Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-12 / 161. szám
1992. június 12., péntek uj Dunántúli napló 3 Két pecsétet a receptre! Megváltozott a gyógyszerek felírásának és kiadásának rendszere - mint azt sokan tapasztalhatták orvosaiknál, illetve a patikákban. A változtatásról szóló rendeletet múlt év novemberében hirdette ki a Népjóléti Minisztérium. Hat havi halasztás, „türelmi idő” múltán június elsejétől lépett életbe. Gyógyszert, csak két pecséttel igazolt receptek alapján adnak ki ezután. A hagyományos az orvos pontos munkahelyét, az újabb pedig a nevét, illetve nyilvántartási számát tartalmazza. A bélyegző nélküli vények érvénytelenek. A személyspecifikus bélyegzők bevezetésével a jövőben azonosítani tudják az orvost, aki gyógyszert írt fel, beutalót írt, utazási költségtérítést hagyott jóvá. Vélhetően mindez az orvosok felelősségét is növeli, egyesek szerint a rendelet bevezetése óta olvashatóbban, igényesebben írják a vényeket. Mint Dr. Aller Máriától, a Baranya Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság osztály- vezető főorvosától megtudtuk, februárban kezdték osztani a megyében a névre szóló bélyegzőket, összesen 4200-at. Csaknem 200 bélyegző vár még gazdájára, vélhetően a nyugdíjas orvosok, és a külföldön tartózkodók késlekedtek. A társadalombiztosítási igazgatóságon azonban még átvehetik, minden nap nyolc és délután fél négy között. Másfelől kezdetben a betegeknek sem árt odafigyelniük, hogy mindkét bélyegző szerepel-e a vényen. 1993 január elsejétől a receptek külseje is megváltozik. Valamennyi egészségügyi intézmény egyéni, sajátos forma- nyomtatványt bocsát ki, amely a munkáltató pontos címét tartalmazza. A cégjelzéses vényekre már csak az orvos személyi bélyegzője kerül. Tröszt É. A Pécsi Nyári Színház horvát tagozata szombaton este Zágrábban, a szlovénokkal közös Szatíra Fesztiválon Bresan Paraszt Hamletját adja elő. Képünkön Sanja Radmilovic Ofélia és Darko Milas Hamlet szerepében. Fotó: Tóth L. Nyári start a tettyei romoknál Szélkiáltó-dalok videón Nagysikerű koncert a Tety- tyén: a népszerű Szélkiáltó Együttes dalaival tulajdonképpen igazi startját vette tegnap este a Pécsi Nyár. A Kisszínház repertoárjába tartozó program apropó arra, hogy szóljunk néhány szót a fiatalok zenéjét adó, sajátos stílusú fiatal csapatról. (Talán kevesen tudják: 18 éve kezdték az együttmuzsikálást! Ők öten: Fenyvesi Béla, Horváth József, Keresztény Béla, Lakner Tamás és Rozs Tamás.) A nyár programjában július 16-án Friedrich Dürenmatt Pillanatkép egy bolygóról című darabjában is halljuk őket. A darabot amerikai gyerekek mutatják majd be, Bagossy László rendezésévben és Vidákovics Antal tánctanításában, amúgy improvizatív módon. A Creative Response keretében a zenét a Szélkiáltó szerzi. Hasonlóképpen, mint azon a kazettán, melyet rövidesen a Hungaroton kiad. E kazettán a haladó angol nyelvet tanulók számára Andy Rouse, a JPTE angol tanszékének lektora énekel és az angol dalok hangszerelését az együttes végzi. ( Rendező: Ni- kolov Mariann.) Korábban már egy hasonló munkájuk nagy sikert aratott: kezdőknek szóló kazetta készült. Mint azt megtudtuk: a korábbi nagysikerű Bolondvár után - mellyel jelenleg is túr- néznak - előreláthatólag új darabbal is jelentkeznek Sólyom Katival, a PNSZ művésznőjével. Mivel kevés az igazi gyerek-darab, fölvállalta a neves, egykori pécsi meseíró Lázár Ervin, hogy kimondottan számukra mesejátékot ír. Reménykedjünk: talán már az ősszel láthatjuk Katit és a Szélkiáltót az újabb darabban. Végezetül: elkészült az együttes legújabb lemezének anyaga - már demó-szalagon van -, s talán rövidesen kiadó is akad. Mint ahogy akadt a tv-so- rozatra, mely a napokban videókazettán is megjelent és kapható már Szélkiáltó Dalok címmel. K. F. Kik kapják a pécsi városszépítők díjait? Janus Pannonius szobra Pécsett, a Barbakán kertjében. Fotó: Läufer László Véget ért a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője. Örömmel látta a bíráló bizottság, hogy sokaknak sikerült magas pontszámot elérni. Bőven akadtak azonban olyanok is, akik felelethiányos, vagy téves megoldású válaszokat adtak és ekként eleve kizárták magukat az esélyesek táborából. Meglepődve volt tapasztalható az is, hogy a nehéznek vélt történeti kérdéseket általában helyesen oldották meg, míg a könnyűnek vélteket a vártnál többen elhibázták. Ki gondolná például, hogy nehézséget okozott a városszépítők országos lapjának neve: Értékmentő helyett Értékőrzőt, Értéktartót, vagy más szót szerepeltettek. A városunk szépségét dicsérő Móricz Zsigmondot többen is Habsburg Ottó vagy Cserháti József volt pécsi püspök személyével cserélték fel. Akadt, aki Dénes Gizella regényének főhőséül Szűz Máriát jelölte meg. Érdekes módon a Janus Pannonius magyar versével kapcsolatos beugratós kérdést majdnem mindenki helyesen oldotta meg, mert nem ismeretes tőle magyar nyelvű vers. A helytelen válaszadásokat tovább folytathatnánk, mégis - mindezek ellenére - a zsűri örömmel állapítja meg, hogy nem kevesen valóságos oknyomozást végeztek egy-egy kérdés minél teljesebb kibontása érdekében: könyvtárakat látogattak, szakmunkákat kivonatoltak, pécsi várostörténészek szakvéleményét kérték ki stb. Azt hiszem nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a vetélkedő valósággal szellemi lázba hozta a város kulturális életével foglalkozókat. Ennek eredményeként voltak, akik szinte kis szakdolgozatot írtak néhány kérdés megoldására. Éppen ezért a néha gyakran meghökkentő adattárt tükröző válaszok nehéz feladata elé állították a bíráló bizottságot, amely végül is abban állapodott meg, hogy az egy-egy kérdésre adott 3 helyes feleletet pontértékűnek tekintett. A legtöbb helyes választ a VI/5-ös kérdés - a jellegzetes mecseki növények - kapta. Kétes vagy eltérő felfogás esetén a zsűri elfogadta ezek egyikének indokolt közlését. Ilyenek voltak például: a VI/ 2-ben: Somlyó Zoltán vagy Thury Zoltán; a X/3-ban: Bo- tond vezér mellett Ete és Bojta; a X/1-ben Hampó püspök mellett Kinizsi Pál szerepeltetése. Az utolsó kérdést - milyen verskötetéből olvasott fel Pécsett Ady Endre? - igen sokan helyesen fejtették meg, a zsűri is szeretné, ha a vetélkedő során tapasztalt városszeretet - Ady szavait véve alapul - továbbra is megmaradna, vagyis szeretnénk, ha szeretnék Pécs szép városát. Úgy hisszük, vetélkedős pályázatunk elérte célját, felkeltette az Új Dunántúli Napló olvasóinak figyelmét városunk el nem hanyagolható ősi kultúrájának értékeire, „kincses Baranya” központjának sokszor már elfeledettnek hitt, alig ismert szellemi és anyagi gazdagságára. Köszönet ezért az Új Dunántúli Napló szerkesztőségének, amely a Pécsi Városszépítők és Városvédők vetélkedőjének tíz héten át helyet adott, s ezzel számos olvasójának izgalmas napokat szerzett. Kérdések és megfejtések Alábbiakban újból közöljük a tízhetes vetélkedő ötven kérdését és zárójelben, dőlt betűkkel az azokra adható válaszokat. Ez utóbbiaknál helyszűke miatt nem közlünk minden megoldást, csupán 2-3-at. I. forduló 1. Miért szeptember 1-je Pécs fogadott ünnepe? (V. Orbán pápa ekkor írta alá a pécsi egyetem létesítését és Nagy Lajos királyunk így létrehozta azt.) 2. Mi minden volt a jelenlegi Széchenyi gimnázium? (Pálos kolostor, kórház, jogi líceum stb.) 3. Miről híres a Pintérkert? (Ritka fenyőiről, azaz arborétumáról, tujaféléiről.) 4. Ki volt Pécs első püspöke? (A francia Bonipertus.) 5. Mikor pusztította Pécset tűzvész? (1064-ben a királykoronázáskor, Makár János, Zrínyi Miklós) II. forduló 1. Zsolnay Miklós hol és mikor szerzett világhírnevet? (Az 1878-i párizsi világkiállításon.) 2. Miért fogadalmi templom a havihegyi kápolna? (1690-91-ben pestis volt, a fogadalomból annak elmúltával építették.) 3. Zrínyi Miklósnak hol vannak Pécsett szobrai? (A POLE udvarán, a határőr- laktanya és a volt ÁJ 1 udvarán.) 4. Ki volt Móré Fülöp? (Pécsi püspök, Mohácsnál elesett.) 5. Mi a neve a pécsi születésű török történetírónak? (Pecsevi Ibrahim.) III. forduló 1. Melyik királyt és mikor koronázták meg Pécsett? (1064-ben Salamon királyt.) 2. A török hódoltság alól mikor szabadult fel Pécs? (1686. október 22-én.) 3. A mecseki szenet milyen helyen említik először okleveleink? (1746-ban Vasason.) 4. Hány király járt Pécsett? (Salamon, Mátyás, Ferenc J. stb.) 5. Ki készítette Kossuth, Szepessy, Hunyadi János szobrait? (Horvay János, Kiss György, Pátzay Pál.) IV. forduló 1. Mi a neve a városvédők országos lapjának? (Értékmentő.) 2. Hány 1848-as honvéd nyugszik a temetőnkben? (Hét.) 3. Mikor alakult meg először, ki volt az első elnöke a Janus P. Társaságnak? (1931-ben, Surányi Miklós.) 4. Mit jelent ez a fogalom, „pécsi tüke”? (Őspécsi, lokálpatrióta.) 5. Ki írta „Pécs Magyarországnak Budapest után a legszebb városa”. (Móricz Zsigmondi Pécsi körkép, Pesti Napló, 1935. II. 7.) V. forduló 1. Mikor kezdte meg a DGT a Pécs-kömyéki szénmezők felvásárlását? (1852-1857 között.) 2. Hol volt és mikor alakították át a Szt. Domonkos rend templomát? (A Király utcában, a Nemzeti Színház mellett 1902-ben.) 3. Milyen drámaírók szobrai vannak elhelyezve a Pécsi Nemzeti Színház fő- és oldal- homlokzatán? (Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály.) 4. Háry Jánosnak milyen kapcsolata van Péccsel? (írója, Garay János Pécsett járt középiskolába, zeneszerzője, Kodály Pécsett is lakott.) 5. Pécs napilapja mióta az Új Dunántúli Napló? (1990 áprilistól.) VI. forduló 1. Milyen eset kapcsán, milyen címmel írt vezércikket Pécsről a Pesti Hírlapban Kossuth? (A pécsi főtéren végzett botozásról: Bot, vessző, korbács címmel /1841/.) 2. Ki az az „átkozott” költő, aki 1910-ben a Pécsi Naplónál dolgozott? (Thury Zoltán, elfogadva Somlyó Zoltán is.) 3. Melyik okiratban szerepelt először városunk neve? (I. László király 1093-as oklevelében.) 4. A városnál kiemelkedő hegyek közül melyik a legmagasabb? (A Tubes, 612 méter.) 5. Soroljon fel néhány jellegzetes mecseki növényt! (Illatos hunyor, majomkosbor, magyar kikerics stb.) VII. forduló 1. Mikor kapcsolták be a Tettye vizét a városi vízműbe? (1892-ben.) 2. A Tettye forrása hány méternyire fakad a tengerszint felett? (233 méternyire.) 3. Mikor nyílt meg a Pécsi Galéria? (1979. július 15-én.) 4. Mikor működött Pécsett először szervezett színtársulat? (1817-ben.) 5. Hány egyetemi kar működik Pécsett? (Orvos kar, közgazdasági kar, bölcsész kar, jog- és áll. tud.) VIII. forduló 1. Mikor nyílt meg és hol a pécsi kőszínház? (A Mária utcában, 1840-ben.) 2. Ki a főhőse Dénes Gizella Virrasztó asszony című regényének? (Kanizsai Dorottya.) 3. Melyik versét írta Janus Pannonius magyarul? (Egyiket sem.) 4. Kik Pécs város közismert Kossuth-díjasai? (Csorba Győző, Ernst Jenő, Sudár Ferenc és mások.) A beérkezett pályázatok között tallózva a tanártól a diákig, bányásztól az orvosig, fiataltól a nyugdíjasig, Pécs és Baranya Új Dunántúli Naplót olvasók táborából szinte minden réteg megtalálható. A verseny elindításakor nem reméltük, hogy ilyen érdeklődést vált ki 10 héten át városunkkal foglalkozó találós kérdéssorozatunk. A megfejtők közül 50 pontot értek el ketten, 49 pontot négyen. 48 pontot öten. (11 fő volt még 47 pontos, s őket 30 fő követte 40-en felüli pontértékkel.) Figyelemmel azonban arra, hogy csak a legtöbb pontos első 10 személy részesülhet jutalomban, ezért közjegyző előtti sorsolás döntheti el, hogy a két 5. A jelenlegi megyéspüspök hányadik püspöke Pécsnek? (84.) IX. forduló 1. Hányán lettek 1848. március 19-én Pécs díszpolgárai? (28-an.) 2. Soroljon fel néhány jelentős, Pécsett élt képzőművészt! (Kiss György, Horvay János, Madarász Viktor és mások.) 3. Újházi Missa Solemnisét hányszor adták elő Pécsett? (1936, 1937, 1938.) 4. Az Angster orgonagyár kb. hány orgonát készített? (Több mint 1200-at.) 5. Hol látható Pécsett a hangszergyár első orgonája? (A pécsi zsinagógában.) X. forduló 1. Mikor és ki építtette a Bar- bakánt? (Hampó püspök Kinizsi Pál útmutatása alapján, 1475-1509.) 2. Mi volt a jelenlegi városterület római provinciájának neve? (Pannónia Valeria.) 3. Mikor és melyik magyar vezér foglalta el Pécset és környékét? (899-ben Botond, Bojta és Ete,) 4. Mikor kapta Székesegyházunk jelenlegi formáját? (1891-ben.) 5. Ady Endre melyik verskötetéből olvasott fel verseket 1910 őszén a Pécsi Vigadó nagytermében? (Szeretném ha szeretnének.) ötven pontos közül melyik az első, illetőleg a második, a négy 49 pontos közül pedig ki a harmadik, míg az öt 48 pontos közül ki az a személy, aki pénzjutalomban részesül. A közjegyző előtti sorsolás idejéről és helyéről az érdekeltek az általuk megadott lakcímre kiértesítést kapnak. A Városszépítő Egyesület vezetősége ezúton is megköszöni a polgárok nagy érdeklődését. Meg lehetünk nyugodva, hogy szép számmal vannak még tükék, lokálpatrióták, akik vallják, hogy a múltat meg kell becsülni, hogy a jövőt szebben és jobban érdemeljük. Dr. Marton István a zsűri elnöke Sorsolással döntenek
