Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-27 / 176. szám
A szív és érrendszer betegségeiben halnak meg legtöbben Magyarországon! E szomorú folyamat csökkentésére a legfontosabb feltétel hiányzik a fél Magyarországot kitevő Dunántúlon! Erről készült interjúsorozatunk. * Miniszter Úr! Több évtizeddel ezelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem a hazai hasonló egyetemek között nagyon előkelő helyet foglalt el, de a POTE szélsőbaloldali káderpolitikája miatt is ezt az előnyét elvesztette, A egyetem nemzetközi hírű professzorai közül többen elhunytak, vagy Pécsről eltávoztak. Annak ellenére, hogy Magyarországon az első szívműtétet az 1950-es években Pécsett Kudász professzor végezte, valamint az első tüdő-szívpumpát 1958-ban Kett professzor készítette, az egyetemi vezetés ellentétben a debreceni és szegedi egyetemmel, nem szorgalmazták a szívsebészeti centrum kialakítását Pécsett, s egész Dunántúl kardiológiai centrum nélkül marad. Dr. Surján László népjóléti miniszter úr véleménye szerint meddig tarthat ez a lakosságot sújtó helyzet?- Kétségtelenül tény, hogy a magyar orvostudományi egyetemek közül egyedül a pécsi orvosegyetemen nem működik aktív szívsebészet. Ezen a helyzeten, ha elgondolkodunk és a kérdést úgy tesszük fel, hogy kell-e ezen változtatni vagy nem, akkor a válasz az, hogy igen. Ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy kell-e Magyarországon újabb szívsebészeti centrumot nyitni, a válasz valójában akkor is igen, hiszen a magyar haláloki statisztikában az első helyet viszik el a szív- és erek betegségei. S tudjuk, hogy a koszorúér betegségek kezelésének ma már kiváló műtéti megoldásai ismeretesek, amelyek alkalmasak az infarktus megelőzésére is. Azt, hogy ennek a helyzetnek a kialakulásában politikai szempontok mennyire játszottak szerepet, azt ma már nehéz megítélni. Kétségtelen, hogy erős baloldali jellege volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek, és ez esetenként valóban minőségromlással is járt. Egészében véve azt gondolom, illetve azt tudom, hogy a mai POTE szakmai színvonalát nem szabad lebecsülni. Igaz, hogy nincs szívsebészet, de sok kiváló orvos dolgozik az egyetemen és ez az előrelépés szempontjából is nagyon komolyan számításba veendő. Az ördög persze a részletekben van, de az elhangzott kérdés átlalánosságokban szólt és csak általánosságban tudok egy igent mondani.- Szívsebészeti eljárásra Dunántúlon évente hozzávetőlegesen 400-an szorulnak, szívkatéteres vizsgálatra ennek a kétszerese. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen pedig az orvosképzés úgy folyik, hogy a hallgatók sem szívsebészeti beavatkozást, sem annak lényeges kivizsgálási fázisát nem tudják követni. Sőt, azok, akik szívszakorvosi képesítést szeretnének szerezni, erre Pécsett nincs módjuk.- A szívgyógyászat fejlődésében valóban óriási szerepe van a szívsebészetnek. Az orvostanhallgatók képzése, - az egy más jellegű képzés. Tehát arra való hivatkozással nem tudunk előbbre jutni, hogy a medikusképzés érdekében szükség van Pécsett szívsebészetre. Ugyanis az orvostudományi egyetemek általános orvosokat képeznek, a szívsebészet pedig egy különleges speciálódás, amely már mintegy a sebészet továbbfejlesztését jelenti. Nemcsak szívműtéteket nem látnak a hallgatók, hanem agyműteket sem, mondjuk itt Budapesten, JS 7800 SIKLÓS, Kossuth tér 11. Tel.: 73/11-606 Patikánk vállalja rászoruló vidéki betegeink gyógyszereinek utánvéttel házhoz küldését, ha címünkre receptjeit eljuttatja. Kismamáknak különleges mellszívó érkezett! a Újra kapható csecsemőknek az orrszívó! Kapható egyszer használatos egyéni alkoholszonda- próbálja ki, jogosítványa védelmére! Egészségügy Az tJj Dunántúli Napló melléklete A szív és érrendszer betegségeiben halnak meg a legtöbben (3.) Lesz-e szívsebészeti centruma Pécsnek? Dr. Surján László miniszter nyilatkozata Dr. Bogár Lajos adjunktus, a POTE intenzív osztályán műszeres szívvizsgálatot végez fotó: Kóródi Gábor pedig van agyműtét. Az orvosképzés szempontjából tudni kell, hogy vannak szívműtétek és milyen betegségek gyógyíthatók műtéttel. Nem vonom vissza, hogy a pécsi egyetemre kellene egy szívsebészet, de ezt az érvet, hogy ennek az orvosképzés szempontjából van döntő jelentősége, ezt nem kell elfogadnom.- De az első érvem nem is ez volt, hanem az, hogy évente Dunántúlon mintegy négyszázan szorulnak szívsebészeti beavatkozásra.-A Dunántúlon több város jön szóba, amely alkalmas lehet arra, hogy szívsebészetet építsenek ki. Péládul a szombathelyi kórház is. De mégis azt gondolom, hogy az orvostudománynak elsősorban az egyetemeken kell, hogy így mondjam, teljesértékű eszközrendszerrel rendelkeznie, és amíg nem jutunk el oda, hogy a jelenlegi szívcentrumoknak akár a kétszerese is lenne Magyarországon, addig a prioritást mindenképpen az egyetemnek kell kapnia.- Egy szívsebészet ki nem alakítására rendszerint három okot szoktak megjelölni. Első a helyhiány, második a szakember gárda és a harmadik a pénz. A szakember kérdés a pécsi kardiológusok postgraduális továbbképzésével, illetve pályázat kiírásával megoldható lenne. Ami a pénzt illeti, a pécsi intézménynek 1991 évi működtetésére fordítható összegből, csak a Baranya Megyei Kórházban a maradvány 219 millió forint, ami az összesen megmaradt pénzek 70 százaléka. Ha ezt öt évre vetítjük, ez egymilli- árd forintnál is több. S végül találkoztam olyan véleménnyel, hogy a szigetvári kórház, mely jelenleg nincs teljesen kihasználva, szívcentrumnak igen megfelelne.- Én a szakember hiánnyal nem foglalkoznék, mert mint említettem a Pécsi Orvostudományi Egyetemen jó erők gyűltek össze és lehet, hogy egy-egy gyakorlott szívsebészt célszerű lenne máshonnan hívni, de erre az egyetem fel íudna készülni. A hely kérdésében óriási felelőtlenség lenne most részemről azt mondani, hogy a szigetvári ötlet egy ragyogó ötlet. Nem rendelkezem olyan mértékű helyismerettel, hogy erre szabad volna válaszolnom. Csak felhívom a figyelmet arra, hogy jelenleg van egy külföldi tőkével mozduló kezdeményezés, amely nem oldaná meg a magyar, jelesül a dunántúli problémákat, mert zömmel külföldről behozott betegeket operáltatna Magyarországon és ezt a fejlesztést a balatonfüredi szívkórház területén képzeli el. Nagyon komoly szakmai ellenérvek merültek föl, hogy Balatonfüred nem rendelkezik azzal a szakember gárda háttérrel, ami egy szívműtött ember esetén szükséges. Hiszen soha nem a szív beteg egyedül, mindig az egész ember beteg és ebben a nagyon speciált világban a szív- sebészetnek is szüksége van más szakmák jelenlétére. Hogy ez milyen mértékben adott Szigetváron, erre nekem felelőtlenség volna nyilatkoznom. Abban sem vagyok biztos, hogy különböző átcsoprotosítások révén Pécs városában magában, nem lenne lehetne megoldani a kérdést. Tehát nem feltétlenül épületben kell most gondolkodnunk, hanem elsődlegesen pénzben. Érdekes dolog, hogy a Megyei Kórház maradvány pénzeire utal. Erről én is hallottam több különféle jelzést és több különféle számot. Amit figyelembe kell vennünk az az, hogy az egyik évbeni maradvány az nem ötszörözhető öt éven keresztül. A másik, hogy Magyar- országon még mindig erőteljes a különféle rovatokban való gondolkodás. Na most a társadalombiztosítás és a megye által finanszírozott kórházi maradvány az egyetem szempontjából hozzáférhetetlen. Az egy egész más finanszírozási világ. Ha valóban ennyi fel nem használt pénze volna - bár az igazgató úrral volt megbeszélésem, ami egészen máskép nézett ki -, akkor a pécsi kórház is képes lenne egy ilyen fejlesztés megvalósítására, ami a lakosság számára édesmindegy. A kérdésnek mégis van egy nagyon fontos vetülete és nagyon örülök, hogy elhangzott, még akkor is, hogyha arról a 210 millióról ki lehet mutatni, hogy egyrésze ide, másrésze oda le van kötve. Arra, hogy úgy mondjam, mérget mernék venni, hogy a kórházaink költségvetésében van tartalék. Ritkán úgy, hogy ott marad a számlán, méginkább úgy, hogy nem okvetlenül megfelelő helyre költődik el. Ebben a helyzetben - ha tényleg van 210, vagy akár csak 21 millió forint maradvány, én azt kérem ehelyütt is a kórház és a megye vezetéstől, hogy gondoljon a rosszul fizetett ápolónőkre, gondoljon a rosszul fizetett orvosokra és az egész egészség- ügyi személyzetre. És ha módja van rá, próbálja bérré alakítani,vagy legalább is jutalomként azoknak kifizetni ezt az összeget. Az egészségügy sorsa az elkövetkező két évben elsődlegesen azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e a meglévő pénzeket olyan hatékonyan felhasználni, hogy abból az elmaradt bérek helyett egy tisztességes és nem hálapénzre kényszerítő bér jusson, és a fejlesztések is lassan meginduljanak. Azt remélem, hogy ez a reformfolyamat, amiben benne vagyunk, feltárja ezeket a belső tartalékokat. Csak akkor tudunk hitelesen fordulni a gazdaság többi ágazatához, akkor tudunk több pénzt beáramoltatni kívülről az egészségügybe, ha a jelenleg rendelkezésünkre álló pénzek föl- használása optimális. Ha ez így lesz és közben a gazdasági életünk lehetővé teszi a nagyobb bérkiáramlást a lakosság egészébe, akkor a társadalombiztosítási jövedelmek is megugranak annyira, hogy ezekből is komolyan hozzá lehet fogni a fejlesztésekhez. Most még ott is komoly gondjaink vannak, a társadalombiztosítás területén, ahol adva van a műtő, adva van a motor - szívmotornak hívják ezt a gépet, amely a vérkeringést biztosítja addig, amig operálják a szívet -, adva van a szakértelem, csak éppen a folyamatos költségekben van hiány. Tehát tudnának abból az említett négyszáz betegből talán még százat is, vagy még többet is megoperálni a mai kapacitásban, ha ehhez elegendő folyó forintunk lenne.- Egy önkormányzat ilyen nagy létesítményt saját hatáskörben nem tud megvalósítani. Tekintettel az elkövetkezendő négy évben a felsőoktatásra fordítható 50 milliárdos re- kosntrukciós hitelre, várható-e, hogy a közeljövőben megoldódik ez a félmagyarországot érintő, halálokokban vezető egészségügy iprobléma ?- Felelőtlenség volna részemről, ha a közeljövőt valami évszámhoz kötve definiálnánk. Nem tudok többet mondani: a Pécsi Szívsebészeti Centrum kialakítását szükségesnek, szakmai és a lakosság egészségügyi állapotát figyelembe véve fontosnak és megvalósí- tandónak tartom. A megvalósítás lehetősége kis reményekkel kecsegtet, hiszen látjuk, hogy a kormányzat fordít pénzeket egyetem fejlesztésre, kórházfejlesztésre, de ha ez a pénz most rendelkezésére állna, akkor is jónéhány év, amíg a tervezéstől az első műtétig eljutunk. Ilyen léptékkel gondolkodva a közeljövő az évezredet jelentheti, és ilyen távlatban, azt hiszem, hogy az meg is fog valósulni. Halász Rezső EZT EGY ÖTÉVES . KISLÁNY RAJZOLTA, IDÉN LENNE HÉT. Csontvelőadással Te is segíthetsz rajtuk! Jelentkezni bármely lakóhely szerint illetékes Vértranszfúziós Állomáson lehet Baranya Megyei Véradó Állomás.
