Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-03 / 152. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. június 3., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A miniszter válasza „Ki kellene nőni a politikai kamaszkorból” Pap András pécsi ország- gyűlési képviselő a Petőfi laktanyában történt tragikus gyermekbaleset körülményeire vonatkozóan érdeklődő levelet küldött Für Lajos honvédelmi miniszternek. A miniszter úr válaszát - amelyet a képviselő nem tart kielégítőnek - az alábbiakban közöljükTisztelt Képviselő úr! Megkeresésére a pécsi laktanya gyakorlóterén bekövetkezett tragikus kimentelű tűzesettel kapcsolatosan a következőkről tájékoztatom: 1992. január 7-én 14.30 óra körül gyermekkorú Cservenka Zsolt és gyermekkorú Veres István pécsi lakosok a kerítésen keresztül behatoltak a laktanyához közvetlenül csatlakozó- egyébként őrséggel nem védett - gyakorlótérre. A két gyermek figyelmen kívül hagyta a „tiltott terület, belépni életveszélyes’1 feliratú táblákat, és az ott lévő - pirotechnikai anyagok tárolására használt - lezárt épületbe, az ablakon lévő vasrács rudazata között átbújva, az ablakot benyomva behatolt. Az épületben tárolt selejt ködösítő eszközök (ködgyertyák, ködkézigránátok) közül egyet meggyújtottak, melynek következtében tűz, majd rövid idő múlva robbanás következett be. A gyermekek még a robbanás előtt - ugyancsak az ablakon keresztül - kimenekültek az épületből. Ezt bizonyítja „jellegzetes” égési sérülésük is, melyek lábuk hátsó részén, far- és derék tájon keletkeztek. A felelősség, valamint a baleset körülményeinek vizsgálatát a Kaposvári Katonai Ügyészség, az Állami Tűzoltóság és a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság Vizsgálati Osztálya végezte, illetve végzi. A halálos kimenetelű balesetért esetlegesen fennálló és a katonai szervezetet terhelő büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősség vizsgálatát a Kaposvári Katonai Ügyészség végezte el. A katonai ügyészségi vizsgálatot lezáró összefoglaló jelentés szerint: „megállapítható, hogy az MH Szigetvári Zrínyi Miklós Tüzérdandár Pécs alakulat gyakorlópályáján álló tárolóhelyiségben bekövetkezett tűz- robbanásért az oda illetéktelenül behatoló és ott tüzet okozó gyermekkorú személyek a felelősek, az ügyben az alakulat Az Agrárszövetség megdöbbenéssel tapasztalja a kormánykoalíció immár leplezetlen hata- lemkoncentrálásra irányuló törekvésének újabb felvonásait. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy ezen törekvések során a kormány és a mögötte álló pártok hazánk alkotmányát semmibe veszik. Veszélyes folyamatnak látjuk, hogy az utóbbi évtizedben példátlan, a demokrácia követelményeivel össze nem egyez- tethetően széles hatalom koncentrálódik a belügyminiszter kezében. Kíméletlen harc folyik a köz- szolgálati médiák kisajátításáért, a sajtó függetlenségének megtöréséért és megfélemlítéséért. Galbáts András Pécs, Ga- ramvölgyi Gyula Pécsvárad, Gergely László Pécs, Gerlai István Mecseknádasd, Gelencsér Ferenc Pécs, Gombócz Pál Nagyharsány, Gőbel Ferenc Pécs, Greim János Márok. Gyimesi József Gyűd, Gyúró Illés Komló, Gyürke László Pécs. Hagenturm Ernő Nagypeterd, Halmi Árpád Pécs, Hagyó Jenő Pécs, Halmi Árpád Pécs, Han- tosi Lajos Pécs, Harangozó Lajos Pécs, Haraszti János Mohács, Haszilló József Szava, Heffer József Komló, Herczeg József Szentlászló, Hetényi Adolf Szederkény, Hódosi Lőrinc Pécs, Homold Antal Mecseknádasd, Horváth Ferenc Komló. Jakab Ambrus Somberek, Jakab Antal Mecseknádasd, Jászó Antal Pécs, dr. Jáger László Pécs, Jávái István Műrészéről büntetőjogi felelősség senkit nem terhel.” A jogszabályok az eljáró ügyésztől „megkövetelik”, hogy a bűncselekményért felelős személy kilétét és a bűncselekmény elkövetését elősegítő körülményeket feltárja, illetve ha fegyelmi felelősség alapjául szolgáló tevékenységet, vagy mulasztást észlel, arról az illetékes szervet írásban értesítse. Tekintettel arra, hogy a Kaposvári Katonai Ügyészség F.V.8/1992. számú összefoglaló jelentése sem büntetőjogi, sem pedig fegyelmi felelősséget nem állapít meg, azt kell vélelmeznünk, hogy a bekövetkezett balesetért a Honvédség részéről senki sem tartozik büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősséggel. Tisztelettel Dr. Für Lajos Ezekben a lépésekben a múlt századvégi és a harmincas, valamint ötvenes évekbeli mono- polisztikus hatalmi törekvésekhez és módszerekhez hasonló folyamatokat lehet felismerni. Ügyanakkor a demokratikus intézményrendszer működésének reményt keltő bizonyítékait látjuk abban, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök - a rá nehezedő, rágalmaktól sem mentes - politikai nyomás ellenére határozott fellépéssel próbál e folyamatok elé állni. Az Agrárszövetség ezért egyértelmű támogatásáról biztosítja a köztársaság elnökét, és erre szólítja fel az ország felelősséget érző politikai erőit és a lakosságot. Az Agrárszövetség Elnöksége hács, Jobbágy Valér Pécs, Juhász Mihály Kozármisleny, Jutái Kálmán Magyarbóly, dr. Kálmán János Pécs, Kasza Sándor Szigetvár, Katona István Pécs, Katona Nándor Pécs, dr. Kertész Endre Pécs, Késity Lukács Mohács, Keszthelyi József Komló, Király József Pécs, Kiss Béla Pécs, Kiss Imre Pécs, Kirizs János Pécs, Kocsis Zoltán Siklós, Kohcsag Bóth András Pécsvárad, Kondor Károly Pécs, Kondics Jó- szef Birján, Kovács József Pécsvárad, dr. Kovács Andor Pécs, Körmendi Lajos Siklós, Kövesdi József Mohács, Krasz Ádám Mecseknádasd, Krasz- nai István Pécs, Kremsberger Dezső Pécs, Krizsán József Ócsárd, Kungl János Pécs-Hird. Dr. Lajtai János Pécs, Lakatos János Kishajmás, Ledő József Kémes, dr. Legányi Jenő Mohács, dr. Levente István Pécs, Liliéi István Mohács, LuA kormány megtárgyalta és elfogadta a magyar közigazgatás korszerűsítésének hároméves programját. Ezzel kapcsolatban kérdeztük dr. Boros Péter belügyminisztert: az új korszerűsítési terv nem jelenti-e az egész önkormányzati rendszer felülvizsgálatát?- Az önkormányzati törvényt 1990-ben gyorsított tempóban és bizonyos politikai kompromisszumok árán, 98 százalékkal fogadta el a Parlament - válaszolta a belügyminiszter. - Azóta kiderültek a törvény gyenge pontjai, ezért elkerülhetetlen a korszerűsítése. Nem kell kapkodnunk, meg kell találnunk a politikai és gazdasági helyzetünknek megfelelő, nyugodt fejlődést biztosító önkormányzati modellt. — Az önkormányzatok jelentős része anyagi gondokkal küzd. Mi ebből a kiút’-Az önkormányzatok rendkívül nagy vagyont kaptak! Érdekes módon, akik a legkevesebbet kaptak - a községek és a kisvárosok - panaszkodnak a legkevesebbet. El kell dönteniük a helybelieknek, hogy a most kapott, vagy régi önkormányzati vagyont megtartják-e, esetleg privatizálják. Sok helyütt a vagyonmegőrzési hajlam kerekedett felül, ezért és a megfelelő szakértelem hiánya miatt, valóban nehéz az előrelépés, ami egyik oka lehet „szegénységünknek”. Köztudott, a jó vezetőknek jól kell tudni gazdálkodniuk is! — Ezek szerint a szakértelem hiánya okozza a gondokat?- Részben. Minden esetre a bajok gyökere sokhelyütt ebben keresendő. Gyakran előfordul kács Mihály Pécs-Vasas, Lukács Zoltán Kétujfalu, Lukics Márk Pereked. Máté István Szigetvár, Máté Sándor Erdősmecske, Meiszter Tivadar Komló, Mannel József Olasz, Méhes Géza Pécs, Merkel Ottó Pécs, Mészáros Mihály Siklós, Mészáros István Pécs, Meder Ferenc Pécs, Mihalik Zoltán Pécs, Mikola Gyula Komló, Mirbach Antal Pécsvárad, Móka János Kárász, Molnár György Pécs, Molnár József Hidas, Molnár Lajos Mohács, Molnár Zoltán Pécs, Moór Ferenc Pécs, Mozsgai József Szigetvár, Mürber József Komló, Müller János Vejti. Nagy Elemér Okorág, Nagy Imre Pécs, Nagy János és József Pécs, Németh Jenő Komló, Nébli János Szigetvár, Nink József Pécs, Novák Géza Pécs. Orsokics György Kásád, Osaz is, hogy nem adnak elég döntési szabadságot a polgármesternek, s indokolt volna a jegyzők pozícióját is erősíteni, mert az egységes igazgatási gyakorlat nélkülözhetetlen.-Sok vita volt a köztársasági megbízottak szerepe körül is.-Tudomásul kell venni: létük az állam természetes működésének feltétele. Ma még a politikai harcok mindezt elfedik, de talán tisztul a levegő! Én bízom abban, hogy helyükre kerülnek a dolgok, mert kell az autonóm önkormányzat és a működésképes állam is. Ennek a kettőnek olyan ideális rendszerét kell kitalálni, amely elsősorban a magyar hagyományokon, szokásrenden és mentalitáson alapul, és nem az innen-onnan, északról-nyugatról összecsemegézett analógiákra épül. — A megyeházak sorsa, szerepe is tisztázásra vár. Ekörül is sok vita van és lesz még.- A megyék kérdését is meg kell oldani. Ezt nemcsak a racionalitás indokolja, hanem az is, hogy a rendszernek közel ezer éves hagyománya van! Jelenleg nem pontosított a feladatmegosztás, nincsenek egyértelműen elhatárolva egymástól a teendők. A megyei önkormányzatok egy kicsit a „levegőben lógnak”. Nehezíti a helyzetüket, hogy politikai hatalomharc folyik. Emellett eljutottunk odáig, hogy egyes megyeházakban olyan vállalkozásokat engednek működni, amelyek nem méltóak a megyeháza tekintélyéhez. Ki kellene nőni végre a politikai kamaszkorból, hogy a dolgát tudó ember szavai értő fülekre találjanak. Koós Tamás torházi Béla Kásád, Osztojmics László Pécs. Papp Gábor Pécs, Papp István Pécs, Páncél Mihályné Gerde, Paska Elemér Mohács, Pernecker Sándor Pécs-Vasas, Pincés Mihályné Komló, Pintér István Kozármisleny, Pintér Ottó Csertő, Polgár Mihály Pécs, Prohászka József Komló, Puchert János Komló. Radics Ferenc Pécs, dr. Ra- dochay Imre Pécs, Rébék Nagy Ernő Pécs, Rédling János Pécs, Rodják Ferenc Pécs, Ruppert István Pécs. Saláta Sándor Sellye, Sárosi János Pécs, Sasvári Sándor Pécs, Schmelhausz János Pécs, Swab György Pécs, Schwartz- kopf József Mecseknádasd, Simon Ferenc Sellye, Simon Sándor Nagynyárád, Sipos Sándor Siklós, Sólymos Gyula Pécs, Somorjai Valér Siklós, Svarda Béla Pécs, Svercsics József Pécs. A KDNP egészségügyi programja Együttérző gondoskodás A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-26-án tartotta I. kongresszusát Gödöllőn. Ma az egészségüggyel kapcsolatos program főbb pontjait ismertetjük. A szekció munkájában Baranyából dr. Hurda Gyula, KisPál Nándor és dr. Májlinger István vett részt. A KDNP elveiből és a koalíciós kormányban elfoglalt helyzetéből fakadóan programunk sarkalatos pontja hatékony módszer kidolgozása Magyar- ország népessége egészségügyi helyzetének, testi és lelki közérzetének javítáára. Az a célunk, hogy az egészségügyi ellátás ne csupán szolgáltatás legyen, hanem együttérző gondoskodás mind az orvos, mind az egészségügy más munkatársai részéről, és így segítsék a beteget, a családot a betegségek megelőzésében és leküzdésében. • Jog az élethez és az egészséghez Újjászerveződő egészségügyi szolgálatunkban a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapniuk az önkéntes társadalmi szerveződéseknek. Feladatunknak tekintjük, hogy fokozatosan eltűnjenek a lakosság egészségügyi ellátásában mutatkozó indokolatlan különbségek. Az egészségügyi szolgálat minden tevékenységére és szintjére vonatkozóan sürgősen meg kell határozni és jogszabályban rögzíteni, hogy ki, milyen tevékenységre jogosult. Ki kell dolgozni a folyamatos minőségellenőrzés olyan módszerét, amelynek révén betegellátási rendszerünket a fejlett európai országok színvonalához közelíthetjük. Feltétlenül szükséges a korszerű egészségügyi és biztosítási informatikai rendszer megvalósítása. • Az egészségügy jogi és személyi feltételei Az egészségügyet olyan szolgálatnak'tekintjük, ahol a keresztény humánum szellemében a piac törvényszerűségeit figyelembe véve megfelelő szabályozókat kell alkalmazni. Élengedhetetlen az egészségügyi törvény újraalkotása és hatályba helyezése. Fontosnak tartjuk a sürgősségi ellátás korszerűsítését, technikai fejlesztését és jogi szabályozását, beleértve egy új „Mentő-törvény” kidolgozását. Ki kell dolgozni az orvos-, szakorvos-, gyógyszerész-képzés új rendszerét, ezzel egyidejűleg biztosítva a folyamatos továbbképzés lehetőségét is. Rendkívül fontosnak tartjuk az egészségügyi szakdolgozók magasszintű szakmai képzését és továbbképzését. Az egészségügyben dolgozókat munkájukhoz méltó erkölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni. • Betegjog Meg kívánjuk valósítani a szabad háziorvos-, szakorvos és szabad kórházválasztást. Legyen joga a betegnek megismerni a saját betegségére vonatkozó információkat. A beteg kezelése során is őrizhesse meg személyes szabadságjogait. Kellő felvilágosítás után legyen joga hozzájárulni, vagy elutasítani saját gyógykezelését, amennyiben ezzel mások személyiségjogait nem sérti. Biztosítani kell az emberi méltóság végsőkig való megőrzését. Meg kell követelni az orvosi titoktartást, a betegek jogvédelmét még a halálukon túl is. • Egészségbiztosítás Az egészségbiztosítás, mint a szolidaritás elvén építkező társadalombiztosítás része, legyen általános és alapbiztosítási szinten kötelező, de pénzügyi alapját a társadalombiztosítás egyéb pénzügyi alapjaitól elkülönítetten kell kezelni. Az egészség- biztosításon belül el kell különíteni a balesetbiztosítást. Az egészségbiztosítás elsődleges anyagi forrása a biztosítottak jövedelmével arányos járulék befizetése. Legyen mód a különleges igények kielégítésére is közvetlen térítéssel, hozzájárulással, vagy kiegészítő biztosítással. A kötelező általános beteg- biztosítás keretén belül meg kell vizsgálni az ágazati jellegű biztosító intézetek létrehozásának lehetőségét. Az állami tulajdon mellett más tulajdonformák is kaphassanak helyet az egészségbiztosításban. A finanszírozás szektorsemleges legyen, azaz tulajdonformától független, és egységes díjtételeken alapuló. Áz egészségbiztosítási rendszer szabadon hasznosíthassa vagyonát, tőkéjét és a lakosság stabilabb, jobb ellátása érdekében a profittal növelhesse az alapjait. Támogatjuk az egyházak egészségügyi tevékenységét. 1956 hősei Baranyai hősök névsora, akik 1956-ban tíz napra megdöntötték a Rákosi diktatúrát és ezért életükkel fizettek vagy internálták, börtönbe csukták, megkínozták őket. Büszkék lehetünk arra, hogy Baranyában 1956 őszén vér nélkül telt el az a 10 nap. A honvédség, a rendőrség, a karhatalom és sok meggyőződéses kommunista párttag is a szabadságharc és forradalom mellé állt. Az újra megszálló szovjet hadsereg több száz tankjával megdöntötte a forradalmat, Pécsre ávós tisztek kísérték őket. Baranya népe 1956-ban és 1989-ben is megmutatta, lehet forradalmat csinálni bosszúállás és gyilkolás nélkül is. Kéijük azokat, akik még nem tájékoztattak bennünket, ezt minél előbb tegyék meg, hogy tetteiket megörökíthessük. Az özvegyek és a hősök gyermekei tájékoztatását is várjuk féljük, édesapjuk forradalom alatti magatartásáról és természetesen a megtorlásokról is. Címünk: Zsolnay Művelődési Ház. „Tíz nap forradalom” jeligére Felső Vámház u. 72. Dr. Berényi István • * Rendőreink kivezették Az Új Dunántúli Naplóban „Torgyán doktor Siklósi tételei” cím alatt megjelent tudósításról kívánjuk álláspontunkat kifejteni Közöljük a tényeket. Molnár József már a gyűlés megkezdése előtt belekötött nemzetőreinkbe, ennek ellenére beengedték a várudvarba, ahol folyamatosan provokálta a Kisgazdapárt elnökét és a hallgatóságot. Tevékenységét többszöri figyelmeztetés ellenére sem hagyta abba. Molnár József nyomdafestéket nem tűrő kifejezései nagy felháborodást keltettek környezetében, de mielőtt tettlegességig fajult volna a helyzet, rendezőink kivezették a feltehetően ittas embert. Az eljárás során videófelvétel készült, egyszer sem rúgták vagy ütötték meg. A várkapuig kikísért Molnár József három társával együtt személykocsiba szállt, és elhajtottak. Rendezőink provokációt és a rendbontást hárították el, nem lépték túl hatáskörüket. Horváth Miklós a Nemzetőr Kör elnöke Kíméletlen harc
