Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-20 / 169. szám

1992. június 20., szombat üj Dunántúlt napló 11 A szépen felújított belváros önmagában nem elég vonzerő a turistáknak Fotó: Proksza László Csak a termálvíz hasznosítása növelheti Szigetvár idegenforgalmát Nincs vendégmarasztaló vonzerő Toliseprű Egy rendelet Szigetvár kedves, csendes, nyugodt kisváros - 10 000-nél alig valamivel többen élnek itt -, ez jellemző idegenforgalmára is. A turisták leginkább egyet­len műemlék, a történelmi je­lentőségű Zrínyi vár miatt láto­gatnak ide, ugyanakkor a többi nevezetességet szinte észre sem veszik. A város másik vonze­reje a termál strand, a korábbi években nagy látogatottságnak örvendett - legtöbb vendég a volt Jugoszlávia területéről ér­kezett -, azonban a polgárhá­ború miatt jelentősen megcsap­pant az ide érkező hazai és kül­földi turisták száma. Most hiába jönnének ide a fürdőzésre vá­gyók, a strand karbantartás és tulajdonjogi viták miatt zárva van. Bencsics Istvánnal, a pol­gármesteri hivatal műemlékek­kel foglalkozó műszaki főelőa­dójával, a Szigetvári Várbaráti Kör titkárával indulunk rövid sétára a városban, hogy meg­nézzük a műemlékeket.- Meghatározó jelentőségű a történelmi emlékek között a Zrínyi vár, azonban egyben ez jelenti az egyik legnagyobb problémát is a városnak, illetve jelenlegi kezelőjének, az Ide­genforgalmi Hivatalnak. Olyan kevés a várra jutó felújítási és karbantartási összeg, hogy eb­ből képtelenség fedezni a mun­kálatok költségeit. Sajnos nem csak most van ilyen állapotban a vár, hanem visszatekintve tör­ténetén, szinte mindig hasonló képet mutatott. Az utolsó teljes felújítást 1964-66-ban végez­ték, a várossá nyilvánítási ün­nepségre, illetve a 400 éves év­fordulóra emlékezve. A legrosszabb állapotban az észak-keleti és észak-nyugati bástyák, valamint az azokat összekötő várfal van, amely több helyen romos. Az elmúlt évben a Mecsek Tourist, az Or­szágos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség, a műemlékekkel foglalkozó megyei bizottság és a város összefogásával elkészült a vár dél-nyugati falának 50 mé­teres szakaszon a felújítása, ennyire volt elegendő az össze­adott pénz. A várfalak teljes helyreállítása 120-130 millió forintba kerülne a jelenlegi ára­kon számolva, azonban ennyi pénze sem a városnak, sem a megyei önkormányzatnak, sem a Mecsek Touristnak nincs. Megoldatlan a várban található Szulejmán szultán dzsámi fű­tése, pedig a termálvizet már régóta bevezettük a várba, mindössze a vezetékrendszert kellene kiépíteni, hogy egész évben hasznosítható, megte­kinthető legyen. Szintén a vár­ban található az Andrássy kas­tély, amelynek emeleti részén nem lehet berendezni a kiállí­tást, mert a régi fafödém nem bírná el a terhelést. A Bástya utcában található a Török ház (Karaván szeráj), amely nemrég került a város tu­lajdonába. Korábban az Idegen- forgalmi Hivatal üzemeltette az épületet, amelyen még a török kori ablakkeretek és rácsok lát­hatók, illetve gondozta a Bécs- ből és Isztambulból érkezett tö­rök miniatúrákat bemutató kiál­lítást. Jelenleg zárva van az épü­let, mert 200 000 forintra lenne szükség a tetőfedés és a belső falépcső felújításához. Turbékon építették meg a tö­rökök a csatában elesett Szu­lejmán szultán türbéjét, ahol az uralkodó belső részeit helyezték örök nyugalomra. Több, a hely­színen végzett kutatás is ered­ménytelen maradt, nem találták meg az egykori szentély marad­ványait, viszont a fennmaradt leírások és térképek alapján bi­zonyos, hogy a ma is álló, 1770-ben épült katolikus temp­lom helyén volt az építmény. A templom ma is híres búcsújáró hely, Kaposvár és Barcs térsé­géből jönnek ide a hívők. A templom falán kétnyelvű tábla hirdeti, hogy egykor itt állt Szu­lejmán szultán türbéje, amelyet szinte minden Magyarországra látogató török küldöttség meg­tekint. Darázsi Mátyás polgármester szerint lényegesen visszaesett a városba látogató turisták száma, aminek talán egyik magyarázata a horvátországi háborús helyzet volt.- A város valamennyi műem­léki létesítménye az idegenfor­galmi Hivatal kezelésében van, kivéve a Török házat. Talán jobb is így, mert a város jelen­legi költségvetését figyelembe véve még ennyit sem tudnánk költeni a fenntartásukra. A lehe­tőségeinkhez mérten támogat­juk a karbantartási munkákat, de például ebből az összegből már nem futotta a Zrínyi téri dzsámiban található Dorfmeis­ter freskó felújítására, pedig sürgető lenne a munka elkez­dése, barnás foltok jelentek meg a festékrétegen. Ezért az Orszá­gos Műemlékvédelmi Felügye­lőséghez fordultunk segítségért, azonban az ígéreten kívül egye­lőre más támogatást nem kap­tunk. A polgármester azt is el­mondta, a város vezetésének minden igyekezete arra irányul, hogy hasznosítsák az itt lévő termálvizet, egy gyógyszálló, vagy termál kemping megépíté­sével. Olasz, német, francia, osztrák cégeknek, befektetőknek adtak tájékoztatást a hasznosítás lehe­tőségeiről, azonban választ ed­dig nem kaptak egyetlen érdek­lődőtől sem.- A termálfürdő karbantartás miatt jelenleg zárva van, ez to­vább csökkenti a turisták érdek­lődését a város iránt. Már ta­vasszal el kellett volna végez­niea jelenlegi üzemeltetőnek ezeket a munkálatokat, de érthe­tetlen módon nem tették meg. Vitatott a fürdő tulajdonjoga is, hogy a városé, vagy a megyei önkormányzaté lesz-e, de ha to­vább húzódik a döntés, az idén nyáron már nem nyit ki a strand. Pedig a turistaforgalmat csak a melegvíz hasznosításával tud­nánk növelni.- Szigetvár történelmét leg­inkább itthon ismerik az embe­rek - mondja Gudlin Lívia, a Mecsek Tourist helyi kirendelt­ségvezetője -, ez a várlátogatók összetétele is bizonyítja, hisz nagyobb részük magyar turista, ezen belül is, 60 százalékuk diák, akik elsősorban osztályki­rándulásokon látogatnak ide. Szigetvárnak műemléki és lát­nivalók szempontjából szerény vonzereje van, inkább a külön­böző programok, rendezvények vonzzák ide a látogatókat, mint a Zrínyi emlékünnepség, a Re­tina filmszemle, vagy a társas­táncversenyek. Ezekkel azon­ban Szigetvárt magát nem lehet „eladni” a turistáknak, inkább megpróbáljuk Baranya megyé­vel megismertetni a csoport­okat. A városból hiányzik az a vonzerő, ami itt tartózkodásra inspirálja az ide érkezőket. Amit a vendégek egész nap költenek a városban szállásra, étkezésre, bevásárlásra, egye­bekre becslések szerint a turista szállónál 300-350 forint, míg a szállodai vendégkörnél 1500-2000 forint. Eves szinten a város szállodá­iban megközelítőleg 12 000 vendég fordul meg, ezt a szá­mot 1,8 napos átlagos tartózko­dással és 1500 forintos költéssel beszorozva, az összbevétel 33 millió forint. Ha ehhez még hozzászámoljuk a turista szálló és a magán szálláshelyek bevé­telét az össze bevétel becsülve eléri a 43 millió forintot. Ha a három összetevőből va­lamelyiket meg tudjuk növelni, akár a vendégszámot, a tartóz­kodást, vagy a költést, akkor többszörösére emelkedik a be­vétel. Ehhez szükség lenne a strand üzemelésére, illetve a későbbi­ekben a gyógyszálló megépíté­sére. Jóval nagyobb a város szállodai fogadóképessége, mint a jelenlegi kihasználtság. Gábor József kapitányságve­zető elmondta, hogy munkájuk során nem találkoztak a turiz­musra visszavezethető külföldi bűnelkövetőkkel, a városba lá­togató idegenek száma sem je­lentős. Ilyen szempontból össze sem hasonlítható a város hely­zete például Pécsével. Mindent elkövetnek, hogy az ide láto­gató hazai és külföldi turisták biztonságban érezzék magukat a városban. Hajdú Zsolt Népszerűek a belföldi légi járatok Egyre népszerűbbek a majd két hónapja indított belföldi lé­gijáratok, amelyek hat vidéki várost, Debrecent, Győrt, Nyír­egyházát, Pécset, Szegedet és Szombathelyt kötik össze Bu­dapesttel - mondotta Kozma László, a járatokat üzemeltető AIR Service Repülőgépes Szol­gálat vezérigazgatója. A gépek kihasználtsága a Szombathely - Budapest kö­zötti repülőűton a legjobb, gyakran előfordul, hogy minden hely gazdára talál. Az AIR Ser­vice Budapest - Ungvár közötti nemzetközi járata ugyancsak népszerű, szinte mindig teljes az utaslista. Hamarosan új belföldi járatot indítanak Budapest és Balaton- kiliti között. 3 százalékos kamatcsökkentés? Ismét a betét- és hitelkama­tok csökkentésére készül az Or­szágos Takarékpénztár és Ke­reskedelmi Bank Rt. Ennek ter­vezett átlagos mértéke mintegy 3 százalék lesz, s eltérő mérték­ben érinti az egyes konstrukció­kat. A konkrét terveket azonban egyelőre hétpecsétes titokként kezelik. Annyi viszont bizo­nyos, hogy az OTP kamatai nem térnek majd el jelentős mértékben a már más pénzinté­zetek által bejelentett kamat- csökkentések mértékétől. El-elnézegetem a tévé parla­menti közvetítéseit. A foghíjas padsorokban ülők egy része új­ságot olvas, a másik része bó­biskol vagy beszélget, s vannak, akik nyomtatványaik között ma­tatva keresik feltehetően a tár­gyalás alatt álló törvényjavasla­tok szövegét, hogy tudják, mire is kell szavazniuk. A törvényja­vaslat elfogadása esetén azt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben teszik közzé. Egyik pécsi olvasónk (Dr. G. F. jogász) elküldte számunkra a Magyar Közlöny egyetlen lapját „minden kommentár nélkül”, a megjegyzéseket reánk bízva. Nos, meg is tesszük! A Magyar Közlöny tartalom- jegyzékét böngészve feltűnő a kormányrendeletek módosítá­sairól szóló újabb kormányren­deletek magas száma: az egyet­len végrehajtási rendelet mellett öt módosítás szerepel. Ezek is milyen közérthetőséggel! A 69/1992. (IV. 15.) Korm. rende­let ekként kezdődik: A kormány Korm. rendelete az egyes nö­vénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezményekről szóló 40/1992. (III.4.) Korm. rendelet módosításáról. A Kormány szó egyetlen mondatban háromszor fordul elő. De ezt még lenyel­jük. A rendelet (R.) i.§-át azon­ban alig lehet érteni)... A ka­mattámogatás szempontjából a mezőgazdasági termelővel egy tekintet alá esik az a gazdálkodó szervezet is, amely a (2) bekez­désben meghatározott termé­kekre a mezőgazdasági terme­lővel termeltetési szerződést kö­tött (a továbbiakban: integrá­tor)". Megjegyzésünk: helyesebb lett volna a szervezet szó helyett a szerv szó használata, mert mig az előbbi „az egymással szerve­sen összefüggő, összhangba levő, együttműködésre képes részek rendezett összessége”, addig a szerv szóval átvitt érte­lemben az állami, a gazdasági vagy társadalmi életnek széle­sebb hatáskörű intézményét je­löljük. A rendeletszerkesztő azon­ban gyorsan túltette magát e hosszú meghatározáson akként, hogy bevetette az integrátor szót új fogalomként. Nem csak az a hiba, hogy e latin szót ma­gyarral kellett volna helyettesí­teni, hanem az is, hogy e szó az idegen szavak szótárában más értelemben szerepel: „differen­ciálegyenleteket önműködően megoldó gép.” A rendelet fo­galmazója - úgy látszik - nem tudott zöldágra vergődni e szó magyar jelentésével. A bonyolultság máshol is, ki­tör a rendelet szövegéből. Nem csoda, ha a T. Házban ülők elbizonytalanodnak. Dr. Tóth István Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés június 29-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A június 6-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Úgy látom tegnap horgászversenyt rendeztek itt. Ajándékutalványt nyertek: Dvorszky Róbert, Kétújfalu, Rákóczi u. 45/4., Szirmai Vanda, Pécs, Kőrös u. 25., Toperczer István, Pécs, Vadász u. 9., Tormáné Kisfali Júlia, Szentlőrinc, Pécsi u. 18/B., Till Lajos, Pécs, Boros I. u. 7. Az ajándékutalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents