Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-10 / 159. szám

10 aj Dunántúlt napló 1992. június 10., szerda Növényvédelmi tanácsadó Szabad-e még használni az MTK-stadiont? Egy meccs utóélete Körtelevélbolha Repültek a kövek, ugat- tak-haraptak a kutyák, előkerült a gumibot, csaknem meglincsel­tek egy biztonsági őrt... Lo­bogott a halálfejes zászló, a neonáci címeres és a nyilas ke­resztet formázó mintázatú lo­bogó háborítatlanul feszült a pá- lyaszéli kerítésen! Eltakart arcú ifjoncok magasra lendített kar­ral zúgták a hajrát! ... Ja igen! és 2-0-ra győzött a Fradi! S ezzel listavezető lett. A sportsiker mindig öröm. A sok-sok edzés, a rengeteg munka, a patakokban folyó iz­zadság nem volt hát hiábavaló! És az igazi focirajongó, a valódi zöld-fehér drukker tudott is örülni, az örökrangadó szurko­lótáborának egyik fele felhőtle­nül boldog lett volna, ha...! Ha nem zavarja meg az ujjon- gást jónéhány oda nem illő jele­net. Annyi lap, annyiféle megkö­zelítésből, oly sok érdekeltet megszólaltatva írt már a bot­rányról, hogy - mint mondani szokás - a téma rég lerágott csont. Csakhogy: ebben az esetben engem most a meccs utóélete, a nyilatkozatok-el- lennyilatkozatok áradata irányí­tott néhány érintetthez. Ki így látta, ki amúgy! Ki ezt mondja, más az ellenkezőjét. Én csak kérdeznék - szívem szerint mindenkit, aki részt vett az eseményen, aztán mégis a leg­kézenfekvőbb megoldást vá­lasztom. A rendezői szolgálatot ellátó kft-t keresem meg.- Először is azt szeretném le­szögezni, mi nem biztonsági, hanem rendezői feladatot lát­tunk el - mondja ifj. Lasz György, a Privát Police ügyve­zető igazgatója - és ami a leglé­nyegesebb: teljesen fegyverte­lenek voltunk. Az erőt - fegy­veresen is - a rendőrség képvi­selte.- A botrányt kiváltó kutyás fiatalember többek szerint is az önök alkalmazottja volt...- Itt pontosítsunk. Mi felké­résre voltunk ott. Az előre elké­szített és rendőrséggel össze­hangolt terv alapján helyezked­tünk el a lelátó különböző pont­jain, 25 kutyás segítővel együtt. A brutálisan összerugdosott Huszárik Károly nem is a mi emberünk volt.- Hanem?- Tekintettel arra, hogy a rendőri parancsnok igénye meghaladta azt a számot, ahány kutyás szakembert mi tudunk biztosítani, a Lágymányosi Ku­tyakiképző Iskola 8 fős csoport­ját vontuk be a munkába - egy­szeri megbízással. Közéjük tar­tozott Huszárik Károly is.-Ön szerint kielégítő volt a biztonsági rendszabályok vég­rehajtása?- Úgy gondolom, igen. Már a bejáratnál - még kezdés előtt - úgynevezett „ruházati átvizsgá­lást” tartottunk, megelőzendő a későbbi rendbontást. Sajnos, mint mindenki láthatta: nem a legteljesebb sikerrel. Pedig meglepődne, ha tudná, mennyi veszélyes ütő és szúró, vagy vágószerszámot koboztunk el, különböző gázspray-ket, ács­kapcsokat, robbantásra alkal­mas benzines palackot, késeket, sőt még baseball ütőt is. Kötve hiszem, hogy nélkülözhetetlen kellékei lettek volna a szurko­lásnak!- Mit mondjak? Én is! Mégis mivel magyarázza azt a tényt: így is repültek kő- és betonda­rabok a pályára?-Azt hiszem egyszerűen az MTK Stadion leromlott mű­szaki állapota okozhatta. Sok helyütt már szinte magától letö­rik egy-egy darab a lépcsőből, vagy a lelátó betonjából.- Hallotta Lasz György vé­leményét a technikai gondok­ról. Ön mit mondana erre? - kérdezem néhány órával ké­sőbb Mihalik Gézát, az MTK-VM Sportlétesítménye­ket Ellátó Intézmény vezetőjét.- Teljes mértékben igazat adok neki - feleli -, a stadion valóban igen rossz, szinte „le­pusztult” állapotban van.-Miért tartották hát mégis ott a mérkőzést, és nem a sok­kal biztonságosabb Népstadi­onban?-Mondhatnám - és ez igaz is -, hogy Verebes edző kíván­ságára, aki ragaszkodott a hazai pályához. De mégsem ez volt a fő ok. Egyszerűen: az MTK-nak szüksége van a bevé­telre, éppen a már említett gon­dok miatt is. Pénz nélkül soha nem tudnánk rendbehozni a lé­tesítményt, pedig a több mint 100 éves múlt nem csak nosz­talgiázásra való, hanem kötele­zettségekkel is jár. Meg kell őriznünk egy szintet, amelyet eddig létünkkel elértünk!- Arra nem gondoltak: a kő­darabok, az omladozó ülések, lépcsők veszélyesek is lehet­nek?- Dehogynem. Éppen ezért már órákkal a mérkőzés előtt összeszedettünk minden törme­léket, kő- és vasdarabot még a környékről is. Nem volt kis munka, hiszen köröskörül fo­lyik a BKV építkezése, ami tudvalévőén némi hulladékkal jár. De mi megkíséreltük még a lehetetlent is, hogy „tisztára se­perjük” a terepet.- Többen okolták az esemé­nyekért a túlságosan alacsony kerítést is. Nem kellett különö­sebb rugalmasság az átugrásá- hoz ...- Mi is tisztában vagyunk ezekkel a hiányosságokkal. De az építkezéshez is három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz! Ez pedig most nem igen van!- Mindenesetre némi kilátá­sunk van rá! Sajnos a költség- vetésből mindössze 8 millió fo­rint jutott nekünk a felújításra, de - mi is tervezünk némi pót­lást! Az Andropov-villát sze­retnénk értékesíteni, és az így befolyt összeget az MTK-sta- dion korszerűsítésére fordíthat­nánk. A kérelmet még tavaly októberben eljuttattuk a minisz­tériumba. Azóta várjuk a dön­tést! Abban a pillanatban, ahogy pénzhez jutunk, első dolgunk lesz a belső kerítést megemelni a biztonságos há­rom méteres magasságra! Fried Alica Egyre gyakrabban érdeklőd­nek, hogy mi a teendő, ha a kör­tefákon „mézharmat” ragacsos váladék jelenik meg. A folya­matos védekezések ellenére sem „múlnak” el a tünetek. A mézharmat képződés a körtele­vélbolha kártételének a követ­kezménye. Az imágó és a lárva is szívogatásával okozza a kárt, aminek következtében a hajtás­növekedés csökken. A levelek és gyümölcsök idő előtt lehul­lanak. A lárvák által kiválasz­tott mézharmat és a rajta megte­lepedő korompenész a gyü­mölcs piaci értékét nagymér­tékben csökkenti. Életmódjából adódóan a megkésett védekezések miatt alakul ki veszélyességi szint feletti kártétel. A körtelevél­bolha imágó alakban telel át, legtöbbször kéregrepedésekben, párosodik, majd lerakja a sárga színű tojásait. A lárvák zöme a virágzás után bújik elő, és a fia­tal leveleken, mézharmatcsepp védelme alatt kezd táplálkozni (ezért nem hatásosak a kijutta­tott növényvédőszerek). Hazai viszonyok között 4-6 nemze­déke lehet. Nem egyformán szereti a kü­lönböző körtefajtákat (a Hardy fajtát előnyben részesíti a töb­bivel szemben). A bőrszerű öreg leveleken nem szívesen szivogat, a fiatal leveleket, haj­tásokat, vízhajtásokat előszere­tettel keresi fel. Több faj káro­sít. A védekezésnél meghatározó a szellős, permedé számára hozzáférhető koronaforma kia­lakítása. Metszéskor, illetve te- nyészidőszakban is a sűrűsödő részeket el kell távolítani. Egy-egy nemzedék ellen két­szer is kell permetezni a gyors hajtás, illetve gyümölcsnöveke­dés miatt. Ha egyidőben imágó, lárva, tojás is megtalálható, ak­kor ajánlatos a táblázatban sze­replő szerek mellé tojásölő ké­szítményt (DIMILIN) is alkal­mazni! A védekezést nehezíti a méz­harmat. A rovarölő szerek haté­konyságának növelése érdeké­ben eső után kell a védekezése­ket elvégezni, mikor a mézhar­mat réteg vékonyodik. Száraz időjárás esetén a permetezések előtt ajánlatos tiszta vizes, áz­tató lemosást végezni. A szerek hatékonyságát növeli a vízlá­gyító (KÁLISZAPPAN 1 száza­lékos oldata), illetve tapadásfo­kozó anyag (ÁGRÓL PLUS) hozzáadása. Czigány Csaba NÜVÉNYVÉ0Ű5ZER Károsító Neve Forg. 10.1 permet- léhez szüks. Megjegy­zés Körtelevél bolha LIIMILIN 25 WP MITAC 20 EC OECIS 2,5 EC CHTNETR1N 25 EC EKALUX 25 EC Sz. Sz. Sz. Sz. F . 0,5 dkg 60 ml 5 ml 5 ml 15 ml ÁGRÓL PLUS 30 ml/10 1 ví 7 , vagy 1%-os ká­liumszappan .hozzá adása szükséges Bi-58 EC Sz. 10 ml Körte _______ i---------------­—-----­1------­KARATE 5 EC Sz. 4 ml Körtegubacs­tetü MITAC 20 EC ANTHIO 35 EC NEORON 500 EC Sz. F . Sz. 45 ml 20 ml 20 ml DANITÓL 10 EC F . 10 ml EKALUX 25 EC F . 20 ml ITarasodás DITHANÉ M“45 Sz. 2 dkg ORTHOCID 50 WP Sz. 2 dkg BUVICIO K Sz. 2 dkg ANTRACOL WP Sz. 2 dkg TOPSIN-M 70 WP Sz. 1 dkg RONDO M Sz. 2 dkg RUBIGAN 12 EC Sz. 6 ml TOPAZ MZ 65,2 WP Sz. 2 dkg SYSTHANE 12 E Sz. 2 ml SYSTHANE 12 MZ Sz. 3 dkg Zöldségfélék, gyümölcs­fák, diszfák,díszcserig ____ L evéltetvek PIRIMOR 50 DP OECIS 2,5 EC Sz. Sz. 0,5 dkg 5 ml Lombrágó­hernyók CHINMIX 5 EC SHERPA Sz. Sz. 3 ml 3 ml KARATE 5 EC UNIFOSZ 50 EC Sz. Sz. 3 ml 10 ml Atkák ellen is hatásos HOSTAQUICK 50 EC F . 8 ml Bi-58 EC Sz. 10 ml ANTHIO 33 EC F . 15 ml Káposztafélék B aktériumos betegségek, Peronoszpóra, Alternáriás száraz fol­tosság RÉZOXIKLORID 50 WP CHAMPION 50 WP MILTOX SPECIAL 50 WP BORDÚIPOR BOROÚILÉ-ALAPANYAG BOROdlLÉ FW Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 5 dkg 2 dkg 5 dkg 10 dkg 10 dkg 1 dl Nedvesitőszer hozzáadása szük- séges/Káliszappan 1%-os oldatban/ NONIT réztartalim szerhez nem hasz nálható Hernyókár­tevők, le­véltetvek ANTHIO 33 EC UNIFOSZ 50 EC KARATE 5 EC FENDONA 2 EC F. Sz. Sz. Sz. 10 ml 10 ml 3 ml 8 ml CHINMIX 5 EC Sz. 3 ml SHERPA Sz. 3 ml OECIS 2,5 EC Sz. 5 ml Berlin, 1992. május Egy város lassan összeforr A Potsdamer Platzon egyet­len, kőszálként meredező be­tondarab emlékeztet a néhai Szocialista Nagyfalra. Amúgy az egykor lüktető tér még min­dig sík pusztaság, messze lát­szik a Brandenburgi kapu, a fal vonalán pedig fiatal fácskák nyílegyenes sora zölded. Szerte betoncsövek, földhá­nyások. A hírek szerint a tér nagy részét a Siemens és Mer­cedes vásárolta meg, toronyhá­zakat szándékoznak felhúzni, de előbb az egész keleti város­rész csatornázását át kell épí­teni; minden rohadt, mint mondják. A majd harminc évre mes­terségesen kettészelt Berlin immáron két és fél éve próbál összeforrni. Nehéz a gyógyu­lás. A nyugat-berlini taxis még mindig nem ismeri a keleti ut­cákat, térképet kell elővennie, hosszasan böngész. Aztán ne­kivágunk az éjszakának. Azt tartja a mondás, sötétben min­den tehén egyforma, de nem így van. A Kurfürstendamm, a Gedächtniskirche környékén este tíz után is zajlik az élet, ta­lán több ember tolong, bá­mészkodik a kellemes májusi melegben, mint napközben. A forgalom már-már bosszantóan nagy, villanyrendőrtől villany- rendőrig araszolgatunk. Aztán mintha ollóval vágták volna el. Egyszerre üres, néptelen utcák, sugárutak következnek, a szo­cializmus húszemeletes vív­mányai sötét szellemekként emelkednek a hiányosan égő utcai lámpák fölött. Az Ale- xanderplatz-i tévétorony vil­logó jelzése forog körbe, a táb­laméretű neonreklámok még hiányoznak, minden csöndes. A kelet-berlini „Vörös vá­rosházán” (az elnevezés találó ugyan, de véletlen, mert a vö­rös jelzőt téglaszíne miatt kapta) Eduard Heußen ta­nácsos tájékoztat a legnagyobb német város (5 millió lakos) helyzetéről.- Németektől nem sokszor hallottak ezelőtt ilyesmit, de szegények vagyunk. Évi sok-sok milliárd márkát pum­pálunk bele az új, keleti ország­részbe, és bár nem mondom, hogy ez semmire sem elég, de a többszöröse kellene. És itt nem csupán az egész ipar talpraállí­tásáról van szó, azt úgyis „elin­tézik” előbb-utóbb a mamutcé­gek, hanem kifejezetten állami, önkormányzati feladatokról, azaz utak építéséről, csatorná­zásról, vasútépítésről, és még lehetne sorolni. Jelenleg Né­metországban minden észak-dél vonalon mozog, Hamburg és München között, ki kell építeni a nyugat-keleti tengelyt, mondjuk Köln-Berlin viszonylatban, és persze, még messzebb, külföld felé is, Var­sóig, Moszkváig. Ezért is lenne siker, ha meg­kapnánk a 2000. évi nyári olimpia rendezési jogát, mert akkor mindez tán könnyebben, gyorsabban megvalósulna. Kü­lönben még a legoptimistább számítások is 15 évet jósolnak, mire a keleti országrész utoléri a nyugatot. Áz átlag kelet-berlini termé­szetesen elégedetlen. Pedig 3-4 éve még álmodni sem merte, hogy a sarki közértben he­gyekben állnak majd mindazok a nyugati áru-csodák, amit leg­feljebb csak a nyugati tévéadá­sokban láthatott. Az efölötti gyorsan múló örömnél sokkal fájóbb számára, hogy a köz­nyelvben csak „osszi”-nak (ke­letinek) titulált polgárok egye­lőre a nyugati bérek 60 száza­lékát kapják bármely szakterü­leten (s lehet, hogy a két cég közötti távolság alig pár utca­sarok) - már az, akinek van munkája. A nagy álom, hogy nyugaton tárt karokkal fogadják a „szakmailag kiválóan képzett” volt NDK-s munkaerőt, hum­bugnak bizonyult. Sőt, még a helyükön se maradhattak meg nagyon - sokuknál „bizonyos érthető okoknál” fogva -, a fontosabb pozíciókba a legtöbb helyen tapasztalt nyugati kol­légák kerültek. És mindemellett a nyitás óta Berlin olyan lett, mint egy nagy, nemzetközi menekülttá­bor. Csecsének, kalmükök, vi­etnamiak, kínaiak, oroszok, uk­ránok ezrei ömlenek a városba a jobb élet reményében, nem is beszélve a lengyel és cseh „in­gázókról”, akik súlyos útitás­kákban cipelik a vodkát, ciga­rettát, pamutinget - mindent. Pedig hivatalos menekültnek már csak a volt Jugoszlávia polgárháborús rémségei elől menekülők számítanak; a többi náció fiai jobban tennék, ha otthon maradnának, hangzik egyre gyakrabban Németor- szág-szerte. Az igazi berliniek azonban mégis szeretik a várost. Hisz máris érezni a levegőjében va­lamit, amit semmilyen háború és megosztottság nem tudott teljesen kiirtani innen: az euró­pai kultúrközpont szagát, illa­tát; hogy itt lehet élni, hogy az utazó - érkezzen bármilyen tá­volról - alig pár óra elteltével otthonosan érezheti magát M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents