Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-12 / 161. szám

1992. június 12., péntek üj Dunántúli napló 13 A vevő visszaadta a lopott műkincset Megkerült Vénusz A mezőgazdasági átalakulás rögös útja A jövőképet mutató törvények és a Parlamentben elfogadott agrárpolitika hiánya Megtalálták a székesfehér­vári István Király Múzeum ál­landó kiállításáról vasárnap el­lopott Vénusz szobrot. Az 1. század végén, a 2. század ele­jén, feltehetően Alexandriában készült, s az 1970-es évek ele­jén a gorsiumi feltárások során előkerült alkotás nyomára egy ismeretlen telefonáló vezetett. A magát megnevezni nem óhajtó informátor a Kurír szer­kesztőségével közölte, hogy a Vénuszt ő vásárolta meg, de miután a hírekből rájött, hogy lopott műkincs került a birto­kába, azt vissza kívánja szolgál­tatni jogos tulajdonosának, a magyar államnak, illetve a szé­kesfehérvári múzeumnak. A 20 centiméternél valamivel na­gyobb szobrocskát a Keleti pá­lyaudvar csomagmegőrzőjében helyezte el. A szerkesztőség ér­tesítette a BRFK-t, amelynek szakemberei a jelzett helyen sértetlenül megtalálták az érté­kes, mintegy 2 millió forintot érő műkincset. A csomagme­gőrző rekesz felnyitását köve­tően szakértőként Székesfehér­várról Budapestre hívták a szo­bor hajdani megtalálóját, Bánki Zsuzsa régészt és Fitz Jenőt, a gorsiumi feltárásokat több évti­zede vezető tudós, nyugalma­zott múzeumigazgatót. Miután ők megállapították, hogy a csomagmegőrzőből előkerült szobor azonos a múzeumból el­tulajdonítottál, a Vénuszt „ha­zavitték”. Pesszimista hangvételű ösz- szejövetelt tartottak csütörtö­kön délután a mezőgazdászok Kétújfalun, a település kultúr- házában. A termet berendezők az esemény rangját emelendő gyertyát gyújtottak az előadók asztalánál, ám ez a gyertya in­kább a fanyar, keserű humor forrásául szolgált. Megjegyezték, hogy addig marad fenn a helyi tsz. is, míg a gyertya csonkig ég, és dr. Zso- hár András, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsé­gének titkára is a gyertyára utalva kezdte előadását. („Csak nem a mezőgazdaság halotti ravatalához jöttünk össze?”) Az utóbbi másfél év kedve­zőtlen mezőgazdasági tapaszta­latai ellenére az előadó hangsú­lyozta, hogy a rendszerváltás valóban óriási döntési szabad­ságot, lehetőséget adott a szö­vetkezeti tagságnak ahhoz, hogy magántulajdonossá vál­jon. A dolog szépséghibája csupán az, hogy nagyrészt a tagság „bőrére megy” a kárpót­lási törvény végrehajtása.- A romló gazdasági, piaci feltételek közepette sajnos vál­tozatlanul hiányoznak a jövő­képet tükröző törvények - mondotta. - Nem beszélhetünk a Parlament által jóváhagyott agrárpolitikáról, nincs az ára­kat, kvótákat szabályozó agrár­piaci rendtartás, és szükség lenne már a földtörvényre, amely a tulajdonosoknak és földbérlőknek teremtene átlát­ható szabályokat. Az említettekhez párosul a kárpótlási törvény végrehajtá­sának elhúzódása és a szerve­zeti változtatások, az átalakulá­sok kényszere, mely utóbbi egyben azt a látszatot, azt az il­lúziót kelti egyesekben, hogy a szövetkezetek átalakulása majd megoldja a jelenlegi gondokat. A MOSZ titkára egyébként megjegyezte, hogy tapasztala­taik, értesüléseik alapján a szö­vetkezeti tagság nagy része a jövőben is a szövetkezeti for­mát tartja megfelelőnek. S hogy az konkrétan milyen le­gyen, annak egyik ajánlott mó­dozatáról más előadók beszél­tek, a Nyugaton már jól bevált reifeisen típusú szövetkezet modelljét ismertetve. A kétújfalui tsz. elnöke, Ba­bus Ferenc felszólalásában ugyancsak szomorú képet fes­tett a fórum végén. Elmondta, hogy a tsz. az utóbbi két évben vagyonának felélésére kény­szerült, s hogy egyenlőre nem tudják miből teremtik elő a jú­liusi fizetést, vagy az őszi beta­karítási munkákhoz szükséges pénzt. Balog Nándor Kéttannyelvű érettségizők Mohácson Mátyás királyról franciául Odor Bernadett az érettségi bizottság előtt Fotó: Szundi György Melegvízdíj­hátralék Furcsa helyzet alakult ki Szi­getváron még a tavalyi meleg­vízdíjjal kapcsolatban. Ugyanis a lakóknak számlázott meleg­vízdíj csak a víz felmelegítési díját tartalmazta, viszont a díj alapjául szolgáló, főmérő órán átfolyó hidegvíz árát nem. Ezt a 93 000 forintot a VGV utódja, az Ingatlan Vagyon Kezelő Szervezet a Radován téren la­kóknál melegvízdíj hátraléknak tekinti. Ennek értelmében az érintett 75 lakásban élőknek 1243 forint hátralékot kell befi­zetniük lakásonként. Ejtőernyős nap Pogányban Ismét nyílt napot tartanak a pogányi reptéren az ejtőernyő­sök. A május elsejei sikeres rendezvényhez hasonlóan jú­nius 13-án és 14-én újra testkö­zelből szemlélhetik az érdeklő­dők a bátor sportolókat. A reg­gel 8 órától kezdődő nyílt napon ezúttal olyan ejtőernyősök is ugranak, akik most teszik ezt életükben először. Csődjogi gyakorlatok A csődjelentés jogszabályai­nak kiskapui között nem köny- nyű az eligazodás. Manapság pedig egyre több vállalat kény­szerül ilyen helyzetbe. Nekik kíván segítséget nyújtani a Csődjogi praktikum című kiad­ványával a CO-NEX-TRAI- NING BT., melyben 250 kérdés és válasz található a csőd, a fel­számolás és végelszámolás bí­rósági gyakorlatából. A törvény helyes alkalmazását leíró anyagról bővebb felvilágosítást a 186-9394 fax számon kérhet­nek az érdeklődők.- A két év alatt elkészítendő úgynevezett „dossziénkat” kell megvédenünk - mondja Baris Nikolett, arcán még a vizsga ró­zsaszín lázával, kevéssel az­után, hogy becsukhatta maga mögött a Kisfaludy Gimnázium emeleti tantermének ajtaját.- Felgyűjtött és rendszerezett témám az erotika kultúrtörté­neti, lélektani környezete volt a különböző korokban - mondja Nikolett - majd az ázsiai terme­lési módról és Mátyás király ko­ráról kellett francia nyelven előadnom, amit a korszakokról és az elméletükről tudok. Egy évet már elvégeztem itt a Kisfa- ludyban, amikor úgy döntöttem, hogy elkezdem a kéttannyelvű gimnáziumban az előkészítő nulladik évet. Mindebből következik, hogy Nikolett húszéves már, de ko­rántsem bánta meg, hogy hú­szévesen kell a Janus Pannonius Egyetem magyar-francia sza­kára felvételiznie. Egy vörösesbarna hajú, nagyszemű lány egyelőre ciga­rettájának füstjébe burkolózik: Izsó Zsuzsa még előtte van a procedúrának.- Tatabányáról jöttem - mondja két gyors slukk között - , én vagyok az egyetlen a két­tannyelvű osztályból, aki a sza­badon választható tárgyak közül ének-zenéből érettségizik. Ezen a szakon tanulnék tovább, a francia nyelvet pedig esetleg ta­níthatom is később. Néhány aggódó szülő is topo­rog az iskola folyosóján - fran­cia nyelven érettségizni magyar irodalomból, történelemből, a választható biológiából, fiziká­ból és földrajzból, sőt magából a francia nyelvből is - nem mindennapi dolog. Mint Schwe- ier Béláné igazgatóhelyettestől megtudtuk, ötéves, kéttany­nyelvű francia tagozat akkor, 1987-ben a mohácsin kívül csak a budapesti Kölcsey Gimnázi­umban, majd egy évvel később Pásztón indult. A minisztérium kezdeményezésére és a Duna-parti kisvárosban dr. Ma­dár Józsefnek, az iskola akkori igazgatójának az ajánlatára vert gyökeret, hogy azután az ország külöpböző pontjairól beisko­lázva 36-an kezdjék meg a nyelvre felkészítő nulladik évü­ket. Létszámban huszonnyolcra fogyatkozva, de a fővárosiakkal együtt elsők az országban, akik ilyen osztály diákjaiként érett­ségiznek. Az érettségi bizottság elnöke Máté Györgyi adjunktus, a Janus Pannonius Tudománye­gyetem francia tanszékének megbízott vezetője, reméli, a képzés az egyetem számára is hasznos lehet. A kéttannyelvű érettségi pél­dául a debreceni Kossuth Lajos- és a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetemen plusz felvé­teli pontokat, négyes illetve an­nál jobb átlageredmény esetén felsőfokú nyelvvizsgát jelent. Egyöntetű a vélemény, hogy a tanítványok igen felkészültek, gondot csak az okoz, hogy a zsűriben ülő francia szakmai lektor, Alain Spohr ötéves szer­ződése az idén lejár és több Franciaországból illetve Belgi­umból érkezett tanár távozik a patinás falak közül. B. R. Tanulnak a pszichiáterek Az is lehet betegség, ami nem fáj Az első tizenhat már vég­zett, most pedig húsz pszichiá­ter hallgatja azokat az előadá­sokat, amelyeket pécsi vezető pszichiáterek szerveztek. A képzésben eddig részt vettek és jelenleg részt vevők - akik meghatározó többsége pszi­chiáter, de van köztük körzeti orvos is - rendszeresen össze jönnek és a gyakorlati tapasz­talataikat ismertetve konzul­tálnak. Úgy tűnik tehát, hogy az utó­képzés rendszeressé válik ezen a szakterületen is. Hogy miért, arról dr. Stark Andrást, a Pan­nónia Pszichiátriai Egyesület elnökét, a Megyei Mentálhygi- énés Intézet vezetőjét kérdez­tük.- Az egyik ok, hogy a két háború közötti időszakban nemzetközi elismerésnek ör­vendő pszichoanalitikai iskola működött Budapesten. Bécs után ez volt Európában a legje­lentősebb. Vagyis egykor sok­kal fejlettebb volt nálunk ez a terület és sajnos van mit behoz­nunk.- Itt is elszaladt mellettünk a világ, s ha nem is maradtunk egyhelyben, azt látjuk, hogy - különösen a nyugati országok differenciált diagnosztikus fej­lettségéhez viszonyítva- van mit pótolnunk. A hároméves utóképzés kere­tében többek között pont azt a stratégikus szemléletet tanulják a pszichiáterek, amely a nyugati gyakorlatot jellemzi, illetve azokkal a módszerekkel is is­merkednek ( relaxáció, hipnó­zis) amelyeket alkalmazva a problémáikat pontosan megfo­galmazni képtelen embereken tudnak segíteni. A lelki zavarokkal küszködő emberek száma nő. Egyre töb­ben keresnek gyógyírt azokra a bajaikra, amelyek ugyan nem okoznak fizikai fájdalmat, ám amelyek átmenetileg, vagy tar­tósan de kibillentik őket a kie­gyensúlyozott életvitelből. Olyan zavarok ezek, amelyek akadályt jelentnek az alkotóké­pességben, az örömérzésben, a jó közérzetben. Az ok, vagy okok feltárása, gyógyítása szakemberekkel együttműködve lehetséges. S ma már mintha oldódna a hosz- szú ideig kerülő utakra, vagy titkolózásra késztető szégyen­érzet, amely miatt a rászoruló emberek egy része egyszerűen nem mert a pszichiáterekhez fordulni. T. É. Zenei nevelés gyerekkortól A francia rádió kórusvezetője Pécsett A pécsi Mátyás király utcai ének - zene tagozatos általános iskola vendégeként néhány napra Magyarországra látoga­tott Denis Dupays, a francia rá­dió gyerekkórusának vezetője. Bar a mostani vendégeskedés során Dupays úr egyelőre csak a várossal ismerkedik, az elkép­zelések szerint később komo­lyabbá válik a kapcsolat. Denis Dupays az egy hónapja rendezett párizsi nemzetközi kórustalálkozón figyelt fel az Okos Ilona által vezetett Mátyás király utcai iskolakórusra. Mint mondja, meglepte a gyerekek által nyújtott magas színvonal.- A Kodály módszert termé­szetesen Franciaországban is ismerjük, de csak kevés iskola tudja megfelelően alkalmazni. Következő látogatásomkor ezért már hosszabb időt szeret­nék itt tölteni, hogy lássam, ho­gyan dolgoznak Magyarorszá­gon. Az itteni gyerekek kiemel­kedő tudása minden bizonnyal annak köszönhető, hogy már gyerekkortól színvonalas zenei nevelést kapnak. Franciaor­szágban a kóruséneklés nem túl fejlett, iskolai kórus pedig talán ha összesen húsz létezik. A pé­csiek és köztem létrejött kap­csolatot továbbfejlesztve haza­tértemkor lépéseket teszek, hogy meghívást kapjon a pécsi kórus a Nantes-i nemzetközi gyerekkórus fesztiválra. Az is­kolával kialakult kapcsolatunk mellett szeretném, ha a buda­pesti rádió gyerekkórusával is sikerülne együttműködnünk.- Ón mit gondol, mekkora szerepe legyen a zenei nevelés­nek az oktatásban?- Meggyőződésem, hogy kisgyerekkortól kell szoktatni a gyerekeket a zenehallgatásra. A korai neveléssel kialakul a zenei tudat a gyerekben. Nagyon fon­tos szerepet kap a zenei neve­lésben az együtténeklés, a gye­rek megtanulja használni a hangját. Úgy gondolom, ahhoz, hogy a későbbiekben ne csak technikailag tanulja meg ke­zelni a hangszerét, szükség van a kóruséneklés által nyújtott ér­zékenységre. Franciaországban már megértették ezt az össze­függést, így nálunk kötelezővé tették a kóruséneklést azoknak, akik hangszeres zenét tanulnak. Denis Dupays vasárnapig marad Pécsett. Tervei szerint ősszel látogat el újra a Mátyás király utcai iskolába. Pataki V. Tíz település összefog Javul az ivóvíz minősége Mohács környékén Két évvel ezelőtt ivóvízből a napi csúcsfogyasztás Mohácson elérte a 8000 köbmétert, tavaly már csak az 5000-et. A víz drá­gulása megfontolt felhaszná­lásra késztette az embereket, ezért idén sem számítanak a fo­gyasztás számottevő növekedé­sére. Sokan gondolják, Mohács kedvező helyzetben van, hiszen karnyújtásnyira hömpölyög a folyam. Ami igaz is, olyany- nyira, hogy ott még mindig többnyire a Duna vizét isszák, de az mégis csak lehetetlen ál­lapot, hogy a város tőszomszéd­ságából a fél megyét, a nagyvá­rosokat ellátják a jó minőségű, parti szűrésű kutak vizével, helyben pedig a felszíni vízki­vételi műből nyert, elavult módszerrel, majdnem csak klór­ral kezelt vízhez lehet hozzá­jutni! így olyan helyzet állt elő, amikor a megyének tetemes vízbázist adó településnek azon kell törnie magát, hogy pénzt előteremtve biztosítson önálló vízbázist! A Mohácsot kiszolgáló háló­zatba egyébként a Jenyei völgyi kutak karszt vize jut el naponta átlag 2 400-2 600 köbmétert adva, s ehhez a DRV-től a már említett felszíni műből vásárol­hat a város maximum 4 000 köbmétert. A környező közsé­gek közül eddig 9-et kötöttek rá az ellátó rendszerre és további három bekapcsolása folyamat­ban van. Tehát a jelenleg napi átlagban elfogyasztott 4 500-5 000 köbméter víz tíz te­lepülés között oszlik meg. A mennyiséggel pillanatnyi­lag nem is lenne gond - bár számítani kell a növekedésre, hiszen egy esetleges ipartelepí­tés többletfelhasználással jár - de a minőségjavítása vitathatat­lanul jogos igény. Éppen ezért a mohácsi képviselőtestület hatá­rozata alapján a polgármester levélben kereste meg a községi önkormányzatokat, kérve, a fo­gyasztás arányában járuljanak hozzá a fejlesztéshez. Eddig a 9 falu többsége küldte meg beleegyező vála­szát, sőt a rendszert üzemeltető Baranya megyei Vízmű Vállalat is hajlandóságot mutat a költsé­gekhez való hozzájáruláshoz. Az ígért összeg körülbelül 4,5 milliót tesz ki, amelyhez Mo­hácsnak még legkevesebb 3,5 milliót kell adnia, hogy a lakói végre megfelelő minőségű vizet ihassanak. S arra meg jobb, ha nem is gondolnak többet, hogy a parti szűrésű kutak állami be­ruházásból épültek. B.M. I’ \ 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents