnos a mohácsi kórház esetében csak erről tudtak beszámolni, pozitívumot egyáltalán nem tartalmazott az értékelés. Sem a kórház állapotát, sem a gazdálkodást nem tartották megfelelőnek. Tarthatatlannak ítélték többek között a körülményeket, ahogyan a laboratórium dolgozik, kegyeletsértőnek, dehonesztá- lónak minősítették a poszekturán uralkodó állapotokat. A fűtési rendszere rossz, nagy mennyiségű értékes meleg víz folyik el a csatornába, s ezzel tényleg csak egy-két példát ragadtunk ki a kifogásoltakból. Úgy fogalmazott a bizottság, nem érzik hogy igazi gazdája lenne a kórháznak és ezt a működtető önkormányzat résférői sem tapasztalták. Nem bővítésre van itt szükség, hanem visszafejlesztésre, radikális ágylétszám csökkentésre, profiltisztításra, és sürgős rendcsinálásra. Hí Amilyen rossz véleménnyel voltak a mohácsi kórházról meglepően jó véleménnyel voltak a szigetváriról. Azért meglepően hiszen itt a megyében mindig úgy emlegették ezt a kórházat, mint egy elhibázott beruházás, egy nyűg, amivel nem tudnak mit kezdeni. A bizottság véleménye ezzel szemben az volt, hogy végre egy korszerű kórház, olyan, amilyen kevés van az országban, de nincs kihasználva a lehetőségeihez mérten, ez pedig nem megengedhető. A kihasználására vonatkozó javaslatok között több ötlet szerepelt, többek között szóba jött az érsebészet, sőt annak a felvetése is, hogy Pécs nagyon szeretne egy dél-dunántúli szívsebészeti centrumot, itt helyet lehetne ennek biztosítani. A bizottság tagjai elmondták, ők csak állapotjelentést készítettek. A kórházak részéről előzetesen benyújtott, különböző fejlesztésekre kért támogatásokat e vizsgálat eredményeinek függvényében ítélik majd oda, rangsorolva a sürgősségi és indokoltsági szempontok szerint. Sarok Zsuzsa A Véradó Állomás Pécsett a Dischka Győző utcában Fotó: Läufer László Leszázalékolás Két adat, amelyhez nem kell kommentár: 1982 és 1991 között 76%-kal nőtt a rokkantsági vizsgálatra várakozók száma, miközben az orvosszakértői bizottságok száma mindössze 22,6%-kal nőtt. Nem csoda, hogy a bizottságok majdnem egy havi restanciát görgetnek maguk előtt, ami azt jelenti, hogy a júniusban rokkantsági vizsgálatra jelentkező 62 197 betegből 36 634 megvizsgálása júliusra tolódik. (Ebből azonban közel 26 ezer fő mozgássérültként jelentkezett vizsgálatra.)- A rokkantsági vizsgálatra jelentkezők számának drámai növekedése nemcsak azzal magyarázható, hogy a magyar társadalom egészségi állapota közismerten romlik. Relatív érték, hogy a nők átlagéletkora nő, ha arra gondolunk, hogy a középkorú férfiak halálozási aránya is növekszik. A rokkantsági nyugdíjra jelentkezők közül legtöbben szív- és érrendszeri betegségekkel jelentkeznek (a szívbetegek száma 14 %-kal emelkedett), második helyen állnak az idegrendszeri zavarok, harmadik helyen pedig a mozgásszervi megbetegedések - mondja dr. Bálint György, az OTF Orvosszakértői Intézet főigazgató-helyettese. A másik ok úgynevezett ext- ramedicinális: a foglalkoztatási nehézségekből, a fokozódó munkanélküliségből, a szociális bizonytalanságból adódó betegségek.- Egy degresszív gazdasági helyzetben az elbocsájtott, alacsony képesítésű dolgozók társadalmi rehabilitációjának megoldása rendkívül nehéz - mondja a főigazgató helyettes. - A stressz sokféle betegség kiváltója lehet egy olyan társadalomban, ahol az emberek szociális biztonságra, egzisztenciális stabilitásra törekszenek. A Duna szinte természetes választóvonal a rokkantsági nyugdíjkérelmek vonatkozásában: a Nyírségben, Békésben, Szolnok- és Bács-Kiskun megyében, Borsodban és Hevesben sokkal többen jelentkeznek rokkantsági vizsgálatra, mint másutt. Szabolcs-Szatmár-Be- reg minden szempontból a legek megyéje: vezeti a betegségi statisztikát, sőt az úgynevezett tartalékbetegségek listáján is az élen áll. Ez azt jelenti, hogy ha a fővárosban bezár egy építőipari vállalat, akkor táppénzért vagy rokkantsági nyugdíjért Szabolcsban, Borsodban és Békésben jelentkeznek az emberek.-A hatvanas években a le- százalékolásra jelentkezők 70%-át jogosultnak találta az orvosszakértői bizottság. 1987 volt az úgynevezett fordulat éve: innentől kezdve egyre csökken az elfogadott rokkantság aránya. 1991-ben a jelentkezőknek csupán 54%-át találta rokkantnak az orvosszakértői vizsgálat, földrajzi bontásban pedig az Alföldön több volt az elutasított kérelem, mint a Dunántúlon - mutatja a felméréseket dr. Bálint. A meghökkentő számok mögött olyan meggondolás is tetten érhető, hogy egy felszámolás előtt vagy alatt álló vállalat dolgozója jobban jár, ha 50%-os munkaképességcsökkenésért folyamodik, mert emellett - a jelenlegi törvények szerint - a munkanélküli segélyre is jogosult. Ezért sokan eleve ezt kérik, illetve az úgynevezett III. csoportú rokkantságot, mely szintén lehetővé teszi a legális munkavállalást. 1991-ben az elutasított kérelmezőknek mindössze 19,6%-a fellebbezett, de ezeknek csupán 18%-át fogadta el másodfokon az orvosszakértői bizottság.- Van, aki bíróságra megy - mondja dr. Bálint György. — 1991 -ben azonban az összes betegforgalomnak alig 0,5 százaléka járt eredménnyel a bíróságon. Ami pedig a megyei statisztikát illeti: 10 ezer aktív keresőre jutó rokkantak száma 1990-ről 1991-re Szabolcsban 34,1, Békésben 34, Baranyában 32,4, Szolnok megyében 31, Borsodban 12, Vasban 4,8, Komárom megyében -16, Győr-Sopron- ban -8,4, Tolnában -61,4, Veszprémben -16,1 százalékkal nőtt illetve csökkent. Kevesebb antibiotikumot A baktériumok immunissá vállnak A baktériumok és a vírusok erősebbek, mint az ellenük alkalmazott gyógyszerek, állítják francia orvosok. Míg korábban egy új antibiotikum évekig hatásos volt, ma már a vírusok és baktériumok néhány hónap alatt immunissá válnak a velük szemben alkalmazott új gyógyszerekre. Egyes betegségekre ezért kevesebb antibiotikumot kellene adni. Jean-Marie Decazs professzor szerint ez megnehezítené a vírusok és a baktériumok „dolgát”. Légi mentőszolgálat Pécsett Feltámadt a halottaiból Dél-Dunántúlon a 04-es számon érhető el Kétszer már padlóra került, de ebben az évben ismét feltámadt a For Life (Az életért) Alapítvány. Az újjászületést a Pécsi Önkormányzat segítette 100 000 forinttal. A helikopteres mentőszolgálatot ugyanis fontosnak tartja a város. Ezért is jelölték ki még tavaly szeptemberben a déli ipari út mentén a leendő leszálló pálya helyét. A pécsi központú szolgálat Dél-Dunántúlt látja el, a mentőkkel kezdettől szorosan együttműködve. Olyannyira, hogy őket is a 04-es hívószámon lehet elérni. Ez a közös telefonszám azonban nem csak a könnyű megjegyezhetőség kedvéért létezik. A mentők megítélésén múlik, hogy adott körülmények között mire van szükség: mentőautóra, vagy helikopterrel. A dél-dunántúli légi mentő- szolgálat tehát létezik, és ez- idáig huszonöt alkalommal segített sérült, beteg embereken. Háromszor közúti balesethez repültek, négy alkalommal vittek újszülötteket szívrendellenesség miatt a fővárosba, a többi esetben pedig gerincműtét, veseátültetés illetve egyéb nyomós ok miatt szállítottak betegeket helikopterrel. Szinte egész Dél-Dunántúlt bejárták, de megfordultak Móron, Szegeden is. A helikopteres mentés e területen szervezése egy dombóvári vállalkozó, Harkányi László nevéhez kötődik. Azt, hogy kétszeri kudarc után is sikerült feltámadnia, részben egy kitartó pécsi csoportnak köszönheti. A dél-dunántúli traumatológiai illetve égési centrumként is működő I-es számú klinika önálló traumatológiai osztályának, a Honvéd kórháznak, no és természetesen a mentőknek, illetve a város ön- kormányzatának. A központi bázis pillanatnyilag a volt Bajcsy laktanya udvarán van. A szomszédságban lakók - érthető módon - nem örülnek a fel és leszállással együttjáró zajnak, de valószínűleg nem sokáig számítanak már a türelmükre. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis a közelmúltban határozott arról, hogy legkésőbb egy hónap múlva elkezdik a leszállópálya építését a déli ipari út mentén. Ugyancsak döntöttek arról, hogy megkezdik a meglévő két gép korszerűbbre váltását. Pillanatnyilag több ajánlatuk is van, közülük a legkedvezőbbet akarják kiválasztani. T. E.
