Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-16 / 165. szám

1992. június 16., kedd új Dunántúli napló 3 Pécsett a Király Fagyizóban még várnak jelentkező diákokat nyári munkára Fotó: Szundi György Nyári munkák középiskolásoknak Baranyában hevés a lehetőség Pécsi és baranyai nagyvállalatok, cégek az idei nyáron szinte sem­milyen munkát nem nyújtanak a dolgozni vágyó diákoknak. Némi keresethez csak a ma­szekok által kínált munkák juttathatják a középiskolásokat. Tavaly is már csak igen kor­látozott számban tudott nyári munkalehetőségeket ajánlani a Baranya Megyei Munkaügyi Központ. Idén azonban semmi diákoknak szóló ajánlat nem futott be hozzájuk. Jobb a helyzet a pécsi Szé­chenyi tér és Déryné utca sar­kán működő Ifjúságért Egyesü­let Információs és Tanácsadó Irodánál. A dolgozni vágyó di­ákok közül a legfrissebbek már áprilisban elkezdtek munkát keresni az irodánál, sokan nem is hiába. Az Ifjúságért egyesü­let kifejezetten diákoknak való külföldi és belföldi munkákat egyaránt tud kínálni. A nagy- vállalatoktól hozzájuk sem ér­kezett ajánlat, a maszekok azonban keresnek nyárra ügyeskezű diákokat. Fagyizó­ban, lángossütőben vagy csa­ládi házaknál mindig akad munka. A középiskolások el­sősorban egy-két hétre szóló elfoglaltságot keresnek. A ne­héz fizikai munka mostanra teljesen kiment a divatból, el­sősorban a könnyebb, ügyes­séget igénylő feladatok tetsze­nek a fiataloknak. Bár az Ifjú­ságért egyesület palettáján or­szágszerte több ajánlat is sze­repel, továbbra is várják a munkát kínáló cégeket, társa­ságokat. A tapasztalatok szerint idén nyáron nehéz dolguk lesz azoknak a középiskolásoknak, akik maguk szeretnék megke­resni a magnóra, utazásra, szó­rakozásra valót. Bár kedvük lenne hozzá, hiszen rengetegen keresik meg a munkaközvetítő irodákat, a lehetőségek igen­csak szűkre szabottak. Az üres állásokat azonnal betöltik azok, akik átmenetileg vagy tartósan munka nélkül marad­tak. Az agilis, rátermett diákok azonban még idén is találhat­nak maguknak nyári munkát. • Akiknek sikerül elhelyez­kedni, ajánljuk, szívleljék meg a jótanácsot: ne vállaljanak „fekete” munkát, mert az szá­mos esetben kivédhetetlen hát­rányos következményekkel jár. Pataki V. Mi segíthet a munkanélkülin? a Átképzés, vagy külföldi tőke- A kormánypárti és az ellen­zéki képviselőknek a munka- nélküliség kérdésében össze kell fogniuk, egységesen lépje­nek fel a megye érdekében, mi­vel köztudott, Baranya ebből a szempontból válságövezetnek tekinthető. Ezt az ésszerű kí­vánságot dr. Miklósy Gábor a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója aggasztó adatokkal alátámasztva fejtette ki Pécsett, azon a hétvégi tájé­koztatón, amelyen Nagy Ferenc József tárcanélküli miniszter mellett a megye országgyűlési képviselői vettek részt.- A munkanélküliség hangzott el a tanácskozáson - főként a kis falvakban jelentke­zik súlyos mértékben, mivel kevés önkormányzat mer vál­lalkozni. Nem tudnak szakem­bereket toborozni, nincs céltá­mogatásuk elképzeléseik meg­valósításához. Sokszor még azt sem mérik fel, mennyi a mun­kanélküli közigazgatási terüle­tükön. Sok szó esett a mintegy 18 000 Baranya megyei mun­kanélküli további sorsáról. Az átképzéssel való álláshoz segí­tésükkel nem mindegyik képvi­selő értett egyet, holott a Mun­kaügyi Központ évente 62 tan­folyamot indít, és elmondható, hogy a résztvevők elhelyezke­dési aránya közel 40 százalék. Éppen ezért alapított a Munka­ügyi Minisztérium átképző központot Baranyában. A meg­győzőnek tűnő érvek ellenére a képviselők egy része a külföldi tőke beáramlásában látta a helyzet megoldását. Szerintük ezért felesleges erőltetni az át­képzést. Élénk vitát váltott ki Baranya fejlesztési irányának kérdése. Távlatilag agrár, ipari, agrári­pari elképzeléseket elemeztek a résztvevők, eredmény nélkül. A munkanélküliek támogatá­sára fordítandó országos költ­ségvetésből tavalyról 3 milliárd forint maradt, idén 7 milliárd még nincs elköltve. Éppen ezért a Munkaügyi Központ alapte­vékenységén kívül szorgal­mazza a válságmenedzselést is: mivel így lényegesen hozzájá­rulhatnak a munkanélküliség fo­lyamatának lassulásához és a vállalkozók nagyobb mérvű tá­mogatásához. R. T. Közpark a laktanyában Közparkká nyilvánította leg­utóbbi ülésén Pécs Megyei Jogú Város közgyűlése a volt Bajcsy laktanya északi részét. A sokak számára megnyugvást jelentő döntés előzménye az volt, hogy a Belügyminisztérium engedé­lyével ipari üzemek települtek volna az értékes fákkal teli ős­parkba. A közparkká' nyilvání­tás értelmében nem lehet a lige­tes területen ipari üzemeket lé­tesíteni. Új bírósági elnökök A Baranya Megyei Bíróság elnöke hétfői, június 15-iki ha­tállyal dr. Wirth Bélát, a pécsi, dr. Szakmáry Attilánét a komlói, dr. Acél Csabánét a mohácsi és dr. Saághy Ferencet a szigetvári bíróság elnökének nevezte ki. A munkaügyi bíróság elnöke dr. Gyenge András. A kinevezések öt évre szólnak. M. A. Nyílt napok a Suzuki gyárban Nyílt napok kezdődtek hétfőn az esztergomi Suzuki gyárban: a hét minden napján hazai cé­geket fogadnak. Olyan vállal­kozókat hívtak meg eszmecse­rére, akikkel bővíthetik a ma­gyarországi alkatrész-beszállí­tók körét. A magyar Suzuki Rt. eddig 24 vállalattal kötött szer­ződést, s ezek közreműködésé­vel első lépcsőben mintegy 35-40 százalékos lesz a hazai beszállítás, a magyar alkatré­szek aránya. A jövő év októbe­réig már 50 százalékos, az azt követő évben pedig 60 százalé­kos arányban használnak fel magyar gyártású alkatrészeket. Bérmegállapodás a bőriparban A bőriparban tizenöt százalé­kos átlagkereset-növekedés lesz 1992-ben - erről kötött megál­lapodást a Bőripari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Könnyűipari Szövetség. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az ágazat 21 gazdálkodó szervezetére vonatkozik a bér­megállapodás, amely a béreme­lés alsó határaként jelölte meg a 15 százalékot. A két érdekkép­viseleti szervezet megkezdte az Ágazati Kollektív Keretszerző­dés módosításának tárgyalását is, továbbá egy egységes beso­rolási és tarifarendszer beveze­tésének előkészítését. Adomány a menekülteknek Több mint száz, idős horvát menekült lakik tavaly november óta a pécsi Laterum Hotelben. Ellátásukról elsősorban a Me­nekültügyi Hivatal gondosko­dik, de számos helyről kapnak adományokat. Cégektől és ma­gánszemélyektől. A napokban egy Párizsban élő magyar orvos házaspár hozott nekik gyógy­szereket. Tegnap szokatlan ajándékkal lepte meg a szállás lakóinak egy részét a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. Mark A. Jennings angol és Irimi Sándor magyar igazgató azokra a lakókra gondolva láto­gatott a hotelbe, akik már nem nagyon tudnak változtatni ed­digi szokásaikon és dohányoz­nak. Tizenkét nagy karton ciga­rettát vittek nekik. Fotó: Proksza László Szebb, nagyobb, ízesebb a termés Fóliával bélelt víztárolóban nevelik a zöldalgát Fotó: Proksza László Növények locsolása zöld algával Rendszergazda lesz a pécsi Bonus Kft. Annyit hallani manapság a bio-kertészetről, bio-gyümöl- csökről és -zöldségekről! Azt is mesélik, hogy a nyugati házi­asszonyok bio-bűvöletben él­nek. Jó néhány bio-kísérletről már hallottam, de a zöld algás öntözésről csak nemrég. Az új eljárással dolgozó, sokat tapasz­talt és nagytudású kertész, Szűcs János véleménye: a kísér­letek tapasztalataira alapozva érdemes a zöld algás öntözéssel foglalkozni üvegházban, fólia­sátorban, szabadtéri zöldség- és virágkertészetben. A Bioform Rt. bio-tápanyag- utánpótlási szabadalma a zöld algás öntözés. Ennek magyaror­szági hasznosítási joga a Dráva Biotechnológiai és Környezet- fejlesztő Alapítványé, alvállal­kozójukként a zöld algás öntö­zés rendszergazdája ez évtől a pécsi Bonus Kft. A tavaly, három helyen vég­zett kísérleteik eredménye több mint bíztató. Az összehasonlít­hatóság érdekében mindhárom helyen volt zöld algás öntözésű és műtrágyázott, sima vizes ön­tözésű kontroll parcella. Az „algás” parcellán termelt uborka és paradicsom kb. egy­ötöddel kevesebb anyagi ráfor­dítással 25-30%-kal nagyobb súlyú termést adott, a tömeges érés is napokkal előbb követke­zett be, a termés töményebb, jobb ízű volt. A szegfűnél tö­venként egy-két szállal több ne­velkedett, a növény egészségi állapota jobb, külleme is szebb volt. A tölgyfa csemeték vasta­gabb szárán dúsabb volt a lomb, lisztharmatra is kevésbé voltak érzékenyek. Idén Sarkadon üvegházi vi­rágkertészetben, Kiskunmajsán fóliaházi uborka és paradicsom termesztésével folytatódnak a zöld algás öntözési kísérletek, míg a pécsi Bonus Kft. ezer négyzetméteres bérelt fóliahá­zában már piacra termelnek paprikát és paradicsomot. Szűcs János, a Bonus Kft. kertésze először a földbe ásott, dupla réteg fóliával bélelt, nyolc köbméteres algamedencét mutatja. Az algáktól zöld a víz.- A Bioformtól meghozták az alga törzsanyagot és a szaba­dalommal védett adalékanya­got, felengedtük vízzel a me­dencét, beetettük köbméteren­ként 25 deka műtrágyával és negyvennyolc órán belül kizöl- dült a víz. Kiöntözésekor egy­negyede a medencében marad, azt utánatöltöm vízzel, megete­tem az algákat és két napon be­lül ismét öntözhetek velük - so­rolja a kertész. Nagy füzetben mindent pon­tosan vezet: mikor öntözött zöld algával, (először április 19-én), mikor etetett, mikor milyen műveletet végzett. A fóliaház­ban a paprika már termőre for­dult, a paradicsom is szépen vi­lágosodik. Mutatja a paradi­csompalánták tövein, hogy mi­kortól kaptak algás öntözést. A tápdús locsolást követően vi­lágosabb és vastagabb a szár, szép termés ígérkezik. A gom­bák és rovarok ellen használt, két-három napos élelmezési vá­rakozási idejű bio-növényvédő- szerekről ő sem mondhat le.-Az első pillanatól hittem ebben a módszerben. Szeren­csémre nem kellett csalódnom - mondja, s már megy is ki a me­dencéhez beindítani a búvárszi­vattyút. Ebben a melegben van, hogy napjában kell locsolnia. A zöld alga igen gyorsan szaporo­dik a műtrágya-adagtól. Búcsúzóul még elmondja a kertész: kiszámította, minden­képp kifizetődő ez a fajta bio-tápanyagutánpótlás. A zöld algás öntözés, attól függően, hogy szántóföldön, fűtetlen vagy fűtött fóliában, netán üvegházban használják, évente és négyzetméterenként tíz-öt- ven forintnál nem kerül többe. De mit hoz a konyhára! M. L.

Next

/
Thumbnails
Contents