Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-08 / 126. szám
1992. május 8., péntek oj Dunántúli napló 3 Veszélyben Pécs második legnagyobb zöldterülete Városliget vagy ipari raktárak? A pécsi kertvárosban lakók nap mint nap elhaladnak a volt Bajcsy laktanya mellett, de a magas betonkerítésnek köszönhetően csak halvány sejtelmük lehet arról, mi minden található az egykori laktanya területén. Csak keveseknek van például tudomása a több mint fél évszázados, gyönyörű fákkal teli parkról, amely a Pécsi Köztemető után a második legnagyobb összefüggő zöldfelülete a megyeszékhelynek. A városligetnek kiválóan alkalmas terület azonban pusztulásra van ítélve. A volt laktanya jelenlegi tulajdonosa, a Belügyminisztérium tervei szerint az értékes fák helyén raktárak létesülnének. A romboló terv meghiúsítására a pécsi önkormányzatnak csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésére, hiszen a kormány döntése megfosztotta tulajdonosi státusától. Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata tavaly márciusban vette bérbe a Honvédelmi Minisztériumtól a Bajcsy laktanyát. Elkészítették a terület hasznosítási programját, amely a környezethez igazodva tartalmazta a felhasználás főbb irányait. Néhány épületnek már hamar eldőlt a sorsa, így a kertvárosi rendőrállomás, a kollégium és a Máltai Szeretetszolgálat is helyet kapott itt. Még idén kihelyeznek a volt laktanyába egy, a kertváros védelmére hivatott tűzoltóőrsöt is. Ezután a már említett módon a Belügyminisztérium tulajdonába került a terület, kivéve az önkormányzat által kiadott épületeket. A Belügyminisztérium tervei szerint Pécsett a volt Bajcsy laktanyában rendőrakadémia épülne fel. Ennek létrehozásához természetesen pénzre van szükség, amit a laktanya egyes területeinek bérbe adásával kívánnak finanszírozni. A bérbeadásánál azonban semmilyen szerepet nem kap sem a környezet, sem a lakóterület védelme. A laktanyába egy cipőfelsőrész készítő üzemet valamint a Pécsi Dohánygyár raktárait tervezik telepíteni. Az önkormányzat e terveket több okból is próbálta és próbálja ma is megakadályozni. Mint dr. Farkas Károly, a polgármesteri hivatal jegyzője mondta, a lakóterület közepén lévő, kitűnően közművesített területet bűn raktár céljára hasznosítani. A legfőbb indok azonban az, hogy az úgynevezett sátortáborból, a vadgesztenye, platánlevelű juhar, japán akác, ezüstjuhar, lepényfa és a 780 000 forint eszmei értékű ezüst- hárs fákkal teli parkból is raktár válna. Az önkormányzat közreműködésével a dohánygyár végül önként lemondott a területről és Pécs más részein elégítette ki raktárépítési igényét. Nem tudni azonban, mi lesz a következő lépés, hiszen a Belügyminisztérium nem hajlandó területcserére a pécsi önkormányzattal, csak az eladás jöhet szóba. A BM által kért 120 milliót (ami a rendőrakadémia megépítéséhez szükséges) azonban az önkormányzat nem fizeti ki, hiszen a terület felbecsült értéke csupán 39 millió. A tervbe vett városligetet sokan vennék nagy örömmel birtokukba hétvégéken a kertvárosban. A lakók ilyen irányú igényéről tanúskodik Perényi József, a terület önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére történt aláírásgyűjtés is: az íveken egy óra alatt több mint 180 szignó gyűlt össze. A becsült adatok szerint több száz millió forintos eszmei értéket képviselő park még nagyobb rendbehozatalt sem kíván, a teendő mindössze az Árnyas út felőli betonkerítés lebontása lenne. Na és természetesen körülötte olyan funkciójú intézmények kialakítása, amelyek nem rontják az értékes növényzet állapotát. Erre az önkormányzat által készített program szerint lehetőség nyílna, félő azonban, hogy a tervezett rendőrakadémiához szükséges összeg előteremtésekor a Belügyminisztériumot nem vezetik hasonló célok. Pataki Veronika V V Orömtánc és versenyöröm A „Quadró” előrehozott jubileuma Bocz Jenő táncosai előadás közben. Középen Nagy Zsolt, balra Fülöp Szilárd, jobbra Filkóházy Zoltán. A pécsi „Quadró” divattánc-csoport, melyet a Pollack Mihály Műszaki Főiskola együtteseként is számon tarthatunk, jövőre ünnepelheti megalakulásának 10. évfordulóját. A közelmúltban Dunaújvárosban megrendezett Divattánc Eu- rópabajnokságon azonban olyan sikeresen szerepeltek, hogy ezt akár előrehozott jubileumnak is tekinthetjük. Egyszeriben csak - csendben, feltűnés nélkül, talán túlságosan is szerényen - a világ legjobb divattánc-csapatává nőtt a pécsi amatőr együttes: az első országos eredményeket néhány éve már világraszólók követték a break és az elektric boogie kategóriában. _ - A Porto Ricóból, Egyesült Államokból szétrajzó divattánc-féleségek - a break, a boo- gie-boogie és társai - a hetvenes évektől váltak népszerűvé világszerte - mondja Bocz Jenő, az együttes vezetője, aki 1982-től kezdődően szentelhette minden idejét egy olyan táncos generáció felnevelésére, amely eredményeivel lehet, hogy e műfaj világbajnokságát is Pécsre csábítja.- Az utóbbi három évben értük utói a világot, Kollár István, a csapat huszonhárom éves „doyenje” kétszeres Világkupa-győztes, és most Dunaújvárosban harmadszor védte meg Európa-bajnoki címét elektric boogie-kategóriában. Ugyanebben a kategóriában Fülöp Szilárd a világranglistán elfoglalt helyének is megfelelően a második lett. A break dance-stílusban az eddig negyedik helyezett Nagy Zsoltot tartották ezúttal a legjobbnak, míg Szomorú Gábor a második, Filkóházy Zoltán pedig harmadik helyet szerzett. Nem lebecsülendő a párostánc boogie-boogie kategóriájában már kétszer országos bajnokságot nyert Kovács Tündének és Finak Gábornak a teljesítménye sem, akik az Európabajnoksá- gon ezúttal tizenharmadikok lettek. Egyébként többen állnak igen előkelő helyen a világranglistán, az itt folyó munka elismerését jelzi, hogy a világszövetség döntése szerint jövőre Magyarország kapta meg a világ- bajnokság rendezésének jogát. Bocz Jenő szeretné elérni, hogy a rendezvénynek Pécs legyen a házigazdája. A harmincöt fős együttes sikereiben igen nagy a szerepe a jó csapatszellemnek , és év- ről-évre akad néhány új, fiatal, tehetséges táncos, aki a nagy fizikai erőnlétet követelő munkának szorgalma szerint is meg tud felelni. B. R. Polgármester kontra jegyző Harkányban áll a bál A harkányi polgármester vizsgálatot kezdeményezett a jegyző, dr. Kiefer Éva ellen. Á jegyzőnő elmondása szerint Bédy István a választások óta múlt hétfőn jelezte először: annyira elégedetlen munkájával, hogy arra kéri, mondjon fel.- Kijelentette, hogy megkárosítottam az önkormányzatot, méghozzá szándékosan — mondja a jegyzőasszony. - Az történt, hogy csak tavaly februárban, a postán hozták tudomásomra hogy a lakásomba még vb-titkárságom idején beszerelt szolgálati telefon számláját nem nekem kellene fizetnem, hanem az önkormányzatnak. Ettől kezdve februártól októberig nem is én fizettem, hanem a hivatal, októberben viszont saját vonalat kaptam, s azóta magam fizetem a számlákat is. Csak azt nem tudom, miért egy év után hozza elő ezt a polgármester? Bédy István elmondása szerint azért, mert ő csak most tudta meg. Kiefer Éva szerint viszont eddig is tudta, hiszen ő utalványozta a számlák ellenértékét - amely állítást viszont Bédy István visszautasít. A harkányi helyzet kulcsa valószínűleg az önkormányzat összetételében keresendő. A polgármester Kisgazda-SZDSZ támogatással került a posztjára, s az említett két párt képviselőinek valamint az általuk támogatott függetleneknek a száma nyolc. A tizenkét tagú testületben Bédy István támogatói tehát kétharmados többségben vannak, s ez a jelenlegi szabályok szerint minden szavazásnál elegendő. A kisebbségben lévő függetlenek - akik a mostani vitában nem a polgármesternek adnak igazat - azt mondják, Bédy István sokszor vissza is él az előnyös helyzettel.-Én már múlt héten megmondtam a polgármesternek, mit beszélnek a faluban. Azt, hogy azért kell kitenni a Kiefer Évát, hogy helyet csináljon az új körzeti orvos feleségének, aki szintén jogász, de jelenleg még Baján dolgozik - mondja egyikük, Kalocsai János. - Tudni kell, hogy az új körzeti orvos a Manzíni úr fia, aki jelentős személyiség a baranyai Kisgazdapártban. S Harkányban a kisgazdák irányítanak. A polgármester viszont nevetve azt mondta, hogy szó sincs róla, hiszen a Manzíni doktor nejének nincs is államigazgatási gyakorlata.- Nem is kell — állapítja meg dr. Vida Sándor ügyvéd, szintén független képviselő.- A testület e szabály alól felmentést adhat. A kisgazdák ezt bármikor meg is szavaznák ... S a beszélgetést vállaló függetlenekből tovább ömlik a panasz. De maradjunk inkább a jegyzőnő ügyénél, mellyel kapcsolatban a polgármester a következőket mondja:- Aki a hivatallal fizetteti a telefonját, erkölcsileg is alkalmatlan a feladat ellátására. . - De hiszen a telefon a hivatalé, szolgálati készülék - vetem közbe.- Ezesetben ez mindegy. Eldöntöttem: vagy ő, vagy én, tovább együtt nem dolgozunk. Vizsgálatot is indítottam. Majd az ügyvéd eldönti, igazam van-e, amikor azt mondom, Kiefer Évának mennie kell.- Ügyvéd? Miért ügyvédre bízza ennek eldöntését? Létezik az Állami Számvevőszék, a Köz- társasági Megbízotti Hivatal és a Pénzügyi Bizottság is.- A KMB hivatalvezetője jóban van a jegyző hölggyel, úgyhogy gondolom, nem szeretne beavatkozni az ügybe. Egyébként lehetőségem van rá, hogy saját hatáskörben intézkedjek.-Mit szól ahhoz a vádhoz, hogy a kisgazda Manzíni úr menyének szeretne helyet csinálni a jegyzői poszton?- No, persze. Az ellenzék most ezzel operál. Az utód személyéről egy pályázat után a testület fog dönteni.- Ahol Önöknek kétharmados többségük van.- De ne felejtse, ez a testület csak tisztességes dolgokat támogat!- Kizárja tehát, hogy a körzeti orvos neje lesz Harkányban a jegyző?- Ha tényleg nem kötelező az államigazgatási gyakorlat, és az illető hölgy pályázni fog, azt mondom, jól tudnék együtt dolgozni vele. Ismerem két hónapja, ezt tehát bizton állíthatom. De a testület fog dönteni.- S mi van, ha dr. Kiefer Éva a munkaügyi bíróságra megy, s ott esetleg neki adnak igazat? Csak azért kérdezem, mert azt mondta: „ vagy ő, vagy én ”.- Akkor nagyon nehéz szituáció alakulna ki. Nem is tudom ... Három családom vau, őket el kell tartani. De visszamehetnék a szakmámba is! Úgyhogy falugyűlést hívnék össze, s ha az emberek többsége engem támogat, Kiefer Évának mennie kell. Meg hát tudja maga is ... Egy főnök azért csak főnök. Most is.- Vagyis, ha szükséges pokollá teheti a beosztottak életét.- Igen. Pokollá. A harkányi meccs tehát eltart még jó ideig. Kérdés, kinek használ mindez? Ja, és még valami. A független képviselők elmondása szerint az ominózus telefon ma már a polgármester lakásában csörög. Mint mondják, testületi határozat nélkül került oda. Pauska Zsolt Távtanulás Világkiállítás és a történelem 9. Az új évezred felé A Budapesten működő Táv- tanulmányi Központ idén is meghirdeti július 15-diki határidővel a felvételit. Ezzel a tanulási formával egyetemi diplomát és akadémiai fokozatot lehet szerezni. Ezen túlmenően jelentős programokat kínálnak a továbbképzésre, matematikától kezdve a jogon át a filozófiáig. A tanulmányi időtartam a hallgható beosztására van bízva, de a felvételnek feltétele, hogy vagy nemzetközi érettségivel vagy diplomával rendelkezzék. Áz oktatás térítéses, félévre 90 német márka az alapdíj, továbbá felvett stúdiumonként 10 márka. A jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók a Budapest, Villányi u. 11-13. címen, illetve a 166-75-22-es telefonon szerezhetőek be. A tudomány továbbra is a XXI. század felé közelgő ember piedesztáján maradt. Különösen érződött ez 1985-ben, amikor, a japán főváros közelében, Cuku- bában rendeztek világkiállítást. A Tokiótól 50 kilométerre fekvő település szabályos „tudósváros”; korábban is, de az Expo óta még inkább, rengeteg egyetemi és intézeti kutatóközpontnak, felsőoktatási intézménynek és laboratóriumnak ad otthont. Igaz, a japán kormányzat tudatosan összpontosítja ide az ilyén létesítményeket - ha vannak a Szilícium-völgyhöz hasonló ipari parkok, akkor Cu- kuba a „szürkeállomány koncentrálására” lehet méltán büszke. A központi téma - Montrealhoz hasonlóan - ismét a lakóhely és a környezet összefüggés-rendszere volt ,s az, hogy miként hat ki ennek kettősére a tudomány, és a technológia rohamos fejlődése. Egy évre rá ismét Kanada következett. A- „túlpart”, Brit-Kolumbia fővárosa, Vancouver a gazdasági fejlődésben élretörő csendes-óceáni régió egyik reprezentánsa. A rendezvény időzítéséhez nemcsak a nagyváros centenáriuma szolgált alapul, hanem az is, hogy ekkor, 1986-ban emlékeztek meg az első transzkontinentális vasútvonal megérkezéséről Kanada nyugati partjára. Ezzel a lépéssel kapcsolódott be igazán az Európától legtávolabbi kanadai körzet az észak-amerikai kereskedelem vérkeringésébe, s került a földrajzi mérföldeknél valamivel közelebb a mi kont- nensünkhöz is. A vancouveri expo (az eddigi legnagyobb ilyen rendezvény Észak-Áme- rikában” a közlekedés, a szállítás, a távközlés, illetve általában a telekommunikáció tárgykörét járta körül. Speciális fórumot szenteltek, és szimpóziumokat rendeztek olyan kérdéseknek, mint a sarkvidéki közlekedés, a vasút reneszánsza, a tengerhajózás, az emberi energiával hajtott járművek elteijesztési lehetősége, a gépkocsi jövője és veszélyei a környezetre, az űr kihívása és az óceánok mélye által kínált, ma még feltáratlan lehetőségek tárháza. A megnyitón jelen volt Károly brit trónörökös és Lady Di is. Az eseményekről nem kevesebb mint 20 ezer újságíró számolt be. S végül az utolsó, négy évvel ezelőtti világkiállítás: kerek száz esztendő kellett, mire újra Ausztráliára került a sor. Sydney és Melbourne kettőse után a „harmadik szomszédvár”, a keleti parti Brisbane rendezett Expót, méghozzá „Szabadidő és technológia” mottóval, ami újból széles lehetőséget nyitott a sok tucatnyi résztvevő ország kulturális bemutatkozására, annak érzékeltetésére, miként alakítja az ember szórakozását, hobbyjait, sport- tevékenységét és művelődését, hogy a XX. század végén a világkiállítások végleg kinőtték az eredetileg rájuk szabott (kényszer) zubbonyt. Ma már olyan komplex eseménnyé váltak, amelyek a tömegturizmus, a gasztronómia, a jó értelemben vett szóra- koz(tat)ás, a kikapcsolódási - ezen belül kulturális - lehetőségek kínálata révén elsőrendű vonzóerőt ’ biztosíthatnak egy-egy ország(rész) számára. Az 1990-es brisbane-i világ- kiállításon nem veszített a rendező ausztráliai Queensland állam és ez mindenképpen jó hír. Igaz, az infrastrukturális beruházásokat figyelembe sem vették, a maradék 430-440 millió dolláros kiadást viszont fedezte a belépőkből, a terület eladásból, a szponzorok befizetéseiből, a vendéglátóipar megadóztatásából, a pavilonok bérbeadásából származó jövedelem.
