Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-17 / 166. szám
1992. június 17., szerda üj Dunántúli napló 5 Dr. Kelényi Gábor rektor (balról) és dr. Götz Frigyes professzor leleplezi az emléktáblát Fotó: Proksza László Emlékezés az urológiai klinika alapítójára A pécsi önálló urológiai klinika alapítójának, dr. Huth Tivadarnak bronz dombormű emléktábláját avatták fel tegnap a POTE urológiai klinikáján, a professzor halálának 30. évfor- dulója alkalmából. Dr. Huth Tivadart 1925-ben avatták orvosdoktorrá Budapesten. 1948-ban a pécsi, akkor még a sebészeti klinikán működő urológiai részleg élére nevezték ki vezető főorvosnak. Az ezt követő években mindent megtett azért, hogy Pécsnek önálló urológiai klinikája legyen, amely 1952-ben a jelenlegi helyém meg is nyitotta kapuit. 1956-ban egyetemi tanárrá nevezik ki, 1957-től négy éven át az egyetem rektora, 1958- ban a város polgárai országgyűlési képviselővé választották. Rektorságának ideje alatt indultak meg a Pécsi orvostudományi Egyetem nagy építkezései, mint az új gazdasági és elméleti tömb és a 400 ágyas klinika. Befejezését nem érhette meg, 1962-ben bekövetkezett halála miatt. A tegnapi kis házi ünnepségen dr. Götz Frigyes egyetemi tanár, az urológiai klinika igazgatója méltatta a nagy előd és tanító mester érdemeit, majd dr. Kelényi Gábor az egyeten rektora mondott köszönetét az urológiai klinika dolgozóinak a megemlékezésért. A klinika folyosójának falán elhelyezett emléktáblát együtt leplezték le és koszorúzták meg. A márványlapon a bronz melldombormű Novotárszky István szobrász- művész alkotása. (Mint ahogyan az egyetem valamennyi előző professzorairól készült emléktábláknak és emlék plaketteknek is ő az alkotója.) S. Zs. Nemzetközi Kiállítás és Vásár Pécsett, az ANK-ban 250 cég várja a látogatókat (Folytatás az I. oldalról) a VOSZ elnöke, így a résztvevőket Úr László, a Novpress Kft. ügyvezető igazgatója, vásárigazgató köszöntötte és kívánt valamennyi kiállítónak és látogatónak sikeres üzletkötést és jó vásárt. Az ünnepélyes megnyitót Neumayer Károly vezényletével a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar, valamint a Mészáros András vezette Apáczai Nevelési Központ Gyermek Néptánc Együttese műsora szinesítette. A vasárnap záruló és naponta 10-18.30 óra között nyitva tartó Nemzetközi Kiállítás és Vásár ezernyi látni- és vásárolni valót kínál, s a szerencsésebbeknek a belépőjeggyel értékes nyereményeket is tartogat. Megnyerhető a pécsi GA-MA Kft. félmillió forintot érő Yamaha motorkerékpárja, a Centrum Áruház színes televíziója és sok más értékes ajándéktárgy. Nem is tudom, mivel kezdjem a látnivalók bemutatását, hisz a kiállítók mindenkire gondoltak. A Gasztroker standján a hazai vendéglátóipari és tüzeléstechnikai berendezések mellett ott vannak az olasz FAEMA sütőberendezések, presszógépek, mosogatógépek, a szintén olasz AMBACH csodamasinái a mérlegtől a robotgépekig. Az érdi M&M Kft. teflonos, festett és natur^sonkaprései, sütőformái és ostyasütői bizonyára olyan keresettek lesznek a háziasszonyok körében, mint a Krisztián-Toyota szerviz által bemutatott japán varró- és kötőgépek, avagy a Toshiba mikrohullámú sütők. A pécsi Mö- biusz teljes választékát mutatja be, s embereik a vásárban sétálva tálcáról kínálják a látogatóknak a különféle finomságokat. A győri WS Teleshop univerzális Börner zöldségszeletelőt mutat be három betéttel, s akinek ez sem elég, az az osztrák Werkswerbung „Solingen” konyhai késeivel állhat neki zöldséget (vagy akár szeget is, amint azt látni lehet) szeletelni. Holnapi lapunkban az építőipari és barkács kínálatról tudósítunk a pécsi Nemzetközi Kiállítás és Vásárról. Murányi L. A sugárhatások közül a röntgen a legveszélyesebb az emberi szervezetre Fotó: Proksza László Radioaktivitási szintek a környezetben a Épületek és repülőutak sugárzási veszélyei A csernobili atomerőmű balesete sok aggodalom forrása volt, gyakorlatilag indokolatlanul, de az ilyen félelem eloszlatása is orvosi feladat - mondta előadása bevezetőjében dr. Köteles György, a Frederic Curie Országos Sugárbiológiai és Sugár egészségügyi Kutató Intézet igazgató-helyettese tegnap Pécsett, az Akadémiai Bizottság Székházában, az MTA Bányászati Bizottságának munkaértekezletén. Viszonyításul elég annyi, hogy például egy Eu- rópa-Észak-amerikai repülő út pontosan ugyanazt a sugárterhelést eredményezi, amit a magyar lakosság a csernobili katasztrófa legkritikusabb időszakának egy napja alatt elszenvedett. Kiderült az is, hogy környezetünkben a talaj rádióaktív sugárzásai a legerőteljesebbek, azt követi az építőanyag és a víz káros hatása. Egyes helyeken például a lakóházakban mért dózisok meghaladják az uránbánya fejtési munkahelyeinek legvadabb értékeit is. Magyar- országon Mátraderecske a negatív példa, ahol a bányából kifejtett, meddő kőzetből épített családi házakban az évente megtűrt szintet többszörösen meghaladó adatokat mértek. Mi több, a szervezetünkben található kálium 40 izotóp jelenléte miatt, a környezetünkben tartózkodó személyekre sem vagyunk veszélytelenek, bár ez csak akkor haladja meg a természetes háttérsugárzás értékét, ha legalább napi 8 órát eltöltünk valakinek az 50 centiméteres körzetében. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a tengerszinttől mennyivel vagyunk magasabban. Ezért jelentenek például a repülő utak fokozottabb veszélyt. A csernobili baleset fölött viszont időszerű napirendre térni, mert Magyarországon az évente bekövetkező 30 ezer rákos halálozással szemben a csernobili károsodás 1-2 emberéletet követel mindössze a valószínűségi számítások szerint. Azt azonban nem árt megjegyezni, hogy az uránérc fejtési térségeiben is csak a harmadát kapják a legenyhébb sugármegbetegedést okozó dózisnak a bányászok. M. E. B. Tízmilliók helyett ingyen Újra Mohácsé lesz a terület?-Megvan! Sikerül! Az átadási eljárás megindult a Duna-parti telekre. A miénk lesz, méghozzá ingyen! - lelkendezett a minap dr. Olt György, Mohács jegyzője, s a megyei vagyonátadó bizottságon tartott tárgyalást követő percekben az eredményt széles jókedvvel nyugtázva magyarázta a történteket. Mohácson 1988-ban a révátkelőtől északra 8 ingatlant kisajátítva jókora területet szanáltak. A munkát részben a város vállalta azzal, hogy az ottlakók- nak csereingatlant biztosított, a vállalkozó pedig az OTP volt. A tanáccsal kötött szerződés értelmében a pénzintézet a lebontott házak helyére 70-80 lakás építését tervezte, és vállalta a beruházás 1988 második félévi indítását, illetve a befejezést 1991 végére.- Mindebből semmi nem lett, a terület ma is üresen áll. Az OTP átalakulásakor a beruházói csoport önállóvá válásánál vélhetően elmulasztották a kft-jükbe bevinni az ingatlanvagyont, ezt bizonyítja a föld- hivatali tulajdoni lap másolata. A tulajdontörvény alapján az üres belterületi ingatlanok ön- kormányzati tulajdonba kerülhetnek. A vagyonátadó bizottság helyt adott az igényünknek, s mi már nem mulasztottuk el a földhivatalnál jegyeztetni. Dr. Olt György az ingyenesség magyarázatául hozzáteszi, hogy korábban tárgyalásokat kezdtek az OTP-vel a földingatlan visszavásárlására. Eljutottak odáig, hogy húszmillió plusz ennek kamatai, vagyis legalább 30-40 millió forint az, amit az OTP szeretett volna kapni a területért.- Lakásokat fogunk építeni az biztos, de még egy kicsit várni kell. A VÁB döntését vélhetően megfellebbezi az OTP, amit a Belügyminisztérium döntése követ, majd bírósági tárgyalások. Több tízmillióról biztos nem szívesen mondanak le, csakhogy végülis a szerződész- szegők, illetve a tulajdonviszo- nyi bejegyeztetést elmulasztók ők voltak. A terület meg nagyon kell a városnak! B. M. Agrárklub a Kolping- sörözőben A Magyar Agrártudományi Egyesület Baranya Megyei Szervezete elnökségi ülésein már többször felvetődött egy megyei Agrárklub létrehozása, ahol minden egyesületi tag, vagy a mezőgazdaság iránt érdeklődő szakmabeli társra lelhet, elbeszélgethet, információt cserélhet, szervezett programon vehet részt, szinte baráti körben. Ezért a megyei szervezet Agrárklubot nyitott a Kolping Szövetségek székháza alagsori sörözőiében (Pécs, Szent István tér 9.). A klub minden hónap első és harmadik csütörtökén 16-tól 22 óráig várja tagjait szakmai, baráti összejövetelre. A szakmai rendezvényeket a székház I. emeleti tanácstermében tartják. A Möbiusz húspavilonja Fotó: Proksza László A huszadik következik Országos honismereti találkozó Pécsett Huszadik konferenciájukra készülnek az Országos Honismereti Szövetség megyei egyesületei, amely az idén az Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból érkező vendégekkel nemzetközivé bővül. A június 29-től július 3-ig tartó találkozónak a táji-történelmi értékekben gazdag Pécs és Baranya lesz a házigazdája. Tegnap a Baranya Megyei Művelődési Központban Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség alelnöke tartott sajtótájékozatót, melyen résztvett Gábor Imréné, a megyei egyesület elnökségének elnöke és dr. Antal Gyuláné, megyei titkár is. Halász Péter elmondta, 5000 tagot számláló szövetségük évenként rendez szakmai találkozót, a legutóbbiak témái 1988-ban Tatán a vallás és az egyház, á következő évben Szekszárdon a nemzetiségek, Csillebércen a műemlékvédelem kérdései, végül tavaly Békéscsabán az önkormányzati hagyományok voltak. A Pécset megtisztelő huszadik találkozó, amelyre a délvidékről, Szlovákiából és Erdélyből érkezettekkel együtt közel háromszáz résztvevőt várnak, ugyancsak aktuális társadalmi kérdésekhez kötődik, amikor témájául a a civil társadalmi szerveződések történelmi hagyományait, e hagyományok áttekintését választotta. A korábbiaknál nagyobb arányban szeretnék mozgósítani az általános, közép-, és felsőfokú iskolák diákjait, hogy egy olyan mozgalomnak nyerjék meg a fiatalokat, amely az otthon, a haza mélyebb megismerésével kötődésre, hazaszeretetre nevel. A XX. Honismereti Akadémia színhelye a Ságvári Művelődési Központ lesz, ahol Bél Mátyás 250. éve elkészült nagy művére, a Notitia Hungariae-ra emlékezve adják át az országos pályázat díjait. A szekcióülések a nemzetiségi, az ifjúsági szerveződésekkel és a vallásos társulásokkal egyaránt foglalkoznak majd. Néprajzi és fotókiállítás nyílik a Művészeti Szakközépiskola kollégiumában, a szakmai program Baranya nevezetességeinek a megtekintésével zárul. Az eseményre Fekete Gyula írót is várják. B. R. Első önálló évét zárta a sásdi zeneiskola Tizennégy éves álmuk vált valóra az 1991/92-es tanévben a sásdi zenetanároknak és a muzsikát szerető gyerekeknek. Bár szervezett zeneoktatás már 1977 óta van községünkben, teljes önállóvá az épületet és a szakmaiságot illetőn csak a fent említett időponttól váltak. Az azóta eltelt egy évből Csajági Miklós igazgató a következőket tartotta szükségesnek elmondani: mindenekelőtt köszönettel tartozunk a helyi önkormányzatnak, hogy épületgondunk megoldásával biztosították az elmélyült zeneoktatás optimális feltételeit. S hogy erre szükség van azt mi sem bizonyítja jobban, mint tanulólétszámunk fokozatos növekedése. Az elmúlt évek 100 növendéke helyett 130 gyereket oktattunk a múlt évben. A mindenkinek kötelező szolfés-oktatás mellett a következő hangszerekből válogathatnak a tnaulók: rézfúvós, zongora, hegedű, furulya, klarinét és ütő. Az évvégi vizsgánk eremdé- nyei (4,3) azt bizonyítják, hogy a hét pedagógus szakmaiságához nem fér kétség. És ugyanez áll a gyerekek szorgalmára is. Múlt évben is megrendeztük év végi növendék- hangversenyünket s tanszaki hangversenyeinket, ezeknek a kezdeményezéseknek óriási sikere volt. Hagyományt szeretnénk teremteni a nem rég megrendezett zenetanárok templomi hangversenyével, amely szintén nagy népszerűségnek örvendett a községben. Örömmel említhetem a zeneiskolásokból álló ifjúsági fúvószenekar múlt évi sikereit is. Még előttük áll ebben a hónapban a minősítő-minősülő hangverseny és a siklósi várfesztivál. E szereplések eredménye kétségkívül sokmindent eldönt számukra. Számot vetve az eltelt időszakkal, úgy érzem, hogy a zeneiskola legfontosabb oktatási feladatát a gyerekeket a zene szeretetére, megértésére, értékelésére tanítását és felkészítését elértük. Mi kollegáimmal egyetértésben úgy gondoljuk a nálunk eltöltött évek alatt bármilyen szintre is jut el a növendék, mindenképpen lelkiekben és tudásban is gazdagabban távozik intézményünkből. Megyeri Tiborné
