Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-22 / 171. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. június 22., hétfő Leszerelés vagy hazaárulás? Ausztria A keleti határnyitás következményei Rossz, avagy jó-e? (MTI-Panoráma) - Moszkva felszisszen, valahányszor raké­ták Százaira mondanak ki halá­los ítéletet az újabb és újabb le­szerelési tárgyalásokon. Ott, ahol a leszerelést mindig is a szocializmus ideáljának nevez­ték, ma átkot szórnak nemcsak Bakatyinra, aki titkos tervraj­zokkal ajándékozta meg az amerikaiakat, hanem Gorba- csovra és Sevardnadzéra is, akik állítólag mindenféle egyez­tetés nélkül állapodtak meg Ba­kerrel és Bush-sal rakéták lesze­reléséről, sutba dobva a paritás elemi követelményét. Nemrégiben megszólalt a szovjet SS-23-asok főterve­zője, akadémiai levelező tag, akinek ebből a rakétájából egyetlen példány maradt, az is a szovjet hadsereg múzeumában. Jó egy éve, 1991 májusában fe­jeződött be az 500-5500 kiló­A Nagy Vezér múzeuma (MTI-Panoráma) Nehogy az észak-koreaiak kételkedni mer­jenek Nagy Vezérük világhír­nevében, Kim ír Szén egy száz teremből álló múzeumot töltött meg azokkal az ajándékokkal, amelyeket más országok veze­tőitől kapott. Egy elektronikus tábla, tér­képpel kiegészítve, tájékoztatja a látogatókat. Jelenleg 155 or­szágból küldött 67 831 ajándék található a múzeumban - írja az AP amerikai hírügynökség. Köztük van egy Kimirszengiá- nak elnevezett virág, amelyet egy indonéziai laboratóriumban állítottak elő a Nagy Vezér tisz­teletére. E virág fényképe könyvekben, újságokban és plakátokon is látható ország­szerte. A 80 éves Kim ír Szén fia, Kim Jong II, akit Szeretett Ve­zér néven ismernek, 20 szobát kapott a múzeumban, 138 or­szágból származó 22 386 aján­dék elhelyezésére. Az ajándékok többségét megdöntött vagy már nem élő diktátorok küldték. Ceausescu egy kitömött medvét, Honecker egy pisztolyt, Sztálin egy go­lyóálló gépkocsit, Mao Ce-tung egy egész vonatot, Li Peng egy zenegépet, Castro egy kroko­dilbőr aktatáskát, Ho Si Minh egy pár elefánagyart, a Kö­zép-Afrikai Köztársaság elnöke egy lepkegyűjteményt ajándé­kozott Kim ír Szénnek. Látha­tók továbbá AK-47 típusú gép­pisztolyok a szandinisták, kar­dok a libanoni gerillák, puskák és pisztolyok vietnami és laoszi felkelők jókívánságaival. Kad­hafi ezüst lovacskákból álló készletet, Arafat fegyvergyűj­teményt küldött. Korábbi szov­jet, csehszlovák, lengyd és magyar vezetők is eljuttatták ajándékaikat a legrégebben ha­talmon levő államfőnek. A hivatalos propaganda sze­rint Kim ír Szén „az emberiség történetének legnagyobb veze­tője”. A 22 milliós Eszak-Ko- reában 22 ezer szobra áll. Csaknem minden ruhára kitű­zik kisméretű arcképét, s fény­képe ott függ szinte minden hi­vatali és magánépületben. Az utcákon fényképek láthatók, amelyek afrikaikat ábrázolnak, amint az őserdőben Kim ír Szénről szóló irodalmat tanul­mányoznak. Az ajándékoknak otthont adó hatemeletes múzeum egy hegy­tetőn áll, északi irányban 160 kilométerre a fővárostól. A lá­togatóknak le kell venniük ci­pőjüket és papucsot húzniok, mielőtt belépnek „a világ leg­nagyobb vezérének dicsőségét hirdető szentélybe”. méter hatótávolságú amerikai és szovjet rakéták kölcsönös fel­számolása, de a Gorbacsov-Se- vardnadze páros előzőleg, az ügylet sikere érdekében lemon­dott az „Oka” rakétakomple­xumokról is. Ezek a NATO-nál SS-23-asokként ismeretes ra­kéták 400 kilométeres hatótá­volságukkal nem tartoztak a fel- számolási szerződés hatálya alá, mégis megsemmisítették mind a 360 példányukat, indítóállással, feltöltőberendezéssel, a gyártó­sorokkal egyetemben. Mindez négy milliárd rubelbe került, túl azon, hogy a NATO 100 milli­árd dollárt takarított meg, hi­szen nem kellett megépítenie e nagy pusztítóerejű hadműve­leti-harcászati eszközök ellen európai rakétavédelmi rendsze­rét. Az orosz főtervező, aki el­mondta, hogyan próbálták meg A 66 éves Margaret Thatcher újra kerriert csinált. Miután 11 és fél éves kormányzás után pártja meglehetősen durván cserbenhagyta a jelenlegi mi­niszterelnök, John Major meg­próbált valamit jóvátenni. Mag­gie arisztokratává avanzsált: II. Erzsébet királynő döntése alap­ján bárónő lett. Címe - válasz­tási körzete vagy szülőhelye alapján Grantham illetve Finch­ley bárója. Valójában Thatcher asszony már addig is viselhette volna a „Lady” címet, hiszen félje, Sir 500 kilométerre növelni a ra­kéta hatótávolságát, hogy az a leszerelési kritériumoknak megfeleljen, elpanaszolta, hogy a párizsi szerződés végrehaj­tása, vagyis a hagyományos fegyverzet csökkentése 80 mil­liárd rubeljébe kerül Oroszor­szágnak. Az atomfegyverek meg­semmisítése 10-12 milliárd dol­lárnak megfelelő összeget emészt fel, fía pedig a vegyi fegyverektől is hamarosan meg kell válni, ez is többmilliárdos kiadást jelent majd. A nyilatkozó felhozza, hogy a Nyugat eközben őrzi a NATO meglévő struktúráit, s csak eb­ben az évben 11,9 milliárd dol­lárt fordít atomtöltetekre, ame­lyeknek célbajuttatói változat­lanul Oroszországra szegeződ- nek. Javasolja, hogy Moszkva ne Denis Thatcher már megkapta az örökölhető - és természete­sen a feleségre is kisugárzó - bárói címet. De Margaret nem volt hajlandó tudomást venni erről a másodkézből származó megtiszteltetésről, és demonst- ratívan ragaszkodott a polgári megszólításhoz, azaz a „Mrs Thatcher”-hez. Most, hogy a volt miniszter­elnöknőt főnemesi rangra emel­ték, texasi autókereskedő fia, Mark (38) automatikusan má­sodszor megkapta a vikomt címet. Változást jelent a kine­vállaljon szigorú határidőket a rakéták felszámolására és elő­ször az elavult típusokat vonja bele az .alkuba, ne engedjen semmiféle politikai nyomásnak, mert a „minőségi fegyverkezési verseny” a „leszerelési hajsza” mellett is folytatódik. A Pravda, amely már múlt októberben szemére vetette Mi­hail Gorbacsovnak, hogy nem kért Nyugattól ellentételezést a szovjet atomleszerelési enged­ményekért, a napokban egyik nosztalgikus írásában összefüg­gést érzékeltetett a tavalyi moszkvai puccskísérlet és a „brutális leszerés” között. Kese­rűen állapította meg: „A világ- történelem nem ismer még egy esetet, amikor egy hadsereg ilyen borzalmas vereségeket szenvedett volna el, nem külső ellenségtől, hanem saját politi­kusaitól”. vezés Mark ikertestvérének, Carol Thatchernek is, aki sza­badúszó újságíró és megszólí­tása immár kétszeresen is Lady Carol Thatcher. Angliában íratlan szabály, hogy a leköszönt miniszterel­nöknek kijár valamilyen ne­mesi cím. Clement Attlee, Ant­hony Eden és Harold Macmil­lan örökölhető rangú főnemes lett. Alec Dougles-Home, Ha­rold Wilson és James Callag­han pedig életük végéig járó lordi címet kaptak. tőt, Benigno Aquinót, a merény­let miatt lemondott vezérkari főnök helyébe Ramos került. Az akkor már vezérőmagyi rangban lévő Ramos „új fiú” volt, nem sokan ismerték és egyszerű életmódja kivételt je­lentett a rezsim vezetői közül. Elszántsága és az emberi jogok semmibe vételétől sem visszari­adó kemény fellépése nagy sze­repet játszott a kommunista ge­rillák elleni harc sikerében. 1986-ban az egyesült ellen­zék Corazón Aquinót, a meg­gyilkolt politikus özvegyét je­lölte az elnökválasztásra. A szavazás a választási csalások ellenére Aquino előnyét mu­tatta, Marcos sorsát pedig meg­pecsételte, hogy Ramos a had­ügyminiszterrel, Juan Ponce Emilével együtt jó érzékkel kellő időben átállt az ellenzék (MTI-Panoráma) Van, aki nem győz félni tőle, van, aki ál­dásait emlegeti. Egy bizonyos: osztrák ipari, gazdasági körök­ben szűnni nem akaró vita fo­lyik arról, vajon a keleti határ megnyitása rossz, avagy jó-e Ausztria gazdasága számára. Elmozdulás keletre Az aggályok gyakrabban hangzanak el, s nefn fül változa­tosak. Főként arra vonatkoznak, hogyan szipkázzák el az ol­csóbb munkaerőt kínáló szom­szédos keleti országok az ipart Ausztriától, avagy polgáraik az állást a honi munkaerőtől. A legfrissebb tanulmány - meg- számlálhatátlanul sok jelenik meg ilyen - azt taglalja, hogy Dél-Kelet-Ausztria tönkre­megy, mert még az itteniek számára sem hozta meg a szom­szédság oly örvendetesnek hitt politikai-gazdasági változása a remélt előnyt. A határmenti osztrák üzemek egyszerűen át­teszik székhelyüket Magyaror­szágra, Csehországba, Szlová­kiába, sőt a kicsit távolabbi Lengyelországba -, olvasható a tanulmányban. A következtetes: intézményes támogatást kell ki­építeni ezeknek a vidékeknek, amelyeknek ráadásul közelíte­niük kell az Európai Közösség normáihoz. Bécs számára egyesek szédü­letes jövőt jósolnak, mások vi­szont úgy vélik, hogy peremre szorult, mert a keleti nyitás ré­vén elvesztette korábbi jelentő­ségét: a nyugati cégek közbeik­tatása nélkül is kapcsolatot ta­lálnak az egykori szocialista or­szágokkal, emellett az ott mű­ködő nyugati tőkés okkal aktí­vabb az osztráknál. Hiába mű­ködik már megannyi osztrák­magyar vegyesvállalat, ha egy­szer forgalmuk kicsiny. Ráadá­sul a kelet-osztrák beruházási részvétel a határon túl kisebb, mint akár a bécsi, akár a nyu­gat-ausztriai cégeké. Akik a kelet-európai konku­renciától tartanak, azok mindig említik a legveszélyeztetettebb iparágakat. Elsősorban az oszt­rák textilipart. Emlegetik a konkrét példákat: a Waldvier- telben jelenleg működő két tex­tilüzem 430 varrónőjéből 1996— ig legfeljebb a fele dolgozik majd régi helyén. Burgenland déli részéből egy német textil­cég két leányvállalata települt át az idén tavasszal Lengyelor­szágba — 225 varrónő került az utcára. Egy másik cég meg­szűnt, s a munkát ezentúl bér­oldalára. Február 24-én Marcos az Egyesült Államokba mene­kült, a washingtoni kormány pedig elismerte az új manilai vezetést. A következő hóna­pokban Ramos a Fülöp-szigetek kulcsembere lett, aki fenntartás nélkül Aquino mögött állt. Több hatalomátvételi próbálko­zást hiúsított meg, és segített a túlságosan nagyratörő, puccskí­sérletbe keveredett Enrile kiszo­rításában a vezetésből. Ramos a hadsereg lojalitását biztosította az elnökasszony iránt: újjászer­vezte a biztonsági erőket, mint­egy 50 tábornokot szereltetett le, emelte a zsoldot és a kikép­zés színvonalát. 1988 januárjában Aquino asszony leváltotta a védelmi minisztert és Ramost nevezte ki helyébe. Miniszteri rangban is hű maradt az államfőhöz, és. munkában magyar varrónők végzik. A börfeldolgozóipar is csatlakozhat a példákhoz: a grazi NIC-gyár cipőfelsőrészeit ezentúl ugyancsak Magyaror­szágon állítják elő - s ez nem számít ritkaságnak: az elmúlt évben öt osztrák cipőgyár ezer munkahelyet számolt fel, s tette át a termelést Kelet-Európába. S mivel érvelnek azok, akik éppen ellenkezőleg, gazdasági csodát jósolnak? Adatokkal bi­zonyítják, hogy összességében eddig nem következett be a munkahelyek számszerű csök­kenése. Sőt: 1990-ben és 91— ben nőtt az ausztriai foglalkoz­tatottság - 2,3 százalékkal, Burgenlandban pedig 2,6, il­letve 2,9 százalékkal. Nem ki­sebb tekintély, mint az osztrák gyáriparosok országos szövet­ségének főtitkára, Franz Ceska mondja, hogy ha a keleti nyitás nyomán szükségessé is válik bi­zonyos struktúraváltoztatás, de ez éppen hogy nem rossz. S hozzáteszi. Fantasztikus piaci lehetőségek nyíltak Ausztria számára. Élni kell velük. Jönnek a multik Statisztika persze mindenre van. Ez utóbbi elmélet hívei azt szeretik idézni, hány multicég költözött az elmúlt két évben Bécsbe, hogy innen, egyetlen főhadiszállásról irányítsa kelet­európai forgalmat. Például a Coca-Cola, amely Essenből költözött át Bécsbe. S innen nemcsak a közvetlen közeli or­szágokkal kereskedik, hanem például Albániával, Törökor­szággal. S ami igazán váratlan fordulat: Svájc is ehhez a köz­ponthoz tartozik. A Wirtschaftswoche című gazdasági folyóirat táblázatokat is felvonultat valamennyi érv alátámasztására. Az egyikből kitűnik, hogy míg Ausztriában a bérszínvonal átlaga 2276 dollár (Németországban 2461 dollár), addig a legmagasabbnak szá­mító magyarországi bér 191 dollár - Oroszországban 20, Csehszlovákiában 108,9. Hát csoda, ha a cégek szívesebben fizetnek ennyit a munkásoknak. De ott van mindjárt egy másik színes tabella, s ebből kiderül: a kelet-európai osztrák cégek be­vétele például Magyarországon a két évvel ezelőtti 8,6 milliárd schillingről tavaly 14,5 milli- árdra nőtt. Nem mintha a két adat nem függne szorosan ösz- sze, de ez a gyarapodás mégis a Kelet melletti érveket erősíti. Szászi Júlia 1989 decemberében a hadsere­get bevetve verte le az eddigi legveszélyesebb puccskísérle­tet. Fidel Ramos 1991. július 11-én lemondott a védelmi mi­niszteri tisztségről, mert jelölt­ként kívánt indulni az' 1992-es elnökválasztáson. Esélyeit erő­sítette, hogy a természeti csapá­soktól, gazdasági válságtól, ge­rillaháborúktól gyötört lakosság végre erős embert szeretett volna a vezetés élén látni. Ra­mos élvezte az elnökasszony támogatását (és ezáltal a hata­lom nyújtotta lehetőségeket). Politikusi képességeit bírálói elég szkeptikusan Ítélik meg, és protestáns vallása á szinte telje­sen katolikus Fülöp-szigeteken hátrány lehet, bár a választá­sokra Ramos meg tudta szerezni a katolikus egyház támogatását. A Fülöp-szigetek új elnöke Fidel Ramos (MTI-Panoráma) Fidel Ra­mos (akit általában csak Eddie- ként szólítanak), 1928-ban szü­letett egy befolyásos politikus és diplomatacsaládban. Kato­nának készült, elvégezte a fü- löp-szigeteki és az Egyesült Ál­lamokban a West Point-i kato­nai akadémiát. Ott ejtőernyős- kiképzést kapott, megismerke­dett a pszichológiai hadviselés­sel, és az illinoisi egyetemen mérnöki diplomát is szerzett. Ragyogó katonai karriert futott be, az amerikaiak oldalán beve­tett fülöp-szigeteki kontingens tagjaként harcolt Koreában és Vietnamban, ahol magas kitün­tetéseket kapott. . j Pályája töretlenül folytató­dott a Marcos-rendszer alatt, a vezérkar legmagasabb köreibe emelkedett, és egy időben a ka­tonai takarékpénztár elnöke is lett, bár ez a rang a hadsereg kö­reiben a korrupció szinonimája volt. Ramos titkos reményei 1981-ben mentek füstbe, ami­kor az öregedő diktátor csak a rendőrség vezetését bízta rá, a hadsereg első embere nem ő lett. Ramos azonban a csalódás ellenére sem kritizálta az elnö­köt, és ennek meg is lett az eredménye: azután, hogy 1983. augusztus ,21-én meggyilkolták a legnépszerűbb ellenzéki veze­Mihaii Gorbacsov volt szovjet elnök ötnapos magánlátogatásának utolsó napján, június 18-án Je­ruzsálemben felkereste a Szent Sír templomot. Balról Diodorosz, a görögkeleti egyház pátriárkája. Lady Grantham Bárónő lett a „Vaslady”

Next

/
Thumbnails
Contents