Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-27 / 176. szám

1992. június 27., szombat Új DN Egészségügy 3 Még soha ilyen vizsgálat nem volt Magyarországon Júniusban 62 197-en a várólistán Vélemény a Baranyai kórházakról Még soha Magyarországon nem volt olyan felmérés, amely az egész országra kiterjedően vizsgálta volna a kórházak külső-belső állapotát, műszaki felszereltségét, szakmai színvo­nalát. Most a Népjóléti Minisz­térium rendelt el egy ilyen át­fogó vizsgálódást, ugyanis ki­derült, senkinek nincs pontos képe arról, milyenek is az or­szág ezen intézményei, az egyes kórházakból a minisztériumhoz beérkezett támogatási igények mennyire reálisak, mennyire indokoltak, s főként, hogy a fej­lesztési pénzeket az eddigi „ki- sírásos”, vagy protekciós mó­don való elosztás helyett a le­gésszerűbben és a legsürgősebb feladatokra adhassák. Nem tit­kolt célja volt ennek a vizsgá­latnak az az elhatározás is, hogy radikálisan csökkenteni akarják az ágylétszámokat, sőt, rosszul felszerelt, rossz körülmények között működő kis kórházak megszüntetése is az országos tervek között szerepel. Nos ez a vizsgálat Baranya megyében lezajlott, s nemrég történt meg ennek kiértékelése. Sajnos, nem túl jó általános kép rajzolódott ki. Mint a vizs­gálatot végző öttagú bizottság megjegyezte, az orvosok kép­zettsége magas színvonalú, ám majdnem csak ezt az egyet lehet pozitívumként elmondani. Szinte mindenütt katasztrofá­lisnak minősítették a diagnosz­tikai feltételeket, tarthatatlan­nak értékelték, hogy csak egy kumputer tomográf van a me­gyében, az is az egyetemen, a röntgenpakról pedig az volt a véleményük, hogy többszörö­sen nullára futott, agyonjavítga­tott matuzsálemekből áll. Az első, szóban elmondott rövid értékelésből ragadnák ki néhány észrevételt. A Baranya Megyei Kórház­nál megjegyezték, hogy az az új épület, amelyikben jelenleg a központi laboratórium és egy belgyógyászati osztály műkö­dik, felel meg talán egyedül an­nak a követelménynek, amit egy ilyen feladatokat ellátó kór­háztól elvárhat az ember, bár megkritizálták, hogy a föld­szintre tervezett poszekturán (halottas ház) a halott megtekin­tésére szolgáló helyiség és ab­lak mindjárt a bejárat mellett van. A mellette lévő régi, talán legöregebb épületet úgy jelle­mezték, hogy arra egy fillért sem szabad tovább költeni, (pe­dig nemrég hajtottak végre itt bizonyos felújításokat) a távla­tokat nézve csak a lebontásában szabad gondolkodni. Meglehe­tősen elmarasztalták a műtéti körülményeket, mind a sebé­szeti osztályon mind a szülésze­ten. Tarthatatlannak minősítet­ték, hogy ugyanazon műtőben egy időben szeptikus és aszepti­kus operációkat is végeznek. Hiányolták az elszívót, ugyanis ennek hiányában igen magas a műtőkben az altatógáz koncent- rátum, ami káros az ott dolgo­zók egészségére. Hé A megyei vérellátó állomás­ról az volt- a vélemény, hogy mindennek mondható, csak korszerűnek nem. A megyei kórházhoz tartozó tüdő gyógyin­tézetben uralkodó jelenlegi álla­potokat megfelelőnek tartották - mind a szakmai, mind a kör­nyezeti állapotok értendők ez­alatt. A pécsbányatelepi geri­átriai osztályt és az itt folyó szakmai munkát megfelelőnek találták, azonban megjegyezték, hogy semmiképp sem szabad itt profilt bővíteni. A megyei kór­házhoz tartozó intézmények kö­zül igen jó véleményt kapott a gyermek kórház. Magas színvo­nalúnak, szakmailag megalapo­zottnak értékelték úgy a fejlesz­tési, mint az orvos-szakmai el­képzeléseiket. Kifogásként és tanácsként azt említették, hogy szűkíteni kellene a fertőző osz­tály kapacitását és profiltisztítás végett mindenképp tárgyalni kell a POTE gyermek klinikájá­val. A szülészeti osztályról nyi­latkozva még elmondták, min­denképp indokolt ágylétszám csökkentés, de ehhez is az egye­tem szülészetével történő egyeztetés szükséges. Hé A siklósi kórházról alkotott véleményük az volt, hogy min­denképp szükség van a fennma­radására. ennek a területnek az ellátása érdekében, s megje­gyezték, szimpatikusnak talál­ták, hogy a szakmai tervükben reálisan értékelik a helyzetüket, nem dédelgetnek nagyratörő terveket, nem akarnak többet, mint a környéket ellátó kis vá­rosi kórháznak megmaradni. Hé Amikor a komlói kórházra került a sor, a vizsgálatot végző bizottság vezetője elmondta, Pécs közelségét mérlegelve elő­zőleg úgy gondolta, erre a kór­házra nincs szükség. Aztán, amikor a helyszínre jött és meg­ismerte az itt folyó munkát, Komló város és környéke sajá­tos helyzetét, a bánya miatti bi­zonyos megbetegedések magas számát, azt mondta: a komlói kórháznak mindenképp jövője van. Bár igencsak sokat kell majd költeni rá, hogy a feladatát a megfelelő színvonalon lát­hassa el. Itt is a legsürgősebb­nek az új műtő blokk megépíté­sét tartják, hiszen jelenleg ugyancsak áldatlan körülmé­nyek között kénytelenek a mű­téteket elvégezni. Az ő esetük­ben is azt tartották szimpatikus­nak, a jó szakmai programon kívül, hogy a realitásokon belül keresik a megoldásokat, ötleteik vannak a fennmaradásra, ugyanakkor fogékonyak min­őién olyan ésszerű felvetésre, amivel csökkenteni lehet az ágylétszámot, szűkíteni lehet a profilt és erősíteni az olyan be­tegségek ellátási színvonalát, amelyek a leginkább jellemzőek a területre. ■Hí A harkányi kórházról igen jó bizonyítványt állított ki a bi­zottság, és támogatásukról biz­tosították az igazgatót abban az általa felvetett problémában, hogy a fürdőterápiához a gyógyvizet a megyei fürdővál­lalattól kapják és ki vannak szolgáltatva a mindenkori víz áremeléseknek. Hí Tulajdonképpen minden kórháznál felsorolták azokat a negatívumokat, amit sürgősen meg kell oldani, de sajnos a mohácsi kórház esetében csak erről tudtak beszámolni, pozití­vumot egyáltalán nem tartalma­zott az értékelés. Sem a kórház állapotát, sem a gazdálkodást nem tartották megfelelőnek. Tarthatatlannak ítélték többek között a körülményeket, aho­gyan a laboratórium dolgozik, kegyeletsértőnek, dehonesztá- lónak minősítették a poszektu­rán uralkodó állapotokat. A fű­tési rendszere rossz, nagy mennyiségű értékes meleg víz folyik el a csatornába, s ezzel tényleg csak egy-két példát ra­gadtunk ki a kifogásoltakból. Úgy fogalmazott a bizottság, nem érzik hogy igazi gazdája lenne a kórháznak és ezt a mű­ködtető önkormányzat résférői sem tapasztalták. Nem bőví­tésre van itt szükség, hanem visszafejlesztésre, radikális ágy­létszám csökkentésre, profiltisz­tításra, és sürgős rendcsinálásra. Hí Amilyen rossz véleménnyel voltak a mohácsi kórházról meglepően jó véleménnyel vol­tak a szigetváriról. Azért meg­lepően hiszen itt a megyében mindig úgy emlegették ezt a kórházat, mint egy elhibázott beruházás, egy nyűg, amivel nem tudnak mit kezdeni. A bi­zottság véleménye ezzel szem­ben az volt, hogy végre egy kor­szerű kórház, olyan, amilyen kevés van az országban, de nincs kihasználva a lehetősége­ihez mérten, ez pedig nem meg­engedhető. A kihasználására vonatkozó javaslatok között több ötlet szerepelt, többek kö­zött szóba jött az érsebészet, sőt annak a felvetése is, hogy Pécs nagyon szeretne egy dél-dunán­túli szívsebészeti centrumot, itt helyet lehetne ennek biztosítani. A bizottság tagjai elmondták, ők csak állapotjelentést készítet­tek. A kórházak részéről előze­tesen benyújtott, különböző fej­lesztésekre kért támogatásokat e vizsgálat eredményeinek függ­vényében ítélik majd oda, rang­sorolva a sürgősségi és indo­koltsági szempontok szerint. Sarok Zsuzsa A Véradó Állomás Pécsett a Dischka Győző utcában Fotó: Läufer László Leszázalékolás Két adat, amelyhez nem kell kommentár: 1982 és 1991 kö­zött 76%-kal nőtt a rokkantsági vizsgálatra várakozók száma, miközben az orvosszakértői bi­zottságok száma mindössze 22,6%-kal nőtt. Nem csoda, hogy a bizottságok majdnem egy havi restanciát görgetnek maguk előtt, ami azt jelenti, hogy a júniusban rokkantsági vizsgálatra jelentkező 62 197 betegből 36 634 megvizsgálása júliusra tolódik. (Ebből azonban közel 26 ezer fő mozgássérült­ként jelentkezett vizsgálatra.)- A rokkantsági vizsgálatra jelentkezők számának drámai növekedése nemcsak azzal ma­gyarázható, hogy a magyar tár­sadalom egészségi állapota köz­ismerten romlik. Relatív érték, hogy a nők átlagéletkora nő, ha arra gondolunk, hogy a közép­korú férfiak halálozási aránya is növekszik. A rokkantsági nyugdíjra jelentkezők közül leg­többen szív- és érrendszeri be­tegségekkel jelentkeznek (a szívbetegek száma 14 %-kal emelkedett), második helyen állnak az idegrendszeri zavarok, harmadik helyen pedig a moz­gásszervi megbetegedések - mondja dr. Bálint György, az OTF Orvosszakértői Intézet fő­igazgató-helyettese. A másik ok úgynevezett ext- ramedicinális: a foglalkoztatási nehézségekből, a fokozódó munkanélküliségből, a szociális bizonytalanságból adódó beteg­ségek.- Egy degresszív gazdasági helyzetben az elbocsájtott, ala­csony képesítésű dolgozók tár­sadalmi rehabilitációjának megoldása rendkívül nehéz - mondja a főigazgató helyettes. - A stressz sokféle betegség ki­váltója lehet egy olyan társada­lomban, ahol az emberek szoci­ális biztonságra, egzisztenciális stabilitásra törekszenek. A Duna szinte természetes választóvonal a rokkantsági nyugdíjkérelmek vonatkozásá­ban: a Nyírségben, Békésben, Szolnok- és Bács-Kiskun me­gyében, Borsodban és Heves­ben sokkal többen jelentkeznek rokkantsági vizsgálatra, mint másutt. Szabolcs-Szatmár-Be- reg minden szempontból a le­gek megyéje: vezeti a betegségi statisztikát, sőt az úgynevezett tartalékbetegségek listáján is az élen áll. Ez azt jelenti, hogy ha a fővárosban bezár egy építőipari vállalat, akkor táppénzért vagy rokkantsági nyugdíjért Sza­bolcsban, Borsodban és Békés­ben jelentkeznek az emberek.-A hatvanas években a le- százalékolásra jelentkezők 70%-át jogosultnak találta az orvosszakértői bizottság. 1987 volt az úgynevezett fordulat éve: innentől kezdve egyre csökken az elfogadott rokkant­ság aránya. 1991-ben a jelent­kezőknek csupán 54%-át találta rokkantnak az orvosszakértői vizsgálat, földrajzi bontásban pedig az Alföldön több volt az elutasított kérelem, mint a Du­nántúlon - mutatja a felmérése­ket dr. Bálint. A meghökkentő számok mö­gött olyan meggondolás is tet­ten érhető, hogy egy felszámo­lás előtt vagy alatt álló vállalat dolgozója jobban jár, ha 50%-os munkaképességcsök­kenésért folyamodik, mert emellett - a jelenlegi törvények szerint - a munkanélküli se­gélyre is jogosult. Ezért sokan eleve ezt kérik, illetve az úgy­nevezett III. csoportú rokkant­ságot, mely szintén lehetővé te­szi a legális munkavállalást. 1991-ben az elutasított kérel­mezőknek mindössze 19,6%-a fellebbezett, de ezeknek csupán 18%-át fogadta el másodfokon az orvosszakértői bizottság.- Van, aki bíróságra megy - mondja dr. Bálint György. — 1991 -ben azonban az összes be­tegforgalomnak alig 0,5 száza­léka járt eredménnyel a bírósá­gon. Ami pedig a megyei statiszti­kát illeti: 10 ezer aktív keresőre jutó rokkantak száma 1990-ről 1991-re Szabolcsban 34,1, Bé­késben 34, Baranyában 32,4, Szolnok megyében 31, Borsod­ban 12, Vasban 4,8, Komárom megyében -16, Győr-Sopron- ban -8,4, Tolnában -61,4, Ve­szprémben -16,1 százalékkal nőtt illetve csökkent. Kevesebb antibiotikumot A baktériumok immunissá vállnak A baktériumok és a vírusok erősebbek, mint az ellenük alkalmazott gyógyszerek, ál­lítják francia orvosok. Míg korábban egy új antibiotikum évekig hatásos volt, ma már a vírusok és baktériumok né­hány hónap alatt immunissá válnak a velük szemben al­kalmazott új gyógyszerekre. Egyes betegségekre ezért kevesebb antibiotikumot kel­lene adni. Jean-Marie Decazs professzor szerint ez megnehezítené a vírusok és a baktériumok „dolgát”. Légi mentőszolgálat Pécsett Feltámadt a halottaiból Dél-Dunántúlon a 04-es számon érhető el Kétszer már padlóra került, de ebben az évben ismét feltá­madt a For Life (Az életért) Alapítvány. Az újjászületést a Pécsi Önkormányzat segítette 100 000 forinttal. A helikopte­res mentőszolgálatot ugyanis fontosnak tartja a város. Ezért is jelölték ki még tavaly szep­temberben a déli ipari út men­tén a leendő leszálló pálya he­lyét. A pécsi központú szolgálat Dél-Dunántúlt látja el, a men­tőkkel kezdettől szorosan együttműködve. Olyannyira, hogy őket is a 04-es hívószá­mon lehet elérni. Ez a közös te­lefonszám azonban nem csak a könnyű megjegyezhetőség kedvéért létezik. A mentők megítélésén múlik, hogy adott körülmények között mire van szükség: mentőautóra, vagy he­likopterrel. A dél-dunántúli légi mentő- szolgálat tehát létezik, és ez- idáig huszonöt alkalommal segített sérült, beteg embere­ken. Háromszor közúti bal­esethez repültek, négy alka­lommal vittek újszülötteket szívrendellenesség miatt a fő­városba, a többi esetben pedig gerincműtét, veseátültetés il­letve egyéb nyomós ok miatt szállítottak betegeket helikop­terrel. Szinte egész Dél-Dunántúlt bejárták, de megfordultak Mó­ron, Szegeden is. A helikopteres mentés e te­rületen szervezése egy dombó­vári vállalkozó, Harkányi László nevéhez kötődik. Azt, hogy kétszeri kudarc után is si­került feltámadnia, részben egy kitartó pécsi csoportnak kö­szönheti. A dél-dunántúli tra­umatológiai illetve égési cent­rumként is működő I-es számú klinika önálló traumatológiai osztályának, a Honvéd kórház­nak, no és természetesen a mentőknek, illetve a város ön- kormányzatának. A központi bázis pillanatnyi­lag a volt Bajcsy laktanya ud­varán van. A szomszédságban lakók - érthető módon - nem örülnek a fel és leszállással együttjáró zajnak, de valószí­nűleg nem sokáig számítanak már a türelmükre. Az alapítvány kuratóriuma ugyanis a közelmúltban hatá­rozott arról, hogy legkésőbb egy hónap múlva elkezdik a le­szállópálya építését a déli ipari út mentén. Ugyancsak döntöttek arról, hogy megkezdik a meglévő két gép korszerűbbre váltását. Pil­lanatnyilag több ajánlatuk is van, közülük a legkedvezőbbet akarják kiválasztani. T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents