Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-20 / 169. szám
uj Dunántúli napló 1992. június 20., szombat Bőséggel kínálnak déligyümölcsöt a standokon Fotó: Szundi György Az éjszakai piac délben kezdődik Körte Szudánból, alma Chiléből , . . . ráérünk arra még . . . Rio-i riadalmaim Májusban 1,5% -os volt az áremelkedés Májusban 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az áprilisi adatokhoz képest - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A dokumentumból többek között kiderül, hogy az utolsó 12 hónap alatt 22,6 százalékos volt az árszínvonal-növekedés. A 22,6 százalékos áremelkedésen belül a legmagasabb a fűtés, a háztartási energia árindexe, míg ez az érték az átlagosnál alacsonyabb a tartós fogyasztási cikkek, az élelmiszerek, valamint a szeszesitalok és dohányáruk esetében. Hányán olvassák? Több mint 400 különböző orgánum - napi és hetilap, folyóirat és egyéb sajtótermék - példányszámának adatait tette közzé a napokban a Postavezérigazgatóság „Sajtóteijesztés” című szak- kiadványában. Az adatok azt mutatják be, hogy az első évnegyed végén milyen volt a lapok kelendősége - ám a top-lista nem a teljesség igényével készült. Részint mert csak a postai terjesztésre átadott újság-példányszámo- kat tartalmazzák (nincsenek tehát benne a kiadói saját- és az úgynevezett alternatív-terjesztés adatai, a műszaki példányok számai). Részint, mert terjedelmi okokból kimaradt a listáról számos regionális sajtótermék, szaklap, kis példány- számú periodika, s természetesen hiányzanak a remittenda-adatok. A hosszú tabelláról azonban közelítő pontossággal így is leolvasható, hogy a különféle orgánumok hogy állnak, hol tar- " tanak az újságok éles piaci versenyében, s nagyságrendileg mekkora olvasótáborral rendelkeznek. A központi és a helyi napi- : lapok közül a Népszabadság jj 310 600-as példány számmal ! biztosan őrzi első helyét az | olvasottsági rangsorban. 1 Mögötte a hatos „élbolyban” ? van a Népszava (147 100), a Nemzeti Sport (146 400), a Kisalföld (95 300), a Kurír - reggeli és esti kiadás együtt- (90 400), a Mai Nap (89 100) és az Új Dunántúli Napló (84 600). Az „abszolút kategóriában”, azaz a megjelenésen- kénti példányszám szerinti listán - elgondolkoztató adat- utcahosszal vezet két műsorközlő lap: a Rádió és Tv-újság 903 800, s a TVR-Hét 752 600 példánynyal. Mögöttük „dobogós” 617 100 példánnyal a Szabad Föld, a 4-5-6. helyen pedig az Autósélet (501 500), a Magyar Nők Lapja (400 100) és a Füles (296 600). A lapstatisztika arra utal, hogy az utóbbi időben a szó szoros értelmében szellemi tömegsporttá vált a keresztrejtvény-fejtés. Március végén csaknem három-tucat kis-, közép- és nagyalakú rejtvényújság kínálta magát a standokon, s együttes példányszámuk meghaladta az , < 1 milliót! A változatlanul : népszerű Füles mögött a TVR Hétpróba már 140 000-es, a Poén vadászat . 103 000-es példányszámmal szerepelt, de a többi fejtörőből is egyenként 40-80 000 darabot vett át teijesztésre a Posta.- Honnan jött ez a szőlő? - csodálkozom rá a nagyszemű fürtökre a pécsi vásárcsarnokban.- Robi hozta Pestről - feleli félreértett kérdésemre magától értetődően a néni. Robit mindenki ismeri. Felidéződött bennem az az idő, alig két-három éve, amikor lestük, jön-e banán karácsonyra, békésen álltunk sorba, a türelmetlenebbek pedig Eszékre szaladtak le érte. Akkor nem is sejtettük, hogy banánból hétféle létezik. Most válogathatunk, Tur- bana, Chikita, Delmont vagy Tipitó ízlik-e jobban, hiszen majd minden utcasarkon árusítják. A spanyol szőlő, az afrikai dinnye, a kivi Pécsett először a Femában tűnt fel, aztán megjelent egy-egy igényesebb ÁBC-ben, majd a vásárcsarnok tekintélyesebb kereskedőinél. Mindegyiknek az első pécsi dé- ligyümölcs-magánnagykeres- kedő, Kulcsár Róbert szállított. Raktára egy garázs-méretű épület a Keszüi úti nagybani piac egyik sarkában. Ott áll az öt tonnás kamion, amit hetente kétszer, Budapesten, a Nagykőrösi úti éjszakai piacon pakol meg. Nagyobb megrendelőinek házhoz szállít, a kisebbek itt keresik fel. Tíz ládányi minta alapján szemrevételezheti a vevő az árukínálatot: körte Szudánból, hatalmas, üde-zöld alma Chiléből, sárgadinnye Tel-Avivból. Egy spanyol, murciai ültetvényen csomagolták fürtönként Milyen is egy vár? Legtöbbünkben talán valamiféle sose látott, mesebeli, félig zordon, félig csodás épület képe jelenik meg, esetleg az „Egri csilla- gok”-ból vagy valamely más gyermekkori olvasmányból. Lehet, mindez azért van így, mert Magyarországon kevés a teljes pompájában avagy búskomorságában megmaradt vár, s talán nem is figyeltünk oda kellőképp, hogy várainkat megmentsük, népszerűsítsük. De remélhetőleg ez az időszak is végétért. 1990-ben Gyöngyösön fiatal régészek, művészettörténészek, restaurátorok kezdeményezésére létrejött a „Castrum Bene” Társaság, mely elsősorban ugyan tudományos alapokon, de megpróbál mindent megtenni magyar- országi váraink, kastélyaink állapotának legalábbis a megőrkülön papírba a nagyszemű szőlőt, meg a kopasz barackot. Spanyol a görögdinnye is. Az illatos őszibarack viszont Olaszországból érkezett, a banán pedig most éppen Kolumbiából, máskor Equadorból, vagy Nicaraguából.-Spanyol narancs nincs? - méregeti a ciprusit, bíráló szemmel egy vevő. A spanyol narancs vékonyabb héjú és édesebb, jobban viszik. Igaz, most, hogy bejött az eper meg a cseresznye, visz- szaesett a kereslet, de ha nincs, akkor hiányolják. Az izraeli sárgadinnye se sokáig fut, hamarosan megjelenik a magyar, az majd letöri az árát.- Szép a banán - állapítja meg a mohácsi kiskereskedő. Beszerző útja egyben családi kirándulás. Feleségénél a pénztárca, tizenéves kislánya pedig az almával szemez. Kap is belőle. Amint beleharap, kétoldalt csurran leve. Robi is megkívánta. Gyorsan elfelez egyet maga és a családtag-alkalmazottja között, nekem egy egészet nyom a kezembe. Herseg- tetjük a kicsit vastag héjú, de igen zamatos, negyven forintos almát, amit a városban már öt- venért adnak, és elgondolom, vajon mennyi lehet az ára Chilében, amikor a kamion kigördül vele az ültetvényről? Végigszámolom, hány lépcsőben drágul. Ha a termőhelyen közvetlenül vásárolják a pesti magán-importőrök - például Görögországban -, akkor három, ha a bécsi nemzetközi piacról zésére, s ha a pénzügyek engedik, teljes, közönség által is élvezhető restaurálására. Harmadik éves összejövetelüket első ízben nem Gyöngyösön, hanem Pécsett rendezték meg, ezúttal a püspökvárak és püspöki székhelyek témakörben. Terveikről, erdeményeikről Gerő László professzorral, a „Castrum Bene” Társaság elnökével beszélgettem.-A tudományos összejövetelek érdekességén túl milyen gyakorlati haszna lehet - vagy van máris - a „ Castrum Bene ” munkájának?- Eddig az volt a gyakorlat, hogy egy-egy konferencia alkalmával mindig egy jól behatárolható témakört dolgoztunk fel. Első alkalommal, két éve a kisvárakról, az un. motte-tí- púsú, gyűrű alakú, kúpon, igazi hozzák, akkor négy kézen megy keresztül. Robi az utolsó előtti a láncban. Hétfőn délben éppen harminc órája van talpon.-Vasárnap reggel indultam, hogy odaéljek délre, mire az éjszakai piac kezdődik. Azt végigjárom háromszor, négyszer, tájékozódom az árak felől, aztán megállapodunk, - próbálja érzékeltetni a munkáját.- Óriási a kínálat. Az import ma már nem gond. Az ember minden további nélkül megkaphatja az engedélyt, ha az első rakomány értékének megfelelő valutát letétbe helyezi a bankban. Én forintban fizetek. Előny az alkunál, hogy nagy tételben vásárolok. Az ár nagyon fontos tényező. Aztán irány Pécs, itt hajnali háromkor kezdődik a forgalom.- Versenytárs?-Sajnos, már négyen vagyunk - mosolyog savanyúan - Megállapodunk ugyan, hogy mennyiért adjuk például a banánt, aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy az enyém nem fogy. Akkor valamelyik vevő elszólja magát: „Amott olcsóbb”. Olyankor nekem is lejjebb kell menni, különben a nyakamon marad.- Ez micsoda? - nézegeteti a málomi vegyesbolt számára árut kereső eladónő a méregzöld avokadót. Robi szakszerű felvilágosítást ad az egzotikus zöldségféléről, amit hús mellé köretként ajánl. Aztán elbúcsúzik, folytatja a „terítést”, várják az új Centrumban. Rezes Zsuzsa hegycsúcson ülő kora-középkori várakról esett szó; tavaly a késő középkor került napirendre a XIII-XIV. századdal; most püspökvárak következtek. Nagy eredménynek tartom, hogy a rendkívüli honi érdeklődés mellett, egyre több környező országbéli szakember jött el Pécsre, lengyelek, morvák, csehek, szlovákok, németek, osztrákok, románok érzik úgy, hogy van min dolgoznunk közösen. A jó együttműködés példája lehet, ha jövőre a konferenciánkra Gyulafehérváron kerül sor, de az már biztos, hogy a Nemzetközi Bizottságunk ülése Nagyváradon lesz.-Mit lehet tudni a ma Magyarországon fellelhető várakról?- Körülbelül ötszáz hazai várról tudunk. Ezt nem azt jelenti, hogy ezek láthatók, akár Gondoltam: előveszem a jegyzeteimet. Annyi mindent olvastam össze ebben az elmúlt tíz napban a Rio de Janeiro-ban rendezett környezetvédelmi világkonferenciáról, jobbnak láttam, ha szorgalmasan felírogatom mindazt, amit lényegesnek vélek. Először itt csalódtam: még most sem tudom, mi volt a konferencia lényege. Lehet, én vagyok kicsit értet- len. Véltem azonban, hogy ez a globális méretű tanácskozás nagyon fontos, ebből eredően a döntéseit követően fellélegezhet a világ. Megnyugodhat, hogy a tengerek szennyezése, a levegő mérgekkel telítődése, a fák pusztulása, a különböző állatfajok kipusztítása, az elsiva- tagosodás, a folyók tönkretétele, a termőföld abszolút kizsákmányolása, az ózonlyuk növekedése, az esztelen bálnavadászat, a természetet megerőszakoló gigantikus építmények tervezése-létesítése, egyszóval világméretű bajaink terjedése legkevesebb lelassul, sőt, ahol lehet, kiteszik a hatásos stop-jelzést is. Már akkor meginogtam reményeimben - négymilliárd ember reményében? -, amikor kiderült: nem minden államnak tetszik, hogy aláírással vállaljon kötezettséget a környezeti állapot javítására. Nem tudtam ezzel sem mit kezdeni - az egyik nyilatkozatban olvastam -: tulajdonképpen Észak-Dél ellentétéről van szó. (Kelet-Nyugatot halkabban mondták.) Még zavaróbb volt,hogy Rio-ban tulajdonképpen két konferencia is zajlott, egyik inkább a politikusoké, a másik a tényleges környezetvédőké. Mondani sem kell: nem értettek egyet. Azután találkoztam az ilyen, a kötelezettségeket tartalmazó okmány szövegében: lehetőség szerint... Ez igen messze esik attól, amit konkrétumnak nevezhetünk. Holott konkrét dolog rengeteg van: amin azonnal és radikálisan változtatni kell, mert az eddigi gyakorlat tendeÚjabb 300 csuklós autóbuszt szállít Iránba az Ikarus Rt. Megkezdődött az autóbuszok gyártására a felkészülés, kiszállításuk a negyedik negyedévben várható. A banki fizetési garancia már megérkezett a járművekre, így a 40 millió dolláros megrendelés biztos munkát ad a gyárnak. A teheráni tömegközecsak romokban, sőt! Sokszor már az is nagy szó, ha komoly ásatással az első várfal gyűrűjét megtaláljuk. De leginkább még romok sincsenek, amit kiáshatnánk, csak egy helynév, ami jelzi, hogy ott valaha vár állhatott s nem juhakol, pl. Leányvár, Óvár. Ilyenkor aztán azt kellene kinyomozni, hogy ez kihez tartozott, milyen szerepe lehetett a vármegyék kialakulásában, is- pánságok megszervezésében, vagy akár, hogy milyen befolyása volt az adott vidéken a királynak. IV. Béla előtt királyi privilégium volt a kővár építése, főurak nem építhettek várat, csak a tatárjárás után, miután rájöttek, hogy másként nem védhető meg az ország.- Milyen múltra, szakmai hagyományokra tekinthet vissza a magyar vár-kutatás és rekonstrukció?- Egyáltalán nem voltak ideálisak a viszonyok. A helyzetet sok minden nehezítette; hogy egy szigorúan szakmait mondjak: a régi korokban nem írták ciája egyértelmű: elpusztulhat a Föld, némi beszűkült gőggel az üres világmindenség felé „Kék bolygódnak dicsekedett planétánk. Meg nem tudnám mondani, hogy miközben ez a számomra végül is e pillanatban eredménytelennek tűnő Rio-i tanácskozás folyt, hány hektár erdőt irtottak ki éppen Brazíliában, vagy Új-Guinea őseredei- ből, a Föld zöld tüdejéből. Nem tudom, hogy hány helyen és mennyi olaj, vegyszer, méreg ömlött különböző folyókba, a földre, a tengerbe. Nem tudom, hol dörrent az a puska, csapódott az a csapda, ami ismét végképp halálra ítélt egy állatfajtát. Abban azonban bizonyos vagyok: dörrent és csapódott. Jöhetnénk persze szűkebb hazánkba is, de felesleges, mert az eredeti cél szerint most valóban a világról esett szó. Másként: az ózonlyuk nem ismer határokat. Égtájakat sem. Politikát sem. Lobby-kat sem. Se helyi érdekűt, se közép-ke- let-európait. Csakhát még a bálnák hangja is messzebb hal- lik, mint Rio-i tanácskozásé. Már ami persze az érthetőséget illeti. Hát, így állok én a világkonferenciával. Tudom, persze, nem oldhat meg mindent, különösen nem egycsapásra. Mégis nyugtalanít: miközben itthon is évek óta papolunk megoldandó környezeti bajainkról, s egyre-másra tapasztalhatjuk a zsákutcákat, az eltussolást, a megoldás felé döcögősnek is aligha nevezhető utakat, egyszóval, amikor a tehetetlenség érzete kísérte és kíséri a környezetvédelmet, ezen mit sem változtatott Rio. Talán ránk volt bízva: lehetőség szerint reménykedjünk a rombolás megállításában. Mert az is valami - mondhatták ott Brazíliában -, hogy a Föld még csak pusztul... Helyes. Akkor „ráérünk arra még”. Ez viszont már itthonról is ismert. Mészáros A. lekedést jelenleg már ezer magyar autóbusz segíti. Tárgyalások folynak arról a további kétezer autóbuszról is, melyre még tavaly adott szándéknyilatkozatot az iráni fél. A szállítás mellett szó van egy iráni összeszerelő üzem létesítéséről is, de ennek részletei még nem ismeretesek. le a várakat, legfeljebb birtokosztozkodáskor, inventáriumok összeállításánál említik őket. így nagy szó volt az is, hogy Könyöki József, Varjú Elemér és jómagam nagyjából összeszedtük, amit a magyar várakról tudni lehet. A figyelmet igazából a budai vár és palota újjáépítése irányította a kérdésre. A II. világháború utáni műemlékvédelem komisz dolog volt, mert aki templomot akart restaurálni, arra ráfogták, hogy klerikális reakció, aki meg kastélyt, arról gyorsan kiderült, hogy várja vissza a grófokat. A várak szerencsére nem tartoztak már senkihez, így nagyjából negyven várat állítottunk helyre. Sajnos, a százötven mai magyar várból mindössze öt lakható (Sárvár, Sárospatak, Siklós, Kőszeg, Tata), a többi rom. Belgiumban egyetlen egy romvárról tudok; igaz, ott nem járt a török, nem volt egy vár-rob- bantgató Caraffájuk ... M. K. A magyar várakért Beszélgetés Gerő László professzorral Újabb 300 Ikarus Iránba
