Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-26 / 175. szám

1992. június 26., péntek uj Dunántúli napló 13 Szimfonikusok második nemzetközi fesztiválja Pécsett A komolyzene „forró” ünnepe Rendszámtábla nélkül nem lehet közlekedni A tavalyi, első fesztivált mindenképpen felülmúlja az idei - mondta tájékoztatásul Szkladányi Péter, a Pécsi Szim­fonikus Zenekar igazgatója. Pé­csi fesztiváliroda híján mi kez­deményeztük és rendezzük ezt a nagyszabású, június 25-től jú­lius 5-ig zajló nemzetközi zenei találkozót, a gazdag hangver­senyprogramot - amely nem il­leszthető be igazán a a Pécsi Nyári Színház profiljába sem. Tizenegy nap alatt 13 koncert hangzik el, a hazaiak mellett angol, belga, kanadai, kínai, olasz, német, svájci és orosz művészek fellépésével. A koncertek tavalyi helyszí­nei - a Bazilika, a Művészetek Háza és a Csontváry Múzeum - a Hotel Palatínus Bartók Ter­Horvát diákok évzárója Pécsett mével, valamint a Pécsi Nem­zeti Színházzal bővülnek az idén. A színház műfaji sokszí­nűségre ad lehetőséget, itt Schumann és Csajkovszkij-mű- veket hallhatunk majd. A kon­certprogrammal Lajtha Lász­lóra, Kodály és Bartók neves kortársára is emlékeznek, aki száz éve született, de a 25 éve elhunyt Kodály Zoltán, és Bar­tók Béla, valamint az 1846-ban Pécsett járt Liszt Ferenc szelle­mét is felidézi ez a találkozó. Három neves karmester, az Olaszországból érkező Michele Caralli, a magyar származású kanadai Takács Miklós és a pé­csiek angol vendégművésze, Howard Williams önmagában fémjelzi a számos kórust, zene­kart, neves énekest felvonultató, monstre találkozó színvonalát. Pécsre látogat két neves egyházi művész, Fehér László, a buda­pesti Szent István Bazilika kar­mestere és Koloss István orgo­naművész is, aki II. János Pál fogadására a „Sacerdos et Pon­tifex” című zeneművet kompo­nálta. Az országosan is zenei ubor­kaszezonnak számító hónapfor­dulón a zenekedvelő közönsé­get, elsők között a zenebarát tú­ristákat szeretnék Pécsre csábí­tani a rendezvénnyel, amelyen a koncertekre ugyan mérsékelt, de az előadások színvonalát még többé-kevésbé megtisztelő 100-400 forintos áron lehet je­gyet vásárolni, a kellő propa­ganda és látogatottság érdeké­ben a Pécsi Szimfonikus Zene­kar az IBUSZ-al is szerződést kötött. A kiadásokat alapítványi hozzájárulásokból, elsők közt a pécsi önkormányzat által létre­hozott Rendezvényi Alapít­ványból és a zenekar saját bevé­teleiből finanszírozzák. Az ünnepi megnyitóra tegnap délután Pécsett a Sétatéren, a pécsi Vasutas Koncert Fúvó­szenekar közreműködésével ke­rült sor, majd este nyolc órakor a Bazilikában a zenei hagyomá­nyoknak megfelelően Beetho­ven IX. Szimfóniája hangzott el a vendéglátó pécsiek előadásá­ban, Howard Williams vezény­letével. A Magyar Rádió csaknem va­lamennyi koncertről felvételt készít, kettőről pedig helyszíni közvetítést ad. B. R. Rendszámtábla nélkül, illetve érvénytelen külföldi rend­számmal közúti forgalomban július 1-jétől nem vehetnek részt gépkocsik. A magánim­portban, illetve a külkereske­delmi forgalomban behozott gépjárműveket a határátkelő he­lyeken kell ellátni „E” betűjelű rendszámtáblával - erről tájé­koztatta az MTI-t az Országos Rendőr-főkapitányság és a Ma­gyar Biztosítók Szövetsége. A rendszámtábla ára 1350 fo­rint, az ideiglenes forgalmi en­gedély illetéke pedig 200 forint. A rendszámtábla megvásárlása előtt igazolni kell, hogy az au­tós, illetve a leendő autótulaj­donos rendelkezik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezettel. Ennek hiányában a forgalmi rendszámot nem adják ki. A két szervezet kéri a leendő autótulajdonosokat: amennyi­ben autóvásárlási céllal utaznak külföldre, a kiutazás előtt keres­sék fel valamelyik biztosító tár­saságot, és váltsák ki az előze­tes fedezetigazolást. Ennek ösz- szege személygépkocsi eseté­ben 1000 forint. Az előzetes fe­dezetigazolásért kifizetett ösz- szeget később, a megkötendő kötelező felelősségbiztosítási szerződés díjába a biztosító be­számítja majd. Ha az autóvásár­lásra nem kerül sor, a befizetett pénzt visszatérítik. Sikerült megegyezni a hitelezőkkel, esély nyílt a túlélésre Vállalkozásba adják a szigetvári mozit? Folytassa, Pécsi Bőrgyár! Csak néhány üzemcsarnokban folyik a munka Fotó: Läufer L. Horvát diákok, közel kétszáz általános iskolai és százhúsz gimnáziumi tanuló évzáróját tartották tegnap Pécsett a Miros­lav Krlezsa Általános Iskola és Gimnáziumban. A bizonyítvá­nyokat az eszéki Vijenac Álta­lános Iskola és a Dolnji Mihol- jac-i Középiskola pecsétjével hitelesítették, tizennyolc diák pedig sikeresen leérettségizett a horvát tanterv követelményei szerint. Az eseményen Nikola Baric, a Zágrábi Oktatásfejlesz­tési Intézet Eszéki Fináléjának igazgatója, valamint Sokol Ste­pan a vijenaci iskola igazgatója is részt vett. Keresztény Pedagógiai Nyári Egyetem Pécsett Újra Pécs ad otthont annak a két napos Keresztény Pedagó­giai Nyári Egyetemnek, melyet a JPTE Bölcsészettudományi karának neveléstudományi tan­széke, és a pécsi ciszterci peda­gógiai műhely szervezett. A ma kezdődő, igen sűrű programot kínáló tanácskozáson szó lesz a keresztény fdozófia és pedagó­gia kérdéseiről, a tolerancia, a liberalizmus szerepéről, az ate­ista és materialista nevelés sajá­tosságairól, a keresztény törté­nelemszemléletről, családi ne­velésről, az érzelmi-művészeti nevelésről. Elhangzik előadás a keresztény pedagógia és más vallások kapcsolatáról, a hitok­tatás kérdéseiről. A naponta fél 9-től este 7-ig tartó referátu­mokra a JPTE Bölcsészettudo­mányi karának Ifjúság út 6. szám alatti mozitermében kerül sor. A rendezvényen a Ciszterci Pedagógiai Műhely pályázatá­nak díjait is kiosztják. A konfe­rencia hivatalos részének zárá­sául június 27-én 19 órakor a Dischka Győző utcai evangéli­kus templomban ökumenikus elmélkedő áhítatot tartanak. Idős, pécsi olvasónk pana­szolta, hogy egyedül élőként ugyanannyi szemétdíjat fizet, mint egy hasonló lakásban élő család. Miért helyiségek után számolják a szemétdíjat ? Nem a lakás termeli a hulla­dékot, hanem a bennük lakó! Szilágyi Józsefné , a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Vállalat gazdasági igazgatója havonta 30 hasonló panaszos bejelentést kap Pécsről és 21 környező te­lepülésről. Sokan azt is igazság­talannak tartják, hogy dupla dí­jat szednek be ugyanazért a szolgáltatásért egy háromszo­bás lakásban élő négytagú csa­ládtól, mint egy másfélszobás Hétszázötven pécsi munka­hely megmaradását jelenti, hogy tegnap késő délután - a vártnál ugyan nehezebben, de mégiscsak - sikerült a Bőr­gyár nemrég hivatalba lépett vezetésének megegyeznie a vállalat hitelezőivel. Várnagy Valéria, az alig há­rom hónapja kinevezett igaz­gató és stábja (az egykori válla­latvezető Szekeres lstvánné se­gítségével) az öncsőd lefolyta­tását kívülről szemlélők szerint is kitűnően előkészítette az eljá­rást, így a május végén tartott első egyeztető tárgyalás után tegnap már csak egyetlen bank­kal kellett megállapodniuk. Igaz arról, hogy a bőrgyári stáb a vá­ratlan fordulatoktól sem men­tes, több órás tárgyaláson mit élhetett át, csak annak lehet fo­galma, aki este hatkor látta az igazgatónő arcát... Nem kicsi volt persze a tét: túlélés, vagy felszámolás. Az, hogy az elmúlt két év alatt el­szenvedett tetemes vagyonvesz­tés miatt is lehetetlen helyzetbe került gyár sokak jóslatával el­lentétben túlélte a krízist, a partnerek hozzáállásának is kö­szönhető. A legnagyobb hitele­zők ugyanis már az eljárás lege­lején beleegyeztek abba, hogy először a kicsiket fizessék ki a bőrösök, de még arra is lehető­ség nyílott, hogy az adósoktól árut fogadjanak el, s hitelezőik­nek - már amelyik elfogadta - azzal törlesszék tartozásukat. A három kategóriába (szállí­tók, hatóságok és bankok) so­rolható nagyobb hitelezőkkel abban sikerült megegyezniök, hogy két és fél év alatt visszafi­zetik adósságaikat. Mint az igazgatónő lapunk érdeklődé­sére elmondta, ez összesen mintegy 1, 1 milliárd forintra rúg, de - mint azt a hitelezők lakásban élő szintén négytagú családtól. Ironikusan érdeklőd­nek: a kisebb lakásban élők ke­vesebbet szemetelnek?- A szemétszállítás díját a la­kás helyiségei után (lakószoba, hall, konyha és a nagyméretű bútorokkal is berendezhető elő­szoba) kell számolni - mondja a gazdasági igazgatónő - a céget kötelezi erre az 1971-es minisz­tertanácsi rendelet és az, azt megerősítő 1986. II. l.-i ÉVM és EüM rendelet. A költségeket is központilag határozták meg, ez utóbbi csak 1990 január 1-jé­től szabadáras. Az országban szinte mindenütt árat emeltek, de ezt a pécsi Polgármesteri Hi­bizalma is mutatja - ennek le- törlesztésére az elmúlt hetekben kidolgozott üzleti terv alapján jó az esély.- Maradt persze rizikó is - mondja az igazgatónő hiszen ha nem tudjuk teljesíteni ami­ben megállapodtunk, újra nehéz helyzetbe kerülhetünk. A hazai piac pedig még mindig elég bi­zonytalan ... A vállalat helyzete persze a megállapodás létrejöttével igen sokat javult. Jelzi ezt az is, hogy máris komoly üzleti tranzakci­ókra nyílik kilátás. Információ­ink szerint például ma írják alá azt a szerződést, melyben a Bőrgyár - egy hazai vevőnek - eladja nyírbátori és csengeri üzemegységét (a Skorpió cipő­gyárat) - sajnos, hogy mennyi­ért és kinek, nem hozták tudo­másunkra. Annyi biztos csak, vatal csak ez év februárjától en­gedte meg. (Emiatt 7,2 millió forint vesztesége is lett a Köz­tisztának!) Nem drasztikus ár­emelést hajtottak végre: 31 fo­rint helyett 42-tőt kémek helyi­ségenként. Díjmérséklést nem adhatnak. Az önkormányzat Kommunális Bizottsága év ele­jén járt a vállalatnál, és közölte, hogy a Köztisztasági nem szo­ciális intézmény, nincs joga kedvezményt adni. Akinek fize­tési gondja van, kérhet és kap­hat segélyt az önkormányzattól. A nyugaton élők a szemét mennyisége után fizetik a sze­métszámlát. A példa, követ­hető! Ádám E. hogy az eladásból befolyó ösz- szeg már a hitelezők kielégíté­sére szolgál. Emellett szintén a kibontako­zás jeleként értékelhető, hogy a jövő héten ukrán-magyar ve­gyesvállalati szerződést is aláír­nak a gyár vezetői Pécsett. Az ukrán üzlet nemcsak egy fontos nyersbőrbázis megszerzését, de hosszú távon piacot is jelent. Egyelőre ugyan csak bérmun­kában kívánják feldolgozni az ukrán bőrt a pécsiek, de a ve­gyesvállalat egy új, ukrajnai gyár megépítését is tervezi.- Elbocsátásokról a fizikai dolgozók esetében egyáltalán nincs szó, míg az egyéb beosz­tásban dolgozóknál minden az átszervezés után kialakuló hely­zettől függ - nyilatkozta tegnap lapunknak Vámagy Valéria. Pauska Zsolt Kaid sajtcsalád A csontok és fogak szilárdsá­gát biztosító kalcium hiányát mindinkább megsínyli szerve­zetünk. A kalcium pótlására most már a tejtermékek is lehe­tőséget kínálnak. Hosszas kuta­tások eredményeként Pécsett a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetben kidolgozták a Kalci sajtcsaládot, melynek gyártását a Győr-Sopron Megyei Tejipari Vállalat kezdte meg. Az öm­lesztett sajthoz hasonló, ken­hető, jelenleg is már többféle ízesítéssel készített 125 gram-’ mos kiszerelésű Kalci sajt ki­elégíti egy személy négy napi kalcium igényét. Á Kalci sajt­családot rövidesen országosan is terítik. Hosszas huzavona után úgy tűnik, pont kerül a Baranya me­gyei mozik ügyére. A magyar állam tulajdonában és a Bara­nya Megyei Moziüzemi Válla­lat kezelésében levő vagyon egy része az érdekelt 13 megyei te­lepülés - köztük Szigetvár ön- kormányzatának - tulajdonába kerül. A települések közigazgatási területein lévő ingatlanokról és a berendezésekről van szó. A vállalat mintegy 8 millió forint értékű oszthatatlan, infrastruk­turális vagyonára a Baranya Megyei Közgyűlés tart igényt. E vagyonból létrehozzák a me­gyei moziszolgáltató vállalatot, mely biztosítja a megye terüle­tén lévő mozik működéséhez szükséges alapvető feltételeket, a filmellátást, reklámanyagokat, a vetítőgépek és hangleadó be­rendezések karbantartását és ja­vítását. E döntés megerősítésére a jövő héten, június 29-én kerül sor az érdekelt felek között. Ezt követően tárgyalja majd a szi­getvári mozi további sorsát az önkormányzat, melynek város­gazdálkodási, városfejlesztési és vállalkozási bizottsága leg­utóbbi ülésén négy alternatíva közül választotta a vállalko­zásba adást, s ezt javasolja elfo­gadásra a testületnek is. Felme­rült még a könyvtárhoz és a művelődési házhoz kapcsolás is, valamint, hogy maradjon a mostani formában, de legyen önálló intézmény. Várhatóan döntést június 30-án a testületi ülés hoz. Kérdés azonban, hogy ké- pes-e a központi támogatás el­vonása után az immár 2. éve veszteséges szigetvári mozi az önkormányzat támogatása nél­kül fennmaradni. Az épületet az utóbbi években felújították, azonban egyrészt hatalmas ter­met kell fűteni, és ez télen óriási összegeket emészt föl, másrészt - és ez országosan jellemző - az emberek már semmilyen filmre nem mennek be. Megszűnt a mozi varázsa. Az árak meg las­san a csillagokig kúsznak. Úgy tűnik, az önkormányzat ismét egy problémával lett gazda­gabb. Lesz-e olyan vállalkozó, aki bérbeveszi a mozit, vagy a városnak pénzzel kell megtá­mogatni, hogy fennmaradjon? Mert hát a mozi mégsem szűn­het meg! S. M. A Pécs-baranyai kulturális kamarában: Az épített környezetről Beszélgetésre hívta tagjait a Pécs-baranyai kulturális ka­mara. A téma az épített kör­nyezettel kapcsolatos kérdés­sorozat volt, mert mint ismere­tes, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszté­rium vitaanyagot adott ki „ Az épített környezet alakításáról, fejlesztéséről és védelméről szóló törvény szakmai kon­cepciója” címen. Mint az alel- nök, dr. Csefkó Ferenc el­mondta, a tanácskozás célja közös álláspont kialakítása, hiszen a tervezetet vélemé­nyezésre a kamara is meg­kapta. Talán a nyár tette, hogy a félszáz kamarai tagnak csak alig tizenöt százaléka érkezett meg Tóth Zoltán megyei és Gömöri János Pécs megyei jogú városi főépítész vitaindí­tójára. Bár a törvénytervezet célja - mely szerint egészséges, biz­tonságos, esztétikus környe­zetre, az épített környezet tu­datos, értékvédő fejlesztésére van szükség - igazán értéke­lendő, az előterjesztésből számos pontosítás és szabá­lyozás hiányzik, állapították meg a szakértők. A törvény- tervezetről szólva elhangzott: egyelőre még abban sincs megegyezés, milyen mélységű legyen a szabályozás, és mi­képpen vegyék figyelembe a szakma véleményét. Probléma, többek között, hogy a területnek nincs igazi gazdája, s hogy a kapcsolódó környezetvédelmi, természet- védelmi, terület- és település- fejlesstési törvény is cseppfo­lyós állapotban van. Számos fogalom nem tisztázott, aho­gyan nem az a lakossági vé­lemények kezelésének, figye­lembevételének módja sem. De említhetnénk a jogorvos­lati lehetőségek szabályozat­lanságát: nem szerencsés, hogy települések sorsát köz­ponti döntések meghatároz­hatják anélkül, hogy ellenük vétóval élhetnének az érintet­tek. Általánosságban, de konk­rét példákkal is megvilágítva fény derülhetett a tervezet gyenge pontjaira, melyek kö­zül kiemelendő még a műem­lékekkel foglalkozó szakasz. Aggodalomra az ad okot, hogy nem lehet biztosan tudni, lesz-e műemléki törvény, vagy nem. Ha lesz, úgy e most vitára bocsátott tervezet ide­vágó fejezete túlságosan bő­beszédű, ha viszont nem lesz, akkor a meglévő változat, ki­dolgozatlansága miatt nem je­lent majd igazi alapot a dönté­sekhez. H. I. Gy. Baranyában a szemétdíj sokaknak drága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents