Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-22 / 171. szám

1992. június 22., hétfő uj Dunántúli napló 5 Milyen lesz az új magyar fémpénz? Megmarad a fillér Mi tagadás, szerettük volna bemutatni a készülő, új magyar fémpénzeket, melyről a közel­múltban oly sok szó esett. A legilletékesebbet, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető­jét, Verzár Pétert kerestük ez ügyben. (Törekvésünket még­sem koronázta siker.)- Láthatnánk az érmeket?- Sajnos még nem. Talán leg­előbb szeptemberben. Akkorra tervezünk egy sajtótájékoztató­val egybekötött bemutatót.- Nyílván Ön látta már a so­rozatot?- Még én sem.- Hogyan ?- Csak a terveket, rajzokat volt módomban megtekinteni, így értem a dolgot. Egyébként még azért nem hoztuk nyilvá­nosságra a sorozatot, mert a gyártás alatt technológiai okok­ból is módosulhat valamelyest az érme, s jobb lesz majd a vég­eredményt a nagyközönség elé tárni. Amikor a sorozat fém-formában is kész. Nemde?- Bár meglehetősen szubjek­tív megítélni, de ön szerint szép az új magyar fémpénz-sorozat?- Nagyon szépek az érmék. Biztosan már mindenki tudja, de talán nem árt megismételni, a sorozat egyforintosból, kétfo­rintosból, ötforintosból, tízfo­rintosból, húszforintosból, az új ötvenesből és százforintosból áll. Minden érme megállja he­lyét a nemzetközi összehasonlí­tásban. —A fillérekről nem beszélt, tehát igaz a hír: elköszönhetünk tőlük végképp ...- Ez tévedés. Én is olvastam a sajtóban előbb azt, hogy meg­szűnik a fillér, aztán meg azt, hogy marad. A megszűnés ka­csa. Feltehetően abból következ­tette ki valaki, hogy új fil­lér-érméket nem terveztettünk. Jók a régiek, úgy ahogy vannak. S ha kopás miatt pótolni kell őket, legfeljebb a Magyar Nép- köztársaság felirat változik meg az újabb szériákon, s helyére Magyar Köztársaság kerül.- Azért annyit elárulhatna, hogy mondjuk, milyen lesz az új fém-százforintos ?- Rendben. Anyaga kupro- nikkel, s valamivel nagyobb formájú, mint a mai húszas. Egyik felén a koronás címer és a Magyar Köztársaság felírat lesz, a másikon a szám-megje­lölés. Az egyes után egymásba kapcsolódó, az érme széléig érő két nulla.- Mikor találkozhatunk a pénzekkel? Az eredeti terv sze­rint, az év végén?- Úgy gondoltuk, hogy a ne­gyedik negyedévben, de én nem bízom benne. Valószínűbb, hogy 1993 januárjában kerül­hetnek a forgalomba. Kozma F. Kazetta, fogyatékos fiatalok támogatására Megjelent Farkas János önálló kazettája „JAN” címmel. A pécsi Öregek Otthona zene­kar billentyűse a kazettából származó bevétel egy részét az Értelmi Fogyatékos Fiatalok Endresz György utcai Napközis Foglalkoztatója részére létreho­zott „Pécsi Napközi Otthon Alapítvány” (számlaszám: 242-12-793 MKHB) javára ajánlja fel. A kazetta megvásá­rolható a Felemás üzletben (Pécs, Ferencesek u. - volt Sal- lai u. - 18.) Fúvószenekari Fesztivál Siklóson Nem valószínű, hogy a sik­lósi vár egykori építője, aki a várat jelenlegi formájában al­kotta meg, tudatában lett volna, hogy micsoda csodálatos akusz­tikát ajándékozott a falakkal kö­rülvett várudvarnak. Ennek az egyedülálló akusztikának kö­szönhetően rendezik meg im­már sokadszor a fúvószeneka­rok fesztiválját itt Siklóson. A kétnapos fesztivál tegnapi programja a versengésé volt, nyolc fúvószenekar mérte össze a tudását a négytagú szigorú zsűri előtt. A versenykiírás sze­rint egy kötelező darabot kellett mindenkinek eljátszani, emel­lett a szabadon választott zene­művek nehézégi fokát, előadá­sának színvonalát bírálták el. A versenyre lépők sorrendjét sor­solással döntötték el. A délutáni másodiknak fellépő zenekar­ban, az Ajkai Bányász Fúvóse­gyesületben a trombitások sorá­ban meglehetősen szokatlan módon nő is ült. Mivel még ze­nekarban nem találkoztam női trombitással, megszólítottam. Máté Istvánnénak hívják, s ki­derült, aki mellette fújta a réz­hangszert a zenekarban, az a férje, s immár 45 éve fújják együtt. Elmondta, hogy először egy lakodalomban szedték rá, hogy próbálja ő is fújni, s azóta nem tudja letenni. Mint mondta, megszokta már, hogy kurió­zumnak tartják. A fesztivál rendezőit dicséri, hogy valamennyi résztvevő nagy elragadtatással beszélt a rendezvény színvonaláról. S. Zs. Az Olaszországból, Mirandolából érkezett fúvószenekar játszik Fotó: Läufer László Vásárdíjat nyertek a debreceni HajduThonet Rt. mutatós bútorai Fotó: Läufer László Kiosztották a vásárdíjakat Bezárta kapuit a Nemzetközi Kiállítás és Vásár Tegnap fogadta utolsó ven­dégeit Pécsett az Apáczai Csere János Nevelési Központban a Novopress kft. által szervezett Nemzetközi Kiállítás és Vásár. Szombaton éjjel a Kiállítók bál­ján adták át vásárdíjakat. A Legszebb kiállítóhely címet a székesfehérvári PROTO kft, a Legszebb áru díját az Orosházi Üvegcentrum, a Legreprezenta­tívabb kiállítóhely díját a debre­ceni Hajduthonett, a Legszel­lemesebb embléma díját a pécsi Szfinx kft. nyerte el. Különdíjat kapott a Kanizsa Sörgyár és a szlovéniai Rogaska Slatina üdü­lőközpontot bemutató kiállítás. A vásárlátogatók közötti sorso­láson a fődíjat, egy Yamaha motort a 16 624-es sorszámú, a színes televíziót pedig a 19 095-ös sorszámú belépőjegy tulajdonosa nyerte. Vasárnap is sok volt a láto­gató. A Kludi kerámiabetétes hagyományos, mixes, ther- mosztátos, valamint karos or­vosi csaptelepeit többen meg­csodálták. Termékeire a cég egy év garanciát ad, és saját szer­vizhálózattal rendelkezik. Kis­iparosoknak, kiskereskedőknek közvetlenül, kedvezményesen árusítják a termékeinket. A Gasztroker által forgalma­zott osztrák sütéshez, grillezés­hez használható többrétegű üvegszövet is nagy sikert ara­tott. A könnyen tisztántartható, villanytűzhely lapjára helyez­hető, 4000-szer felhasználható a helyszínen tojást, sajtot és húst sütöttek zsiradék nélkül. A kiállítók legnagyobb része elégedett volt, jó üzleteket kö­tött. Akadtak azonban olyanok is, akik csalódottan, keserű szájízzel vettek búcsút a vásár­tól. A százhalombattai Viska és Rojoplast kft. már az első napon csomagolni akart, mert nem a megállapodásnak megfelelően építették meg a standjukat és nem a megbeszélt helyen. A hi­ányos feliratból nem derült ki, hogy a termékek gyártói és nem forgalmazói. Nehezebben kötöt­tek üzletet, a Rojoplast kft. pe­dig nem is tudta bemutatni a te­tőrendszerekhez gyártott mű­anyag alkatrészeit. A vásár igazgatója, Úr László elmondta, sajnálja a történteket, az ügy végére jár, megkeresi a felelősöket. Sz. K. Hétfői jegyzet Gyermeküzenet a csillagrózsában A mesterember mielőtt a csillagrózsa két felét összefor­rasztotta volna tegnap, belé- rakta az üzeneteket. Köztük gyermekek rajzait, verseit. A sokágú réz-csillag szép. Keve­sek által ismert gyönyörű tar­talmától talán még szebb lesz, különösen ha majd fölhelyezik az épülő kertvárosi református templom tornyára. így szokás. Szólni, üzenni időnként, az ünnepeken és hétköznapokon egyaránt. És közben reménykedni, hogy mában fogant üzeneteink el­jutnak majd valakikhez. (Leg­feljebb: magunkhoz.) Hiszen nem többet-kevesebbet fogal­mazunk meg, mint azt, amire vágyunk. Amit szeretnénk éle­tünk során. Akár a nehéz szándékban fogant családi ház építésekor avagy verejtékes rendszerváltás idején az ala­pokba belebetonozva. Hogy erőt merítsünk a számos nem látható és mégtöbb, józanul előre is kiszámítható akadály leküzdésére. Hogy ne retten­jünk a kudarctól. Hogy ne té­vesszenek meg, csak eligazít­sanak a szavak. A minap sajtófronton tevé­kenykedő kollégám, ki romá­niai gyerekek üdültetését szer­vezi a Zsil-völgye bányászvi­dékéről a baráti társaság révén, meghatottan mondta: „ Kezd visszatérni az emberekbe vetett hitem. Ahogy kezdtem szer­vezni a csoport programját, napjait, nyomorult szegénysé­günkben boldog-boldogtalant hívtam telefonon, ahogy az ilyenkor lenni szokott. S ma­gam is meglepődtem, hogy hányféle módon megnyilvá­nuló segítőszándékkal, önzet­lenséggel szembesültem né­hány óra leforgása alatt. ” És már sorolta is, hány intéz­mény, vállalat és magánember szeretne a héten érkező kis csoport fölött bábáskodni, sor­sukról gondoskodni. Etetni, itatni, felruházni őket; élményt szerezni mindannyiuknak programot adó örömökkel. (Egy család például a balatoni nyaralóját ajánlotta a gyerekek számára azzal, hogy maguk is ott lesznek, s megfelelő étel- lel-itallal is gondoskodnak majd.) Természetesen mind baranyaiak a segítőszándé- kúak, azaz maguk is bányász­vidékre valók, s eleve más­képpen tekintenek a Zsil-völ- gyére, mint mások. Mindez azonban nem lúgozza ki a dol­gok lényegét. Egy jó hír fogant kollégám telefonja nyomán, ami többnyire jobb kedvre de­ríti az embert, s melyből ma­napság oly kevés van. Legföljebb a beforrasztott csillagrózsákban, ahol a stró­fák a reménnyel rímelnek, s a rajzokban, melyeknél szebbet rajzolni a felnőttek ritkán tud­nak. Kozma Ferenc Sokan érdeklődtek a Pannónia Rt. kiállításán is Baranyai sikerek a kolozsvári vásáron (Folytatás az 1. oldalról) sai a legbiztatóbbak. Jó úton ha­ladnak ugyanis afelé, hogy egy 200 négyzetméteres kolozsvári ABC áruház és egy parfüméria teljes árukészletét biztosítsák hosszú távon. Ellentételként pedig a román áruk igen széles skáláját jelölte meg a magyar fél (síküveg, bú­tor, ágynemű, textíliák, foszfát­tartalmú műtrágya, fatermékek - általánosan is ezek a magyar részről elfogadhatónak minősí­tett termékek), így minden bi­zonnyal hamar nyélbeütik az üzletet. Érdekes tárgyalásokat folyta­tott a Mohácsi Farostlemezgyár is. Őket egy békéscsabai mező- gazdasági kereskedelmi cég ke­reste meg egy barter ügylettel. A békéscsabaiak forintért vá­sárolnák meg a mohácsiak egyes áruféleségeit nagyobb té­telben, s ők cserélnék tovább román partnerekkel más termé­kekre a farost lemezeket. A Baranya Megyei Gabona­forgalmi Vállalat standja előtt ugyancsak sorbanálltak a román üzletemberek, s bár elsősorban liszt iránt volt komoly kereslet, de a Romániában most induló farmergazdaságok nagy érdek­lődést mutattak a keverékta- karmány-alapanyag iránt is, s nagy feltűnést keltettek a diétás termékek (korpa- és csíratablet­ták) a helybéli lakosság köré­ben. A szentlőrinci Közüzemi Vállalat szintén szép reményű előzetes megbeszéléseket foly­tatott, egyedül az Alpok Kft. ér­tékelte úgy, hogy a balkáni kö­rülmények (a román kereske­dőknek nincs árukatalógusa, mintadarabja, saját kapacitásá­ról havi szinten sem tud garan­ciát adni) megbénítják a kapcso­latfelvételt. Az is tény, hogy az első Magyar Kereskedelmi Na­pok Kolozsvárott, a gazdasági eredmények mellett politikai si­kereket is hozott. Már a kiállítás megnyitóján nagy jelentőségűnek nevezte bevezetőjében Kövesi Judit, a magyar Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője a rendezvényt. Ezt bizonyította június 17-én dr. Szerdahelyi Péternek, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának és Joan Cries- tának, a hasonló román tárca tanácsosának találkozója is. A két vezető a találkozó so­rán közösen fnegtekintette a ki­állítást, majd tárgyalásokat foly­tattak. Ez a megbeszélés az utóbbi évek első ilyen szintű ta­lálkozóját jelentette ezen a terü­leten a két ország kapcsolatá­ban. Mészáros Endre

Next

/
Thumbnails
Contents