Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-16 / 165. szám

10 aj DunäntüU napló 1992. június 16., kedd Ä A szerkesztőség postájából Ez is ügyelet? Az elmúlt heti oldalunkon is beszámoltunk egy szépen ápolt pécsi, fehérhegyi parkról. Olvasóink most egy ennél szebb kertre hívták fel figyelmünket a Frankel Leó utcában, amelyet a 20-as, 24-es számú ház lakói, főleg nyugdíjasok gondoznak. Fotó: Läufer László Óvakodj (ne csak) a „Törpétől” Drága vizünk! A ma délelőtti (1992. jún. 8. 9 óra) rádióműsor késztetett le­vélírásra. A közölt riport alap­ján Budapesten a jelenlegi víz­díj 13,50 Ft/m3. Ennek ellenére egy ottani vízügyi szakember nyilatkozata alapján nagyon sok millió egyéni befizetési tartozás van. Abszurd összeg ezek alap­ján, hogy itt Sellyén 40 Ft/m3 vízdíjat, plusz 20 Ft/m3 csator­nadíjat fizetünk. E tény még nem váltotta volna ki, hogy tol­lat ragadjak, de történt egy saj­nálatos esemény. Egy ötlakásos épülettömbben lakom, ahol 1992. I. n. év befejezéséig kö­zös vízóra volt. Ez időszakig 3 lakás volt lakott. Egy nem la­kott lakás lemenő ágában (ki tudja mióta) csőtörés volt, amit úgy érzem a földalatt nem tud­tam felfedezni, (hogyan?!) Már az I. n. évre több mint 7000 Ft-ot kellett befizetnem, másik két lakásnak úgyszintén. Egy új lakó ideköltözése és oszlopleá- sásakor derült ki, hogy a föld alatt folyik a víz. Én kb. 1500 Ft-ért egyedi vízórát szereltet­tem be, s megkerestem a Bara­nya Megyei Vízmű Vállalat komlói központját. Ők közöl­ték, hogy méltányoságból a cső­törés következtében elfolyt 1571 m3 vízmennyiségre eső 31 420 Ft szennyvízelvezetés díjat elengedik. Csakhogy még mindig maradt (40 Ft/m- vízdíj­jal számolva) 62 840 Ft három lakásra. Ezt én, mint munkanél­küli (feleségem 5000 Ft alatt keres, egy óvodás, s egy iskolás gyermekem van), kifizetni nem tudom. Közölni szeretném, hogy ezidáig semmiféle számla kifi­zetésében elmaradva nem va­gyok, sosem voltunk. (Egyedi vízórám április 15-június 8-ig 17 m3-t mutat. Ezt reális kifize­tendő mennyiségnek tartom, ha a 60 Ft/m3 összeget irreálisnak is nevezem.) Tóth J. Gábor Sellye, Ifjúság u. 29. • • Üzenetek Üzenjük B. J. olvasónknak, hogy az elvesztett kulcsok nem azonosak a megtaláltakkal. Pél­dául nincs közte cilinderzárba való. T. E. levélírónktól kérjük, hogy levelének a második olda­lát is küldje el. 1992. május 6-án szombat 20.40-kor Pécsen a 40-es jára­ton az Irányi D. térre érkezve, egy idős asszony balesetét lát­tam. Az előtte lévő megállóban szállt fel és mikor a busz élesen kanyarodott elveszítette az egyensúlyát és úgy elesett, hogy a jobb karján a könyöktől lefele 10 cm-es seb keletkezett. A tör­téntek láttán a buszsofőr maxi­málisan korrekt módon járt el, és egyenesen a Lánc utcai ren­delőintézet északi protájához hajtott. Ott a portás közönyösen kijelentette, hogy aznap este a 400-ágyas az ügyeletes. Miután feltettük a költői kérdést, hogy a néni miképp jut el oda, válasza Hosszú ideig kellett várni a Pécsi és a környékbeli várandós kismamáknak arra, hogy legyen nekik hol vásárolni a gyermek­váráshoz szükséges kényelmes viseletét. Félreértés ne essen, nem a bébiholmiról van szó, hanem egy kicsivel korábban használatos ruhaneműkről, amelyet a gömbölyödő kisma­mák viselnek. Mert ilyen óriási árak mellet ugyan hol vehet va­laki természetes anyagból pél­dául egy szoptatós melltartót, vagy más alsóneműt, illetve bő szabású de divatos később is hordható kombinálható ruhá­kat? Pécsett a Szabadság utcá­ból nyíló kapubejáróban lelt otthonra a „Mami” bolt, amely­nek vezetője egy fiatal kispapa; csak annyi volt, menjen taxival. Talán a néninek 2 Ft-ja sem volt. A portás csak azután muta­tott hajlandóságot, hogy lega­lább a mentőket hívja, miután egyik utastársam majdnem ki­szedte onnét, valamint egy hölgy közölte vele (mondván egészségügyi dolgozó), hogy ilyenkor mi a kötelezettsége még akkor is, ha a tévé több ér­dekeltséget tartalmaz. Az ügy végül is úgy zárult, hogy a nénit elvitték a mentők. Valamennyi utastársamnak és a pilótának köszönöm a segítséget és kérem a portásnak pedig .. . Molnár Péter Gábor pécsi diák aki a feleségével átélte azt az áldatlan állapotot, hogy város­néző túrákat kellett tenniük egy-egy terhesruha után, és minden kis kiegészítőt más he­lyen találtak meg. A gyermekük már megszületett, de a tapaszta­lataik arra ösztönözték őket, hogy legyen egy olyan üzletük, amely segít az áldott állapotban lévő nőknek, s nem utolsósor­ban a gondoskodni, vagy meg­lepetést szerezni vágyó apaje­lölteknek, vagy segíteni szán­dékozó családtagoknak. A bolt most ünnepli a három hónapos születésnapját. Már készülnek a nyári divat szerint a ruhák, és kellékek. Sok kismamát kívá­nunk! K. M. Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogta­nácsos, 11-14 óráig a DO- ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72.) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gép­járművásárlás; a havi 1500 fo­rintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989. október 23. között életüktől, vagy sza­badságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak ügyé­ben. Vidékieknek levélben is válaszol. Jogi, könyvelési, adó­ügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30-17 óráig hívható a 40-907-es telefonon, míg a bélyeggyűjtési felvilágo­sítást a Nevelési Központban tartja 14.30-15.30-ig. Fogadóóra Hárs György Péter költő, minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szerkesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azokat, akik bekül­dött versük, novellájuk ügyé­ben személyes találkozást kérnek. Azt hiszem, nem vagyok egyedül kis hazánkban aki na­ponta szembesül az árak, a szolgáltatások díjtételeinek csil­lagászati méretű növekedésé­vel. A közelmúlt hetekben az átfolyós rendszerű gázbojlerem javítása kapcsán tapasztaltam, hogy mit ér, hogyan értéktele­nedik el napról-napra a nyugdí­junk, jövedelmünk. A membrán csere (amely tíz percig tartott) anyagköltsége 132, kiszállási költsége (függet­lenül attól, hogy az Hirden, vagy a gázmű szomszédságában van) 124, munkadíj 746 forint. A számlán szereplő végösszeg 1008 forint. A szívbaj kerülge­tett, amikor ezt az összeget a szerelő közölte velem, ugyanis megközelítően ennek a felére számítottam, illetve tartalékol­tam a már fogytán lévő nyugdí­jamból. Nem is tudtam napirendre térni fölötte és a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőséghez fordul­tam panaszommal. A felügyelő­ség a maga részéről lehetséges vizsgálatot elvégezte és megál­lapította, hogy a vállalat árjegy­zéke és a számlán szereplő ösz- szeg közt hat forint túlszámlá­zás történt, amelynek visszafi­zetésére kötelezte a vállalatot. A szerelővel szemben viszont szabálysértési felelősségrevo- nást alkalmaztak. És ez az, ami e levél megírására késztetett. Kétségtelen tény, hogy 'a számla elkészítésekor a szerelő részéről is történt mulasztás, de ez eltörpül a mellett a probléma mellett, amit az árjegyzék készí­tője vétett, amikor (a talán még létező „tisztességtelen haszon” fogalmát is kimerítő) munkadí­jat állapított meg erre a mun­kára. Tudom, hogy az árképzés ma már minden vállalat szuve­rén joga és az „felülről” semmi­féle utasítással befolyásolni nem lehet, de túlhaladottnak és az elmúlt negyven év gyakorla­tára emlékeztető módszer az, amikor egy „mamut” vállalat az egész országra érvényes egy­ségáron kíván szolgáltatást nyújtani. Az esetnek azonban mindkét fél számára van levonható ta­nulsága. A megrendelőnék, hogy előzetesen érdeklődjön a várható költségekről. A szolgál­tatónak az előzetes tájékoztatás a munka anyagi kihatásairól, így elkerülhető az esetleges fi­zetőképtelenségből származó kellemetlenség, illetve haszon elmaradás. Traj Ferenc Pécs, Komlói ut 57. így jár a kutya, ha ember­telenséggel találkozik Az Új Dunántúli Napló 1992. május 29.-i számában megjelent Gázolás történt... című cikkre szeretnék igen nagy felháborodással rea­gálni. Az ilyen Embereket én soha nem fogom megérteni. Az a kutya hiába korcs, hiába sántít, ennek ellenére ugyan­olyan élőlény mint bármely más, sőt ezek után azt is me­rem feltételezni, hogy sokkal különb mint „egyes embe­rek”. Ha már olyan szeren­csétlen, hogy Gazdi nélkül kell élnie, legalább hagynák élni az Ő kis világát. Gondol­janak bele mit érezhetett az a kis állat, amikor menekülése hiábavaló volt, a böszme nagy autóval, és a bugris sofőrrel szemben. És azt nem értem én, hogy nálunk az ilyent miért nem tudják büntetni, mint Nyuga­ton. Róth Erika Kismamák öröme Jogi tanácsadó Balogh G. olvasónk kérdezi, hogy a hama­rosan életbelépő új Munkatörvénykönyve mi­ként szabályozza a munkáltató kártérítési fel- elősséget? Az 1992. ési XXII. törvény IX. fejezte foglalko­zik a munkáltató kártérítési felelősségével. A 174 §. szerint a munkáltató a munkavállalónak mun­kaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül a munkáltató a felelsőség alól, ha bi­zonyítja, hogy a kárt működési körén kivül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elhá­ríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idé­zett elő. A munkáltató működési körébe esnek különö­sen a munkáltató által feladatai során kifejtett te­vékenységgel összefüggő magatartásból, a hasz­nált anyag, felszerelés, berendezés és energia tu­lajdonságából, állapotából, mozgatásából és mű­ködéséből eredő okok. A munkáltatót a fentiek szerint felelősség ter­heli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyai­ban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezé­sét, illetve a bevitel bejelentését. A munkába já­ráshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlá­tozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavál­laló az előirt szabályokat megszegi, a bekövetke­zett kárért a munkáltató csak szándékos károko­zás esetén felel. A munkáltató az ismertetett felelősséggé alap­ján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, do­logi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításá­val összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Az új Munka Törvénykönyv rendelkezései 1992. július 1 napján lépnek életbe. Somogyi T. és H.G. kérdése, hogy mikortól lehet megállapítani az öregségi nyugdíjat? A 89/1990. (V.l.) MT.sz. rendelet 266 §-a ér­telmében ha az igénylő azon a napon, amelyen az öregségi nyugdíjra jogosultsága megnyílik, mun­kaviszonyban áll, öregségi nyugdíját a munkavi­szony megszűnését követő naptól lehet megállapí­tani. A munkaviszony fennállása alatt megállapít­ható az öregségi nyugdíj, ha az igénylő a. / olyan munkaviszonyban áll, amely öregségi nyugdíjra jogosultságának a megnyílását köve­tően kezdődött, b. / olyan munkakörben dolgozik, amelyben az érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerint havi munkabére az öregségi nyugdíj LEGKISEBB összegét nem haladja meg, c. / munkaviszonyának a megszűnéséig munkát már nem végez, munkabérben, táppénzben, bal­eseti táppénzben nem részesül. Az ipari szövetkezet tagja részére az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkát már nem végez és munka­díjban, táppénzben, vagy baleseti táppénzben nem részesül. Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapításának a. / a mellékfoglalkozásként fennálló munkavi­szony, ha az ebből származó keresetet a nyugdíj alapját képező átlagkereset meghatározásánál fi­gyelembe venni nem lehetett, vagy b. / ha az igénylő részére átképzési támogatást, il­letőleg munkanélküli segélyt, 1991. március 1.-től munkanélküli járadékot, képzési támogatást, vagy pályakezdő munkanélküli segélyét folyósítanak. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkant­sági nyugdíj a. / az egyéni vállalkozónak, a gazdasági társaság tagjának, az ügyvédnek, a jogtanácsosi munkakö­zösség és a gépjárművezető képző munkaközösség tagjának, a munkaviszonyban nem álló előadómű­vésznek, valamint a szellemi szabadfoglalkozást folytató személynek, b. / az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság tagja segítő családtagjának, c. l az ipari és mezőgazdasági szakcsoport tagjá­nak, valamint d. / az egyéni gazdálkodónak attól a naptól álla­pítható meg, amelyben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek. L.T. kérdezi, hogy a végrendeletet vissza le- het-e vonni, illetve az mikor hatálytalan? Polgári Törvénykönyvünk szerint a végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavo­násra - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrendelet tételére vonatkozó szabályok iránya­dók. Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a ko­rábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet ren­delkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak. Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemisülésben megnyugszik. A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatá­lyát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, ki­véve ha a letett irat az Írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. B. Tamás kérdezi, hogy mikor és hol kérheti nyugdíj idejének megállapítását? A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 265 §-a sze­rint öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző egy éven belül az igényelbíráló szervtől kérhető a figyelembevehető szolgálati idő megállapítása. A kérelmet a lakóhely (állandó) szerinti Társadalom- biztosítási Igazgatóságnál kell benyújtani. S. A.

Next

/
Thumbnails
Contents