Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-07 / 125. szám
8 uj Dunántúli napló 1992. május 7., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Adótanácsok fizetővendéglátóknak Önálló tevékenységből származó jövedelem Bemutatjuk Csertán Fivérek Bt. Gázkészülékek javítása ’89-es áron Fontos tudni, hogy a hatályos adójogszabály önálló tevékenységből származó jövedelemként kezeli a fizetővendéglátásból származó jövedelmet. Erre vonatkozó előírás pedig az, hogy aki a bevételével szemben nem akarja a költségeit tételesen elszámolni (nem kívánja a számlákat, bizonylatokat gyűjteni és megőrizni), összes költségként a bevétel 10%-át veheti csak figyelembe, tehát a bevétel 90%-a a jövedelem. Felhívom a figyelmet arra, hogy ha a 90%-os szabályt választja a magánszemély, akkor minden más egyéb önálló tevékenységből (pl.: egyéni vállalkozásból) származó jövedelmének megállapításánál is ezt kell alkalmazni. Az jár jobban, aki a költségeit a nevére kiállított számlák, okiratok alapján számolja el, ezért lényeges ismerni, hogy milyen költségek vehetők figyelembe. A rendelet alapján elszámolható minden, a bevétel- szerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen felmerült (kifizetett) és szabályszerűen igazolt kiadás. Ilyen lehet például a takarítás, a tisztítószerek, az ágynemű mosatás, a fűtés, világítás díja, telefon- használat, gépkocsihasználat költsége, a kiadott szobában lévő tárgyak beszerzésére, javítására fordított összeg stb. Mindezekről azonban névre szóló számlával kell rendelkezni. A 20 000 Ft-ot meghaladó értékben vásárolt bútor, felszerelési tárgy egyösszegű elszámolás helyett éves szinten 30%-os értékcsökkenési leírással számolható el. Ez mindaddig történhet, amíg a teljes beszerzési ár nem kerül elszámolásra. Év közbeni beszerzésnél arányosságot kell számítani a következők szerint: a beszerzési árat szorozni kell 0,3-mal (ami az értékcsökkenési kulcs), valamint a bérbe adott napok számával és ezt osztani 365 nappal. Az értékcsökkenés elszámolásáról nyilvántartást kell vezetni (tárgyi eszközök nyilvántartása). Amennyiben a vendéglátó lakásától műszakilag nem elkülönült épületben történik fizető- vendéglátás, úgy a lakás számlával bizonyított arányos rezsi- költsége számolható el a bevétellel szemben, a költségnemre jellemző felhasználási mértékekben. Ez egy példán levezetve: a lakás hasznos alapterülete 150 négyzetméter, ebből vendéglátásra 50 négyzetméter szolgál, így a lakás teljes villany-, víz-, gáz-, csatorna- stb. számláinak 50/150-ed része (azaz egy harmada) számolható el költségként. Ez évtől lehetősége a bérbeadónak, hogy bizonyos esetekben az épület értékcsökkenését is levonhatja a bevételéből. Ilyen eset az, amikor az épületet három éven belül vásárolta (vagy építette), valamint akkor, ha ugyan 1989 előtt vette az ingatlant, de 1990-ben vagy 1991-ben, illetőleg mindkét évben fizetővendéglátóként tételes költségelszámolást alkalmazott. Egyéb esetekben, tehát ha három évnél korábban kezdte a bérbeadói tevékenységet és minden évben diktált százalékos jövedelemszámítást alkalmazott, az épületre értékcsökkenést nem számolhat el. Az értékcsökkenési leírás alapja az építmény szerzéskori forgalmi értéke, melyet növelni lehet az időközben ráfordított értéknövelő beruházásokkal. Ezen összeg 10%-át (mert 10%-os az értékcsökkenési leírás kulcsa) kell időarányosan a vendégnapokra kiszámolni (szorozni a vendégnapok számával és osztani 365 nappal), valamint alapterület négyzetmé- terarányosan (mint az előzőekben, az arányos rezsiköltség megállapításánál) mindkét arányosítás együttes figyelembevételével kell meghatározni az értékcsökkenés érvényesíthető mértékét. Tudjuk, hogy mindez igen bonyolult. Esetleges egyedi problémára személyesen vagy írásban az ügyfélszolgálati irodáinkban kaphatnak teljes körűen választ. Dr. Iván László APEH Baranya Megyei Igazgatósága Bárki „megütheti a bankot”, ha gázkészüléke javítását, felújítását, karbantartását a Csertán Fivérek Bt.-re bízza. A vállalkozás alapítója ugyanis a Dél-dunántúli Gázmű 21. számú szerelője volt, de ha ez sem lenne elég a sikerhez, az önmagáért beszél, hogy a bt. az 1989-es árakon végzi a kommunális gázkészülékek karbantartását. Szerződéses ügyfeleiknek 24 órán belül garantálják a hibaelhárítást, melyért kiszállási díjat nem számítanak fel. A rutinos gárda nemcsak kommunális, de bármiféle háztartásban használatos egyéb gázkészülék gyors, pontos, helyszíni javítását, felújítását, karbantartását elvégzi, s ezek mellett pénztárca kímélő különlegességeket is kínál. Augusztusban, szeptemberben, a fűtési szezonra való felkészülés jegyében féláron vállalják a gázüzemű berendezések rendbetételét. „Gázzal nincs gond a portán, ha ott szerelt a Csertán”- ez a szlogen vezérli a vállalkozást, ugyanis ahol a bt. megfordul, ott jó ideig nincs gond a fűtéssel, melegvíz ellátással. Ha viszont valaki elérkezettnek látja régi gáztűzhelyének lecserélését, annak a kiválasztott új berendezést (KARANCS és VESTA magyar típusok választása esetén) bolti áron házhoz szállítják, féláron bekötik, ingyen beszabályozzák, s mind a Magyar Árutőzsde néven adatbank jött létre ez év áprilisában, mely az itthon gyártott és forgalmazott termékek és áruk alapinformációit tárolja. A kereskedelmi célú adatbank különösen a felhalmozott, elfekvő árukészletek és a legversenykémunkára, mind a készülékre két éves garanciát adnak. Arról nem is beszélve, hogy az elhasználódott gáztűzhely becsült árát leszámítják a vételárból. Nyugdíjasoknak a munkadíj egyötöd részét elengedik, bármilyen szerelési teendő esetén. Az is partnerre talál a betéti társaságban, aki használt gázkészüléket akar eladni, vagy felújítottat kíván vásárolni. A 21-es szerelő megbízásával mindenki nyer, hiszen pénzt takaríthat meg. Jó lapra tesz tehát, aki a bt.-re voksol, s az alábbi címen érdeklődik: pesebb áruk, termékek területén akarja könnyíteni a gazdasági, kereskedelemi információáramlást. A hetilap első száma 25 000 példányban jelenik meg péntekenként a Napi Világgazdaság társlapjaként, a Hírtőzsde Lapkiadó Társaság kiadásában. 1 y CSERTÁN FIVÉREK BT 1 Pécs, Felsővámház u. 73. 1 gáz hibaelhárítás V 7 2/36-2 7 7 *j s Magyar Árutőzsde PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Munkaügyi Minisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatói állásának betöltésére A főigazgató feladata az intézet munkájának irányítása, a szakmastruktúra fejlesztése, a középfokú szakoktatási intézményekben és munkaerőfejlesztő központokban folyó szakmai oktatás támogatása. Pályázati feltételek:- egyetemi végzettség- tudományos fokozat- legalább egy nyugati nyelv ismerete (előny az angol és/vagy német nyelvtudás)- a szakoktatásban eltöltött minimum 5 éves vezetői gyakorlat. Korhatár: 45 év Bérezés: megegyezés szerint A pályázónak vázolnia kell a középfokú és munkaerőpiaci szakképzéssel kapcsolatos koncepcióját a társadalmi-gazdasági rendszerváltás, a privatizáció, a vállalkozó érdekek és az európai szakképzési követelmények figyelembevételével. A pályázathoz mellékelni kell a szakmai önéletrajzot, a végzettséget igazoló okmányokat és az állami nyelvvizsga bizonyítványokat. A pályázatot a Munkaügyi Minisztérium Koordinációs Főosztályára kell benyújtani 1992. június 15-ig Cím: 1373 Budapest, Roosevelt tér 7-8. A pályázati felhívással összefüggő kérdésekben érdeklődni lehet a 131-57-49, illetve a 132-21-00/655-ös telefonon, Lévai Zoltán osztályvezetőnél. (3242) Hitellehetőségek Vállalkozókat segítő kedvezményes OMFB-hitel Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) az arra vállalkozó bankokkal megállapodást kötött a kisméretű vállalkozások innovatív tevékenységének kedvezményes hitelezésére. Erre a célra az OMFB meghatározott összeget elkülönített (ez az ún. OMFB-alap) a kölcsön-konst- rukció kedvezményeinek biztosítására. Az elkülönített pénzeszközt a bankok a következőkre használhatják fel (a felhasználási lehetőségeket a rendelkezésre álló források nagysága határolja be):- kamatkedvezmény nyújtására,-a kölcsönfedezet biztosítására,- a kockázati biztosítás díjának megfizetésére,- a kezelési költség egy részének fedezetére. A kölcsönt pályázat alapján vehetik igénybe a vállalkozók az alábbi egységes feltételek mellett: Pályázhatnak mindazok az egyéni és társas vállalkozók, akik 100 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak és magas műszaki újdonságtartalmú, hazai, illetve konvertibilis devizaelszámolású piacokon gazdaságosan értékesíthető terméket kívánnak gyártani, szolgáltatásokat nyújtani. A kölcsön minimális összege 100 ezer Ft. A kölcsön lejárata maximum 5 év. A kölcsön kamata a mindenkori pénzpiaci kamatlábhoz igazodik. A kamat 50%-át az OMFB fizeti a pályázó helyett. A kölcsön után egyszeri kezelési költséget kell fizetni. A kölcsön kihelyezésének feltétele, hogy a vállalkozó a kért kölcsönösszeg minimum 10%-ának megfelelő saját erővel rendelkezzen., A pályázatnak tartalmaznia kell:-az innovációs tevékenység részletes leírását,- a tevékenység gazdasági tervét, amelyben ismertetni kell az egyszeri fejlesztési és folyamatos kiadásokat,- a tevékenység által elérhető eredmény tervét,- a kért kölcsön összegét és a vállalt visszafizetési időtartamot,- a felajánlott fedezetet. A pályázatokat a bankok versenyeztetik, s a hiteleket is a bankok helyezik ki. Az elbírálásba bizonyos esetekben az OMFB szakértőit is bevonják. Milyen tevékenységek minősülnek az OMFB-pályázat keretében műszaki innovációs jellegűnek? O A gyártmány, termék- és szolgáltatás-fejlesztés (beleértve a gyártmány működéséhez szükséges korszerű üzem- biztonsági módszerek kifejlesztését is). Ezen belül:-kül- és belföldi szabadalom, találmány megvásárlása, üzemszerű hasznosítása,- szabadalommal, vagy egyéb módon nem védett, de Magyarországon még nem, vagy csak kisebb volumenben gyártott magas műszaki színvonalat és fejlett technológiai kultúrát igénylő termék üzemszerű gyártásba vétele,- ismert és gyártott termék műszaki színvonalát, használati értékét, piacképességét jelentősen javító fejlesztés és annak üzemszerű alkalmazása,- a fenti fejlesztések elvégzéséhez és üzemszerű alkalmazásához kapcsolódó technológiai korszerűsítés,- referenciaüzemek létesítése a gyártmányt felhasználóknál,- mindezekkel közvetlenül kapcsolatos, az üzemszerű alkalmazáshoz szükséges kapacitásépítés beruházásával, valamint a szükséges szellemi javak (licenc, know-how, újítás, ipari minta) átvétele, adaptálása. © A gyártás, az üzemeltetés és javítás technológiai fejlesztése. Ezen belül:- találmányok, know-how, és nagyobb jelentőségű újítások megvalósítása, üzemszerű alkalmazásba vétele,- új termelési eljárások, komplex termeléstechnológiák kidolgozása,-lízing céljára korszerű berendezések kifejlesztése,- referenciaüzem létesítése,- a vállalati kutatási-fejlesztési tevékenységet segítő kiszolgáló, termelési, technológiai szerkesztési, vizsgálati, termelésszervezési, marketing stb. szolgáltatási tevékenység korszerű technikai feltételeinek kialakítása. Az ehhez szükséges licencek, know-how-k stb. adaptálása, rendszerbe állítása. © Nem tekinhető műszaki fejlesztésnek, illetve innovációnak:- a meglévő kapacitások egyszerű bővítése (horizontális fejlesztés),- a technológiai egységek, gépek, berendezések és egyéb eszközök pótlása azonos, vagy új típusú, de változatlan technológiát tartalmazó eszközökkel, rugalmas technológiák más termék gyártására való átállítása,- a termék használati értékét, illetve a technológia hatékonyságát, műszaki paramétereit nem javító típus, vagy technológia módosítása,- a termék rendeltetésszerű használatát nem befolyásoló, a piac által is igényelt, elfogadott funkcióját nem javító, vagy bővítő, illetve a funkciójának megfelelő színvonalú ellátáshoz szükségtelen átalakítások.
